|
2010-10-16 19:45:25, szombat
|
| |
| |
A nyilasok átveszik a hatalmat 1944. 11.15 Budapesten
Forrás Hír24 2010.10.15. 09:26
Ezen a napon pecsételődik meg végleg Magyarország sors a II. világháborúban, miután a Szálasi vezette nyilasok átveszik az ország irányítását.
Kép galéria Link
Mielőtt áttekintjük, mi vezethetett a szélsőjobb ilyen fokú térnyeréséhez, érdemes áttekinteni, miképp vett részt Magyarország a II. világháborúban.
Teleki Pál miniszterelnök 1939 szeptemberében úgy döntött, kívül marad a háborún, nem engedte, hogy német csapatok szállásoljanak hazánk területén, ellenben több mint százezer lengyel katona és civil kapott menedéket. A magyar politika végig abban hitt, a háború alkalmat ad a revízió megvalósítására, vissza lehet például Erdélyt szerezni. 1940-ben a 2. bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a Székelyfölddel, összesen 43 ezer négyzetkilométert. A magyar kormány egyre jobban támogatta Németországot, hogy egy későbbi döntésnél nekünk kedvezzen.
Ugyanakkor a nyugati világgal is jó viszonyra törekedtünk, Teleki felvette a kapcsolatot Jugoszláviával, mellyel 1940 decemberében létrejött az örökbarátsági szerződés. A németek ugyanakkor elvárták volna Jugoszlávia megtámadását Magyarországtól.
Bárdossy László külügyminiszter úgy vélte, engedelmeskedni kell, mert ellenkező esetben a németek bevonulnak és bábkormányt állítanak fel. Horthy Miklós kormányzó is úgy gondolta, a németek győztesen jönnek ki a háborúból, így Angliától nem kell félni, a németekkel pedig packázni. Teleki nem bírta el a döntéssel járó súlyt, 1941. április 3-án öngyilkos lett (utóda Bárdossy lett).
,,Szószegők lettünk - gyávaságból. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet! Nem tartottalak vissza! Bűnös vagyok!" - írta Teleki Horthynak búcsúlevelében.
Április 11-én a magyar hadsereg bevonult Jugoszláviába, elfoglalta Bácska, Muraköz, Muravidék területét. 11 ezer négyzetkilométer került vissza az országhoz. A magyar katonai körök erős nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az lépjen be a háborúba. Június végén Kassát bombázni kezdték, ez ürügy volt a bekapcsolódásra, október végére már a Donyecig haladt előre a magyar hadtest. Az oroszok jelezték, hajlandóak további területi igényeket érvényesíteni, ha a magyarok semlegesek maradnak.
1941 végére Angliával és az Egyesült Államokkal is beállt a hadiállapot. A németek nyomultak volna előre a szovjet területeken, így ennek szolgálatára 1942-ben felállt a második magyar hadtest. 1942 márciusában Kállay Miklós lett a miniszterelnök (közben több antifasiszta tüntetést is szétvertek Magyarországon, ahol a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt is szervezkedett). Kállay azonban ,,behódolt" (igaz, újabb vállalásokat nem tett a németeknek), több szociáldemokratát letartóztattak, leszámoltak a kommunistákkal is. Megszűnt a Történelmi Emlékbizottság, amely antifasiszta szerveződés volt - több neves véleményvezért, így Szakasits Árpádot vagy Schönherz Zoltánt halálra kínoztak.
A magyar hadsereg a Donnál az 1943. januári harcokban 120 000 katonát vesztett, a német segítség nem érkezett meg. Ebben az évben Kállay titkos tárgyalásokat kezdett az angol-amerikai erőkkel, fegyverszüneti megállapodást is kötöttek, miközben fennmaradt a kapcsolat a németekkel is. A két nyugati nemzet szorgalmazta, hogy a szovjetekkel is köttessen meg ez a megállapodás, de Kállay az előrenyomuló Vörös Hadseregtől meg akarta védeni az országot. Ezt az időszakot nevezzük ,,hintapolitikának" vagy ,,Kállay-kettősnek".
A németek tudták, léptek
A német hírszerzés pontos információkkal rendelkezett Kállay titkos tárgyalásairól, és már 1943 végén kidolgozták Magyarország katonai megszállásának tervét. Végül 1944. március 19-én szállták meg az országot.
Horthy Miklós nem avatkozott közbe, miniszterelnöknek pedig kinevezte Sztójay Dömét, aki feltétlen híve volt a németeknek. Az országot innentől a németek irányították, első számú vezetőként Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott. Politikusokat tartóztattak le, a pártokat megszüntették, a zsidókat elkezdték gettókba zárni, majd deportálni Eichmann vezetésével (naponta 3000 ember haladt át Kassán a zsúfolt vonatokban). A gazdaság a német terveket szolgálta ki, az 1. számú magyar hadtest kivonult a keleti frontra.
