|
2012-03-15 20:01:10, csütörtök
|
| |
| |
TISZTELET A BÁTRAKNAK!
Március 15: TELJESEN MEGTÖLTÖTTÉK A KOSSUTH TERET AZ ÜNNEPLŐK
Teljesen megtöltötték a fővárosi Kossuth Lajos teret a Békemenet résztvevői és az odaérkező ünneplők ma délután, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének a kezdetére.
A Békemenet a Magyar Tudományos Akadémia előtt összegyűlt ünneplő tömeg résztvevőiként egy "Békemenet" "Egyesült erővel" transzparense mögött gyülekeztünk. A transzparensen elhelyezték az 1848-49-es szabadságharc nagy alakjainak és pillanatainak képeit is. Egy másik transzparensen pedig a kormány minisztereinek, a Fidesz-KDNP EU-képviselőinek és a miniszterelnöknek a portréit helyezték el.
A Békemenet alkalmából lengyelek ezrei jöttek el Budapestre, hogy velünk ünnepeljenek és egy litván csoport is csatlakozott az ünneplő menethez. Ők a budai Várból, a Dísz térről indultak, bevártuk a lengyel szimpatizánsokat, akik között voltak határon inneni és határon túli magyarok is.
A Várból a menetet huszárok vezették fel; a tömeg Orbán Viktort éltető és biztató rigmusokat skandálva, magyar és lengyel zászlót lobogtatva haladt.A tömegben több nagyméretű transzparenset lehetett látni, ezek többsége a magyar-lengyel barátságot hirdette: "Polak, Wegier, dwa bratanki" /a lengyel-magyar két jó barát/. A sok magyar és lengyel zászló között a lengyel Szolidaritás lobogója is feltűnt. A várból a Clark Ádám téren és a Lánchídon keresztül a Széchenyi István térre vonultak és itt találkoztak a Békemenettel.
Itt miután a két tömeg egyesült, közösen mentünk tovább a Kossuth tér felé a József Attila utca, az Október hatodika utca, az Arany János utca, a Bajcsy Zsilinszky út és az Alkotmány utca érintésével. A Kossuth térre tartó tömeget útközben több helyen taps és ováció fogadta, az épületek ablakaiból és erkélyeiről pedig szintén tapssal és zászlókkal köszöntötték a menet résztvevőit. Az emberek egy része pedig az Akadémia utcán keresztül közelítette meg Orbán Viktor ünnepi beszédének helyszínét.
Az egyik hatalmas táblán az volt olvasható magyarul és lengyelül is, hogy éljen Orbán Viktor kormányfő, egy másik szerint Orbán Viktornak ki kell tartania, és olyan transzparensek is voltak, amelyek Lengyelország támogatásáról biztosítják Magyarországot és kormányát.
Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője, a rendezvény egyik főszervezője szerint különleges ünnep az idei, olyan mintha megismétlődne a múlt, hiszen rengeteg lengyel, valamint litvánok is kiállnak Magyarország függetlensége mellett.
Az óriási, tömött sorokban vonuló tömeg eleje már elérte a Kossuth teret, amikor a vége még éppen csak elhagyta a Lánchidat.
A Kossuth Lajos téren már nagyon sokan fogadták bennünket, akikkel együtt teljesen megtöltötte a teret a mintegy 250 ezer ember. Az emberek olyan sokan voltak, hogy a Békemenet résztvevői nem is fértek be teljesen a Kossuth Lajos térre; a tömeg az Alkotmány utcában a Szemere utcáig áll, sokan pedig a Balassi utcában kivetítőn követik az eseményeket.
A résztvevők ezután - előzetes ünnepi műsort követően - meghallgatták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét a Kossuth Lajos téri díszünnepségen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulóján.
Szívet melengető volt látni a Békemeneten méltósággal felvonulókat. Hatalmas és nyugodt erőt sugárzott.Úgy festett, március 15-én Budapest volt Európa közepe. Felejthetetlenül szép demonstráció és ünnep részesei voltunk.
