Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Száz éve született Sértő Kálmá
  2010-09-30 20:55:48, csütörtök
 
  Száz éve született Sértő Kálmán,
a magyar föld szerelmes megéneklője, a zsidó irodalmi terror megtörője



Ifj. Tompó László - HunHír.info

serto-kalman-fiala_250.jpg1910-ben a baranyai Bissén ezen a napon látta meg a napvilágot a mindössze öt elemit végzett, a magyar mélységeket és magasságokat egyedülálló varázslattal megéneklő, egyben a magyar művészetet már akkor is megmételyezőkkel szemben "utolsó rohamra" kelő, évtizedeken át teljesen elfeledtetett, és még ma is csak nagyon kevesek által ismert költő klasszikusunk.

Korán felismert tehetségét hiába próbálták a végsőkig szolgálatukba állítani a lapszerkesztést, könyvkiadást nem hivatásként, hanem csak ipari tevékenységként elkönyvelők, 1938-ban végleg szakított velük, és élete utolsó három évét már teljesen nemzete szolgálatába állítva, végsőkig megtört testtel, de erős lélekkel költözött az Örökkévalóságba.

Összegyűjtött verseit Fiala Ferenc előszavával 1942-ben jelentette meg a kor legjelentősebb nemzeti könyvkiadóinak egyike, a Centrum Rt., életrajzát pedig költő barátja, Gellért Vilmos írta meg (Bp. 1941. Könyv- és Lapkiadó Rt.). Művészetéről mindmáig hallgat a legtöbb irodalomtörténet, az életrajzi cikkek pedig tárgyi tévedésekben bővelkednek (így például születése dátumát a legtöbb október 29-re teszi - mindmáig! ).

A róla szóló méltatások kutatása során került elő egy megrendítő visszaemlékezés, Kacsmári Imre tollából, amely a Magyar Művészek Munkaműhelye gondozásában, kisfaludi Lipthay G. Lászlóné kiadásában, ezer számozott példányban jelent meg 1941. június 21-én, a költő temetése napján, majd (összegyűjtött verseivel és Gellért könyvével együtt) 1945-ben indexre került.

A százados, hivatalos körök hallgatása kísérte évfordulón ezzel az egyéniségét megvilágító, lelke legmélyéig hatoló megrendítő vallomással adózunk emlékének egy olyan korban, amikor haldoklik az irodalom, amiért már nem szól se Istenről, se hazáról.

Ki volt Sértő Kálmán?

»Barátnak, barátról írni... Halott barátról. Sohasem gondolkoztam azon, hogy valaga is ezt fogom tenni. Bármily vázlatosan is, de szomorú hangolásban megemlékezni valakiről, akit szerettem. Ajkit aligha tudnék elfelejteni.

Sértő Kálmán a barátom volt. Valahol, valamikor, engem is összehozott vele a sors. A fergeteges magyar élet összevisszasága. Melléje sodort egy pillanat, amelyben mindkettőnknek éppen eléggé nagy baja volt a testet tápláló kenyér aznapi megszerzésében.

,,Vakarcs"-nak nevezte Sértő Kálmán önmagát, akit az egykori játszótársai ,,hegyi búvár"-nak csúfoltak. Azért, mert megnevezhetetlenül szerette már kisgyermek korában a természetet. Baranya megyében született 19ö10-ben. Faluban. Magyar faluban. Az apja sörgyári kocsis volt - sok esetben semmi több és semmi más -, ő maga pedig napszámoskodó viharmadár. Akinek szárnyait ütötték-verték, csonkították még saját játszópajtásai is. Mily magasan tudott repülni később ezekkel a szárnyakkal... - A megértők előtt büszke sas, a meg nem értők előtt ,,búvár". Kicsúfolt senkise. A családban harmadik fiú volt. Nem végzett, nem végezhetett többet öt eleminél. Mégis lefordították verseit német és francia nyelvre is. Csak magyarul tudott. Magyarul írt és magyarul beszélt. Nagy általánosságban - irodalmi fellépése előtt, a legverejtékesebb közreműködéssel: kapával, kaszával kereste meg kenyerét. Akkori munkatársai sem érették meg.

