2008-02-09 13:26:28, szombat
|
|
|
|
|
|
Miért alszunk? Mi történne, ha soha többet nem tudnánk álomra hajtani a fejünket? Mi a funkciója az álmoknak? Egy angol cikk szerint a rendszeres nem alvásnak komoly szervi bajok lehetnek a következményei, s ezzel a magyar szakértő is egyetért.
"A végén már hallucináltam, szédültem, és úgy éreztem, belehalok, ha nem alhatok egy keveset" - mondja Erika arról a fiatalkori fogadásról, ami miatt napokig nem aludtak a barátaival. "Azon versengtünk, hogy ki bírja jobban a virrasztást. A legtöbben 24-30 óra alatt kidőltek, 60 óra elteltével pedig már csak ketten maradtunk. Addigra persze még kóvályogni is alig volt erőm, zúgott a fejem, és persze már a kávé se hozott enyhülést. Végül a 70. óra végén feladtam."
Alszunk, ha belehalunk is
Erika teljesítménye meg se közelíti azt a rekordot, amelyet Randy Gardner tart: 264 alvásmentes órával. A Times Online cikke elmeséli, hogy a fiatalember kosarazással küzdötte le a rá-rátörő fáradtságot, így 11 nap és éjszaka után, 1964 januárjában megdöntötte az alvásnélküliség világrekordját. A 264. óra végén köszönetet mondott a segítőinek, sajtókonferenciát tartott, majd elájult.
"Az alvás okáról szóló elméletek ellentmondásosak, de az a tény, hogy a napi 24 órából nyolcat alvásal töltünk, arra utal, hogy komoly evolúciós oka van ennek" - áll a cikkben.
"Egyes tudósok szerint az alvás az immunrendszer regenerálására szánt idő, míg mások szerint az alvás az egyik módja az energiatakarékosságnak. A domináns elmélet az, hogy az alvás az agynak biztosít időt az emlékek tárolásához. E szerint alvás közben rendszerezi agyunk a nap eseményeit."
Az elméletek alátámasztására egy tudós, Jim Horne professzor, a Loughborough Egyetem alváskutató laborjának vezetőjének véleményét is idézik, amely szerint: "amíg ébren vagyunk, az agy főbb központjai felületesen működnek. Még ha le is pihenünk, agyunk készenléti üzemmódban van, ugrásra készen - csak alvás közben tud pihenni. Az alvás nagyon fontos, még azok is elalszanak, akik tudják, hogy belehalhatnak ebbe, mint például a hajótörött tengerészek vagy a kimerült pilóták. A természet nem teremtett semmit, ami ezt a késztetést leküzdhetné."
Alvás helyett tabletta
Az írás ugyanakkor beszámol egy kutatásról is, amelyben azt tanulmányozták, hogyan lehetne az alvásidőt csökkenteni. Sok olyan vegyi anyag van, ami ébren tart, mint például az amfetamin vagy a koffein, de még nem sikerült felfedezni olyan szert, amellyel biztonságosan helyettesíthetnénk az alvást.
Ezután nem csoda, hogy az alvást helyettesítő tablettával kapcsolatban az Utazás az alvás tudományába c. könyv szerzője, Horne professzor, szkeptikus.
"Sokan azt hiszik, hogy majd lesz egy tabletta, amit bedobunk, és viszlát, alvás - de szerintem ez messzemenőkig képtelenség. Az agyban legalább 100 mechanizmus koordinálja az alvást, és képtelenség ezt a komplex folyamatot egyetlen tablettával megváltoztatni."
Horne rámutat, hogy senki sem ismeri az alvásmegvonás hosszú távú hatását, de azt is tudjuk, hogy a patkányok néhány nap alvásmegvonás után elpusztulnak.
Éberséggel kínozva
A magyar alvásszakértő szakember szerint veszélyes, ha az ember rendszeresen kevesebbet alszik, mint amennyit a szervezete megkövetelne.
"Az ókorban a kínaiaknál bevett kínzási forma volt, hogy nem engedték aludni az embert, aki három nap után már azt is bevallotta, amit el sem követett" - mondja dr. Várszegi Mária neurológus. A Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum vezető főorvosa olyan kockázatokról is beszámol, amelyeket a hosszabban tartó nem alvás idézhet elő.
"Ha valaki rendszeresen 6 óránál kevesebbet alszik, az hajlamosabbá válik a szív- és érrendszerei betegségekre, és a daganatos betegségek keletkezésében is szerepe lehet a kevés alvásnak. Ezek a kockázatok évek alatt alakulnak ki, de vannak olyan mellékhatásai is a virrasztásnak, amelyek hamarabb megmutatják magukat. A nem alvás ugyanis stressz kialakulásával jár, aminek következtében az immunrendszer meggyengülhet, és ezáltal különböző betegségeknek alakulhatnak ki. Sőt, már egy napos nem alvás is káros hatással lehet a koncentrációra, a reakcióidőre, emiatt kialakulhatnak balesetveszélyes szituációk."
