Tolnay Klári - Tolnay Klári,Laósz Mária,Göncöl Kiadó,Szerencsejáték RT,Szikói Gábor,Doboss Gyula,Nagy Iván,Fejér György,Vámos Laci,Mensáros Lászóval,Colin Higgins,Amikor Ács Klára,Hoor Tempis Erzsébet,Rákosné Ács Klárát,Mater Mohács, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Tolnay Klári

2011-09-14 19:37:47, szerda


	Rákosné Ács Klára - Laósz Mária: A lélek rajza Göncöl Kiadó 1993. Támogató: Szerencsejáték RT Felelős kiadó: Szikói Gábor ügyvezető Felelős szerkesztő: Doboss Gyula Felelős nyomdavezető: Nagy Iván ügyvezető igazgató Analízis Gyors felfogóképességű, gyors appercipiáló, intelligens. Intelligensebb, mint amilyen okos. Ez nem azt jelenti, hogy nem okos, de az okosság logikát követel. A logika időt.. Ennek az írásnak a tulajdonosa pedig nagyon türelmetlen! Mierl gyors felfogóképességű, azonnal nyilatkozik, ahogy a benyomást megkapja. Nem enged magának időt és logikát. Emiatt voltak rossz tapasztalatai... Tehetséges ember - de ne tudja eléggé összefogni a mondanivalóját. Türelmetlensége miatt sem... Epéjével van valami baja. Diétáznia kell! Bizonyosfajta gyulladásokra hajlamos... Sértődékeny. Ha úgy érzi, valaki megbántotta, jellegzetes pózt vesz fel, és elkezd vitatkozni. Nem hagyja magát... Ki kell mondanom, mindennel kapcsolatban lusta! Hanyagnak is nevezhetném, de az már nem ugyanaz. Össze kéne fognia magát, mert tehetséges! Tehetsége jobban kidomborodna, ha koncentráltan nyilvánulna meg... Érdemes lenne! Jobb lenne, ha nem lenne hiú! Ez nem szokásos, külsőre vonatkozó hiúság. Egyszerűen fél vagy tart attól, hogy jobban, teljes mélységben kiadja, megmutassa magát... Nagyon érzékeny ember! Sok benne a feszültség. Nem egy leszűrt ember, nem öreg ember. Valószínűleg középkorú... Olyan tehetséges ember, aki a munkájából, csak a munkájának él+ Ez adja neki az életkedvet. Valószínűleg egyedül van... Vitalitása, akaratereje van, de nincs céltudata. Vibráló is lehet. Erősen hangulatember. Hangulatai sokszor uralkodnak rajta. Ez sok bajt is okozhat Valószínűleg művész. Nem képzőművész... Lehet zenész, színész, esetleg ír... Ha jobban összeszedné magát, többet tudna adni, teljesebben megnyilatkozni. Ő sokkal tartalmasabb! Karakterénél fogva soha nem tud igazán boldog és kiegyensúlyozott lenni. Meg tudja számolni a pillanatokat, amikor ez megtörtént... Misztikumra való hajlam... Hívő ember, ez nemcsak istenhit lehet. Egészség! Fiatalabb korában volt egy olyan érzelmi esemény az életében, ami szinte beteggé tette! Rövid időre a munkájától is visszavetette. Ákos (ő a múlt) régebbi múlt, mint ami beteggé tette, de erős nyomot hagyott benne. Elképzelhető, hogy a jövőben írni is fog. (Az utolsó megjegyzésem már az írás tulajdonosának aláírását látva, tehát a személy ismeretében tettem. R.Á.K.) Tolnay Klári A Fejér György utcai lakásában, az állólámpa fényében Tolnay Klári ül velem szemben. Az olvasópróbák tárgyilagos hangján mormolja saját analízisét. "Gyors felfogókészségű, gyors appercipiáló, intelligens, nagyon türelmetlen..." (Érzelem nélküli, szinte monoton hangja felélénkül.) De mennyire türelmetlen vagyok! Úristen! A színpadon is, a próbák alatt. Gyorsan észreveszem, ha valami nem jó, s már javítanám is. De nem. A rendező lenn hosszas magyarázatba kezd, hogy itt meg ott, ezért, vagy azért, másképp kéne. Na, ilyenkor mondom türelmetlenül, ingerültem: tudom, tudom, csak