Az ellenforr.újabb térhódítása - Hollós Ervin-Lajtai Vera,Kossuth Könyvkiadó,Nagy Imre,Erdei István,Kéthly Annával,Nagy Imre-kormányban,Szociiáldemokrata Párt,Kéthly Anna,Szociáldemokrata Párt,Peyer Károly,Varsói Szerződést,Független Kisgazdapárt,Magyar Nemzet,Varsói Szerződés,Demokrata Néppárt,Petőfi Párt,Szabad Európa Rádió,Nemzeti Parasztpárt,Magyar Függetlenségi Párt,Magyar Szabadság Párt,Keresztény Demokrata Párt,Katolikus Néppárt,Nemzeti Tábosr Függetlenmagyar Szocialista Pártmozgalom,Magyar Forradalmi,Ifjúság Pártja,Igazság Párt,Magyar Demokratikus Unió,Független Magyarország,Nyilaskeresztes Párt,Hungarista Mozgalom,Keleti Arconal Bajtársi Szövetsége,Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa,Keresztény Ifjsági Egyesület,Magyar Cserkészszövetség,Keresztény Front,Jézus Szíve Szövetség,Katolikus Népszövetség,Katolikus Kör,Hontalanok Szövetsége,Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége,Radikális Párt,Mindszenty József,Demokrata Néppártnak,Demokrta Néppárt,Barankovics István,Katolikus Néppárttal,Nagy Imre-kormány,Demokrata Néppártot,Gyáripar - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Az ellenforr.újabb térhódítása

2011-08-14 17:33:14, vasárnap


	Köztársaság tér 1956 Hollós Ervin-Lajtai Vera Kossuth Könyvkiadó 1980 Térjünk vissza ezek után a "nagypolitikához", vessünk egy pillantást az október végén gomba módra megjelenő politikai pártokra, előzményekre, szerepükre. Nagy Imre, a kormány miniszterelnöke, október 30-án hirdette meg az 1945-ös koalcíiós állapot visszaállítását. Ez a munkáshatalom nyílt feladásával volt egyenlő. Nagy Imre és hívei az októberi események előtt már tárgyalásokat folytattak a különböző koalíciós pártok jobboldali vezetőivel abban az értelemben, hogy amennyiben támogatják kormányalakítási törekvéseiket, úgy ismét engedélyezik pártjaik működését. Megállapodás jött létre a többi között a jobboldali szociáldemokraták vezetőjével is. Ebben az volt a legveszélyesebb mozzanat, hogy az SZDP jobboldali vezetés alatt történő újraszervezése az egységes munkáspárt szétszakítását jelentette, amely közvetlenül a munkáshatalom meggyengülését vagy felbomlását hordozta magában. "Már 1956 júliusában személyesen, később Erdei István közvetítésével megállapodtak Kéthly Annával is a létesítendő Nagy Imre-kormányban való részvételben. Az október 23-a után jelentkező pártok többsége korábban különböző méretű és intenzitású mozgalmakban, csoportosulásokban, asztaltársaságokban, titkos szervezetekben, baráti társaságokban, körökben élt. Október 24-től 30-ig azután jelentős részük nagy előkészületeket tett a nylt zászlóbontásra, amely 30-a után meg is történt. De hol voltak már az 1945-ös koalíciós idők? Hiszen e pártok vezetése nagyrészt olyanok kezébe került, akik már 1945-1947-ben is a koalíció ellenségei voltak és olyan mértékű átalakítást akartak, amelyből a saját pártjuk baloldali demokratikus irányzatait is ki akarták szorítani. Az egykori koalíciós pártok tevékenységét azonban messze túlhaladták a tőlük jobbra álló pártok, különösen az úgynevezett kereszténypártok harcba lendülése a hatlaomért. Az ellenforrdalom rövid néhány napja alatt hetven különböző párt és egyesület alakult. Megalakulásukban, föllépésükben és a hatalomért való harcukban a következők figyelhetők meg: egyik párt sem egységes, mindegyikben a legkülönbözőbb irányzatok találhatók, de 25-től mindegyikben azok a csoportok lépnek előre, amelyek "radikálisabb" álláspontot képviselnek, vagyis mindig a jobboldalibb csoport és irányzat tör előre. Ha csak vázlatosan is, vegyük sorra e példákat: Október 25-én jobboldali vezetés alatt létrejött a Szociiáldemokrata Párt, Kéthly Anna elnökletével. Úgy döntöttek, hogy az újjáalakult Szociáldemokrata Párt vez etésében, sőt tagjai sorában sem lehet senki azok közül, aki a kommunistákkal való együttműködés vagy az