"Vannak erre vonatkozó statisztikák, hogy a kialvatlanság a halálos balesetek 75%-ában benne van" - mondja az alváskutató szakember. Vannak aztán olyan betegségek, amelynek okai között közvetlenül nem mutatató ki a tartós álmatlanság, de mégis van köze kettőnek egymáshoz: ilyen lehet a cukorbaj. A nem alvással járó stressz ugyanis felboríthatja a cukoranyagcserét. Ahogy mondani szokták: a stresszes helyzetben felmegy az ember cukra. De mindezek a tünetek nem csak a rendszeres virrasztástól, hanem a rossz minőségű alvástól is kialakulhatnak, például ha az ember agya, egyfajta horkolás miatt nem jut elegendő oxigénhez alvás közben."
Sziréna helyett muzsikaszó
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője saját bőrén tapasztalta, milyen szervi bajokat okoz a rendszeres nem alvás.
"Egy tűzoltó-szóvivőnek állandóan készenlétben kell állnia" - mondja. "Volt egy olyan időszak, a 2006-os év első féléve, amikor az árvíz és belvíz helyzet miatt hónapokig csak fél-egy órákat tudtam aludni, és naponta 60-80 interjút kellett adnom. Amikor persze dolgoztam, az lekötött, akkor nem éreztem a fáradságot, de ha csönd volt, és várni kellett, akkor megérezte az ember az átvirrasztott órákat. A szervezet pedig később bosszulja meg az ilyet: nálam magas vérnyomással." Dobson Tibor azt is elmondta: nem véletlen, hogy a tűzoltókat most már nem csengő, hanem zene riasztja, ha bevetésre kell indulniuk. "Pszichológiailag jobb, ha nem egy durva hang- és fényhatás riasztja a kollégákat, ami hosszabb időre stresszeli őket."
Dobozba rendezett élmények
Az alvás tehát rettenetesen fontos, de vajon mi történik, miközben alszunk? Dr. Várszegi Mária erről azt mondja: "Nagyon sok minden történik bennünk az alvás során, ezeknek a lényege, hogy az izmok, a szív, az egyéb dolgok pihennek, másrészt felkészülnek a következő napra. Az alvás közben az idegrendszer is restaurálja önmagát az aktív pihenéssel, tehát a funkcióit helyreállítja. Ezenfelül az úgynevezett endokrinrendszer, vagyis az a rendszer, amely a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok segítségével fejti ki tevékenységét, közreműködik abban, hogy a szervezet pihent legyen."
Emellett azonban még egy fontos folyamat lejátszódik alvás közben: elrendezzük az élményeiket.
"Azt, ami napközben velünk történt, kis dobozokba, mappákba rakjuk be, gyakorlatilag azért, hogy máskor fel tudjuk használni őket. Ezenfelül a nyugodt alvás kiváló feszültségoldó is egyben" - mondja Várszegi.
Híd önmagunkhoz
Az álom tehát nagyon fontos része az alvásnak, még akkor is, ha segítségével nem jósolható meg a jövő. Parádi József álomkutató, pszichiáter szerint az "álmok felszínre hozzák, ami igazán foglalkoztat minket. Az álom egy híd, ami magunkhoz vezet."
Még a visszatérő rossz álomnak is van funkciója: arra figyelmezteti az álmodót, hogy vannak félelmei, amelyeket fel kell dolgozni.
"Van egy indián törzs, amely arra tanítja a gyerekeket, hogy nézzenek szembe a félelmeikkel. Ha az álmukban megjelenik egy tigris, akkor kérdezzék meg tőle: tigris koma, mi járatban? Mert ha szembenézel a félelmeiddel, azok szétfoszlanak."
Az, hogy minden ember álmodik, csak van, aki nem emlékszik reggelre a képekre, nem igaz. Parádi József elmondta, hogy vannak úgynevezett "vastag falú" emberek, akiknek olyan vastag fal van a tudatalatti és a valóság között, hogy nem tud áttörni az álom. De ők ettől még egészségesek, boldogok és sikeresek.
Színes, szagos álmok
De álmodhat-e a szó hagyományos értelmében egy vak ember? Láthat-e képeket éjjel az, aki nappal nem? Dr. Földi János ügyvéd, aki nem születésétől fogva vak, szokott álmodni.
