|
|
|
2007-11-06 23:45:30, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Ünnepeljük együtt Wass Albert születésének 100. évfordulóját!
[ 2007. november 05., 10:05 ] Erdely.ma
Wass Albert fiai:
Szerte a világon készülnek megemlékezni Wass Albert író születésének
(1908.január 8.) 100. évfordulójáról és az író halálának (1998 február 17)
10. évfordulójáról. Örömünkre szolgál, hogy munkássága mind a
Kárpát-medencében, mind a világon szétszéledt magyarság köreiben egyre
népszerubb és elismert.
Számunkra azonban nem csak nagyjelentoségu író Wass Albert, hanem édesapánk
is, aki örökségül hagyta ránk muvei gondozását. November 24-én Clevelandban
az amerikai magyarság közös ünnepen nyitja meg az emlékévet, ezen a
rendkívüli alkalmon az író könyveibol kiállítást rendez a Magyar Társaság,
közremuködik Péterffy Gyöngyi költo versekkel, Lukácsi Éva valamint Czegei
Wass Huba emlékbeszéddel, és sokan mások. Ugyancsak november 24-én
Budapesten az Uránia moziban lesz Koltay Gábor Wass Albert film bemutatója,
mely óriási hatású játékfilm.
A Czegei Wass Alapítvány a Czegei Wass családot képviseli, akik az író
életmuvének jogutódai és missziójának folytatói immár egy évtizede. Ebben az
évben alakul a Wass Albert Szellemi Örökségét Ápoló Egyesületet. Mivel az
író családja távol él az óhazától, szükség van arra, hogy az írót szeretok
nagy tábora egy virtuális baráti közösséget alkossanak és összefogjanak a
2008. év emlékezo programjai és eseményei koordinálásában Magyarországon, a
Kárpát medencében és a világ minden pontján. Ezt fogja segíteni a már muködo
www.wass.akaratmultiply.com www.onionleaf.com/wass valamint a
www.wassalbert.linkpark.hu és két szervezés alatt álló honlap:
www.wassalbert.hu és www.czegeiwass.org - az információk és híradások
közzétételével.
Arra kérjük a Kárpát medencében és szerte a világban élo magyarság
szervezeteit, intézményeit, iskolákat, a civil és egyházi közösségeket,
mindazokat, akik Wass Albert tiszteloi, muveinek olvasói, hogy méltóképpen
emlékezzünk rá a különféle rendezvényeken. Hadd jusson el az író üzenete a
tiszta emberségrol, a természet szépségérol, a jóságról és tisztességrol, az
emberbaráti és hazafias szeretetrol mindenkihez. Kérjük, hogy a tervezett
eseményeket jelentsék be a honlapokon hamarosan olvasható e-mail címre és
kövessék figyelemmel az ott található híreket és információkat - lehetoleg
minden programot népszerusítsenek és pártfogoljanak.
A Czegei Wass család örömmel vesz minden jó szándékú kezdeményezést. Mi, a
család Budapesten és Debrecenben tervezünk egy nagy ünnepségen résztvenni,
melynek az idopontja: 2008 június 21-22 illetve június 27-28. A kituno
programot majd idoben közöljük.
Tisztelettel a Czegei Wass Albert Alapítvány nevében, fiai:
Vid, Huba, Miklós, Géza, Endre
|
|
| |
|
3 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: népszerusítsenek, koordinálásában, nagyjelentoségu, rendezvényeken, évfordulójáról, akaratmultiply, közzétételével, pártfogoljanak, kezdeményezést, emlékbeszéddel, magyarországon, tisztességrol, összefogjanak, információkat, közremuködik, clevelandban, missziójának, szervezeteit, intézményeit, közösségeket, évfordulóját, születésének, megemlékezni, tisztelettel, figyelemmel, információk, egyesületet, életmuvének, eseményeket, debrecenben, szétszéledt, méltóképpen, szépségérol, emberségrol, szeretetrol, emlékezzünk, világon készülnek, világon szétszéledt, amerikai magyarság, írót szeretok, virtuális baráti, világ minden, különféle rendezvényeken, természet szépségérol, honlapokon hamarosan, nagy ünnepségen, Wass Albert, Magyar Társaság, Péterffy Gyöngyi, Lukácsi Éva, Wass Huba, Koltay Gábor Wass Albert, Czegei Wass Alapítvány, Czegei Wass, Wass Albert Szellemi Örökségét Ápoló Egyesületet, Czegei Wass Albert Alapítvány,
|
|
|
|
|
|
|
Végtelenül elkeserít, hogy Wass Albertet, míg élt magára hagyták gyermekei. Egyik sem segített apjának abban, hogy megjelenhessenek írásai magyarul...