egységes munkáspárt létrehozásának a híve. Még azokat se fogadták el, akiket a személyi kultusz idején törvénytelenül elítéltek és bebörtönöztek. Intézkedések sorozatát hozták, amelyek arra irányultak, hogy magát a pártot újonnan megszervezzék és a különböző "forradalmi bizottságokban" és "bizottmányokban" vezető szerephez juttassák. Politikai arculatukra jellemző a következő megállapításuk: "Megszületett a szabadság, amelyért Peyer Károly egész életében küzdött, harcolt." Az újjáalakult Szociáldemokrata Párt politikáját, programját Peyer Károly elvbaráti, egykori munkatársai határozták meg: forradalomnak tekintették az ellenforradalmat, élesen kommunista és szovjetellenesek, a Nagy Imre-kormányban csak abban az esetben voltak hajlandók részt venni, ha a kormány felmondja a Varsói Szerződést. De a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek messzebb menő terveik is voltak. Az úgynevezett nemzeti kommunistákkal való együttműködést átmenetinek tekintették, és 31-én abban állapodtak meg, hogy Magyarországon - Ausztriához hasonlóan - a szociáldemokratáknak a kereszténydemokratákkal kell koalíciót alkotniuk, és velük kell majd kormányt alakítaniuk. Ilyen irányban meg is kezdődtek a tárgyalások. Ennek a törekvésnek egyébként volt hagyománya, hiszen 1945 után már próbálkoztak evvel a koncepcióval, s 1953 és 1956 között ismét megkísérelték a kereszténydemokrata politikai csoportosulásukkal közös frontot alkotni. Mindezzel a jobboldali szociáldemokrata vezetők az ellenforradalmi folyamatot segítették továbblendíteni, és ezen nem változtatott az sem, hogy bionyos jelenségeket ők is nyugtalanítónak taretottak. Kéthly Anna írt arról, hogy bizonyos ellenforradalmi veszélyek vannak, és hogy a Szociáldemokrata Párt elhatárolja magát azoktól, akik ellenforradalmi törekvéseket hordoznak. De mi volt az értéke e megállapításoknak, ha közben a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetői versenyt futottak a reakciósokkal, a klerikofasisztákkal, a régi nacionalistákkal és az újfasisztákkal szovjetellenességben és antikommunizmusban?! Az események azt bizonyítják, hogy a versenyben lemaradtak és csak a tőlük jobbra állók még gyorsabb előrelépését segítették elő. Pártalakításukkal a sok évtizedes testvérharcot újították fel, s ezzel a későbbiekben a legnagyobb segítséget és támogatást nyújthatták volna az ellenforradalom teljes győzelméhez. A Független Kisgazdapárt október 23-a után szintén élénk tevékenységbe kezdett. Neve alatt főleg a jobboldali reakciós politikusok gyülekeztek, az újjáalakulás, az újjászervezés irányát is ők határozták meg. 30-án mintegy háromszáz ember részvételével huszonöt tagú ezetőséget és kilenctagú intéző bizottságot választottak, többségében jobboldaliakból. Kimondták: mindazzok, akik együttműködtek a kommunistákkal, nem kerülhetnek vissza a Kisgazdapártba, különösen nem annak vezetésébe. A Kisgazdapárt egyik jobboldali vezetője a program meghirdetésekor kijelentette: "A Kisgazdapárt programja azonos az 1930-as programmal". Ez világos állásfoglalás volt. A jobboldali kisgazdavezetők politikai megnyilatkozásai, cikkei a "Magyar Nemzet"-en, és a "Kis Újság"-ban tükrözték a párt politikáját, amely szintén a Varsói Szerződés felbontására, a népi demokratikus rendszer felszámolására, egy polgári Magyarország megteremtésére irányult. A jobboldali kisgazda vezetők nemcsak a Szociáldemokrata párt, a Demokrata Néppárt, a Petőfi Párt jobboldali politikusaival tárgyaltak. Budapestre érkeztek a Szabad Európa Rádió munkatársai is, közöttük olyanok, akik 1945 után a Kisgazdapárt képviselői voltak. Ezekkel tárgyalni kezdtek egy közös antikommunista, szovjetellenes koalíció létrehozásáról. Az egykori Nemzeti Parasztpárt ideiglenes szervező bizottsága 1956. október 30-án az esti órákban kezdett nyílt tevékenységbe. Megalakult a párt ideiglenes irányító