|
2009-10-13 20:39:43, kedd
|
| |
| |
Reményik Sándor:Mi mindig búcsúzunk /Marától kaptam/
"Mondom néktek:mi mindig búcsúzunk,
Az éjtől reggel,a naptól este,
A színektől ha szürke por belepte,
A csöndtől mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendben halkul el,
Minden szótól amit kimond a szánk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől,mely belénk mélyedett,
Az álmainktól,mik nem teljesültek,
A lángjainktól mik lassan kihűltek,
Tűnő tájtól,mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más,
-minden könny,- vigasz,
Elfut a perc,az örök idő várja,
Lelkünk mint fehér kendő leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj,
Hidegen hagy az elhagyott táj,
Hogy eltemettük:róla nem tudunk,
És mégis mondom nektek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk. " |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
Címkék: lángjainktól, teljesültek, eltemettük, álmainktól, búcsúzunk, színektől, elhagyott, mélyedett, valamitől, vonatról, napkelte, reményik, csöndtől, könnyünk, kihűltek, csendben, megállt, égetett, belepte, zavarta, láttunk, hangtól, ugyanaz, lelkünk, sokszor, szívünk, hidegen, marától, mondom, nektek, mindig, minden, képtől, belénk, tudunk, tájtól, éjtől reggel, naptól este, csöndtől mikor, kemény rögtől, Reményik, Reményik Sándor,
|
|
Offline