Ő maga mindig az igazságosságot hangoztatta.

Egyik életrajzában így ír például a költőtől is megkövetelt igazságkeresésében: ,,A költő legyen finom, de sasszemű, igazságos a sírgödörig."

Sértő Kálmán - a gyermekek szerint - mint búvár a természet látszólagos összevisszaságában. Az Istentől elrendeltetett csodálatos szépségében és harmóniájában...

Gyermektársai öntudatlanságukban fájdalmat okoztak neki, de igazat, valót mondtak róla, amikor búvárnak nevezték. Ha akkor még nem is volt búvár, az emberi élet és a világmindenség létének a búvára - legalábbis a szó legeredetibb értelmében -, de rövidre rá az lett. Nem lehet vitás, ha formailag kezdetleges verseket is írt, alkotott Sértő Kálmán tizenöt-tizennyolc éves kora előtt, ezekben az írásokban - versekben - mégis meg volt az ő eljövendő, kristálytiszta költészetének minden alapvető létadottsága. A kibontakozás magva, csírája, pattanó rügye, egy-egy még ismeretlen megsejtés. Később, felnőtt korában költészetének különösképpen sajátos, egyéni, mosolyra vagy lehangoltságra késztető ízes, friss gondolatképe, jelzője, kifejezője.

A zsenialitás, de inkább zseniség széles körű skálájának legelső magabiztos C-dúr, vagy A-moll hangneme.

Hát ez Sértő Kálmán? Így néz ki? - kérdeztem önmagamtól akkor, amikor évekkel ezelőtt az akkor még Rátkai R. Kálmán szerkesztésében megjelenő Magyar Szó szerkesztősége előtt először találkoztam vele. Hát lehetséges volna, hogy egy ilyen egyszerű öltözékű, szinte napszámos külsejű ember ilyen jó és szép verseket írjon? Lehetséges...

A ,,Falusi pillanat"-ot, az ,,Esett a hó"-t, az ,,Aranykenyer"-et, az ,,Ilyen az élet"-et (novellás könyve), a ,,Gyászjelentés"-t ez a Sértő Kálmán írta.

Az a Sértő Kálmán, aki, ki tudja miért, hogyan, miképpen, mi módon, még a szabadságában korlátozott ember sorsát, baját is átélte. És ezen átéléséről az idegen beállítottság szerint ultramodern stílusban, folytatásos napilapi cikksorozatban számolt be (A toloncházban voltam...)

Micsoda ellentétek léteztek, álltak fenn rövid, fiatal, három évtizedes életében.

Első, másodikos, harmadikos elemista korában olykor egy hétig sem tudott az iskolába menni, mivel a szülőfalujában a dermesztő hófúvások úgy őt, mint a hozzá hasonlóan szegény iskolatársait otthonmaradásra, tétlenségre kényszerítik. Hosszú évek multával pedig, felnőtt korában, de már betegen, villanó, élezett vonalú, technikai műalkotások közepette, a világvárosi paloták által övezett toloncházba kerül...

A múlt: a falu, a hegy (amelyet olyan nagyon szerethetett), a szénaboglya, az estebédi paprikás krumpli (talán legkedvesebb étele), az állatok, a fák, a virágok, a ringó mellű lányok, a szerelmes, acélkarú csizmás legények már úgyszólván mind mögötte.

És előtte? Előtte uccai lányok tömkelege (ki nem állhatta őket: minden bizonnyal mindig lázadozott a pénzért mért csókok ellen), rácsos ablakok, bezárt kapuk. De a legtöbb esetben mégis csak megértés és tiszteletadás: a kultúrát, művészetet értékelő ember tisztes meghajolása az igazi alkotó, a művész előtt

