|
2011-02-17 19:54:25, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Mák az elfeledett gyógynövény...
A mák elterjedt az egész világon (őshazája Közép-Ázsia), és hazánkban is régóta termesztett élelmiszernövény. Étolajat nyernek belőle és bizonyos részeit a gyógyszeripar is felhasználja (görcsoldásra, köhögéscsillapításra, , fájdalomcsillapításra, alkaloidok előállítására)
A népi hiedelmekben rengeteg helyen szerepelt eme sokoldalú csodálatos gyógynövény... Kísérletek során bizonyították, hogy hatásos lehet a csontritkulás megelőzésben és gyógyításában. Nagy mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, B-vitaminokat és niacint.
Ősrégi, díszítő és hasznos élvezeti kerti növényünk. Hosszú, egyenes szárán fehér, piros, lila virágai, változatos ,,gubó" termése élénk színfoltja házunk tájának. A fehér mák magja dióízű csemege. Az őszi mák nagy vagy hosszú termésű tokja külön érdekesség, magja hasznos étkezési cikk. A telt és gyöngén fodros szirmú, rózsaszínű, fehér, lila virágú díszváltozatok különleges díszek. Egyszerű száraz termesztése is indokolja kiskerti kultúrájának bővítését.
Származása, elterjedése. Őshazája Közép-Ázsia. Ma már világszerte elterjedt. Fő termesztőterületei Ázsiában Törökország, Irán, Pakisztán, India, Kína, Európában Franciaország, Bulgária, Lengyelország, Románia. Ausztráliában is nagy területen termesztik. Kisebb mértékben Észak-Amerikában és Afrikában ugyancsak művelik. Hazánkban hasonlóképpen régen termesztett növény.
Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Több hasznú növény. A mákmag közkedvelt élelmiszer (különösen Európában). Gazdag, jó minőségű (40-50% félig száradó, 131-143 jódszámú) olajtartalma miatt étolajat is nyernek belőle. Melléktermékéből, az érett, kicsépelt mákgubóból a gyógyszeripar világméretekben keresett, fontos alkaloidokat (morfin, narkotin, kodein, tebain, papaverin stb.) állít elő (magyar találmány). Ez nagyon jelentős devizaforrás és növeli a mák termesztésének jövedelmezőségét. A növény hozama 50-150 g mag és 40-120 g száraz gubó/m2. A díszmák jelentősége esztétikai, környezetszépítő értékében rejlik.
Növénytani jellemzői. Egyéves, lágy szárú növény. Gyökérzete karószerű, kevés oldalelágazással, a felsők támasztógyökerekké alakulnak. Szára 60-140 cm magas, egyenes, felálló, felső részén elágazó. Levélzete: tőlevélrózsás, hosszúkás, szabdalt, szárlevelei szórt állásúak, harmatosán zsengék, világoszöld színűek. Virága sugaras, nagy, színes sziromlevelekből áll, lehulló, zöld csészével; magányosak, kétivarúak, rovarmegporzásúak. A díszmák sokszirmú, igen díszes. Termése üreges, nyitott vagy zárt, több rekeszű tok. Magja apró, kék, feketés, szürkés stb. vagy fehér, legömbölyített vese alakú. Ezermagtömege 0,4-0,6 g. Csírázóképessége 70-80%-os, a mag 4-5 évig vethető, 12-16 nap alatt kel ki (ősszel vetve csak tavasszal). Tenyészideje tavasszal vetve 120-160 nap, az őszi máké (IX. 15.-X. 15-i vetéssel) 220-230 nap.