"Én inkább érzéseket álmodok, mint képeket, de az agyam ezeknek képi megfelelőket ad.Úgy kell ezt elképzelni, mint ha behunyod a szemed, és elképzeled a szoba berendezését" - mondja. "Ilyenkor nem biztos, hogy éles képek jelennek meg, inkább csak körvonalak, benyomások."
Vannak viszont olyanok, akik egészen eleven képekben, színesben, szagosban álmodnak.
Parádi József egy ezzel kapcsolatos vizsgálatról számol be, amelyben egyetemi hallgatókat faggattak az álmaikról. Kiderült, hogy a legszínesebb álmaik a művészeti hallgatóknak voltak, ezután jöttek a matematikusok, fizikusok, a legszürkébb álmai pedig az alkalmazott mérnököknek voltak, akik mások kreatív ötleteit valósították meg.
Röviden és hosszan alvók
Általános tanácsok arra nézvést, hogy mennyit és milyen körülmények között kell aludnunk, nincsenek, de az, hogy mennyit, alszunk, kevésbé fontos annál, hogy milyen minőségű az alvás.
"Vannak röviden alvók" - magyarázza dr. Várszegi Mária alváskutató - "akiknek egy pár óra alvás is elég, ha az megfelelő minőségű, és vannak a hosszan alvók. Nincsenek abszolút értékek arra nézvést, hogy mennyi a megfelelő alvásmennyiség. De léteznek úgynevezett alvásbetegségek - vagy 120 kórt sorolunk ide. Ezek közül az iparilag fejlett országokban a stressz miatt a kóros álmatlanság, más néven inszomnia a leggyakoribb. Ezt okozhatják pszichiátriai betegségek is, depresszió, szorongások és egyebek, amelyekben direkt felfedezhetők az alvászavart okozó hatások. Túlterheltek vagyunk, futunk az idő, a pénz után."
Az, hogy milyen lesz az alvásciklusunk, és ennek következtében mennyire lesz hatékony az alvás, az egészséges embereknél is nagyon sok minden befolyásolja.
"Az alvás ugyanis nem csak mint biológiai folyamat értelmezhető: ez egy magatartásforma is. Az esti étkezés, a tévénézés, a késői munka megváltoztatja az alvás minőségét. Vagyis sok olyan szociális jellegű tényező beleszól abba, hogy milyen lesz az alvásciklus. De a hormonális hatások, a menstruációs ciklus, a terhesség is befolyásolhatják az alvást, ahogy a rossz szokások - például az esti alkoholfogyasztás vagy éjszakai evés - is okozhat hosszú távon alvászavart."
Üresbe az agyat
"A nyugodt, ingerszegény környezetnek van, az alvás-pozitúrának nincs köze a nyugodt álomhoz. Bár a magas vérnyomásban szenvedőknek nem ajánlható a lapos, párna nélküli alvás" - mondja dr. Várszegi Mária.
"A gerincnek jó lehet a féloldalas kutyaalvás. Érdekes, hogy ahol magzati korunkban elhelyezkedtünk, ott szeretünk aludni felnőtt korunkban is." "Van persze, hogy egyszerűen a mindennapok mérgezik az álmunkat, arra riadunk, hogy jön a gondok órája, és ez nem hagy minket aludni. Ilyenkor pszichológia módszerekkel lehet üresbe tenni az agyat. De használ az is, ha örömmel megyünk az ágyba, és ezzel előkészítjük a tudatalattinkat az alvásra" - fejezi be a szakember.
|
|
|
0 komment
, kategória: :( Betegségek |
|
Címkék: pszichológiailag, cukoranyagcserét, endokrinrendszer, befolyásolhatják, ellentmondásosak, balesetveszélyes, tudatalattinkat, alvásbetegségek, magatartásforma, alátámasztására, elhelyezkedtünk, alvásnélküliség, kialakulhatnak, világrekordját, következményei, koncentrációra, megváltoztatni, feszültségoldó, kialakulásával, tanulmányozták, alvásmennyiség, megváltoztatja, alvásciklusunk, keletkezésében, regenerálására, gyakorlatilag, matematikusok, belehalhatnak, betegségeknek, felboríthatja, következtében, immunrendszer, virrasztásnak, mellékhatásai, szétfoszlanak, helyreállítja, angol cikk, magyar szakértő, fiatalkori fogadásról, legtöbben 24-30, fiatalember kosarazással, rá-rátörő fáradtságot, alvásnélküliség világrekordját, alvás okáról, immunrendszer regenerálására, egyik módja, domináns elmélet, agynak biztosít, emlékek tárolásához, elméletek alátámasztására, alvás nagyon, hajótörött tengerészek, Randy Gardner, Times Online, Loughborough Egyetem, Várszegi Mária, Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai, Terápiás Centrum, Dobson Tibor, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Parádi József, Földi János,
|
|