Margit híd - Szent István,Ernest Gouin,Kabos Endre,Mihailich Győző,Újvári Pál,Zimányi István,Arany János,Zichy Mihály, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Margit híd

2007-07-23 22:07:31, hétfő

	3) Margit híd Hossza: 613 m. Elhelyezkedése: Szent István körút és Margit körút Története: A Margit híd a főváros második állandóhídjaként 1876-ban épült, április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Gouin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére 1872-1876 között. A híd a sziget melletti két Duna ágat 3-3, a hídközép felé kissé növekedő nyílással hidalja át. A nyílások méretkiosztása 73,5 + 82,67 + 87,88 + 87,88 + 82,67 + 73,5 m. A szigetnél a hídtengely megtörik, így a pillérek mindkét Duna-ágban párhuzamosak a sodorvonallal. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900-ban megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető. A híd eredeti kavartvas anyagú ívét, valamint a felette levő pályával összekötő kettős diagonálrácsozását ma már csak a szigeti szárnyhídon lehet megtekinteni. Külön érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepét és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe. A hidat 1935-37-ben déli irányban kiszélesítették, s így további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta. Ekkor helyezték középre a hídon 1879 óta közlekedő villamos pályáját is. 1944. november 4-én Pest felőli három pillérje máig tisztázatlan körülmények között felrobbant a délutáni csúcsforgalom idején, sok áldozatot (köztük Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnokot) követelve. A budai részeket 1945. január 18-án robbantották fel. A háború után az újjáépítés előkészítésekor felmerült a merev vasbetétes vasbeton ívek építése, de a pillérek sérülékenysége miatt végül az acél ívszerkezetek mellett döntöttek. Az eredetihez képest a szerkezet három fő eltéréssel rendelkezik: az ívek és a pálya között elmaradt a rácsozat, az ívek nyílmagassága megnőtt, valamint a régi 8 főtartó helyett 6 ívet építettek be. Az újjáépített, félszélességű hidat 1947 őszén, a teljes hidat pedig 1948 nyarán adták át. A Margit-híd átépítése, 1935-37 Az 1876-ban átadott Margit-híd mindig jelentős forgalomnak volt kitéve. Különösen a fakockákkal burkolt úttest igénybevétele volt nagy. Az 1920-ban beépített kőkocka burkolat; a könnyebb lóvasúti sínek villamospályára cserélése és a járműforgalom növekedése (1927-től autóbuszok is közlekedtek Pestről a Szigetre, 1929-től pedig már a híd teljes hosszában) a 30-as évekre a hídszerkezetet is megviselték. Szükségessé vált a híd kiszélesítése, valamint a sínpályáknak a járda mellől a híd közepére helyezése is, ez utóbbi munka együttj árt a Szent István körút és a Margit körút sínpályájának áthelyezésével is. 1929-30-ban el is határozták az átépítést, de a gazdasági válság miatt a tényleges munkák csak 1935-ben kezdődtek el. A terveket Dr. Mihailich Győző, a Műegyetem tanára készítette el. Még abban az évben megkezdődtek a munkálatok Újvári Pál és Zimányi István mérnökök irányításával. Mivel a Margit-híd nagyon fontos közlekedési kapocs Pest és Buda között, az építkezést úgy kellett megszervezni, hogy a forgalmat biztosítani lehessen a két városrész között, így a hidat nem zárták le. Az átépítés során a teljes vasszerkezetet kicserélték, a pilléreket dél felé 1,40 méterrel kiszélesítették, a kocsipálya szélességét 11,05 m-ről 16,80 m-re növelték, a híd korlátok közötti szélessége 20,30 m lett. A síneket az útpálya közepére helyezték, az úttestet ismét fakockákkal burkolták, a járdák fapadlóját vasbetonnal helyettesítették. A híd közepére helyezett villamosmegállókhoz aluljárókat építettek. Korszerűsítették a híd világítását is. Az átépítés 1937 novemberében fejeződött be. Az új híd sokakat megihletett, a megnyitás utáni évben Arany János megírta Hídavatás című balladáját, melyet két évtizeddel később Zichy Mihály festőnk illusztrált. Előtte a folyam, az új híd, Még rajta zászlók lengenek: Ma szentelé fel a komoly hit S vidám zenével körmenet Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet. (Arany János: Híd-avatás 1877) Hidak linkje: Link

0 komment , kategória: Budapest képekben, hírek

Címkék: korszerűsítették, állandóhídjaként, helyettesítették, előkészítésekor, kiszélesítették, villamospályára, tervpályázatát, méretkiosztása, vasszerkezetet, megközelíthető, sérülékenysége, elhelyezkedése, áthelyezésével, hídszerkezetet, járműforgalom, félszélességű, sínpályájának, kiszélesítése, sodorvonallal, ívszerkezetek, csúcsforgalom, igénybevétele, nyílmagassága, irányításával, robbantották, megépítésére, construction, megkezdődtek, kirajzolódik, sínpályáknak, megfigyeljük, megtekinteni, megépítéséig, tisztázatlan, megszervezni, párhuzamosak, főváros második, első díjat, sziget melletti, hídközép felé, nyílások méretkiosztása, hídtengely megtörik, pillérek mindkét, középső pillérnél, 1900-ban megnyitott, sziget csak, felette levő, szigeti szárnyhídon, útpályát tartó, útpálya felé, elfektetett Eiffel-torony, hidat 1935-37-ben, Szent István, Ernest Gouin, Kabos Endre, Mihailich Győző, Újvári Pál, Zimányi István, Arany János, Zichy Mihály,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]