|
2008-04-09 21:42:36, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Wass Albert - Álomtündérhez
Add a kezed, úgy halkan, csendesen.
Te nem lettél még hozzám hűtelen.
Mikor mindenki csalfán elhagyott,
Gyújtottál bennem reménycsillagot.
Lelkem csendjét, ha bánat felkavarta
Te elvittél az álmodó avarra.
S te mutattál mindent, ami ott terem
A bűvös, varázsos álom-réteken.
Ha megtépett az élet rózsabokra,
Vittél mogorva tölgyfa-templomodba.
Ha vérző szív volt mellemen az érem,
S töviskoszorú messiási bérem,
Te glóriává változtattad azt,
Virágot hintettél rám és tavaszt.
Ha voltam bűnös, lázadó Kain,
Vittél az eszme-Krisztus után,
S hogy az igazság sugározzon rám,
Vezettél fönt a néma Golgotán.
Ha rám viharzott lent az ember átka,
Vittél a béke messze csillagára.
Féltem... kezed kezembe tévedett.
Óh, örökre áldott legyen neved! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: v- Wass Albert |
|
|
|
Címkék: reménycsillagot, álomtündérhez, töviskoszorú, változtattad, templomodba, csillagára, felkavarta, sugározzon, gyújtottál, rózsabokra, megtépett, viharzott, hintettél, elhagyott, csendesen, elvittél, mutattál, tévedett, messiási, golgotán, vezettél, krisztus, glóriává, varázsos, mellemen, csendjét, mindenki, kezembe, virágot, mindent, tölgyfa, csalfán, hűtelen, mogorva, igazság, tavaszt, álmodó avarra, élet rózsabokra, eszme-Krisztus után, igazság sugározzon, néma Golgotán, ember átka, béke messze, Wass Albert,
|
|
Offline
