Babba Mária... - Babba Mária,Babba Máriának,Szűz Mária,Babba Máriát,Hunyadi János,Sarlós Boldogasszony,Konstantin Schmidt,Fogarasy Mihály, - simocsi Blogja

Továbbiak »

Belépés

			simocsi.blog.xfree.hu
"Egy ősi kínai bölcsesség szerint nem az számít, mi történik veled, hanem az, hogyan éled meg."			Simányi József 1956.08.22 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Babba Mária...

2013-07-01 09:08:27, hétfő

	Isten A magyar mitológia központi, teremtő istensége az Isten, Öregisten, Atyaisten, Jóisten, vagy Aranyatyácska. Nevei a neki tulajdonított jellemzőket mutatják. Eredeti formájában nem azonos a kereszténység istenfogalmával. Boldogasszony A csíki székelyek, a gyimesi csángók és Moldova csángóságának egy része a csíksomlyói kegyszobrot "Babba Máriának, a napba öltözött Boldogasszonynak" nevezik [2] A Boldogasszony és a Nagyboldogasszony összetett alakja a magyar mitológiának, eredete, szerepe és értelmezése azonban a mai napig vitákat szül. Ehhez többek között az is hozzájárul, hogy a huszadik századra a Boldogasszony alakja teljesen egybemosódott Szűz Mária alakjával. A tudósok egy része szerint a Boldogasszony és Nagyboldogasszony ugyanazt az alakot jelöli, és a keresztény Szűz Mária alakjával azonos, egyenesen a kereszténységből származó elem. [3] Más értelmezésekben a Boldogasszony a kereszténység előtt jóval korábban létező mitológiai alak. A székely és csángó családok életében fordulópontot jelent, amikor a kisgyerek a Holdra mutatva, felismeri Babba Máriát. Neve a gyimesi csángók körében élő Babba Mária elnevezés, aki egy holdistennő, a Holdat nevezik Babba Máriának, a holdvilágot ,,Babba Mária lámpásá"-nak, a csintalankodó gyereket pedig a Hodra mutogatva azzal ijesztgetik, hogy ,,megver a Babba Mária". A népi vallásosságban azonossá vált Máriával, Jézus anyjával, az új hit a régire épült a pogány magyarok között. A keresztény Szűz Mária csak a magyarok körében Boldogasszony, tehát a Boldogasszony nem egy általános keresztény elem, hanem inkább az ősi magyar hitvilág egy részének továbbélése keresztény elemekkel kiegészítve.[4] Emellett két külön alakról is lehet szó, feltételeznek anya-lánya viszonyt is a Nagyboldogasszony és a Boldogasszony között. Olyan elmélet is létezik, mely szerint a Boldogasszony a buddhista bódhiszattvákhoz kapcsolódik. Eredeti neve nagy valószínűséggel a babba lehetett (Gyimes környékén ma is él a hagyomány). A csángóknál még ma is szokásban van, hogy a csíksomlyói búcsú előtt hajnalban megnézték a felkelő napot (imádkoztak) a Kis-Somlyó hegyéről. Úgy tartották ő babba, benne van babba. A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. Története: A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez mai is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült. 1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török támadásától. A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek. Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzatok álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte. Link

0 komment , kategória: Általános

Címkék: bódhiszattvákhoz, boldogasszonynak, kereszténységből, istenfogalmával, kultúrtörténeti, értelmezésekben, valószínűséggel, vallásosságban, boldogasszony, feltételeznek, felépítéséhez, kereszténység, zarándokhelye, csángóságának, fordulópontot, csintalankodó, aranyatyácska, egybemosódott, tulajdonított, felgyújtották, mitológiának, felépítették, visszaverték, rothenbacher, segítségével, betörésekkor, tiszteletére, kegytemplom, homlokzatok, hozzájárult, csíksomlyót, ijesztgetik, áldozatokat, győzelméből, értelmezése, századokban, magyar mitológia, neki tulajdonított, kereszténység istenfogalmával, csíki székelyek, gyimesi csángók, csíksomlyói kegyszobrot, napba öltözött, magyar mitológiának, huszadik századra, része szerint, alakot jelöli, keresztény Szűz, kereszténységből származó, kereszténység előtt, holdvilágot „, csintalankodó gyereket, Babba Mária, Babba Máriának, Szűz Mária, Babba Máriát, Hunyadi János, Sarlós Boldogasszony, Konstantin Schmidt, Fogarasy Mihály,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]