szerve, az intéző bizottság. A folyamat itt is hasonló az előzőekben ismertettekhez: a párt vezetése a jobboldali politikusok kezébe került, akiknek javaslatára a párt nevét is megváltoztatták, 31-e után Petőfi Párt néven működtek. Politikai megnyilatkozásaik, programadó beszédeik és írásaik nem hagytak kétséget afelől, hová tartoznak. A Petőfi Párt egyes vezetői is felléptek az ellenforradalom veszéllyel szemben, a szocializmus fő vívmányainak megtartása érdekében, de mindez nem változtatott pártjuk politikai arculatán és az eseményeken. A 30-án meghirdetett "többpártrendszer" helyreállításával az események menetében j elentékenyebb szerepet játszott olyan pártok zászlóbontása, mint a Demokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Szabadság Párt, a Keresztény Demokrata Párt, a Katolikus Néppárt, a Nemzeti Tábosr Függetlenmagyar Szocialista Pártmozgalom, a Magyar Forradalmi Ifjúság Pártja. Ezeknek részben múltjuknál fogva volt súlyuk. De felbukkantak, létrejöttek olyan pártok is, amelyeknek az első időben sem volt, s valószínűleg a későbbieksem sem lett volna különösebb befolyásuk: az Igazság Párt, a Magyar Demokratikus Unió, a pártonkíüliek Blokkja. Az utóbbi "Független Magyarország" címmel lapot kívánt indítani. Programja szerint nemcsak a termelőszövetkezetek felszámolását, a kommunista párt megszüntetését, de a partizánok felelősségre vonását is tervezte. Jó néhány helyen zászlót bontott a Nyilaskeresztes Párt, a Hungarista Mozgalom. Felszínre kerültek a legkülönbözőbb szervezetek és egyesületek, a felsoroltakon kívül is, mint például a Keleti Arconal Bajtársi Szövetsége, a Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa (KALOT), a Keresztény Ifjsági Egyesület (KIE), a Szívgárda, a Magyar Cserkészszövetség, a Keresztény Front, a Jézus Szíve Szövetség, a Katolikus Népszövetség, a Katolikus Kör, a Hontalanok Szövetsége. A nagyobb befolyású szervezetek közé tartozott az illegalitásból felszínre került Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége. A november 1-én megalakult Radikális Párt olyan legfőbb közjogi testület létrehozásáésrt szállt síkre, amelyben Mindszenty József hercegprímás is helyet foglal. A Magyar Demokratikus Unió célkitűései közé tartozott "az osztályharc nélküli nemzeti összefogás". A továbbiakban kicsit részletesebben szólunk a nagyobb befolyással rendelkező reakciós pártokról. Közülük talán a legjelentékenyebbnek, a Demokrata Néppártnak a vezetése Mindszenty József következetes híveinek a kezébe került. A Demokrata Néppárt október 31-én alakult meg nyíltan, mégpedig miután az ellenforradalmárok az V. kerületi pártbizottság székházát elfoglalták. A Demokrta Néppárt az úgynevezett Barankovics-párt utóda volt. A már évek óta emigrációban élő disszidens Barankovics István és hívei még 1947-1948-ban politikai okok miatt konfliktusba keveredtek Mindszentyvel, nem értettek eget Mindszenty túlzottan reakciós és merev politikájával. Ennek ellenére az október 31-én újjáválasztott vezetőség túlnyomó többsége Mindszenty híve volt, és Barankovics embereit elszigetelték. A párt főtitkára és más vezetői november 2-án tárgyaltak Mindszentyvel, aki áldását adta a Demokrata Néppárt újjászervezésére és útmutatást adott híveinek egyesítésére. Összeköttetést teremtettek az osztrák Katolikus Néppárttal, onnan politikai és egyéb segítséget kértek. Tárgyalni kezdtek a jbboldali szociáldemokratákkal is, akik a Nagy Imre-kormány szűk kabinetjének utolsó ülésén felvetették, hogy a Demokrata Néppártot be kellene vonni a kormánykoalícióba. A párt megalakulása után nyomban kiadta a "Hazánk" című lapot, s hozzáfogott régi és súlyosan kompromittált szervezetek, például a KALOT újjászervezéséhez. A "Hazánk" című lap a többi között "a forrdalom konszolidációját" kívánta oly módon, hogy abban a kommunisták semmilyen irányzatának ne legyen helye és