Benda Kálmán: Utószó - Benda Kálmán,Rákosné Ács Klára,Laósz Mária,Göncöl Kiadó,Szerencsejáték RT,Szikói Gábor,Doboss Gyula,Nagy Iván,Rákosné Ács Klárával,Rákosné Ács Klársát,Országos Levéltár,Elsőnek Bocskai István,Báthory Zsigmond,Mária Krisztiernát,Mária Krisztiernától,Carillo Alfonz,Szilágyi Sándor,Rákosné Ács Klárának,Mária Krisztiernának,Martinovics Ignáccal,Rákosné Ács Klárae,Bartucz Lajos,Rákosné Raby Mátyást,Jókai Rab Ráby,Ráday Pálról,Rákosné Ács Klárát,Szilágyi Ferenc, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Benda Kálmán: Utószó

2011-09-20 15:50:10, kedd


	Rákosné Ács Klára - Laósz Mária: A lélek rajza Göncöl Kiadó 1993. Támogató: Szerencsejáték RT Felelős kiadó: Szikói Gábor ügyvezető Felelős szerkesztő: Doboss Gyula Felelős nyomdavezető: Nagy Iván ügyvezető igazgató Ha jól emlékszem, 1968-ban találkoztam először Rákosné Ács Klárával. Persze már korábban is hallottam róla. Egyes iemerőseim ámulva mesélték, hogy a kézírásból nemcsak a hajlamot, tehetséget vagy rátermettséget olvassa ki nemcsak a jellemre, önbizalomra, akaraterőre, vagy ennek hiányára tud következtetni, hanem az egészségi állapotot, lappangó kórokat is felismeri. Nem egy esetben az orvosi vizsgálat utólag igazolta az általa mondottakat. Azt, hogy az írás tükrözi írójának lelkivilágát, sőt fizikai állapotát, jellembeli tulajdonságait és ételmi színvonalát, magától értedődőnek tartottam. Kétkedéssel fogadtam azonban, hogy az írás alapján az általánosságokon túlmenő, konkrét megállapításokat lehet tenni öröklött és szerzett tulajdonságokra, belső vívódásokra és külső ráhatásokra. De érdekelt a dolog, s arra gondoltam, kipróbálom a pszichografológiai vizsgálatot már halott történelmi személyiségek írásán, ott tuom leginkább ellenőrizni a mondottakat. Beszéltem néhány történész kollégámmal, s elhatároztuk, kísérletet teszünk. Ekkor kerestem meg Rákosné Ács Klársát, aki nem zárkózott el a kísérlet elől. Az neki teljesen mindegy - mondotta -, hogy az iratokat milyen nyelven írták, ő nem a tartalmat nézi. A vizsgálat azonban csak eredeti iraton végezhető el, sem fényképfelvétel, sem nyomtatott másolat (facsimile) erre nem alkalmas. Ez tóbbi némi nehézséget okozott, hiszen a levéltári iratokat nem kölcsönzik ki. Aztán sikerült megoldást találni: az Országos Levéltár helyiséget bocsátott rendelkezésünkre. Így indultak meg a pszichografológiai vizsgálatok Rákosné Ács Klárával 1969-ben. Elsőnek Bocskai István fejedelem leveleiből raktam ki néhányat. Mondanom sem kell, Rákosné sem ebben, sem más esetben nem tudta, kinek az írását vizsgálja. A leveleket időrendben mutattam, a sorban utolsó 1606 decemberében kelt. Nem sokkal a levél megírása után meg is halt. Ma is emlékszem, milyen megdöbbentő volt számomra: Ács Kllára kezébe vette a levelet, néhány másodpercig nézte, majd így szólt: Ez az ember, amikor ezt írta, a halálról gondolkodott. Tudta, hogy már csak néhány napja van hátra. - Itt közbeszóltam: - A kortársak arról suttogtak, hogy megmérgezték. - Nincs semmi az írásban, amiből erre lehetne következtetni - felelte. Vérkeringési zavarai voltak, embólia vagy trombózis léphetett fel. (A betegség tüneteiről szóló egykorú leírások alapján a mai orvostudomány is ugyanezt állapította meg, hozzátéve még a májelégtelenség valószínűségét is.) A következőkben most már olyan személyeket választottam ki, akiknek magatartását, jellemét, cselekedeteik rugóját a kortársak is eltérőnek ítélték meg, s a történetírás nem tudott egységes álláspontra jutni. Ilyen rejtélyes személy volt Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a XVI. század végén. 