Sértő Kálmánra sokan haragudtak, sokan nehezteltek, de még többen, összehasonlíthatatlanul többen - szerették. A tudásáért, a tehetségéért, a művészetéért szerették. Ivott? Sokat ivott. Hát igen... Bizony, sokat. Többet, mint amennyit az emberi szervezet megrázkódtatás nélkül kibír. Miért ivott? Legelőször egy tizenkét éves leány miatt. A szerelem miatt. Már kilenc éves korában ilyennyire szerelmes volt Sértő Kálmán. Reménytelen szerelme lehetett ez a fiatal leány. Petőfi Sándor állította egyik versében magáról, hogy költőileg kell végig rohannia az életúton. Ez a Petőfi Sándoros költői életrohanás jellemzi legtárgyilagosabban Sértő Kálmánban az embert. Robbanó feszültségű gejzír, a kutatások terén forrás, égboltozaton új, ismeretlen, óriás fényű üstökös düböröghet csak ilyen elementáris erővel, amilyennel Sértő Kálmán dübörgött végig az életúton. Tudta, hogy tud. Érezte, értette, értékelte. Teljes egészében hitt a saját művészetének értékességében, egyedülvalóságában. S mint embernek, talán ez volt a végzete.

Sértő Kálmán a halhatatlanságban hitt. Költői halhatatlanságában. A legjobb indulatú baráti kérelemre sem tudott a legtöbbször, legalább is eleinte megállni az első pohár italnál, vagy az első cigarettánál.

Nyomorról beszélt? A saját nyomoráról? Sajnos, az utóbbi időben tényleg nagyon nyomorgott. Amilyen reális volt a költészetben - tehát a valóságot leginkább megközelítő és azt szivárvány színekkel befestő -, olyan irreális volt az emberi megélhetés mindennapos szűkös-bajos, minden elhibázott lépést megtorló mivoltában. Sértő Kálmán az idealisták idealistája volt. Ha tőle függött volna, mindenki mindent ingyen kapott volna. Kenyeret, bort, ruhát, szerelmet, könyvet, kultúrát. S csak egy kötelezettséget rótt volna mindenkire: az általános munkamegosztást. Szerinte a költők verseket írtak volna ebben a szép új világban: a magvetők vetettek és arattak, a szerelmesek csókolództak, s a még ilyen világban, életformában is bűnözők bűnhődtek volna.

Erdélyi József fellépése után - Számadó Ernő és Sinka István fellépése közben - az irodalmi élet elefántcsonttornyába húzódó, önmagukat költő-kiskirályoknak kinevező kisemberek, tucatpoéták mellett májusi esőt hozott a magyar nép, az áldozatteljes magyar nép többségének részére. Érthető, magyarul mondott szavakat és képeket, fogalmakat. A művészi egyszerűség és egyben tökéletesség elejétől végig terjedő, Sértő Kálmános beállítottságát. Akár próza-, akár versírás közben a világos, cicomamentes, egyszerű, rövid magyar mondatokban fejezte ki magát. Úgymint:

,,Tizenhárom éves koromban kezdtem a napszámba járást. És: tizenkét éves koromban beálltam katonának. Négy évig katonáskodtam."

Itt-ott fukarkodóan bánik a szavakkal, egyetlen felesleges további szót nem ír, nem tesz a mondatába, a mondat szavait nem hamisítja, abban minden hang, minden kifejező hangsúly a maga helyén marad. Elhitető erővel bír.

Kilenc éves korától huszonegy éves koráig az irodalmi önképzés oly magas fokú iskolájába járt Sértő Kálmán, az általa említett Holdsugárnál, Boglyák tövében, Jegenyefák mellett, Pincében puskatusra elhelyezett papíron -, hogy ez a százszor és ezerszer meggondolt, kikényszerített és kiharcolt tanulás-fejlődési láncolata tíz esztendő múltán, huszonegy éves korában, de legkiváltképpen huszonnégy éves korában (anélkül, hogy számottevő helyen szerepelt volna az ideig), itt Budapesten napok, órák, percek alatt terjeszti el költői tehetségének hírt adó hangját.

Sértő Kálmán huszonnégy éves korában, 380 kilométernyi gyaloglás után - mint szegény vándorlegény gyalogolt fel annak idején Budapestre - egy nap alatt lett közismert költő. Hogy azontúl mindhalálig többnél több és szebbnél szebb versekkel gazdagítsa a magyar irodalmat.