Élettényezők iránti igénye. Fényigénye: kezdetben közepes, majd bővebb napfényt kíván. Hőigénye alacsony, 3-4 °C talajhőmérsékleten már csírázik, 7-8 °C-on csírázása meggyorsul. A kicsírázott növények 4-5 °C-os fagyot, 4-6 tőlevelesen viszont -15, -20 °C-ot is elviselnek átmenetileg. Kezdeti fejlődésekor a hűvös, virágzásakor a száraz, meleg időjárás kedvező számára. Vízigénye: a virágzásig közepes, a tok növekedésekor bővebb csapadékot igényel. Egyébként száraz termesztésű növény. Talajigénye: jó vízforgalmú, lazább, homokos vályog-, középkötött vagy humuszos fekete homoktalajon terem jól. Tápanyagigénye: előző növény alá trágyázott (6-7 kg érett istállótrágya, 50-60 g vegyes műtrágya) talajon fejlődik szépen. Kiegészítésképp 20-20 és 10 g pétisó, szuperfoszfát és kálisó műtrágyát adunk alá négyzetméterenként talajelőkészítéskor.
Változékonysága, fajtái. A hazai minősítésű, szokványtermesztésű mákok ('BC2. Kompolti', 'Kék Duna') jó szárszilárdságúak, fehér (lilás foltos) virágúak, termőképességük megfelelő, magjuk kék színű, tokjuk nagy alkaloidatartalmú. Étkezésre, de kiskerti dísznek is alkalmasak. Ugyancsak minősített az 'Őszi mák', amelyik ősszel vethető, fagytűrő és korábban érik. A házikertekben előfordul több alkalmazkodott őszi mák tájfajta. Ezek életerősek, jó fagytűrők, és ősszel vetve bő magtermést adnak. Korán virítanak, díszesek és kártevőkkel szemben ellenállóbbak. A 'Szentesi hosszú gubójú mák' ugyancsak tájfajta. 7-9 cm hosszú, érdékes alakú toktermése, kék színű magja és fehér, díszes virága van. A 'Szentesi fehér mák' (tájfajta) hasonló a kék mákhoz, de magtermése szép fehér, és finom dióíze van. Tavaszi termesztésű különlegesség. A 'Kerti díszmák' külön alfajt képvisel a mákok nemzetségében. Telt, sokszoros, tömött szirmú, rózsaszín, lila, fehér stb. színű változatai ismertek (vetőmag-katalógusok általában keverékként kínálják). Rendkívül szépek.
Termesztése. Főnövénynek vessük. Elő- és utónövényének a kapásnövények a megfelelőek. Tisztán termesszük. Talaj-előkészítése: őszi ásás, szántás, kertszerü magágykészítés. Tenyészterülete: 30-40x8-10 cm (beállott növény), dísznek 30-40 x 30-40 cm széles fészkesen. Helyrevetése tavasszal február 1. és március 15. között, az őszi mákot szeptember 10. és október 10. között esedékes. Fontos az ülepedett, de porhanyós magágy. 1-1,5 cm mélyen vetjük kapával, kissé lapoljuk a takaróföldet. Sorba 1 cm-enként szórjuk a magvakat, fészkesen a fészek szélességében, körbe 2 cm-enként vetünk. Vetőmagszükséglet 0,1-0,2 g/m2. Ápolása: egyelés, talajlazítás, gyomirtás. Szedésére július végén, augusztus elején kerül sor, amikor a tokok zörgősre száradtak. Száraz időben 8-10 cm-es szárral vágjuk, és a magot kifejtjük belőle. Szelelés után ruhazsákocskákban, szellős helyen (felkötve) tartsuk el.
Feldolgozása, hasznosítása. Csoportosan, ágyasban, foltokban minden kertben szépen mutat. Díszváltozatai utcakertekben, különböző parkokban, hétvégi portákon stb. különösen megragadóak. A száraz mákgubó modern, tartós szárazkötészeti és vázadísz, a díszmák pedig vágott virágnak alkalmas. A tésztafélék egyik legkiválóbb ízesítője. Kifőtt tésztára szórva (mákos metélt, mákos nudli, mákos derelye), tölteléknek sült tésztába (mákos rétes, mákos kalács, mákos patkó, mákos kifli, máktorta, mákos bukta, mákos felfújt, mákos kuglóf, mákos palacsinta, mákos pite) közkedvelt. Használhatjuk húshoz is (mákos őzgerinc). Préselt olaja kiváló étolaj. A gubó számos gyógyszer alapanyaga, de háziszerként használni tilos!