csináljuk. Persze hogy ennek nem mindenki örül. Jobbik esetben a rendező erre már mellőzi az instrukciót, dolgozunk tovább. Civil türelmetlenségem is számtalan. Hadd ne részletezzem. Jé! Író vayok, azt hiszi Ács Klára? Nézd csak: "Nem eléggé tudja összefogni mondanivalóját..." - Sorban minden kiderül. Természetesen erről is beszél, majd meglátod. Az epém... Hát ez, látod, igazán meglepő! Az epémmel valóban ban vaj. Kövem, az hál"istennek nincs. De Zsuzsi születése után többször volt görcsöm, rohamom. Volt, hogy forgatás közben lettem rosszul, onnan vittek orvoshoz. Kderült, hogy terhességem alatt a gyerek úgy helyezkedett el, hogy nyomta az epémet. Ennek következménye, hogy időnként nem megfelelően működik. Azóta is, évente egyszer-kétszer előfordul. Ilyenkor diétázom, de a legjobb, ha néhány napig koplalok. Érdekes. A gyulladásokra való hajlam is igaz. -"Tehetséges ember." Ez tény. Bizonyított tény, tehát nézzük tovább. "Sértődékeny". Ez mennyire állja meg a helyét? Semennyire. Személyes dolgokban nem vagyok sértődékeny. Ha jobban belegondolok, életemben nem is sértett meg komolyan senki. Persze lehet, hogy ez csak szerencse. Ha valamilyen megjegyzés nem esik jól, úgy reagálok, hogy nem reagálok. Mondhatnám - Kosztolányi szavaival - azért nem vitatkozom senkivel, mert állandóan önmagammal vitatkozom. - Ács Klára nagyon aláhúzza a "jellegzetes pózt vesz fel" észrevételét. Jellemzőnek tartja az írás tulajdonosára. Ezért beszélnék még erről egy kicsit. Ez egy olyan gesztus, amit egy kívülálló tudna jobban megállapítani. Esetleg aki sokat dolgozott már Veled... Te észrevettél talán valami erre utaló gesztust? - Mi még- sajnos - sohasem dolgoztunk együtt. De beszélgetéseink közben valamire azért felfigyeltem. Mondhatom? Persze. - Te is állítottad az előbb: Úgy reagálok, hogy nem reagálok. Én ezt úgy láttam: ha valamivel nem éretesz egyet, más szóval valamit sértőnek, bántónak, igaztalannak gondolsz - beszélgetés közben - , megmerevedsz. A szemedben megjelenik egy tiltakozó villanás, és főleg a nyakad, a fejed tartása változik meg. Tudom, a megmerevedés nem a legjobb kifejezés, de ezt a te oldott, laza, mindenkor természetes lényedhez képest értettem. Talán ezt látta a pszichografológus? Érdekes. Lehet. Tényleg meg kéne kívülállókat is kérdezni. Én azt hiszem - ismétlem -, személyes dolgokban nem vagyok sértődékeny. Elvek miatt, elvi dolgok miatt viszont gyakran. Nemcsak sértődött, inkább dühös tudok lenni. - Milyen elvi dolgokra gondolsz? Tudod, hogy régi vesszőparipám a környezetvédelem. Nemcsak világméretekben vagy országos szinten, hanem szűk lakókörnyezetünkben is. Megőrjít például, ha kinézek az ablakon és látom, hogy a fák ágain - mint a karácsonyfán a díszek - teásfilterek lógnak. Az emberek reggelizés közben laza mozdulattal egyszerűen kihajítják a nyitott ablakon. Más. Nagyon szeretem az állatokat, így a kutyákat is. De egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy miért kell a járdán lépten-nyomon kutyaszarba lépnem? Kis jóérzéssel megoldható lenne. Európa tiszta nagyvárosaiban sokszor láttam, hogy a gazdik kis lapátkával zacskóba kotorják és bedobják a szemétbe kedvenceik produktumát. - Egyetértek. Megint egy alapdolgot mond ki rólam Ács Klára: "Mindennel kapcsolatban lusta..." Kedves, ahogy nem akar megbántani a szóval, de hát ez van, ki kell mondani! Már többször