A szegénység költőjének nevezhetjük a legjellegzetesebben Sértő Kálmánt. Születésében, gyermekkorában, felnőtt korában (jóllehet az írásaiért járó tiszteletdíjak összege rövid életű költői pályafutása alatt ezreket és ezreket biztosítottak neki végeredményben) és röviddel halála előtt is a szegénység, a nyomor, a zilált életkörülmény volt az, amely unos-untalan kísérte, körülvette. Fekete kenyér, nem egyszer hajléktalanság, barátok kéréssel nem kért támogatása, ma itt, holnap ott keserítették vagy bátorították. Ha már nagyon elkeseredett, akkor nagyon szépen, nagyon-nagyon szépet alkotott.

Az idei pünkösdi ünnepek után például a Pesti Ujság-ban megjelent ,,Szentlélek"
című verse minden látszólagos darabossága mellett is kristály. Villanásában ezer és ezer színben tündöklő alkotás. Döntő bizonyítéka annak, hogy ilyen alkotást csak a születésében is költőnek született ember hozhat létre. Lobog, ég, fénylik, vádol, biztat, üt és simogat ez a vers. [A Maróthy Károlynak ajánlott vers megtalálható az összegyűjtött verskötetben (702. old.) - Ifj. T. L.]

E kis versem forradalmi,
Ha érte meg is kell halni,
Piros pünkösd napján termett,
Mikor várják a Szent Lelket...

Kellene is az Lélek,
De nem nékem, sem a népnek,
Csak sok lelketlen gazoknak,
Isten tudja, hányan vannak...

Nékem nem kell különb lélek,
Mint amivel búsan élek,
Alig akad néki párja,
Mégis kiszállását várja...

Ha nagyon gazdag lehetnék,
Népért valamit tehetnék,
Megcsodálnák, hogy a lelkem
Sokkal szebb, mint minden versem...

De így minden álmom dőre,
Hervadón megyek előre,
Nincsen semmim, csak a lelkem,
Mégis alig látnak engem


Nagybeteg ember írta ezt a verset. A nagybeteg Sértő Kálmán. Az az ember, aki az egyik magánbeszédében, legszubjektívebb önvallomásában így fakad ki: ,,Van nekem elég bajom!" A szegények szerették és fogják szeretni legnagyobb mértékben Sértő Kálmánt. A csodahívő, a csodaváró, hittel élő szegény emberek. Az ő soraikban született, az ő soraikból küzdötte fel magát egy rendkívüli szellemértékekkel bíró magaslatra: a szegények között élt, a nálánál alig gazdagabbaktól kapta az utolsó idejében azt a fizikai támogatást, segítséget, amely már nem tudta az életnek megmenteni.

Októberi halálról álmodott. Őszi elmúlásról... Tavasszal halt meg. Olyan tavaszon, amikor ősz járt a tavaszban. Esőpermetezés, fátyolos, súrlódó-sötét fellegek járása, nehéz sóhajok nyárt váró, nyárt remélő zizzenése idején. Tulajdonképpen októberben...

Legszebb halál októberben,
Mikor forr, lobog a bor,
Lemenni a hordók közé,
Hol a szeszörvény sodor.
A grádicsról lepislogók
Látnák, hogy halott vagyok.
S fent az égen bűvölnének
Lelkemmel a csillagok.


- írja egyik versében. Ez a verse Számadó-Sértő-Szerető antológiában jelent meg 1940-ben [utalás Számadó Ernőre és Szerető Sándorra - Ifj. T. L.], amikor robbanó feszüléssel szolgálta a szélsőjobboldali keresztény magyar közéletet. Ezt a szolgálatot a maga módján meg is hálálta a Nyilaskeresztes Párt, halála után történt kinyilatkoztatásában. A maga halottjának tekinti Sértő Kálmánt. Maga - és híveinek százezrei - temetteti el a költőt, akinek életéért a maga módján nagyon is sokat, de sokat tett az utóbbi időben.

A Nyilaskeresztes Párt sajtójában, a Pesti Ujságban június 17-én Gellért Vilmos
így emlékezik meg Sértő Kálmánról (,,Jár a malmunk"
címmel):

,,Nagy fekete kendőt rakunk
Mindennap az égre -
Sírkövekkel jár a malmunk,
Sohasem lesz vége.