Elkészítése
Fehérmákos tészta. 1/4 kg 4 tojásos száraztésztát enyhén sós vízben kifőzünk, lecsurgatjuk, és forró zsírral összekeverjük. 20 dkg megdarált fehér mákot cukorral (*Hírszem: lehetőleg cukor helyett használjunk mézet, steviát, vagy xilitet) összekeverünk, a tésztára szórjuk és elegyítjük. Tűzálló tálban pirosra sütjük.
Mákos puding. 5 tojás fehérjéből kemény habot verünk. Hozzáadunk 8 dkg porcukrot (*), 3 dkg grízt, 10 dkg darált mákot, fél kávéskanál törött fahéjat, 3 szegfűszeget és 3 dkg olvasztott vajat. Gyöngéden összekeverjük. A pudingformát kikenjük, meglisztezzük, a tésztát beleöntjük, fedőt teszünk rá, forró vízzel félig telt fazékba állítjuk és 45 percig főzzük.
A szokásos módon különböző mákos kalácsot is készíthetünk a kék (és fehér) mákkal.
Nem lesz mákunk?
A Magyarországon jelenleg előforduló tizenöt mákfajtából ez év kezdetétől már csupán egy felel majd meg annak a jogszabálynak, ami a kábítószergyártásra alkalmas növények termesztésére vonatkozik. A 2004 óta hatályos kormányrendelet ugyanis 2005 végéig adott haladékot azoknak a mákfajtáknak a termesztésére, aminek a tokja 4 ezrelék feletti alkaloidot tartalmaz (7 ezrelék volt a határérték). A kiskertekben idén tehát már csak a rózsaszín virágú Ametiszt fajta vethető, más színű fajták termesztését a magasabb alkaloidtartalmuk miatt megtiltja a kormányrendelet. Becslések szerint az országban- a kiskertek pár négyzetméteres termőterületeivel együtt- mintegy ötezer hektáron termesztenek mákot, jellemzően nem az Ametiszt fajtát. Ez a 0,6 ezrelék alkaloidtartalmú, kizárólag étkezési célra nemesített fajta azért sem terjedt még el igazán, mert csak 2003. végén kapott állami elismerést. A szabályozás jellemzően a házikertekben étkezési és díszítő céllal termesztett mákra vonatkozik. A megengedett határértéket meghaladó hatóanyag-tartalmú ipari mákfajtákat különböző engedélyek beszerzése után lehet termeszteni. (Kertészet és Szőlészet 2005/33)
Mák csontritkulás ellen
Szlovákiában több évvel ezelőtt egy egész temetőnyi sírt kellett exhumálni, mert áthelyezték azt a falu túlsó oldalára. Mindenki legnagyobb meglepetésére a csontok teljesen ép állapotban voltak, olyannyira, hogy tudományos vizsgálatot indítottak az okok felderítésére. Az eredmény egyszerre volt banális és megdöbbentő. Kiderült, hogy a helyi lakosság rendszeresen, heti 3-5 alkalommal fogyasztott étkezési mákot különböző ételek formájában, mivel épp a máktermesztés volt a falu egyik fő bevételi forrása. A további tudományos kutatások kiderítették, hogy a mák olajának rendkívül magas foszfor tartalma volt a ,,felelős" a kalcium hatékony felszívódásáért, és a csontokba beépüléséért. A kutatások során létrehoztak két, egyenként 20-20 fős csoportot, melynek tagjai előrehaladott csontritkulásban szenvedő nők voltak. Az egyik csoport hagyományos kezelést kapott, míg a másik napi 1-1 mokkáskanálnyi mákolajat szedett. Az eredmény mindenkit meggyőzött! A mákolajjal ,,kezelt" csoport valamennyi tagjának csontozata normális értéket mutatott már 12-16 hónapos kezelést követően.
