2016-03-11 14:37:10, péntek
|
|
|
,,A kegyelem hozott el biztonságban idáig, és a kegyelem fog hazavezetni engem."
Amikor John Newton papírra vetette ezeket a szavakat, a saját tapasztalatát írta le. Élete legnagyobb próbája jött el azon a napon, amikor eltemette feleségét. Nagyon szerette őt, és azért imádkozott, hogy az Úr előbb vegye magához, mint a feleségét. Azonban ez az imája válasz nélkül maradt.
Nagy volt a fájdalma, de szomorúságában megtalálta Isten gondoskodását. Később ezt írta: ,,A világ legnagyobb bankja sem tudna kárpótolni a veszteségemért. Azonban az Úr, a Mindenható, szól és megteszi. Ezért akik ismerik Őt és bíznak Benne, bátorodjanak."
Betegség, csapások és nyomorúság árasztják el a világot. Azonban nem ezek irányítják! A kegyelem teszi.
12,9 De ő ezt mondta nekem: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz." Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. (2 Korinthus)
A kegyelem szót úgy is megfogalmazhatnánk, hogy ,,Isten erejének és védelmének kimeríthetetlen tárháza". Nem csak alkalmanként adja, hanem állandóan és kitartóan. Úgy, mint a tenger hullámai. Egyik hullám jön a másik után. Az egyik épphogy elment, már ott is a következő.
Bizalmunkat bátran abba a jó hírbe vethetjük, hogy ha Isten megenged egy próbát, akkor a kegyelmet is megadja hozzá. Soha nem merítjük ki a tárházát. Ő nem mondja: ,,Ne kérj már annyit! A kegyelem készletem kimerül." Nem, a menny nem ismer ilyen szavakat. Istennek van elég kegyelme ahhoz, hogy megoldja a problémáidat, és letörölje a könnyeidet.
8,32 Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? (Róma)
Ha a legnagyobb és legdrágább ajándékot már odaadta, akkor hogyan ne árasztaná ránk a számunkra tartogatott áldásokat?
Építő gondolatok * Max Lucado Link Link
Csodálatos kegyelem, mily édes a hang,
mely megmentett egy olyan nyomorultat, mint én.
Már elvesztem, de most meglettem;
vak voltam, de most már látok.
A kegyelem tanította szívemet félni,
és a kegyelem könnyített félelmeimen.
Milyen értékesnek tűnt ez a kegyelem
a percben, amikor hinni kezdtem.
Sok veszélyen, erőfeszítésen és kelepcén át
már meg is érkeztünk.
A kegyelem hozott ily messze épségben,
és a kegyelem vezet majd haza.
Az Úr jót ígért nekem,
szava reményem záloga;
pajzsom lesz ő, és az adag,
amíg élek, kitart.
Igen, mikor eme test és szív megáll,
és halandó éltem véget ér;
Magamnak tudhatom, e papi ruha alatt,
az öröm és béke életét.
A föld hamarost elolvad, mint a hó,
A nap sem fog sütni már,
De Isten, ki létrehívott engemet,
Mindörökre megmarad nekem.
Tízezer éve már, hogy itt vagyunk,
fényesen ragyogva, mint csillagunk,
Nem fogytak a napok, hogy énekeljük Isten dicséretét,
Mióta először kezdtük el.
|
|
|
0 komment
, kategória: Coţan Elisei |
|
Címkék: erőtlenségeimmel, kimeríthetetlen, legszívesebben, veszteségemért, mindnyájunkért, szomorúságában, gondoskodását, tapasztalatát, erőfeszítésen, biztonságban, problémáidat, bátorodjanak, alkalmanként, nyomorultat, ajándékozna, bizalmunkat, létrehívott, félelmeimen, tartogatott, hazavezetni, könnyített, megtalálta, legdrágább, megmentett, erőtlenség, csillagunk, imádkozott, könnyeidet, védelmének, értékesnek, mindenható, dicséretét, irányítják, legnagyobb, kárpótolni, mindörökre, kegyelem hozott, saját tapasztalatát, imája válasz, világ legnagyobb, kegyelem teszi, erőtlenségeimmel dicsekszem, kegyelem szót, tenger hullámai, másik után, egyik épphogy, kegyelem készletem, számunkra tartogatott, olyan nyomorultat, kegyelem tanította, kegyelem könnyített, kegyelem vezet, Amikor John Newton,
|
|