|
2015-01-27 21:30:40, kedd
|
| |
| |
Váci Mihály: VÉGÜL
Végül nem bán már az ember semmit,
semmit, csak szeressék!
Jaj! Úgy vágyik valakire,hogy eltűri azt is már,
hogy ne szeressék.
Úgy menekül, kapaszkodik.
Csak az kell, hogy legalább a szive tessék!
Fél egyedül. Csak karolják! - s már eltűri,
hogy a szive ne is tessék.
Megszelidül a magánytól, s annyi kell végül már,
hogy meg ne vessék.
Egyedül az éjszakákat? 
Ó, nem, inkább eltűri, hogy meg is vessék.
Egyedül megérni itten betegséget,
csapásokat, ezüstös karácsony estét?
Egyedül felérni ésszel a múlást,
azt, ami van és azt, ami lesz még?!
Jaj, nem! Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
- azt se, hogy szeressék.
Ó végül már azért sir csak,
hogy valakit szeressen még, szeressen még.
Legye, aki megengedje:
rá gondolva tölthessen el egy estét.
Váczy Mihály: Végül
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Váci Mihály |
|
|
|
Címkék: megszelidül, kapaszkodik, betegséget, éjszakákat, tölthessen, csapásokat, megengedje, szeressen, szeressék, karácsony, magánytól, valakire, karolják, legalább, gondolva, egyedül, menekül, ezüstös, megérni, felérni, valakit, semmit, eltűri, mihály, tessék, múlást, inkább, vessék, ésszel, vágyik, ember, itten, végül, legye, azért, estét, ember semmit, szive tessék, Váci Mihály, Váczy Mihály,
|
|
Offline