Csodálatos, történelmi jelentőségű nap volt 2012. március 15. Nem csupán sokan voltunk, s nem csupán elegen, de lengyel és litván barátainknak köszönhetően Európában megkezdődött a szabad népek tavasza, amit Orbán Viktor miniszterelnök itt ezen a téren hirdetett meg. Nagyszerű érzés volt ezen az ünnepen is részt venni.
Ma - együtt veletek - újra jó volt magyarnak lenni!
Orbán: A szabadságharcok népe vagyunk
Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben nem tudta volna felvenni a kesztyűt 2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek: a magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni - szögezte le ünnepi beszédében Orbán Viktor a Kossuth téren.
Ez a nap a szabadságharcosok napja. Ez a tér a szabadságharcosok tere. És azért jöttünk ma éppen ide, mert mi, magyarok a szabadságharcok népe vagyunk - fogalmazott Orbán Viktor, leszögezve: mi, ma élő magyarok 48 politikai és szellemi örökösei vagyunk. 1848 politikai és szellemi programja úgy hangzott: nem leszünk gyarmat. A magyarok programja és kívánsága 2012-ben így hangzik: nem leszünk gyarmat - húzta alá a kormányfő.
Orbán Viktor külön köszöntötte azokat, akik a januári békemenetben kiálltak Magyarország szabadságáért és függetlenségéért, és ezzel kiálltak egymás mellett is. Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben nem tudta volna felvenni a kesztyűt 2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek: a magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni. Nem fogják feladni sem a függetlenségüket, sem a szabadságukat, és ezért nem fogják feladni a húsz év után végre valahára megszült alkotmányukat sem. Köszönet a kiállásért - jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő szerint jó okunk van arra, hogy 164 év után is kövessük a 48-asok példáját. Mit mondanánk mi, mai magyarok a 48-asoknak? Tarjuk-e még az esküt? Szabad-e ma a magyar? Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága? Szabad-e az a magyar, akinek a saját otthon csak vágyálom? Szabad-e az a magyar, aki háromszor is meggondolja, vállaljon-e újabb gyermeket? Szabad-e az a magyar, aki évek óta nem talál munkát? Szabad-e az a magyar, akinek éhes a gyermeke? Szabad-e az a ország, ahol minden száz jövedelemadó forintból 90 a hitelezőkhöz kerül? Szabad-e az az ország, amely szilárd talaj helyett adósság-ingoványon áll? - sorolta a miniszterelnök. A "nagy március" óta sohasem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma - szögezte le Orbán Viktor.
,,Nem ajándékba kértük a felemelkedést"
Még sohasem állt ennyi politikai, alkotmányos és gazdasági eszköz a rendelkezésünkre, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: ma már elegen és elég elszántak vagyunk, hogy a szabadságjogaink után kivívjuk a szabad magyar életet is.
Megjegyezte, hogy a szabadság azt is jelenti, hogy nemzetünk nem alábbvaló másoknál, és hogy nekünk is kijár a tisztelet - hangsúlyozta. A kormányfő hozzáfűzte: magunknak, magunkért dolgozunk, és nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket. ,,Mi nem ajándékba kértük a felemelkedést, sem a jó életet, sem a sikert. Mi mindig dolgoztunk és dolgozunk érte ma is. Csak az adósságból való kijutás méltányos esélyét akarjuk ma is" - mutatott rá ünnepi beszédében Orbán Viktor.
Az új alaptörvényről szólva kiemelte: "nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem". Ezzel összefüggésben kifejtette: ismerve a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, azt felismerjük akkor is, ha nem vállapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik.
,,Mi azt akarjuk, hogy Magyarország a saját tengelye körül forogjon, ezért az alaptörvényt megvédjük" - húzta alá. Hozzáfűzte: tisztában vagyunk a feladat súlyával, ezért most egyszerre van szükségünk a radikális Petőfire, a tettrekész Kossuthra és a bölcs Széchenyire.