beszéltem róla nyilváosság előtt is, meg neked is. Sajnos igaz. Tudod, Vámos Laci is használta ezt a kifejezést: a lusta színésznő. Tartózkodik az átéléstől. Rázni, ütni, rúgni kell, meg kell alázni, hogy a szerepre találjon. És nemcsak ő. Sokkal korábban Jób Dániel is így vélekedett. S megrázott, mint Krisztus a vargát. - Akkor egyetértesz a pszichografológus megjegyzéseivel, össze kéne fogni magát, mert tehetséges? Ezt, ha jól látom, más szavakkal, de többször is említi. Igen. Ha így érti, elfogadom. De te is tudod, szerep és szerep, darab és darab között óriási különbség van. Sokszor nincs igazán szükség óriási koncentrálásra, hogy megoldjam. Könnyedén, "lustán" is összeáll a figura. Ez a megjegyzésem arra, hogy érdemes lenne "koncentráltan megnyilvánulni, hogy a tehetsége kidomborodjon". Ez főleg fiatalkori naivaszerepeimre volt igaz. - Ács Klára megjegyzése a mostani írásodra vonatkozik! Én inkább arra gondolok, hogy az utóbbi évek sikerdarabjait is könnyedén, erőfeszítés nélkül hoztad. Nem kívántak tőled elért eredményeidet meghaladó erőfeszítést. A Mensáros Lászóval párosban készült - igazán magas színvonalon előadott - Kései találkozás és a Kedves hazug - remek alakítások. - De nem hiszem, hogy továbblépés lenne saját mércéd szerint is a csúcshoz képest. Itt A vágy villamosa felejthetetlen Blanche-ára gondolok, és a Nem félünk a farkastól Marthájára. Igazad van. De a színész ebben kiszolgáltatott. Nem én osztok magamnak szerepet. Másoknak kéne odafigyelni arra, hogy azt a magasságot, amelyet egyszer átugrottam, emelni kéne A Maude és a Haroldot nem láttad? - Láttam. És egyetértek, hogy "kis korona őszülő fejeden" Colin Higgins kortárs amerikai szerző vígjátéka kedves, szívhezszóló darab. Ha jól tudom, magad fordítottad? Igen. - Parádés szereplehetőség, és te élsz is vele. Hitet tehetsz a lelki és a valóságos környezetvédelem mellett. A siker is nagy volt. Özönlött a közönség, s főleg a fiatalok. De a magasság - számodra - nem haladta meg a már említett csúcsot. Én is várom ezeket a csúcsszerepeket. Nézzük tovább.. Hát hiú, azt hiszem, igazán nem vagyok! - Klárika! Szavadon foglak! Te magad írtad valahol: "...a Mensároshoz fűződő átlagosnál mélyebb rokonszenv hasznára vált közzös munkálkodásunknak. Ha kettesben próbáltunk, mindig úgy irányítottam a dolgokat, hogy Laciban feltámadjon a színészi hiúság, s törekedtem arra, hogy legyőzzön engem. Laci az említett párharcra mindig kész volt. Sikerünk titka- ezt a kritina nem tudta felfogni - a hiúságunkból fakadó páros küzdelem. Mensáros nem akart Tolnay mellett megbukni, de jógamam sem engedtem át a terepet Lacinak..." Megfogtál. Ez a színész hiúsága. - Ács Klára is úgy írja: Nem a szokásos külsőre vonatkozó hiúság. A civil hiúság nem is volt rám jellemző sohasem. A tstemmel, a külsőmmel nem törődtem sokat. Anyám figyelmeztetett is különböző férficsalódások után: Édes fiam, én is megcsalnálak. Így nem lehet egy férj előtt kinézni. Soha nem feleltem el a jó öreg Szedlacsek nénit sem. Kedvenc öltöztetőnőm sorra ellopkodta a kalapjaimat, és elégette a színház kazánjában. Vásárolj új fejfedőt, dohogott. Öt éve látom a fejeden ugyanazt. A színpadon viszont nagyon odafigyelek az öltözékemre. Illik-e a figurához, tudok-e benne mozogni . Mindez nagyon fontos. Az a megjegyzése viszont, hogy "tart attól, hogy jobban, teljes mélységben kiadja, megmutassa