szerepe. Egyébként e párt vezetői november 3-án már az egykori horhysta iparügyi minisztert, a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) egykori főtitkáráts, valamint arisztokratákat, régi vezérkari tisztelet gyülekeztettek. Tárgyaltak velük, hogy a közeljövőben nekik kell kormányt alakítaniuk. November 3-án tárgyalásokat kezdtek a Magyarországon tartózkodó Löwenstein Hubert herceggel, akinek támogatását kérték kormányalakításukhoz. De megbeszéléseket folytattak a Keresztény Magyar Párttal, a Keresztény Fronttal, a Katolikus Néppárttal, a Keresztény Néppárttal és más egyesületekkel, pártokkal is. S ez adta e párt jelentőségét és szerepét. Ezek az emberek alkalmasak voltak arra, hogy Mindszenty útmutatásaival és segítségével a különböző kisebb és nagyobb pártokat, egyesületeket, pártcsoportokat egyesítsék egey átütőbb erejű, jelentős mindszentysta párt keretén belül. A színre lépett pártok közül jelentőségben a Demokrata Néppárt után következett a Magyar Szabadság Párt, amelyet 1946-ban mint Sulyok-pártot ismertek. Ennek vezetői már október 25-én gyülekezdek, de csak november 1-én cselekedtek, amikos is P. Ábrahám Dezsőnek, az 1919-es ellenforradalmi kormány miniszterelnökének a vezetőtésével kimondták a párt megalakítását. Veetőséget is választottak, az elnök P. Ábrahám Dezső lett. Programot dolgoztak ki, s a legkülönbözőbb területeken igyekeztek kiszélesíteni befolyásukat, tárgyaltak egyetemistákkal, polgári csoportokkal, régi párthíveikkel, fegyveres felkelőkkel. November 4-re nagygyűlést hívtak egybe, amelynek vezérszónokait is kijelölték. Pártjuk megalakulásáról értesítettek néhány nyugati követséget, ahonnan támogatást, biztatást kaptak. Delegációt állítottak össze abból a célból, hogy felkeresik Mindszenty Józsefet, tájékoztatják pártjuk cékitűzéseiről és felkérik őt kormányalakításra. Az 1947-es időkből ismert, számottevőbb antikommunista pártok közül jelentkezett a Magyar Függetlenségi párt is. Ezt a pártot a magyar nemzetgyűlés még 1947 őszén, mint fasiszta tendenciájú pártot feloszlatta. Most, miután október 31-én újjáalakultak, a Minisztertanács elnökéhez küldött beadványukban a következőket íták: "Az 1947-es választásokon kinyílványított programunkat rajtunk kvül álló okoknál fogva nem valósíthattuk meg. Most újra lehetőség nyílik arrae, hogy harcos pártunk akkor kettétört programját ne csak hogy folytassuk, hanem meg is valósítsuk." Nem kívánjuk részletezni a programot, csak a 4. és 6. pontját idézzük, melyekben ez áll: "4. A magántulajdon sérthetetlensége...6. A tiszta, örök és magyar polgári demokrácia megvalósítása." A Keresztény Magyar Párt mindenekelőtt a főváros vezetését próbálta megszerezni. Október 30-án alakult meg, s november 1-én a Fővárosi Tanács egyik helyiségében nyílt gyűlést tartott. Itt ismertette programját. A párt megalakításában fontos szerepe volt egy reakciós püspöknek, vezetői között megtalálhatóak voltak a Horthy-korszakból ismert politikusok, országgyűlési képviselők, az egykori Nyilaskeresztes Párt több tisztségviselője stb. Igaz, hogy színre lépésük alkalmával ők is "demokráciáról", "forradalomról", "szabadságharcról" beszéltek, de fő törekvésük az volt, hogy a budapesti, most már polgármesteri hivatalban, valamint a szervezendő előljáróságokban megkaparintsák a vezető pozíciókat. A Keresztény Front megalakulásakor azt is bejelentette, hogy közel tíz éve illegális harcot folytat a népi demokratikus rendszer ellen. Ez egyébként meg is felelt a valóságnak. A front részletes programmal rendelkezett, amely az államformára, a közigazgatásra, az iparra, a mezőgazdaságra, általában az életnek majdnem minden területére kiterjedt. Lényege a hivatásrendi állam életre hívása volt. E front vezetői Mindszenty következetes híveinek vallották magukat, meg is keresték őt, és egy közös pár vagy front létrehozását kívánták Mindszenty