,,Krasznahorka égő várának fényénél, a nemzetközi pénzügyi rendszer felől érkező morajban, az európai gazdasági válság hullámainak kellős közepén meg kell válaszolnunk a legnagyobb kérdést: elfogadjuk-e a szemfödélig tartó kiszolgáltatottságot, avagy azokra az erényekre támaszkodunk, amelyek a magyart magyarrá, a szuverenitást szuverenitássá, és a történelmet történelemmé teszik" - fogalmazott a miniszterelnök.
"Szabadságharcaink mindig előrébb vitték a világot"
Orbán Viktor úgy folytatta: nem szégyelljük, hogy nagy szívünk van, amely nem tűri sokáig az igazságtalanságot, amely olykor kihívja maga ellen a sors balítéletét. Hozzátette: hibátlan nemzetek nincsenek, így természetesnek vesszük azt is, hogy a magyarokat is lehet szeretni vagy nem szeretni. Egyet azonban senki sem vitathat: azt, hogy szabadságharcaink mindig előrébb vitték a világot - utalt a miniszterelnök arra, hogy a 48-as forradalom a feudalizmust kezdte ki, míg 56 a szovjet világrendet.
Az európai bürokraták ma is gyanakodva néznek ránk, mert azt mondjuk: új utak kellenek. Azt mondjuk, ki kell törni az adósság börtönéből, és azt is mondjuk, Európát csak az erős nemzetek tehetik újra naggyá - mondta Orbán Viktor.
A feudalizmust nem a hűbérurak számolták fel, a kommunizmust pedig nem a párttitkárok rombolták le. A spekulánsok uralmát sem a spekulánsok vagy a bürokraták fogják felszámolni, és a bajba jutott Európa árokba csúszott szekerét sem ők emelik majd ki - folytatta a miniszterelnök. Nem ők, hanem a munkából, a személyes erőfeszítéseikből élő európai polgárok. Most az ő világuknak kell jönnie, mert ha nem így lesz, Európának befellegzett - mutatott rá a kormányfő. Már a márciusi ifjak látták, amit ma Európában sokan nem akarnak észre venni; hogy a pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele. Ezért kellett a tizenkét pont közé kerülnie a Nemzeti Bankra vonatkozó mellőzhetetlen követelésnek - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Hozzátette, a márciusi ifjak ismerték a Nemzeti Bank ügyének súlyát. Tudták, nem az a független Nemzeti Bank, amelyik a nemzetétől független. Az a Nemzeti Bank független, amely az idegen érdekektől megvédi a nemzet gazdaságát - szögezte le. Ők is tudták, mi is tudjuk, józan ember nem adja a kamra kulcsát a szomszédjának - jelentette ki a kormányfő.
Nem vagyunk egyedül
Sokszor tűnik úgy, hogy a magyarok egyedül maradnak szabadságharcaikban. De mi tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Ma is vannak lengyel Bem apók, francia Guyon Richárdok, szerb Damjanich Jánosok, német-osztrák Leiningen Károlyok - hangsúlyozta a miniszterelnök. Elmondta, ma is kiállnak mellettünk cseh, lett, szlovén és román barátaink, és velünk ünnepelnek litván és lengyel barátaink. Dicsőség Litvániának, Isten éltesse Lengyelországot! - intézte szavait a lengyel és litván hallgatósághoz Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezt követően a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel légió jelmondatát idézte: Za wolno¶ć nasz± i wasz±! , azaz: a mi szabadságunkért és a tiétekért.
Úgy folytatta: velünk, magyarokkal van az a ,,sok tízmilliós, csendben tűrő, rejtett Európa is", amely ragaszkodik a nemzeti szuverenitáshoz, és hisz a keresztény erényekben, a bátorságban, a becsületben, a hűségben, és az irgalomban. Felidézte, sokan vannak, akik még emlékeznek 56-ra, és azt gondolják: a magyaroknak igazuk volt. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a magyarok azért váltottak ki tiszteletet más népek előtt, mert mi magyarok képesek vagyunk erős sodrású birodalmak igazságtalanságaival is dacolni.