magát" szerintem nem hiúság, hanem szemérem. - Engedd, hogy ellentmondjak! Blanche szerepében éreztem ezt a kitárulkozást. Ezért is pontos a "diagnózis". Jelenleg szerepeid, alakításod mélységét jelzi az írásod. A mostani énedet. A pszichografológus csak erről, a jelenlegi állapotodról beszél. Erről a hiányérzetről. Megadom magam. (A következő sorokat olvasva Klárika kislányos pajkossággal reagál.) Ez kedves! "Nem öreg ember. Valószínű középkorú". Bevallom, nem érzem az öregséget. Ugyanúgy élek, dolgozom, tervezek, mint tíz, húsz, akár harminc éve. Flyamatosan élek... És igen. A munka, a színpad az igazi életem. Ott érzem igazán otthon magam. Ezt jól látja Ács Klára. Függetlenül attól, hogy a hétköznapok is fontosak számomra. A létezés maga hallatlanul izgalmas. Megfigyelni magunkban a természet működését, reakciónkat a külső eseményekre, ízlésünk változását. Rádöbbenni a sokat hallott közhelyek igazságára... Érdekes. "Egyedül van." Ez is látszik az írásomból? - Amikor Ács Klára az analízis végén meglátta az aláírásodat is - tehát megtudta, kinek az írását elemezte -, héhány dolgot külön megerősített. Indokolt. Ezt is. Az egyedüllét főleg pszichológiai következtetés: aki ennyire érzékeny ember, és ennyire a munkájának él, az valószínűleg egyedül marad. Értem. A továbbiak stimmelnek. És itt jön, ami izgatott, a foglalkozás, a hivatás. Elgondolkodtató. Érzi, hogy a zene mindig is vonzott engem, érdekelt. Fontos volt. Meséltem neked, gyermekkoromban a kúria ebédlőjében valóságos kis koncerteket tartottunk. Családunk kamarazenekarrá, kvartetté vált minden este. Fantasztikusan szép és harmonikus pillanatok voltak ezek. Anyám a koncertmester, zongorista és énekes is. Apám és bátyuskám hegedült. Én zongoráztam és énekeltem. Rengeteget rögtönöztünk. Minden művet mohorai hangszereinkre alkalmaztunk. Aztán később, Debrecenben, hála szüleim áldozatvállalásának, folytathattam a zongoratanulást. Énekelni is tanultam, Hoor Tempis Erzsébet énekművésznél. Tanárnőm szépnek ítélte énekhangomat. Beajánlott a debreceni színház kórusába. Természetesen nem állandó szereplőként, kisegítő énekesként léphettem fel, hiszen még iskolába jártam. A Carmen előadásában a dohánygyári munkáslányok csapatában énekeltem. Érdekes, hogy ekkor még nem is gondoltam a színészpályára... A zongora pedig - mint anyámhoz tartoó rekvizium - mindig elkísért. Szép családi életünk szimbólumát csak a hetvenes évek közepén kellett eladnom. Kinőtte a lakásomat. Pestre kerülve, színházba járva már a színészet kerített hatalmába ... véglegesen. - Írásodat tanulmányozva Ács Klára nagyon hangsúlyozta azt az érzelmi eseményt, ami megváltoztatta az életedet. Ez - mint írja - fiatalabb korodban volt. Volt ilyen? Fantasztikus! Bizony volt. Jó régen. Második házasságom kudarca tekinthető olyan érzelmi eseménynek... - Klárika! Megengeded, hogy néhány sorodat idézzeme egy régebbi írásodból? Bevallom, annak idején nagyon hatottak rám ezek a szavak. És most, az analízissel kapcsolatban, megint megkerestem. Mire gondolsz? - "A szerelemmel tulajdonképpen negyvenöt éves koromban leszámoltam. Volt még egy-két ízléstelen kísérletem, de ezek nem számítanak, néhány kolléga hiúságát legyezgette a közellétem, voltak, akik szakmai sikert reméltek a röpke kapcsolattól. Negyvenöt éves koromban érett, szép asszony voltam.. Házassági kudarcaimat úgy