16 éves volt, amikor Erdély trónjára képett, s kezdettől fogva merész, új politikát kezdeményezett. Felismerte az oszmán hatalom hanyatlását, és törökellenes szövetséget kötött Rudolf császárral. A szövetség zálogául Habsbusrg-királykisasszonyt kapott feleségül, Mária Krisztiernát. Úgy tűnt, Erdély történetének új, dicső korszaka kezdődik. Az esküvő után néhány héttel azonban a 23 éves fejedelmen a megzavarodás jelei mutatkoztak. Nem volt otthon maradása, egyik helyről a másikra rohant, valósággal menekült a felesége elől. Összevissza intézkedéseket tett, s alig egy évvel az esküvő után házassága felbontását kérte a pápától. Lemondott trónjáról, átadta országát a csásárnak, pár hónappal később azonban katonai puccsal visszatért, majd újra lemondott, teljes zűrzavarba és anarchiába taszítva ezzel a fejedelemséget. A kortársak találgatták, mi történhetett a fejedelemmel. Volt, aki úgy vélte, hogy csalódott a feleségében, szebbet várt. Máso azt suttogták, hogy volt szereőtje, bájitallal fordította el szívét Mária Krisztiernától. Akadt, aki a feleséget vádolta: papi befolyásra rávette férjét a kolostori, szűzi életre. Gyóntatója, a jezsuita Carillo Alfonz viszont "naturade defectus"-ról, "természeti hibáról" írt. "K fejti meg a talányt annyi elletmondó hagyomány közt?" - kérdezte Szilágyi Sándor, a múlt század neves történésze, a főhercegasszony első életírója. Amikor sorban adogattam Báthory Zsigmond levelét Rákosné Ács Klárának, magam is meglepődtem a nagy változáson a házasság előtti és utáni írás jellegében. Ő ránézett, s csak ennyit mondott: - Óriási emberi tragédia. A levél írója rájött, hogy elvesztette férfierejét (valszínűleg valami betegség következtében), s ez idegileg összeroppantotta. (Csak zárójelben mondom el, hogy néhány évvel az írásvizsgálat után a graz-i levéltárból előkerültek Mária Krisztiernának édesanyjához írt levelei. A levelek Rákosnét igazolták.) Egy időben sokat foglalkoztam a magyar jakobinus mozgalom vezérével, az 1795-ben kivégzett Martinovics Ignáccal. Úgy gondoltam, őt aztán igazán ismerem, európai látókörét és tudományos teljesítményeit csakúgy, mint emberi gyöngeségeit, szuggesztív fellépését és erkölcsi gátlásokat nem ismerő érvényesülési vágyát. De érdekelt, mit mond róla írása alapján Rákosné Ács Klárae. A vizsgálat sosrán elmondott mindent, jót és rosszat, amit én is tudtam, majd hozzátette: nagyon titkolta, de púpos volt, s gyűlölt mindenknit, aki egészséges. Megdöbbentem: arról, hogy púpos lett volna, nem tudtam. Otthon elővettem az általa és róla írottakat, de erre még célzást sem találtam sehol. Végül újra megnéztem Bartucz Lajos antropológus könyvét, aki a kivégzettek tetemének megtalálásakor, 1914-ben a csontvázakat azonosította, és részletesen leírta. Ebben az olvasható: Martinovics csontvázának hossza 177 cm volt, de ennél 2-3 centivel alacsonyabbat mutathatott, görbe testtartása, a gerincoszlop ferdesége miatt. Tehát púpos volt, az antropológus igazolta Rákosnét. (Csak azt nem tudom, hogyan lehet ezt az írásból kiolvasni). Végül még egy példát mondanék. Kiváncsi voltam, hogyan jellemzi Rákosné Raby Mátyást, akit Jókai Rab Ráby című regénye az igazságot kereső, a visszaélésekbe belenyugodni nem tudó, tragikus sorsú idealista hősként ábrázol, a történeti kutatások viszont zavaros szándékú, mások kárára érvényesülni akaró följelentőnek, notórius hazudozóként ismertek meg. Előszedtem perének iratait az 1700-as évekből, följelentéseit, leveleit. Megmutattam többek közt Ráby egy Pest megye börtönéből kicsempészett levelét, amelyet II. József királynak írt németül. - Amikor eza férfi ezt a levelet írta - mondta Rákosné Ács Klára -, nagyon mostoha sorban volt, szabadságától is megfosztották. De boldog volt, mert szerelmes volt, és viszontszerették. Nem