1944 áprilisában a szövetségesek bombázni kezdték az országot, míg augusztusban Románia átállt a szövetségesek oldalára. 1944. augusztus 29-én Horthy - a német megingást kihasználva - Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnöknek. Feladata lett volna az ország kivezetése a háborúból. Moszkvában előzetes fegyverszüneti megállapodásról egyeztünk meg, amely megállapodásban benne volt a németek megtámadásának kötelessége is, majd október 15-én beolvasták a rádióban a háborúból való kilépésről szóló döntést, a fegyverszünet kérését.
A kiugrási kísérletet nem készítették elő, a németbarát katonai tiszti kar nem engedelmeskedett. Horthy nem vonta be az ellenzéki erőket, a Szakasits vezette Magyar Frontot, ráadásul beszéde bizonytalan volt, a harcokat folytatták.
A németek elfogták Horthy fiát, vele zsarolták, amely eredményesnek is bizonyult.
1944. október 16-án a németek megostromolták a Budai várat, Horthy lemondott, és kinevezte miniszterelnöknek Szálasi Ferencet. Ezzel megtörtént a nyilas hatalomátvétel Magyarországon. Horthyt a háború végéig Németországban tartották fogva, a nürnbergi perben tanú volt, 1957-es haláláig Portugáliában élt.
Szálasi nemzetvezetőként aposztrofálta magát, a hadsereg irányítását is magára vállalta. A 18 és 45 év közöttieket mozgósították, a gazdaságot kifosztották. A németek leginkább a több mint százezres erőben bíztak Magyarország esetében, nem feltétlenül az érdekelte őket, a magyarok mennyire követik az ideológiai elveiket. Nos, követték.
Szálasi a fővárosi zsidóságot gettóba zárta, Dunába lövette, vagy gyalogmenetben Nyugat felé deportálta. Mintegy 140-150 ezer zsidó vesztette életét Budapest ostroma idején
Az ellenállási kísérletek sikertelenek voltak. A már említett Magyar Front mellett 1944 novemberében a másik kísérlet is kudarcot vallott, ráadásul vezetőit, többek között Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Kiss Jánost kivégezték.Szálasi Ferenc volt az első olyan magyar vezető, aki a kormányfői, az államfői és a hadsereg vezetőjének feladatat is ellátta. A lakosság teljesen ki volt szolgáltatva a nyilas terrorcsapatoknak. A fasiszták, a németek teljes anarchiába süllyesztették az országot, amely romokban hevert. 1944. augusztus végén Magyarország hadműveleti térséggé vált, a szovjetek átlépték a határt. Októberre a Debrecen-Szeged vonalig jutottak, Budapest ostroma decembertől 1945. február 13-ig tartott (a németek valamennyi Duna-hidat felrobbantották, hasonlóan a többi nagyvároshoz, a főváros is romhalmazzá vált).
Budapest ostroma (1944-1945):
Videó link Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1956 október 23 |
|
|
|
Címkék: szociáldemokrata, engedelmeskedett, hintapolitikának, négyzetkilométer, nemzetvezetőként, magyarországhoz, bekapcsolódásra, megállapodásban, engedelmeskedni, külügyminiszter, megállapodásról, magyarországtól, felrobbantották, megvalósítására, fegyverszüneti, jugoszláviával, információkkal, megostromolták, véleményvezért, szeptemberében, világháborúban, gyalogmenetben, miniszterelnök, magyarországon, hatalomátvétel, emlékbizottság, búcsúlevelében, szállásoljanak, süllyesztették, megszállásának, székelyfölddel, tárgyalásairól, megtámadásának, kommunistákkal, letartóztattak, németországban, nyilasok átveszik, hatalmat 1944, napon pecsételődik, ország irányítását, szélsőjobb ilyen, magyar politika, háború alkalmat, revízió megvalósítására, magyar kormány, későbbi döntésnél, nyugati világgal, kapcsolatot Jugoszláviával, örökbarátsági szerződés, németek ugyanakkor, németek bevonulnak, németek győztesen, Forrás Hír24, Teleki Pál, Bárdossy László, Horthy Miklós, Teleki Horthynak, Egyesült Államokkal, Kállay Miklós, Szociáldemokrata Párt, Kommunista Párt, Történelmi Emlékbizottság, Szakasits Árpádot, Schönherz Zoltánt, Vörös Hadseregtől, Sztójay Dömét, Edmund Veesenmayer, Lakatos Gézát, Magyar Frontot, Szálasi Ferencet, Magyar Front, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kiss Jánost, Szálasi Ferenc,
|
|
Offline