Minden perc egy fáradt magyart,
Úgy leránt a mélybe,
Hogy a könnyünk szánkba szalad,
S fáj a pap beszéde:

Adjon néki nagy nyugalmat
A MEGVÁLTÓ ISTEN. -
...Hogyan halt meg, miért halt meg,
Arról egy szó sincsen...

Tűz lángol a sírok mélyén,
Vád a lángolása,
Ki itt hal meg, önmagának
Tépett Messiása."

A legfiatalabb magyar költőnemzedék egy másik tagja, Dobray Béla, más helyen pedig eképpen emlékezik meg Sértő Kálmánról:

VALAKI ELMENT...

Testvér, figyelj: valaki elment,
Szárnyai vitték életködén,
Magasba libbent, túlról néz már,
Nem szól ő, lehullt néma poén.

Testvér, figyelj, valaki elment,
Tőlünk ment el, az árvábbaké.
Élet volt a sóhajok hídján,
Vonszolta testét célja felé.

Testvér, figyelj, valaki elment,
Mondjatok Ti is Miatyánkot,
Szóljon harang, lélek az Isten,
(Kálmán testvér, Tehozzád intek,
Találjad túl meg szebb világod!)

Kisfaludi Lizabella így emlékezik meg a költőről:

KI VOLT SÉRTŐ KÁLMÁN?

S-záguló üstökös a Magyar Olympuson,
É-rett Búzakalász a Magyar Havason,
R-ózsákat termő gyönyörű vadvirág,
T-itokzatos mélyből jött KÖLTŐ KIRÁLY,
Ő volt az ÚTTÖRŐ ÚJ MAGYAR VILÁG!

K-edves és derűs volt egész Lénye,
Á-lmodó gondolatainak fénye,
L-ángvörösre fűtik a NINCSTELENSÉGET,
M-aradandó ércnél keményebbre égett,
(Á-ldott dús költője a földszagú népnek,)
N-eved, ALKOTÁSID ÖRÖKKÉ ÉLNEK!

Sértő Kálmán kortársa volt Gellért Vilmosnak. Együtt ült vele Számadó Ernő, Szerető Sándor, Tábor István és a most feltűnt Taksonyi Pál társaságában, az idei Magyar Könyvnap alkalmából, a Könyv- és Lapkiadó Rt. Károly király úti könyvsátra előtt, bottal a kezében. Hiszen olyannyira gyenge volt már, olyannyira szenvedhetett fizikailag, hogy enélkül a bot nélkül talán egyetlen lépést sem tudott volna megtenni.

A bottal járó Sértő Kálmán... Könnyekig megható látvány volt. Múlt évben még, 1940-ben sűrűn szívta a méregerős cigarettákat, arról téve tanúbizonyságot, hogy egyetlen nagy szenvedélye volt csupán: maga a szenvedély.

Alig-alig tudta mérsékelni önmagát, a szervezetében nem lépett fel idő előtt a mindent visszasóvárgó életösztön, amikor már felléphetett - az egykori hegyi búvár, büszke sas - zuhant és zuhant. És nem állt meg, nem állhatott meg zuhanásában.

Számadó Ernő egyik legjobb barátja volt. Legalább is Számadó Ernő viseltetett igen nagy rokonszenvvel és megértéssel Sértő Kálmán iránt. Barátai mellett Magyarországot mindenek felett szerette.

Éppen Számadó Ernőhöz írt versében igazolja ezt leghívebben:

Agyunk parancsol, ír kezünk,
Leszünk, ha már nem is leszünk,
Ha mi, csillagok, elveszünk,
Mi égi csillagok leszünk,
Még ott is szenvedők leszünk,
A magyar népért reszketünk,
Elveszünk, ha nem is veszünk,
Legyen az ÚRISTEN velünk...


Legyen az Úristen Sértő Kálmánnal és legyen mindannyiunkkal, szegény magyarokkal.

A költő testamentumát megértettük, az igazságköveteléseit behajtjuk. Az Igazság és a Szeretet minket is kötelez. Híveit. Barátait.