hittem, de azért végignéztem Pest megye ez időbeli iratait, s mit találtam: a börtönőrt fegyelmileg elbocsátották, mert kiderült, hogy leánya összeszűrte a levet a bebörtönzött Rábyval. Néhány érdekesebb esetset soroltam fel, melyekben Rákosné Ács Klárának az írása alapján tett megállapításai nemcsak igazolhatók voltak, de jelentősen segítették is a történeti megismerést. Meg kell azonban mondanom, a sok között volt néhány olyan megállapítása is, amely ellenkezett a történeti adatokkal, Közülük csak egyet említek. Ii. Ferenc kancelláriai igazgatójáról, a fejedelem egyik legbelső munkatársáról, Ráday Pálról például azt mondotta, hogy tehetségtelen karrierista volt. Az adatok a mindenáron való törtetést nem igazolták, a tehetségtelenségnek pedig határozottan ellentmondanak. Történész, majd irodalomtörténész barátaimmal számos írásvizsgálatot készítettünk az 1970-es években. Persze a hatóságok nem nézték jó szemmel, hiszen a marxizmus nevében elvetették az egész grafológiát. A vizsgálatok körül keletkezett hírlapi cikkekbenpedig személy szerint Rákosné Ács Klárát is megtámadták, s írásvizsgálatait tudománytalan sarlatánságnak bélyegezték. Csak 1985-ben sikerült Szilágyi Ferenc szerkesztésében Rákosnénak huszonnégy störténeti személyről adott jellemzését közreadni, történészek és irodalomtörténészek ellenőrző megjegyzéseivel. Érthetetlen, hogy ez a munka alig keltett figyelmet. (Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk. Személyiségek és é letutak pszichograológiai megközelítése. Magvető, Budapest). Az említett vizsgálatokban részt vevők egybehangzó véleménye szerint Rákosné Ács Klára nagy mesterségbeli tudással, óriási élettapasztalattal és zseniális intuícióval végzett írásvizsgálatai segítettek a történeti alakok magatartásának és cselekvésének szubjektív, emberi hátterét és rugóit megismerni. A jellemzett személyek maguk persze már nem tudtak véleményt mondani. Annál érdekesebb mindnyájunk számára ez a mostani kötet, amelyben a pszichografológus megállapításairól az érintett maga mondhat véleményt. Továbbá - lévén, hogy országosan ismert személyekről van szó - a mondottakat a társadalom széles rétegei tudják ellenőrizni. Benda Kálmán

0 komment , kategória: A lélek rajza

Címkék: rendelkezésünkre, megállapításokat, írásvizsgálatait, viszontszerették, összeroppantotta, általánosságokon, főhercegasszony, teljesítményeit, májelégtelenség, írásvizsgálatai, fényképfelvétel, szerkesztésében, tulajdonságokra, írásvizsgálatot, megjegyzéseivel, vizsgálatokban, krisztiernának, tulajdonságait, rátermettséget, kezdeményezett, visszaélésekbe, intézkedéseket, valószínűségét, sarlatánságnak, megállapításai, ellentmondanak, fejedelemséget, szerencsejáték, cikkekbenpedig, krisztiernától, följelentéseit, magatartásának, megtalálásakor, írásvizsgálat, cselekedeteik, következtetni, lélek rajza, kézírásból nemcsak, egészségi állapotot, orvosi vizsgálat, általa mondottakat, írás tükrözi, írás alapján, általánosságokon túlmenő, kísérlet elől, neki teljesen, iratokat milyen, tartalmat nézi, vizsgálat azonban, levéltári iratokat, írását vizsgálja, leveleket időrendben, Benda Kálmán, Rákosné Ács Klára, Laósz Mária, Göncöl Kiadó, Szerencsejáték RT, Szikói Gábor, Doboss Gyula, Nagy Iván, Rákosné Ács Klárával, Rákosné Ács Klársát, Országos Levéltár, Elsőnek Bocskai István, Báthory Zsigmond, Mária Krisztiernát, Mária Krisztiernától, Carillo Alfonz, Szilágyi Sándor, Rákosné Ács Klárának, Mária Krisztiernának, Martinovics Ignáccal, Rákosné Ács Klárae, Bartucz Lajos, Rákosné Raby Mátyást, Jókai Rab Ráby, Ráday Pálról, Rákosné Ács Klárát, Szilágyi Ferenc,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]