Most, hogy halott hirtelen olyan nagyra vannak vele...
Ki érti ezt???
Magyar írósors: a magyar író csak holtában elfogadott alkotó???
BMI |
|
|
|
|
|
Wass Albert levelei
Nem feltételezhető, hogy aki az alábbi leveleket irta nekem, megtagadva enegem, sőt nem is közölve velem elhatározását, azokra a fiaira testálja irodalmi örökét, akik Őt fasisztának becézték és jóformán hagyták éhalni, sőt bolondok házába szándékoztak bezáratni!
L
Wass Albert levelei Floridából
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóránt Öcsém!
Leveled az ötezer dolláros csekkel megérkezett, átvettem, köszönöm és a szerződésünk értelmében számlámra áttettem.
Aggódva remélem, hogy a Panamában lezajló események nem bátorítják föl a moszkvai "hardliner"-eket, hogy Gorbacsovot elcsapva lerohanják Magyarországot és egy újabb '56-ot rendezzenek. Ugyancsak remélem, hogy Románia fokozatos elszigeteltsége végül is a Ceausescu kormány bukásához vezet és erdélyi véreink megmentődnek ettől az újfajta Drakulától.
Áldott ünnepeket és egy felvirágzó újesztendőt kíván, szeretettel, Albert Bátyád.
1989. december 20.
--------------------------------------------------------------------------------
Tornado - Damenia Kiadóvállalat, Budapest
Uraim: tudomásomra jutott, hogy az Önök által kiadott Raffay: Trianon titkai című kitűnő könyvben egy hirdetés jelent meg, mely arról szól, hogy az én Funtineli Boszorkány című regényem hamarosan megjelenik az Önök kiadásában.
Ez az állítás sajnos nem felel meg a valóságnak. Bár igaz, hogy egy Damenia nevezetű úr engem többször is fölhívott telefonon az elmúlt esztendőben, én azonban telefonon is, levélben is tudomására adtam, hogy könyveim kiadására vonatkozólag szerződésem van Szász Lóránt úrral, a West Coast Trading Company tulajdonosával, amit azóta ő átadott a Pallwest Kft.-nek. Könyveim tehát, és ez a Funtineli Boszorkányra is vonatkozik, kizárólag csak a Pallwest keretében, vagy ennek a vállalatnak az engedélyével jelenhetnek meg.
Abban a reményben, hogy ezen elhamarkodott lépésük orvoslására nem lesz jogi akcióra szükség, maradok tisztelettel: Wass Albert
1990. március 16.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri Öcsém!
Sajnos a "szabadulás napjai" számomra már elkésve érkeztek. Szó se lehet arról, hogy útra engedjenek. Ez három orvos együttes véleménye, amihez családom is ragaszkodik. Azt mondják: "majd jövő évben!" De én már tudom, hogy jövő év nem lesz, s ha lenne is, én már csak "ültömből" nézem a világot. Az erdőjárás, világjárás ideje letelt. Kívánok nektek jószerencsét a szellemi felszabadulás útján. Segítsen meg, őrizzen meg az Úristen!
Solzsenyicint nem ösmerem, így ezen a téren nem lehetek segítségtekre. Szitnyai Zoltán könyvét még ma postára teszem. Nekem már aligha lesz szükségem reá. Szeretettel ölel: Albert Bátyád.
U.i.: A Szitnyai-könyvhöz csatolok egy kis könyvecskét, amit jó régen írtam, meg is feledkeztem róla, most bukkantam rá véletlenül.
1990. március 23.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri!
