|
2010-06-19 22:45:18, szombat
|
| |
| |
Kölcsey Ferenc: A himnusz
A MI HIMNUSZUNK MÁS MINT A TÖBBI...
A Himnuszról:
187 éves Nemzeti HIMNUSZUNK
187 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor.
A Himnusz (,,Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból") Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.
Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben.
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.
Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!
Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Cseke, 1823. január 22.
Magyar Himnusz
Link
...és így kell a Himnuszt énekelni!
Egy kislány a Himnuszt énekli. Nincs ebben semmi különleges, ha csak az nem, hogy egy 2 és fél éves csöppségről van szó. Ő nem rontja el a szöveget. Nem úgy, mint Király Linda! Vajon hány 2 és fél évesnek tanították meg a szülei nemzeti imádságunkat? Ha van még ilyen, várom a videót!
Link
A magyarok régebbi Himnusza: "Boldogasszony anyánk..."
* "Boldogasszony anyánk, régi nagy Patrónánk,
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról
Ne feledkezzél el szegény magyarokról."
- így kezdődik a magyarok régebbi Himnusza, melyet újból érdemes volna tudnunk-ismernünk, méghozzá különös jelentősége miatt ! A 'fohász' sorainak születése megérthető a Könyv-e.hu-ról is szabadon letölthető "Szent Imre emlékezetének templomában" című könyv kapcsán. A történet által megérthető, hogy miként lett "Patrónánk"-pártfogónk Szűzanya-Mária, az Istenanya, a Boldogasszony, s megérthető, hogy a magyarok esetében mi az a kiemelkedő és egyedüli kultúrtörténeti jelentősége ennek az égi fohász kapcsolatnak. Érdemes tanulmányozni azt is, hogy Kölcsey Ferenc idevonatkozó tartalmi soraiban tulajdonképpen ezt a régebbi himnusz gondolati sort költötte át; egy valami az ő korára már elveszett belőle: A LÉNYEG, s ennek ismerete. (Megjegyzés: a jellemzően szájról-szájra terjedő évezredes sorok egymáshoz hasonuló, de mégis többféle változatot vettek fel.)
Link
Székely Himnusz
* "Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen.
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
- így kezdődik a Székely Himnusz, amelyet elméletileg minden magyarnak illene tudni. E vers-sorok megszületése Csanády György (1895-1952) 1921-es költeményéhez köthető, mely kezdeti alak később többféle változatot vett fel.
A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon. A tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.
Székely Himnusz
Link
Székely Himnusz Csíksomlyón
Link
Régi Székely Himnusz - Csíksomlyói Mária-siralom - csíksomlyói búcsú 2006
Link
Székely Himnusz korabeli videóval - Kárpátia
Link
Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja..." - néphimnusz
Kölcsey Ferenc Himnusz című műve előtt a magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és majd az 'Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga' kezdetű ének!!!
A tulajdonképpen Szent István királyról/királyhoz-szóló fohász-ének sorait elolvasva kilátszik, hogy a "Boldogasszony anyánk" néhány jellemző sora itt is visszaköszön. Az állábiakban egy XVI. századi illetve egy XVIII. századi lejegyzésben ismertetem őket:
* Szent István királyról.
Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál
(Névtelen szerző, XVI. századi lejegyzés mai írásmóddal)
Kölcsey portrészobra - Szeged
* Szent István királyrúl.
(Nota: Regnorum Domina etc.)
Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.
Virágos kert vala híres Pannónia,
mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.
Ah! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.
Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.
Reménségünk vagyon benned, s - Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.
Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.
(Dőri kéziratos Énekeskönyv átirata [1763.])
(A versszakok kezdőbetűi egy 'akrosztichont' adnak ki: Árvakert.)
Kölcsey Ferenc szobra - Szatmárcseke Temető
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kölcsey Ferenc |
|
|
|
Címkék: magyarországról, behomályosodott, kultúrtörténeti, magyarországon, tulajdonképpen, felvirágozának, akrosztichont, szatmárcsekei, homályosodott, szőlővesszein, tanulmányozni, boldogasszony, királynéjában, költeményéhez, népszerűségre, emlékezetének, portrészobra, csepegtettél, magyarország, lejegyzésben, visszaköszön, imádságunkat, megszületése, csonthalmain, kapcsolatnak, reménységünk, fohászkodunk, idevonatkozó, barlangjában, fonnyaszttya, szatmárcseke, magyarokról, fellegedben, esztendővel, zenésítette, harmatoznak, holtnak véréből, szülei nemzeti, magyarok régebbi, történet által, magyarok esetében, régebbi himnusz, jellemzően szájról-szájra, szerzők szándéka, székely népnek, évtizedeken keresztül, magyar Himnusszal, magyarság néphimnusza, tulajdonképpen Szent, versszakok kezdőbetűi, Kölcsey Ferenc, HIMNUSZUNK MÁS MINT TÖBBI, Nemzeti HIMNUSZUNK, Kölcsey Ferenc Himnuszunk, Erkel Ferenc, Zenéjét Erkel Ferenc, Értünk Kunság, Magyar Himnusz, Király Linda, Szent Imre, Székely Himnusz, Erdélyt Istenünk, Csanády György, Mihalik Kálmán, Székely Himnusz Csíksomlyón, Régi Székely Himnusz, Csíksomlyói Mária-siralom, Kölcsey Ferenc Himnusz, Boldogasszony Anyánk, Szent István, Szűz Mária, Regnorum Domina, Országunk Istápja, Szűz MÁRIA, Magyar Ország, Tekénts István, Mária Sz, István Királlyal, Árva Magyar Ország, Szatmárcseke Temető,
|
|
Offline