dolgoztam fel magamban: a férfi-nő terület valójában tilos terep számomra. Egy felsőbb sors, nevezzük Istennek, úgy rendelkezett: a színpad az én üdvösségem. Valójában a szerelmi boldogság nem szenvedi a művészetet, a boldogság önző, de a művészet még önzőbb. Teljes színészi képességem csak akkor bontakozott ki igazán, a mikor magamra maradtam. Amikor rádöbbentem, nekem sem a férj-feleség kapcsolat, sem az édesanya-gyermek viszony egyszerűen nem jár, még nagyobb energiával szolgáltam a színpadot. Döntésemet a gyönyörű otthoni példa is befolyásolta. Szüleim mintaszerűen éltek. Ha nagykorunkban kopogtatás nélkül nyitottunk a szobába, pirulva, mentegetőzve szétugrottunk. Ez a kép élt benne, ilyennek képzeltem a sírig tartó házasságot. Na de térjünk vissza az analízishez! Tudod, hogy Rákosné Ács Klárát ismeretlenül is mindig nagyon tiszteltem. Pár éve megjelent Vallana a betűk című kötete is izgalmas olvasmányom. Hiszek a tehetségében. Ezért is mertem erre az "élveboncolásra" vállalkozni. Megmutatni ennek a módszernek az igazát. Nem csalódtam. Lényegében érvényesnek érzem meglátásait. Az előző például még engem is meglepett... Tehát, egy-két értelmezésbeli kérdőjelen túl, nálam is pontos az analízis. - Beszélgetésünk során ugye a kérdőjeleket is eltöröltük? (Klárika nagyot nevet...) Nagyjából. De jön itt méeg egy kérdőjel! Mert a következő sorok igazán nem jellemzőek rám. "Karakterénél fogva, soha nem tud igazán boldog és kiegyensúlyozott lenni, és meg tudja számolni a pillanatokat, amikor ez megtösrtént..." Nem így van. Épp az ellenkezője. Valamikor régen, igen. Az ember fiatalkorában rohan, tanul, küzd a hivatásáért, szerelmes, dolgozik, aggódik a gyerekéért, féltékeny és a többi. Nem boldog. Nincs rá ideje. Kérdezz meg bármelyik mai fiatalt, boldog-e? Hasonló a válasz. Mára megváltozott a helyzet. Apróságnak tűnő dolgok tesznek harmónikussá, boldoggá. Mutattam neked az ablakban fészkelő kis gerlepárt. Boldog vagyok, ha látom őket. Ha nézegethetem, milyen kis tojást tojt. Ha felkapkodják a kiszórt magvakat. Egyszerűen boldog vagyok attól, hogy zöldek a fák. Ha szépen süt a nap. Valamelyik szerepemben elhangzott ez a mondat: "Megöregedni unalmas, de az egyetlen lehetőség arra, hogy sokáig éljünk." Mindig nagy tapssal fogadta a közönség. Én is nagy bölcsességnek hittem. Ma másképpen gondolom. Nem unalmas. Sőt! Hallatlanul izgalmas. Minden felismerésnek örülök. És ha elfog valami önsajnálat vagy világfájdalom, felnyúlok a könyvespolcra. Biztos kézzel emelem le azt a könyvet, ami válaszol kétségeimre, vagy vigaszt nyújt. Hiszek abban, hogy nem elég olvasni. Újraolvasni kell! És amikor becsukom - mint nagyanyáink a bibliát -, megcsókolom a könyvet. - (Nehéz megszólalnom. Úgy érzem, ez már az igazi bölcsesség. De megint akadékoskodom.) Nem hiszem, hogy mindez ellentmond Ács Klára megállapításának. Ma törekszel, akarod a boldogságot, a nyugalmat. És bölcsen meg is teremted magadnak a hétköznapok boldogságát. De alkatodnál, karakterednél fogva, ahogy Ács Klára mondta, életed során nem voltál igazán kiegyensúlyozott, igazán boldog. Ma egy bölcs, filozófus asszony vagy. Derüsen nézel a világba. De meg tudod számolni a pillanatokat, amikor a boldogság megtalált. Én azt hiszem, hogy ez így is igaz! Nem alarlak meggyőzni. Én mostanában többnyire kigyensúlyozottnak érzem magam... - Felírtad a négy személynév