Ezzel a levéllel egyidőben feladok címedre egy könyvcsomagot, mely magába foglalja mindazokat a könyveimet, melyek első sorban kellene kijöjjenek odahaza. (Sok esetben megtakarítást jelenthet számotokra az is, hogy többet nem is lenne szükséges újra szedni, csupán fényképezni.)
Itt külön felhívom a figyelmedet könyveim egyikére: a Tizenhárom Almafára s annak folytatására, melynek címe Elvásik a veres csillag. Ennek az első kötetéből, vagyis a Tizenhárom Almafából ez az egyetlen megmaradt példányom, annak igazolására is, hogy ez volt a legnépszerűbb könyvem és vendégeim rendre "fölszabadították" a többi félretett példányokat. Viselj erre a könyvre különös gondot. A Tizenhárom Almafa és ennek folytatása egyetlen humoros munkám, tehát hasznos lenne talán ezt hozni ki a jövő évi könyvnapra.
Ami az anyagi dolgokat illeti, talán valóban célszerűbb lenne ebben az évben minden pénzt áthozni ide, hogy megmentődhessek betegség-okozta adósságaimtól, amiket a Blue Cross és Blue Shield nem fizetett.
Kívánok neked jó utat, szeretettel Albert Bátyád.
1990. május 17.
--------------------------------------------------------------------------------
Szerzői jogdíj módosítás
Alulírott WASS ALBERT (54729 Cedar Crest, Astor Park, Fla. 32102) a West Coast Trading Co.-val (Szász Lóránt) 1989. december 11-én a "Kiadási jog átruházása" c. okiratomat módosítom azzal, hogy az általuk kiadott műveim példányszám utáni eladási árának csak a 6%-os (hat százalékos) részére tartok igényt.
Wass Albert
1990. augusztus 28.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri Öcsém!
Huba fiam, aki a NATO-val van, egy hetet töltött Budapesten hivatalos minőségben. Két könyvesboltban is kereste könyveimet, de nem volt kapható sehol. A követség útján utána nyomoztatott és megtudta, hogy a terjesztést szándékosan mulasztották el. Tiszteletpéldányt se kaptam még. Vagyis: A Pallassal becsapódtunk mindketten.
A küldött írást kis módosítással aláírtam. Tehát ez csak az eddig megjelent munkáimra vonatkozik: Halálos Köd, Jönnek és a Funtineli Boszorkány. A többivel várnunk kell, míg kialakul otthon a helyzet és egy valóban tisztességes kiadóhoz jutunk, aki ért a terjesztéshez is. Barátsággal köszönt Albert Bátyád
1990. augusztus 29.
--------------------------------------------------------------------------------
Székelyhidi Ferenc Úrnak, Debrecen
Kedves Barátom! Nocsak, tudomásom szerint még élek és dolgozom utolsó könyvemen, melynek címe: VOLTAM. Ez lesz a negyvenharmadik. Viszont az igaz, hogy immár a nyolcvanhármat taposom s alighanem nem sok lehet hátra.
Üdvözlöm baráti körödet, adjon nektek az Úristen megérdemelt békés öregséget a súlyos esztendők után. Tudom, hogy Magyarország talpra állása még időbe és munkába kerül, de bekövetkezik az is néhány éven belül, biztos vagyok abban. Ha a magyart egyszer dolgozni engedik, mégpedig úgy, hogy munkájának gyümölcsében öröme is lehessen: nem lehet többé megállítani!
Hallottam arról, hogy két könyvem is megjelent odahaza, bár a kiadó, bárki legyen is, megfeledkezett arról, hogy civilizált országban engedély kell ehhez, s a szerzőnek illik legalább egy tiszteletpéldányt is küldeni. De mondom, a "talpraállásnak" nehézségei is vannak, különösen ha olyan elemek ülnek még a hivatali szobákban, akik számára az erkölcs nem sokat jelent. Azonban rendre lerázza a magyar nép ezeket a kullancsokat is.
Szűkebb hazám, Erdély azonban már súlyosabb kérdés. Ha időt engedünk az oláhoknak arra, hogy kiirtsák a magyarságot: meg is teszik. Ezért én még mindig harcban állok, korom ellenére s itt megalapozott összeköttetéseimet arra használom, hogy meggyőzzem az amerikai kormányt arról, hogy Erdélyben minden "hivatalos jelentés" ellenére magyarok is élnek, akik érdemesek a megmentésre. Nehéz azonban a haladás, mivel a hivatalos jelentések szerzői, akik egytől-egyig zsidók, üzletet szimatolnak Romániában, s emiatt, ha kell, veszni hagynák saját nagyapjukat - hát még a magyarokat.