Tanácsom tehát: hetente 3-szor fogyasszon mákos ételeket, vagy rendszeresen alkalmazza a gyógynövény szaküzletekben is kapható mákolajat. Vigyázat! Levegővel érintkezve gyorsan avasodik, ezért mihamarabb zárja vissza a kupakot, és tegye hűtőbe! A csontritkulás megelőzésére vagy az állapot javítására ugyancsak kedvező hatású a gyógynövényboltokban kapható medvehagyma alkoholos kivonatának tartós szedése. (Bálint János)
Hiedelmek, babonák
A mák fogalma az alváshoz és a halálhoz kapcsolódik. A görög mitológiában Hüpnoszt, az alvás és az álom istenségét, aki mindenkit mákkal altat el, arra kérte a cselszövő Héra, hogy altassa el Zeuszt. Hüpnosz eleget tett a kérésnek, és édes nyugalomba ringatta magát Zeuszt is. Ceres, a rómaiak termékenység istennője midőn megszállottan, pihenés nélkül kereste Prosperinát, az istenek úgy rendelkeztek, hogy léptei nyomán fakadjanak mákvirágok, s amikor Ceres összeszedte virágokat, végre elaludt. A mákot a halál megszemélyesítőjével, Thanatosszal is összefüggésbe hozták. A szépséges mákvirágot Aphrodite istennővel azonosították. Léthét, a feledés megtestesítőjét, néha mákgubókból álló fejdísszel ábrázolták. A mák a földtermékenység istennő, Démétér szent növénye volt, ő ajándékozta meg az embereket a mákkal. Egy másik felfogás szerint a mák Adonisz könnyéből lett, amikor a szerelmét siratta.
A mákgubó számtalan magja miatt a bőséget jelképezi, ugyanakkor a kábítószerként és fogamzásgátlóként a hiábavalóság szimbóluma. Az asszíroknál a mák az "öröm növénye"-ként szerepel. Kínában érzéki kalandok előtt használták. Oroszországban esővarázslásokhoz használták a mákot. Aszály idején megszentelt mákszemeket szórnak szét, és bottal verik vagy kavarják fel a vizet, hogy eleredjen végre az eső. A néphitben boszorkányokkal kapcsolatban, mágiában, ráolvasásokban, jóslásokban gyakran szerepelt a mák, mint mágikus növény. Termékenységvarázslás céljából, az ifjú házasokra mák magvait szórták, hogy különleges szaporodási képessége legyen az ifjú párnak. A görögöknél a mákot fertőtlenítő füstölésre, jövendőmondásnál alkalmazták. Isteneknek mutatták be áldozatként, kábítószer gyanánt pedig orgiákon, lakomákon, misztériumok során vették magukhoz.
A népi gyógyászatban a mákfélék családjába tartozó fecskefüvet szembetegségek gyógyítására használják, azzal a hiedelemmel, hogy a fecske összegyűjti a mák nedveit, s ez gyógyítja a vakon született gyermekek látását. A mák nemcsak élelmiszernövény, de kiváló hatású gyógynövény. A középkorban érzéstelenítőként és fájdalomcsillapítóként állt az orvosok rendelkezésére. A mák éretlen gubójának beszárított nedve az ópium. Az ókori görögök az ópiumot a gyógyítás mellett hedonisztikus, élvhajhász célokból is használták. Indiában nemcsak gyógyszerként, hanem méregként és ellenméregként is számon tartják. A mákvirág rosszalló szó, kedves kicsengéssel.
A mák a táplálkozásban és a gyógyításban
A kerti mák fontos kultúrnövényünk. A még zöld termés megvágása után képződő, megszilárdult tejnedve az ópium, amely mintegy 25 - a gyógyászatban széles körben alkalmazott - nagy hatású alkaloidot tartalmaz. A mákmag azonban közkedvelt élelmiszer is, ráadásul gazdag, jó minőségű olajtartalma miatt étolajat is nyernek belőle. Dietetikus szerzőnk cikkéből kiderül, hogy miért érdemes rendszeresen mákot fogyasztani, és hogy milyen különleges termékek készülnek még ebből az értékes növényből.