irányítása alatt. Október 31-én alakult meg a Keresztény Demokrata Párt. Szervezését egykori horhysta politikusok, földbirtokosok, ügyvédek kezdeményezték. Ők is tárgyaltak a Szabad Európa Rádió Budapestre küldött munkatársaival, a többi közzött Cupi Bálinttal. Röplapot adtak ki, újság alapítását tervezték, állást foglaltak egy Mindszenty vezette kormány mellett. A Katolikus Néppárt vezetői között tisztviselőket, jogászokat találunk, köztük az 1947-es Keresztény Néppárt egykori főtitkárát. Szintén kidolgozták programjukat, amelyet röplapokon ismertettek. Az ellenforradalmi felkelés során alakult pártok közül figyelmet érdemes még a Magyar Forradalmi Ifjúság Pártja. Október 30-án alakult, kezdeményezői között találunk egykori nyilas pártszolgálatost is. Mindszenty Józsefet felkérték, hogy vállalja el pártjuk díszelnökségét, és október 31-én a Rákóczi téren tartott gyűlésükön már azt követelték, hogy az ő vezetésével alakuljon kormány. Az 1956 október végén, november elején megalakult pártok túlnyomó többsége november 2-án, 3-án működési engedélyt kapott a Minisztertanácstól. Alighogy a Nagy Imre-kormány engedélyezte e pártok újjáalakulását, vagy megalakulását, többségük bizalmatlanságát fejezte ki a kormánnyal szemben, és egy Mindszenty-kormány mellett foglaltak állást.

0 komment , kategória: Köztársaság tér 1956

Címkék: kormányalakítási, szociáldemokrata, megnyilatkozásai, többpártrendszer, tisztségviselője, pártszolgálatost, kereszténypártok, bizalmatlanságát, újjászervezésére, konszolidációját, megalakulásukban, szabadságharcról, nacionalistákkal, ellenforradalmat, szovjetellenesek, előljáróságokban, sérthetetlensége, megalakításában, továbblendíteni, ellenforradalmi, arisztokratákat, nyugtalanítónak, minisztertanács, kinyílványított, pártcsoportokat, jobboldaliakból, létrehozásáésrt, legveszélyesebb, előkészületeket, megbeszéléseket, visszaállítását, megalakulásáról, bizottmányokban, egyetemistákkal, ellenforradalom, meghirdetésekor, október végén, kormány miniszterelnöke, 1945-ös koalcíiós, munkáshatalom nyílt, októberi események, különböző koalíciós, többi között, jobboldali szociáldemokraták, legveszélyesebb mozzanat, egységes munkáspárt, munkáshatalom meggyengülését, létesítendő Nagy, október 23-a, nylt zászlóbontásra, 1945-ös koalíciós, koalíció ellenségei, Hollós Ervin-Lajtai Vera, Kossuth Könyvkiadó, Nagy Imre, Erdei István, Kéthly Annával, Nagy Imre-kormányban, Szociiáldemokrata Párt, Kéthly Anna, Szociáldemokrata Párt, Peyer Károly, Varsói Szerződést, Független Kisgazdapárt, Magyar Nemzet, Varsói Szerződés, Demokrata Néppárt, Petőfi Párt, Szabad Európa Rádió, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Függetlenségi Párt, Magyar Szabadság Párt, Keresztény Demokrata Párt, Katolikus Néppárt, Nemzeti Tábosr Függetlenmagyar Szocialista Pártmozgalom, Magyar Forradalmi, Ifjúság Pártja, Igazság Párt, Magyar Demokratikus Unió, Független Magyarország, Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom, Keleti Arconal Bajtársi Szövetsége, Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa, Keresztény Ifjsági Egyesület, Magyar Cserkészszövetség, Keresztény Front, Jézus Szíve Szövetség, Katolikus Népszövetség, Katolikus Kör, Hontalanok Szövetsége, Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége, Radikális Párt, Mindszenty József, Demokrata Néppártnak, Demokrta Néppárt, Barankovics István, Katolikus Néppárttal, Nagy Imre-kormány, Demokrata Néppártot, Gyáriparosok Országos Szövetsége, Löwenstein Hubert, Keresztény Magyar Párttal, Keresztény Fronttal, Keresztény Néppárttal, Ábrahám Dezsőnek, Ábrahám Dezső, Mindszenty Józsefet, Magyar Függetlenségi, Keresztény Magyar Párt, Fővárosi Tanács, Szabad Európa Rádió Budapestre, Cupi Bálinttal, Keresztény Néppárt, Magyar Forradalmi Ifjúság Pártja,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]