Debrecenben kedves emlékek szálai kötnek, még ha fakulnak is lassan. Add át köszöntésemet a Nagyerdőnek, s azoknak, akik még emlékeznek reám. Szeretettel: Wass Albert.
1990. október 10.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri!
Köszönettel vettem leveledet és az 1,133 dolláros csekket. Valamint színes, szép, különös írásokat, vagyis verseket a megszokott vers-forma nélkül. Szépek, színesek, különösek. Megakasztják az embert, mint fenyők szikár dárdái a tovaszaladó felhőket.
Amint régebbi levelemben írtam: a többi könyvem kiadását csak akkor kezdd el, amikor arra alkalmas, megbízható kiadót találsz, vagy amikor a PALWEST (ha még él) alkalmas lesz erre. A százalékon nem akadunk meg, ha a kiadó megbízható és jól szervezett terjesztési hálózattal bír.
Az onnan érkező hírek sajnos nem a legjobbak. Amire számítottunk még nem következett be. Zsidók uralnak mindent, ami pénzzel van kapcsolatban, úgy hallom, és akinek nem tetszik, amit csinálnak: az antiszemita. A szerencsétlenek még mindig nem tanultak! Félek, nagy vérontás lesz a vége, úgy Izraelben mint máshol. Szeretettel köszönt: Wass Albert.
1990. november 8.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri! Leveledet a csekkel megkaptam, köszönöm. Betegeskedtem kissé, de már rendben vagyok újra.
Szeretettel köszönt: Albert Bátyád.
1990. december 18.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri Öcsém!
Itt a cikk, olyan amilyen. Egy példányt elküldtem a Katolikus Magyarok Vasárnapjának, egyet Szebedinszky Magyarságának, egyet a torontói Krónikának, s egyet vancouveri Tárogatónak. A többi a te gondod!
Szerencsés új esztendőt kívánva, szeretettel: Albert Bátyád.
1991. január 4.
--------------------------------------------------------------------------------
>
Köszönöm a könyvet: minden versed aranyat ér! Ha csak az olvasók tíz százaléka megérti, amit mondasz: verseid valóban előbbre viszik ezt az önmagába belerothadt emberi világot.
A Funtineli Boszorkány úgy látszik rossz kezekbe került. Jó lenne, ha a "Kard és Kasza", az "Ember az Országút Szélén" meg a "Hagyaték" megjelenhetne odahaza, mert mondanivalóikra nagy szükség lenne otthon. Pusztaszeri László kérte februárban írott levelében, hogy lépj vele érintkezésbe ezzel kapcsolatban. Mivel kiadóm vagy, csak rajtad keresztül lehet kiadásról tárgyalni.
Otthon jártál: mi a véleményed a Magyar Hírekről s annak szerkesztőiről? (Dr. Pusztaszeri László és Balázs István)
Minden jót kívánva barátsággal köszönt: Albert Bátyád.
1991. március 25.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri!
A Magyarok Világszövetsége mindeddig békén hagyott és alighanem ezután se zaklatnak, mert tudják jól, hogy véleményem szerint nem képviselik a magyarságot. Évtizedeken keresztül a kommunista "Magyarországot" képviselték csupán, s most újabban a "demokratákká" vedlett csirkefogókat, akik továbbra is markukban tartják az országot.
Pedig, bizony, nagy szükség lenne egy valóban magyar összefogásra, világszerte, mielőtt végleg felszívódunk ebben a nemzetközivé változó, nemzetközileg uralt és nemzetközileg elzüllesztett világban.
Hozzászólásodhoz gratulálok. Mindenben egyetértek veled. Sajnos aligha mégy sokra vele. Agyonhallgatnak, s ha útjukba állsz, még el is taposnak a "zsidarok".
Szeretettel köszönt: Albert Bátyád.
1992. június 19.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri öcsém!