A máknövény és fajtái
A kerti, étkezési mák (Papaver somniferum) az egyik legrégibb egyéves növény. Pontos eredetét azonban nem ismerjük; egyes források szerint őshazája Afganisztán, Tadzsikisztán és Üzbegisztán. Napjainkban a legnagyobb területen Franciaországban, Bulgáriában, Romániában és Ausztráliában termelik. A Dél-Ázsiai országokban csak szigorú állami ellenőrzés mellett termeszthető. A növény általában 50-160 cm magasságúra nő meg, a nemesített fajták termése zárt tok (mákgubó), melyben a mákszemek találhatók. Egyes helyeken az úgynevezett diómák is ismert, melynek magja fehér, krémszínű, illetve drappos árnyalatú, valamint magasabb az olajtartalma a kék máknál. A házi kertekben gyakran termeltek a családi szükséglet kielégítésére pár sor mákot.
A növény különböző részei közül a mákszemeket étkezési, míg a máktok hatóanyagait gyógyászati célokra használják.
A mákszemek értékes tápanyagai
Fontos tudni, hogy a mákmag teljesen ártalmatlan és egészséges élelmiszer. Egy-egy mákkal dúsított ételből alkalmanként nem nagy mennyiséget eszünk, ennek ellenére értékes tápanyagtartalmú élelmiszer. 100 g mákban 537 kcal, 20,5 g fehérje, 38,2 g zsír és 23,9 g szénhidrát van. A vitaminok közül értékes B1-, B6-, B2-, niacinforrás. Vitaminkalkulátorunk segítségével kiszámolhatja, hogy milyen természetes forrásai vannak ezeknek a vitaminoknak. Az ásványi anyagok közül pedig nagyobb mennyiségben kálciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz.
A mákmag étkezési felhasználása
A görög és római birodalomban mézzel keverve fogyasztották a mákot. Számos étel készíthető belőle, így például magyar különlegesség a beigli (mákos tekercs), vagy a mákos guba, ezek legfőképpen nagyobb ünnepek alkalmával kerülnek az asztalra. Ezen kívül rétes, fagylalt, palacsinta töltelék, tészta és számos más étel alkotóeleme. A darált mák töltelékként akkor a legjobb ízű és állagú, ha felhasználás előtt összeforraljuk kevés tejjel és mézzel, vagy cukorral (cukorbetegek édesítőporral). Ízesíthető reszelt, kicsavart almával, mazsolával, sárgabarack dzsemmel, reszel citromhéjjal is.
Az olívaolajjal egyenértékű a mákolaj
A mákszemek nagyobb mennyiségű olajat tartalmaznak. A mák magvak hideg sajtolásával mintegy 33 százalék, meleg sajtolással pedig kb. 50 százalék olaj nyerhető. Az olívaolajjal egyenértékű olaj, mely étolajnak és 1-2 mokkáskanállal, pl. salátákra csepegtetve étkezési célra is felhasználható. A friss mákolaj alacsony morfintartalmú, halványsárga színű, hígan folyó, kellemes ízű és illatú. Energiatartalma: 884 kcal/100 g. Zárt, sötét, hűvös helyen tárolható. A sajtolás után visszamaradó ópiumszagú lepénye enyhén bódító, narkotikus hatású. A mákolajat felhasználják gyógykészítmények, kozmetikai termékek alkotóelemeként, valamint művészfestékek alapanyagaként és alkalmas fafelületek ápolására. Levegőn gyorsan szárad, fehér masszává keményedik, ezért szappanok alapanyaga is.
A mákgubó és gyógyhatású vegyületei
A mákgubó a vegyipar és a gyógyszeripar fontos alapanyaga. Az orvostudomány széles körben alkalmazza gyógyszerek alkotórészeként, így köhögéscsillapításra, görcsoldásra, vagy súlyos betegségekben a végső fájdalom csillapítására. A máktok házszerként történő alkalmazása a szervezetre veszélyes. 2006. január 1-től a fehérvirágú mák drognak minősül. Magyarországon csak a lilás, rózsaszínes változat termeszthető szabadon, illetve a házi kertekben. A zöld termés (mákgubó) megvágása után képződő megszilárduló "tejnedv" a természetes ópium, mely mintegy 25-féle alkaloidot tartalmaz. A mákgubó legfontosabb hatóanyagát, a morfiumot (morfint) 1805-ben különítették el. A száraz máktokból is kinyerhetők az alkaloidák, ennek az eljárásnak a kidolgozása Kabay János magyar kutató nevéhez fűződik. Ezen vegyületek hatásáról keretes írásunkban bővebben olvashat.