Hiszen oly szomorúak voltunk valamennyien azon a napon, amikor az első Sértő Kálmánhoz írt versemet eképpen kellett megírnom:

Nem él már, nem ír már, nem is ,,sért" meg senkit,
Fekete kenyérből nem kér már szeletnyit.
Halott már, fehér már, mint a Havas csúcsa,
Dalait ezentúl égi sípból fújja.

Gyalui havasok, köztetek a teste...
Nagy szegény magyarok, köztetek a lelke.
Amit ő itt mondott, mindig azért mondta,
Hogy könnyebb legyen a szegény ember sorsa.

Havasok, magyarok: sírva sirassátok,
Ige-virágait hittel ápoljátok,
Szeressétek mindig, éljetek is vele,
Azoktól apad a magyar gond tengere.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: legszubjektívebb, legverejtékesebb, megmételyezőkkel, szélsőjobboldali, irodalomtörténet, nincstelenséget, munkamegosztást, szerkesztésében, összevisszasága, otthonmaradásra, mindannyiunkkal, nyilaskeresztes, visszaemlékezés, tevékenységként, örökkévalóságba, közreműködéssel, magánbeszédében, általánosságban, legkiváltképpen, kötelezettséget, kikényszerített, tanúbizonyságot, lapszerkesztést, beállítottságát, magyarországot, mindkettőnknek, szülőfalujában, lehangoltságra, tiszteletdíjak, cikksorozatban, kristálytiszta, végeredményben, igazságosságot, kiskirályoknak, könyvkiadóinak, legjelentősebb, magyar föld, zsidó irodalmi, baranyai Bissén, napon látta, magyar mélységeket, magyar művészetet, végsőkig szolgálatukba, legtöbb irodalomtörténet, életrajzi cikkek, legtöbb október, róla szóló, megrendítő visszaemlékezés, költő temetése, egyéniségét megvilágító, olyan korban, barátom volt, Sértő Kálmá, Sértő Kálmán, Tompó László, Fiala Ferenc, Centrum Rt, Gellért Vilmos, Lapkiadó Rt, Kacsmári Imre, Magyar Művészek Munkaműhelye, Lipthay, Rátkai, Magyar Szó, Sértő Kálmánra, Petőfi Sándor, Petőfi Sándoros, Sértő Kálmánban, Erdélyi József, Számadó Ernő, Sinka István, Sértő Kálmános, Sértő Kálmánt, Pesti Ujság-ban, Maróthy Károlynak, Szent Lelket…, Számadó Ernőre, Szerető Sándorra, Nyilaskeresztes Párt, Pesti Ujságban, Sértő Kálmánról, MEGVÁLTÓ ISTEN, Tépett Messiása, Dobray Béla, VALAKI ELMENT…, Mondjatok Ti, Kisfaludi Lizabella, VOLT SÉRTŐ KÁLMÁN, Magyar Olympuson, É-rett Búzakalász, Magyar Havason, KÖLTŐ KIRÁLY, ÚTTÖRŐ ÚJ MAGYAR VILÁG, ALKOTÁSID ÖRÖKKÉ ÉLNEK, Gellért Vilmosnak, Szerető Sándor, Tábor István, Taksonyi Pál, Magyar Könyvnap, Sértő Kálmán…, Éppen Számadó Ernőhöz, Úristen Sértő Kálmánnal, Sértő Kálmánhoz,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Facebookon kaptam  Testünk a szenvedélyek izzó f...  Majthényi Flóra: Mi a haza?  Az agyat és a csontokat is erő...  Ibolya  Jó éjszakát  Nyíljatok meg  Ez a miénk!  Akit mindenki lenéz, nem tarto...  Jó éjszakát  Intelem  Sötétség és világosság  Isteni zsebkendők  Facebookon kaptam  Paul David Tripp Március 17  Isten áldja  Facebookon kaptam  Szeüleidtől tanultad  ...és mégis ráismersz  Illuziói ne legyen senkinek, a...  Ez a miénk!  Márciusi eső  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Rochefoucauld - a bölcs  Facebookon kaptam  Az élet  Szép estét  Facebookon kaptam  Ibolya  Keresd azt a valakit,...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Alvó baby  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Könnyáztatta asszonysorsok  Facebookon kaptam  Ted Engstrőm gondolata  Paul David Tripp Március 17  Rochefoucauld - a bölcs  Paul David Tripp Március 15  Lelkünk mélyén rejlik legnagyo...  