Úgy tűnik, hogy mióta betöltöttem a 87-et az Úristen megelégelte a velem való bajlódást. Rám nehezedik a betegség-gyöngeség, s ha nem élnék itt az őserdőben, azóta már régen abbahagytam volna ezt az életnek nevezett vesződést. Fényképet azért nem tudtam küldeni, mert nincs. Amint láthatod: a gépeléssel is bajom van már, pedig hetvenöt éve végzem.
Annyit tudok csak mondani: nem jó megöregedni, Lóri!
Sikert és szerencsét kívánok Neked még sok esztendeig, mert a szerencsétlen magyar népnek igen nagy szüksége van reád, hogy nemzetté növekedhessen újra!
Szeretettel köszönt Albert Bátyád.
1995. január
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri!
Neked küldöm meg ezt a legújabb írásomat egyedül, mert ma Te állsz a legmagyarabb lap élén. Az idő bizony eltelt fölöttem. Már az írás is nehezen megy, ami valamikor szinte magától ömlött ki az írógépből. Sok benne a hiba is. Javítsd ki azokat, ha lehozod. De ha nem hozod le, azért se haragszom meg. Az én időm eltelt, talán itt se vagyok már. Legalább is fiaim így gondolkodnak, s lehet, hogy nekik van igazuk. Amint mondom: az én időm eltelt. Másoké ma a világ. Te azonban még állsz, mint a sziklakő. Legyen Veled az Úristen.
Szeretettel ölel: Albert bátyád.
1995. június 1.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri!
Valami két hónappal ezelőtt kaptam Tőled egy levelet, melyhez mellékeltél egy ellened irányított gyalázatos támadást.
Én azon nyomban írtam választ erre a támadásra, és azt megküldtem neked. A küldött cikk azonban, tudomásom szerint, mind a mai napig nem jelent meg sehol, még a Vasárnapban sem.
Ennek komoly oka kell legyen, azonban lenyelni se okos az ilyen támadást, mert ettől csak tovább szaporodik: örvendenék, ha tudatnád velem ennek az okát.
Sikerekben gazdag újesztendőt kívánva szeretettel köszönt: Albert Bátyád (a vénember).
1995. december 29.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri!
Igen, az említett számmal nagyon is meg voltam elégedve.
Hamarosan küldök újra egy írást - remélem. Utóbbi időkben kissé legyöngültem. Hiába, telik az idő. A vadászatról is le kellett mondanom, pedig az "tartotta bennem a lelket". Nem a pisztoly kezelésével van baj, ez évben eddig 18 mókust lőttem le a madáretetőről, tizennyolc lövéssel. A baj a lábaimmal van: kezdik fölmondani a szolgálatot. A családdal is baj van. Nem tudják megbocsátani a fiaim, hogy újra megházasodtam. Rossz volt egyedül itt az őserdőben. Új feleségem félig francia, félig ír. Zenész. Orgonával tölti meg a vén házat, orgona szavával. Nyolc unokája van már neki is. A "gyerekek" azonban sok gondot okoznak. De hát ez az élet! Barátsággal köszönt Albert bátyád.
1996. január
--------------------------------------------------------------------------------
Mindenkinek.
A velem kapcsolatos, mostanában terjesztett "hírek" cáfolataként közlöm, hogy Magyarországra való letelepedést nem kérvényeztem, tehát elutasítást sem kaptam.
Astor, 1997. január 12.
--------------------------------------------------------------------------------
Nyilatkozat
Az utóbbi hetekben több újságcikk jelent meg a magyar sajtóban azt híresztelve, hogy én kérvényt intéztem Magyarország mai kormányához, melyen állampolgárságom visszaállítását kértem, mely állítólagos kívánságomat a magyar kormány visszautasította. Az igazság az, hogy én ilyen kérvényt soha sem adtam be, így annak visszautasítása se történhetett meg.
ASTOR, FLORIDA, 1997. január 18.
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri barátom!
Ezt az "elkésett" levelet elsősorban azért írom, hogy a történtekről ne másoktól tudd meg a "rossz híreket", hanem tőlem, egyenesen.
