|
2014-01-20 19:05:11, hétfő
|
| |
| |
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA - A Himnusz születésnapja január 22.
A Magyar Kultúra Napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak.
Kölcsey Ferenc: KÖLCSEY (részlet)
"Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,
Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;
Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem
Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség."
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
A Himnusz (,,Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból") Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt - a hatóságok által többször betiltott - ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.
Ennek emlékére 1989-től január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük. Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán ezen a napon sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt sikerült megőrizni. Január 22-e környékén nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. Egy - egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből.
Himnuszunk zenéjét Erkel Ferenc (1810-1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázatot megnyerte, és Egressy Béni zenésítette meg. 1844-ben a budapesti Nemzeti Színház mutatta be, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza. A szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, ,,szocialista" himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, - változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: ,,Minek új? Jó nekünk a régi himnusz." Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről.
Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor talán legnagyobb költője versének - eredetileg - hosszabb címet adott: Hymnus - A magyar nép zivataros századaiból - mely vers nemzeti himnuszunkká, azaz egy közösség identitását kifejező énekké vált, s amelyet minden magyar ember elérzékenyülve és mélységes, szent áhítattal hallgat immár 190 éve.
Magyar Himnusz
Link
Kölcsey Ferenc szobra - Szatmárcseke Temető
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: eredményesebben, hagyományainkra, megzenésítette, elérzékenyülve, születésnapja, boldogasszony, változtatásra, emlékeztetnek, szatmárcsekei, rendezvények, pártfőtitkár, magyarország, gyökereinkre, szatmárcseke, himnuszunkká, szocializmus, néphimnusza, szerelemmel, századaiból, napirendről, identitását, szocialista, zenésítette, szerzésével, törvényileg, megjegyzése, ünnepeljük, pályázatot, magunkénak, legnagyobb, elfogadott, érezhetünk, református, magyarságé, eredetileg, magányában, figyelmet azokra, kézirat szerint, napon fejezte, eseményre emlékezve, katolikus magyarság, református magyarságé, hatóságok által, költő legnagyobb, napon különböző, napon sikerül, évszázadok alatt, kulturális rendezvények, budapesti Nemzeti, ország törvényileg, szocializmus idején, címerhez hasonlóan, Magyar Kultúra Napja, MAGYAR KULTÚRA NAPJA, Kölcsey Ferenc, MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT, Boldogasszony Anyánk, Liszt Ferenc, Magyar Kultúra Napját, Erkel Ferenc, Egressy Béni, Nemzeti Színház, Rákosi Mátyás, Illyés Gyulát, Kodály Zoltánt, Kodály Zoltán, Magyar Himnusz, Szatmárcseke Temető,
|
|
Online