Milyen szereppel bírnak az ópiátok?
Az ópiátok kémiailag az alkaloidok közé tartoznak, hasonlóan a kávéban található koffeinhez és a dohányban lévő nikotinhoz, de ide tartozik a digitalin is, ami a gyűszűvirágból származó szívgyógyszer. Ezek az anyagok mind a növények másodlagos anyagcseretermékei közé tartoznak. Nem játszanak fontos szerepet a növény egyedi sejtjeinek működésében, de igen fontosak lehetnek a növény védekezésében például a kórokozókkal szemben, így a növény fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlenek.
Az ópiátok csoportjába (más néven narkotikumok) tartoznak az ópiumszármazékok, melyek a mákból (gubóból) nyerhetők ki. A máktok 0,3-0,5%-ban tartalmaz alkaloidokat, melyek a központi idegrendszerre hatnak. Az ópiátok fontos szerepet kaptak a népi orvoslásban, és mint élvezeti cikkek is előkelő helyet foglalnak el az emberi társadalomban már több ezer éve. A máknövény gubójából nyerhető két legfontosabb ópiát a morfin és a kodein. A koffein, a nikotin és a morfin az idegrendszerre hatnak. Az idegsejtek közötti jelátviteli folyamatokat zavarják meg, így fejtik ki hatásukat. A mák nyers gubójából nyert szárított latex, az ópium egyik alkotója a morfin. A morfin olyan sejtfelszíni jelzőmolekulákhoz, ún. receptorokhoz tapad, amelyek a szervezetben természetes úton keletkező fehérjéket, az ún. opioid peptideket érzékelik. Ez a jelátviteli folyamat fontos szerepet játszik abban, hogy hogyan érzékeljük a fájdalmat. Ezeket, illetve a belőlük készülő gyógyszereket legálisan fájdalomcsillapító szerként használják, a heroin pedig - a morfin egyik módosított formája - igen veszélyes, illegális kábítószer.
A legrébebbi ópiát, a "mákony"
A máktea hazánkban a legrégebbi ópiát, más néven "mákony". Ez az ital is az opiátok csoportjába tartozik, mely a száraz, kicsépelt mákgubók leforrázásával készül. A mákteát már az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában is fogyasztottál, Kínában pedig kb. négyezer éve isznak ilyen teát és szívnak ópiumot.
(Forrás: terebess.hu) - a cikkre Bakos Veronika, Ancy, és Seres Tünde hívta fel a figyelmünket
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: GYÓGYNÖVÉNYEK |
|
|
|
Címkék: tápanyagtartalmú, alkaloidtartalmú, jövendőmondásnál, franciaországban, élelmiszernövény, földtermékenység, csontritkulásban, melléktermékéből, csírázóképessége, oldalelágazással, sziromlevelekből, jövedelmezőségét, környezetszépítő, ópiumszármazékok, megtestesítőjét, alkotórészeként, tenyészterülete, felszívódásáért, kormányrendelet, energiatartalma, termőképességük, változékonysága, szárazkötészeti, kiegészítésképp, kultúrnövényünk, boszorkányokkal, világméretekben, alkotóelemeként, díszváltozatok, alapanyagaként, oroszországban, ráolvasásokban, rendelkezésére, tápanyagigénye, táplálkozásban, ellenméregként, elfeledett gyógynövény, egész világon, népi hiedelmekben, csontritkulás megelőzésben, mákmag közkedvelt, gyógyszeripar világméretekben, növény hozama, díszmák jelentősége, díszmák sokszirmú, őszi máké, kicsírázott növények, virágzásig közepes, hazai minősítésű, házikertekben előfordul, mákok nemzetségében, őszi mákot, Őshazája Közép-Ázsia, Ázsiában Törökország, Európában Franciaország, Bálint János, Kabay János, Bakos Veronika, Seres Tünde,
|
|
Offline