közé - utolsónak - az Ákos nevet. Ács Klára szerint ő a múlt, a régi múlt az életedben. Régebbi, mint ami beteggé tett. De erős nyomot hagyott benned. Persze, hogy erős nyomot hagyott bennem. Hiszen ő a gyermekem apja. Ákos a film bűvöletében élt. Én a színházhoz kötődtem jobban. Örök vitáink voltak. Ez is máig bennem él. Ahogy múlnak az évek, azt is tudom, érzem, Ákossal azért hozott össze a jósorsom, hogy megismerhessem az édesanyját. A mama rendkívüli asszony volt. Nagy hatással volt gondolkodásmódomra is. Rengeteget tanultam tőle. Általa ismertem meg például a hinduizmust. Sokat tanulmányozom azóta is a Bhagavad-gítát és a Védákat. A karma, a tett és a tettek révén kiérdemelt sors életemben meghatározó szerepet kapott. Bármi ért, jó vagy rossz, azon töprengtem, megérdemeltem vagy sem. A karma egyúttal figyelmeztetés is volt, mit, hogyan kell cselekednem. A magánbajaimat kellő higgadtsággal tudtam elfogadni. - Eszerint a hit kérdésére vonatkozó elemző sorok igazak? Ismét egy meghökkentő, vesébe látó megjegyzés. Az igazi, mély intuíciót érz em. itt már nem elég a tudás. "Misztikumra való hajlam." A már említett hinduizmus iránti érdeklődésen túl a keleti kultúrák ismeretét és szeretetét is Rátonyinétól örököltem. Egyre jobban vonzott a népek bölcsője, eredete. A mi homályba vesző múltunk. Szerencsém volt. Egy kulturális csere keretében Mongóliába utazhattam. Máig a sors nagy ajándékának tartom. "A nagy vándorlás" fordított irányban és repülővel - csodálatos volt. Átrepültünk az Ural fölött is. Megdobbant a szívem. Itthon vagyok. Hadd meséljem el néked egy furcsa kalandomat, misztikus látomásomat. Országjáró, ismerkedő Útjaim során mindent meg akartam ismerni, ami ősi, ami régi. A tájat, a szokásokat, a népet. Egy északát jurtában töltöttem. A többie ka közeli fogadóban szálltak meg. Egyedül voltam. Már pirkadt, amikor arra ébredtem, egy ló szuszog a fülembe. Felugrottam, ki a jurtából. A hajnali, sűrű ködben egy szép fehér táltos állt előttem. Meleg barna szemét rám szegezte, majd horkant egyet-kettőt, aztán megfordult, és lassan eltűnt a ködben Csodálatos volt. Kísérőim szerint biztosan álmodtam. Ezen a környéken nincsenek lovak. Én tudom, hogy ott volt... valóság volt... - "Hívő ember, ez nemcsak istenhit lehet". Nem templomba járó módon hiszek. Hiszek valami felsőbbrendű erőben, összefüggésben, hatalomban. Mindegy, hogy minek nevezed. A világegyetem olyan nagy. Pirinyó fogaskerekek vagyunk. És hiszem, hogy megvan a dolgunk a földön. Hitem mélysége és sokszínűsége valószínűleg kora gyerekkoromban is gyökerezik. Katolikus anyám és az evangélikus apám tisztelettel voltak egymás vallása iránt. Egyik vasárnap a katolikus templomba mentünk misére, másik vasárnap pedig az evengélikus istentiszteletre. Gyuri bátyám apám vallását követte - szokás szerint -, én pedig anyámét. Mohorai diákéveim után, tizennégy éves koromban zárdába kerültem, Nyíregyházára, az Angolkiasszonyokhoz. Az itt töltött két év biztos, hogy kitörölhetetlen nyomot hagyott benne. Egy ideig azon goldolkodtam apáca leszek. Úgy gondoltam, tevékeny apáca, aki gyógyít valami lepratelepen, vagy tanít Afrikában a négeek között Mater Mohács viszont kijelentette: "Benned mocorog valami, nem leszel te apáca..." A zárdai élet ellensúlyozására később szüleim Debrecenben színházba, bálba, strandrae vittek. Emlékszem, teljesen