Por  Márciusi eső  Paul David Tripp Március 17  Aranyosi Ervin: Súgom a békét...  Nem kell ide békemenet  Az élet  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Könnyáztatta asszonysorsok  Facebookon kaptam  Nem kell ide békemenet  Ibolya  A magyar sajtó napja március 1...  Márciusi eső  Március 15 emlékére virágba bo...  Isteni zsebkendők  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Ez a miénk!  Kezdet  Facebookon kaptam  Tanuljuk meg tisztelni más ors...  Könnyáztatta asszonysorsok  Ne engedd el kezem!  Könnyáztatta asszonysorsok  Aranyosi Ervin: Március 15-ére  A közszereplő  A kávé  Facebookon kaptam  Nagy László - Szerelem emléke  Aztán itt van egy másik szerep...  Könnyáztatta asszonysorsok  Boldog ünnepeket kívánok minde...  Gősi Vali - Tükre lennék...  Szép estét kedves látogatóimna...  Por  Paul David Tripp Március 17  Síró nő  " A gondolat is rezgés. Minél ...  Törött csészék  Ez a miénk!  Őri István - Dal az életről  Lelkünk mélyén rejlik legnagyo...  Alvó cica  Facebookon kaptam  Mélységes szomorúsággal  Rochefoucauld - a bölcs  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Evan Esar tollából  Alvó cica  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Az élet  Szabó Norbert – Szabadsá...  Minden jónak végeszakad egysze...  A kávé  A tékozló és Isten gondviselés...  Testünk a szenvedélyek izzó f... 
Bejegyzés Címkék
magyar föld, zsidó irodalmi, baranyai Bissén, napon látta, magyar mélységeket, magyar művészetet, végsőkig szolgálatukba, legtöbb irodalomtörténet, életrajzi cikkek, legtöbb október, róla szóló, megrendítő visszaemlékezés, költő temetése, egyéniségét megvilágító, olyan korban, barátom volt, fergeteges magyar, testet tápláló, egykori játszótársai, apja sörgyári, megértők előtt, családban harmadik, legverejtékesebb közreműködéssel, igazságosságot hangoztatta, költő legyen, gyermekek szerint, természet látszólagos, emberi élet, világmindenség létének, búvára &#8211, írásokban &#8211, kibontakozás magva, ilyen egyszerű, szabadságában korlátozott, idegen beállítottság, toloncházban voltam&#8230, iskolába menni, dermesztő hófúvások, hozzá hasonlóan, világvárosi paloták, estebédi paprikás, ringó mellű, pénzért mért, legtöbb esetben, igazi alkotó, művész előtt, művészetéért szerették, emberi szervezet, tizenkét éves, szerelem miatt, fiatal leány, kutatások terén, saját művészetének, halhatatlanságban hitt, legjobb indulatú, első pohár, első cigarettánál, saját nyomoráról, utóbbi időben, költészetben &#8211, valóságot leginkább, emberi megélhetés, idealisták idealistája, kötelezettséget rótt, általános munkamegosztást, költők verseket, magvetők vetettek, szerelmesek csókolództak, irodalmi élet, áldozatteljes magyar, művészi egyszerűség, napszámba járást, mondat szavait, maga helyén, irodalmi önképzés, általa említett, magyar irodalmat, szegénység költőjének, írásaiért járó, zilált életkörülmény, idei pünkösdi, összegyűjtött verskötetben, nagybeteg Sértő, egyik magánbeszédében, szegények szerették, rendkívüli szellemértékekkel, szegények között, nálánál alig, utolsó idejében, fizikai támogatást, életnek megmenteni, hordók közé, szeszörvény sodor, grádicsról lepislogók, égen bűvölnének, szélsőjobboldali keresztény, maga módján, maga halottjának, égre &#8211, fáradt magyart, könnyünk szánkba, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 267
  • e Hét: 1925
  • e Hónap: 18718
  • e Év: 151635
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.