Szeptember 24-én, délben, gépkocsi baleset áldozata lettem. Egy másik kocsi belémszaladt. Úgy szedtek össze a mentők itt Astorban, és vittek is egyenesen az Umatilla-i kórházba. Én akkor csak félig éltem. Emlékszem, hogy nagyon fájt a fejem, különösen amikor összefércelték a fejemet (koponyarepedésem volt), fiaim egymás után érkeztek, halott-nézőbe, de ennek ellenére nem haltam meg.
Az orvosok szerint "szerencsésen" kaptam az ütéseket. Szerintük maradandó "bajom" csak az emlékező tehetségemmel lesz, ami szerintük lassankint helyre billenhet úgy-ahogy.
Amint láthatod, a gépírás még mindég nehezen megy.
Elég az hozzá, bármit is mondanak az orvosok: túléltem ezt is, mint sok egyebet a háború során. Bajaim csak akkor kezdődnek, amikor odáig jutok, hogy újra elkezdhetek írni. Azt még nem tudom, hogy mi lesz akkor. De remélem a legjobbakat.
Itt kell még megmondjam, hogy feleségem, Marika, kezdettől fogva mellettem volt és harcolt a fiaimmal, kik azt tervezték, hogy valami (barátságosabb) bolondok házába tesznek. Így tehát itthon vagyok és itthon is maradok. Ha van időd, látogass meg, de telefonálj Marikának jó előre.
Barátsággal köszönt Albert Bátyád.
1997. január
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves Lóri!
Megdöbbenéssel vettem a hírt arról a piszkos üldözésről személyeddel kapcsolatban. Sajnos én már nem vagyok az, aki voltam. December óta rám nehezedett a világ. Ellenem fordult minden: egyik baleset a másik után. Egészségem megromlott, nem vagyok már jó semmire. De veled vagyok s veled érzek, mint régen. Ha még egyszer írni tudok újra: úgy megdöngetem ennek a gyászba borult világnak a falait, mint régen!
Szívem, lelkem minden jókívánsággal, szeretettel ölel még nyomorékan is: Albert bátyád
Dátum: 1997. .
--------------------------------------------------------------------------------
Kedves jó barátaim!
Ezt a levelet azzal a kéréssel küldöm, hogy annak tartalmát, egy hirdetést, közöljetek le, ha lehet. Nem az a baj, hogy átestem a kilencvenedik évemen, hanem az, hogy látásom meggyöngült s már járni is alig tudok. Ezekből a meghirdetett könyvekből igyekszem egy kis pénzt összekaparni itt a vadonban, ahogy lehet.
Mindannyiatokat barátsággal köszönt az erősen megöregedett Wass Albert.
1998. január |
|
|
|
|
| világon készülnek, világon szétszéledt, amerikai magyarság, írót szeretok, virtuális baráti, világ minden, különféle rendezvényeken, természet szépségérol, honlapokon hamarosan, nagy ünnepségen, népszerusítsenek, koordinálásában, nagyjelentoségu, rendezvényeken, évfordulójáról, akaratmultiply, közzétételével, pártfogoljanak, kezdeményezést, emlékbeszéddel, magyarországon, tisztességrol, összefogjanak, információkat, közremuködik, clevelandban, missziójának, szervezeteit, intézményeit, közösségeket, évfordulóját, születésének, megemlékezni, tisztelettel, figyelemmel, információk, egyesületet, életmuvének, eseményeket, debrecenben, szétszéledt, méltóképpen, szépségérol, emberségrol, szeretetrol, emlékezzünk, mindenkihez, emberbaráti, könyveibol, rendkívüli, alapítvány, kiállítást, budapesten, bemutatója, résztvenni, alkossanak, wassalbert, czegeiwass, gondozását, honlapokon, mindazokat, medencében, ünnepségen, ünnepeljük, közösséget, programjai, népszerubb, munkássága, magyarság, híradások, tiszteloi, édesapánk, versekkel, játékfilm, szervezés, örömünkre, örökségét, folytatói, jogutódai, képviseli, virtuális, számunkra, halálának, ugyancsak, eseményei, onionleaf, iskolákat, olvasható, tervezünk, hamarosan, található, különféle, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 565
- e Hét: 1308
- e Hónap: 2255
- e Év: 38196
|
|
|
Offline