Temérdek igazságtalanság érte a magyarokat az elmúlt másfélszáz évben, és sok igazságtalansággal nézünk szembe ma is. Pedig mi soha nem kívántuk a másét, és senkinek sem akartuk megmondani, hogyan éljen és mit gondoljon, mégis többször áldozatául estünk a világpolitikai széljárás irányváltásainak. Mégsem engedhetünk a csábításnak, hogy az olcsó önsajnálat ,,szélcsendes, és langyos vizű kikötőjébe kormányozzuk Magyarország hajóját" - jelentette ki a kormányfő.
Bátorság és erő kell
Az előző gondolat kapcsán hozzáfűzte: az önsajnálat, az áldozati méltatlankodás a vesztesek szokása; semmi köze a 48-asok, az 56-osok, a szabadságharcosok bátorságához, tetterős életösztöneihez.
Ha mindenki áldozatnak érzi magát, hogy jutunk ki a bajból? Ha mindenki áldozatnak érzi magát, ki fog itt dolgozni? - tette fel a kérdést a miniszterelnök. Az önsajnálat legyengít, felpuhítja a csontot és gyávává aszalja a jellemet - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a győzelemhez, a sikerhez, a méltányos bánásmód kiharcolásához bátorság és erő kell. Orbán Viktor arról is beszélt, a ,,modern kor gyarmatosítói" türelemmel cserkészik be áldozataikat, ,,elaltatják és lassan emésztik fel" a kiszemelt nemzetek életösztönét és ellenállását. Így süllyednek kiszolgáltatottságba hajdanvolt büszke és erős nemzetek. Így jutnak oda, hogy nem életük munkájának megérdemelt gyümölcsét hagyják örökül, hanem a visszafizethetetlenné dagadt hiteleiket, és saját sorsuk kilátástalanságát - mondta a kormányfő. Megjegyezte: mi, magyarok is így jártunk 2002 után, mert a kényelmes hitelek szép lassan kiszolgáltatottá tettek minket.
Talán vannak, akikben felötlik, hogy, ilyen nehéz, válsággal sújtott időkben okos dolog-e a szabadságharc - tette fel a kérdést Orbán Viktor, kinek megfogalmazása szerint a szabadság nem a jólétben élők luxusa, ahogy az emberi méltóság sem a jómódúak kiváltsága. Minden, amire vágyunk, csak a szabadságból nőhet ki - húzta alá.
Orbán Viktor szerint a szabadságharc értelme nem maga a harc, hanem az azt követő időszak. Nem elég a rosszat leszavazni, le is kell győzni, és nem elég legyőzni, meg is kell teremteni a jót, hogy a rossz ne tudjon visszatérni - hangsúlyozta, hozzátéve, a kormány sokat tett ennek érdekében az elmúlt másfél évben. Emlékeztetett, családok százezreit szabadították ki az adósságcsapdából, bevonták a bankokat és a multikat a közteherviselésbe. Van már időtálló alkotmányunk, és lebontottuk az utolsó gátakat is a nemzet határok feletti újraegyesítése előtt - fogalmazott.
,,Egyenlőséget követelünk a magyarnak!"
Mi még emlékszünk a tanításra: az igazság tesz szabaddá - folytatta Orbán Viktor. Mint mondta, hazánknak szüksége van gazdasági sikerekre, jobb tanügyre, egészségügyi ellátásra, és magasabb bérekre. De leginkább igazságra van szüksége, mert túl sokat hazudtak neki és róla - fűzte hozzá a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett egy korábbi március 15-i ünnepségre, ahol azt mondta, a döntő győzelemhez először minden magyarnak magában kell végrehajtania azt a gyökeres változást, ,,amellyel végérvényesen a becsület, a szorgalom, a munka, és ezzel a haza mellé áll".
