|
2015-02-12 11:48:00, csütörtök
|
| |
| |
Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában,
hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. (Ezékiel 33, 11)
"Miért akarnátok meghalni, Izrael háza?" kérdezte egykor a próféta. Igen, vajon miért állnak ellen a megtérésnek, miért zárkóznak el az emberek előle vagy legalábbis halogatják, amennyire csak tehetik? Miért van az, hogy az igazság komoly bizonyságtevőit, akik bűnbánatra hívnak, egy korszakban sem szerették a tömegek, sőt félreismerték és szidalmazták őket?
Jeremiás így kesereg:
"Nevetségessé lettem minden időre, mindenki csúfol engemet." Miért ez az ellenszenv?
A megtérés alkalmával az ember elveszti önállóságát, akaratát kiszolgáltatja Istennek,
lekerül a trónról és az Úr Jézus jut uralomra.
Arra persze nem gondol az ember a maga tragikus vakságában, hogy ez az annyira áhított önállóság és agyonmagasztalt szabadság valójában méltatlan rabszolgaság és hogy mi valamennyien a gonosz kívánságok és szenvedélyek megalázó uralma alatt élünk.
- Amikor az Úr Jézus Pált szolgálatra küldte el, ezt szabta ki első feladatául: "hogy megnyissad szemeiket" - mert csak ekkor tudnak az emberek a sötétségből a világosság felé, a sátán hatalmából az élő Isten felé fordulni.
Nincs fogalmuk arról, mennyire sötétek, sőt ellenkezőleg: felvilágosultaknak tartják magukat, a sátánnal kapcsolatban csak gúnyolódnak és nem tudják, hogy hatalmában vannak.
A megtérés az egyetlen életre, célra vezető út. Vele kezdődik az élet.
Ahelyett, hogy kerülnénk a megtérés útját, inkább hálásnak kellene lennünk, hogy Isten megengedi a megfordulást; nem zárja be előttünk az ajtót. És ha keskeny is e kapu, úgy nem tudunk valami kényelmesen besétálni rajta, mégiscsak kapu. Isten nyitotta fel azt, hogy belépjünk rajta. Esküvel biztosít bennünket arról, hogy ez az ő akarata.
Milyen vigasztalás ez a bűnösnek, akinek szemei megnyíltak s most ismeri csak fel igazán, milyen messzire került Istentől és milyen mélyre süllyedt a romlásban. Bűne ijesztő módon tornyosul előtte; nem látja a menekülés lehetőségét, csak a biztos pusztulást. De akkor így szól az örömüzenet:
Isten nem akarja a bűnös halálát. Azt akarja, hogy megtérjen és éljen. A megtérést nem engedheti el nekünk. Előtte a gonosz nem állhat meg. De aki szívből megtér, annak Isten a maga kegyelmes arcát mutatja meg.
Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből Link  |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Keresztény dalszövegekhonlapja |
|
|
|
Címkék: agyonmagasztalt, kiszolgáltatja, félreismerték, gyönyörködöm, kapcsolatban, rabszolgaság, nevetségessé, szidalmazták, bizonyságtev, valamennyien, megfordulást, szenvedélyek, megtérésnek, lehetőségét, önállóságát, szolgálatra, gúnyolódnak, kényelmesen, vigasztalás, örömüzenet, korszakban, bűnbánatra, halogatják, legalábbis, pusztulást, vakságában, alkalmával, ellenszenv, kívánságok, világosság, megnyissad, hatalmából, hatalmában, műhelyében, feladatául, megnyíltak, hitetlen halálában, hitetlen megtérjen, emberek elõ, igazság komoly, megtérés alkalmával, ember elveszti, maga tragikus, annyira áhított, gonosz kívánságok, világosság felé, sátán hatalmából, sátánnal kapcsolatban, egyetlen életre, megtérés útját, menekülés lehetőségét, biztos pusztulást, Jézus Pált, Carl Eichhorn,
|
|
Offline