kétségbeestem, hogy meztelen combokkal, fedetlen karral kell kimennem a kabinból az emberek közé+ Még egy kérdés a misztikummal kapcsolatban. Érdekelssne, hogy a reinkarnációról, vagy a lélekvándorlásról mi a véleményed? Ez két különböző fogalom. A reinkarncióban tudok hinni. Ha a vallások összességét nézed, több vallás hivői állítják, hogy az ember halálakor valódi élete nem alszik ki. A lélek csupán testét veti le, s attól függően szüleik. Talán ezért is tiltja a legtöbb vallás az öngyilkosságot is. Ez nem megoldás. Ilyenkor az ember meghatározott feladatát - amiért a világra jött - nem teljesíti, elmenekül. Újjászületve, nehezebb körülmények közöztt, előlről kell kezdenie ugyanazt. Nincs menekvés! A lélekvándorlás - hogy az újjászületés utáni létforma lehet állati, növényi vagy akár anyagi is, például kristályl - számomra elképzelhetetlen! Ez visszafejlődés lenne. Én a fejlődésben, a szépségérst, a tisztaságésrt vívott harcban hiszek. - Jártál már a Szentföldön is. Beszélnél emlékeidről? A "nagy utazás" bennem még máig sem ért véget. Azóta minden bibliai tárgyú képet másképpen nézek. Az ígéret földje olvasmányaimat is megtermékenyítette. A személyes találkozás az elmúlt évrezdedek köveivel, szikláival, vizeivel. Boldoggá tett a véletlen, amelynek során eljutottam Izraelbe. A Kedves hazuggal vendégszerepeltünk ott. Szabad időmben végigjárhattam a biblia színtereit. Láttam az Olajfák hegyét, a Táborhegyet, a Genezáreti-tavat, Betlehem szent helyeit, Jeruzsálemet. Örök emlék. - Ezek az élmények, emlékek is hozzájárulhatnak, hogy belevágj és végre írj? Említetted, többször éreztél kísértést erre. Gondolatom, témám több is lenne. Csak az erőm, a merszem kevés hozzá! Talán a közeljövőben ismét rászánom magam. Egy keltárül szóló könyvről lenne szó. Régóta foglalkoztat ennek az ősi kultúrának számtalan emléke. És Ács Klára is biztat írásra, nem? Meg kell próbálnom. - Beszélgetésünket azzal zárom, hogy kívánok neked sok erőt és egészséget, kívánom, hogy a "Blache" mélységű szerepek ismét megtaláljanak. S kívánom, találd meg a szavakat, mondatokat önmagad írásbeli megfogalmazásához. Köszönöm.

0 komment , kategória: A lélek rajza

Címkék: kiegyensúlyozott, felfogóképességű, ellensúlyozására, elképzelhetetlen, megállapításának, környezetvédelem, istentiszteletre, naivaszerepeimre, beszélgetésünket, türelmetlenségem, hozzájárulhatnak, kamarazenekarrá, megjegyzéseivel, felfogókészségű, csúcsszerepeket, szereplehetőség, beszélgetéseink, reinkarnációról, zongoratanulást, gyermekkoromban, elgondolkodtató, kiszolgáltatott, türelmetlensége, kitörölhetetlen, figyelmeztetett, férficsalódások, világméretekben, reinkarncióban, sikerdarabjait, lélekvándorlás, nagyvárosaiban, felejthetetlen, figyelmeztetés, beszélgetésünk, mondanivalóját, szerencsejáték, lélek rajza, okosság logikát, logika időt, tulajdonosa pedig, benyomást megkapja, leszűrt ember, olyan érzelmi, jövőben írni, utolsó megjegyzésem, írás tulajdonosának, személy ismeretében, állólámpa fényében, olvasópróbák tárgyilagos, próbák alatt, rendező lenn, rendező erre, Tolnay Klári, Laósz Mária, Göncöl Kiadó, Szerencsejáték RT, Szikói Gábor, Doboss Gyula, Nagy Iván, Fejér György, Vámos Laci, Mensáros Lászóval, Colin Higgins, Amikor Ács Klára, Hoor Tempis Erzsébet, Rákosné Ács Klárát, Mater Mohács,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]