Úgy fogalmazott, Magyarország sokat változott az elmúlt két év alatt, ám ahhoz, hogy elindulhassunk, először fel kell állnunk. Itt tartunk most - szögezte le. Mi megértjük, hogy Európának sok baja van, csikorognak a fogaskerekek, feszülnek az inak; de ezer éves európai nemzetként van egy követelésünk: egyenlőséget követelünk a magyarnak - jelentette ki a miniszterelnök. Nem leszünk másodrendű európai polgárok - fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Európa felemelkedése elválaszthatatlan egymástól. Nem örülünk, de megértjük, hogy az európai szövetség nem szentek szövetsége; de azt nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy bármely politikai és szellemi irányzat egy szentségtelen szövetséget erőltessen Európára - hangsúlyozta Orbán Viktor. Szavai szerint Európa nem adhatja meg és fel önmagát. Ez Európa vereségéhez és bukásához vezetne, ezért nem hagyhat egész országokat az út szélén - szögezte le a miniszterelnök.
A kormányfő rámutatott, a nemzet szabadsága sok millió ember személyes szabadságából áll össze, ez az erő viszi előre a nemzetek szabadságharcait. Mint mondta, nemzetünk bátorsága a magyarok személyes bátorságának összege. Amikor tisztelgünk a bátrak előtt, rájuk gondolunk: azokra, akik kitartóan vívják a hétköznapok csatáit. Korán kelnek, dolgoznak, küzdenek a családjukért, vállalkoznak, terveznek, új utakat keresnek és törnek, ha nincs járható út - sorolta. Ők azok, akik nem viselik el a sodródást, akik döntenek és cselekednek, nem várják, hogy mások döntsenek helyettük - emelte ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott, ezek az emberek kiállnak magukért, a családjukért, a nemzetükért. Ők azok, akik nem kérnek mást a világtól, csak igazságot, igazságot Magyarországnak. Ők nyerik meg a csatákat az egész nemzetnek - jelentette ki. Így volt egy 1848-ban és így van ez ma is - fűzte hozzá.
Dicsőség a bátraknak! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! - zárta beszédét a kormányfő.
Orbán Viktor ünnepi beszéde - 2012.03.15.
Link
Szájer József beszéde
Link
Isten hozta lengyel barátainkat március 15-én!
Link
Nemzeti Dal, 2012. március 15.- Petőfi Sándor, Tolcsvay László
Előadók: Tóth Gabi, Dolhai Attila, Kökény Attila
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzeti ünnep |
|
|
|
Címkék: függetlenségéért, irányváltásainak, függetlenségüket, felejthetetlenül, szabadságjogaink, rendelkezésünkre, szabadságharcait, adósságcsapdából, szabadságharcban, szimpatizánsokat, kiszolgáltatottá, szabadságharcok, természetrajzát, igazságtalanság, lengyelországot, szabadságunkért, magyarországnak, életösztöneihez, szuverenitáshoz, miniszterelnök, díszünnepségen, transzparensen, minisztereinek, főszerkesztője, kiharcolásához, hallgatósághoz, természetesnek, szuverenitássá, transzparensek, transzparenset, magyarországot, mellőzhetetlen, megfogalmazása, alaptörvényről, résztvevőiként, újraegyesítése, fővárosi Kossuth, odaérkező ünneplők, transzparensen elhelyezték, 1848-49-es szabadságharc, másik transzparensen, kormány minisztereinek, portréit helyezték, litván csoport, ünneplő menethez, budai Várból, lengyel szimpatizánsokat, menetet huszárok, tömeg Orbán, tömegben több, magyar-lengyel barátságot, lengyel Szolidaritás, TISZTELET BÁTRAKNAK, TELJESEN MEGTÖLTÖTTÉK KOSSUTH TERET AZ ÜNNEPLŐK, Kossuth Lajos, Orbán Viktor, Magyar Tudományos Akadémia, Fidesz-KDNP EU-képviselőinek, Orbán Viktort, Clark Ádám, Széchenyi István, József Attila, Arany János, Bajcsy Zsilinszky, Orbán Viktornak, Bencsik András, Nemzeti Bankra, Nemzeti Bank, Guyon Richárdok, Damjanich Jánosok, Leiningen Károlyok, Dicsőség Litvániának, Hajrá Magyarország, Szájer József, Nemzeti Dal, Petőfi Sándor, Tolcsvay László, Tóth Gabi, Dolhai Attila, Kökény Attila,
|
|
Offline
