|
2011-01-08 23:04:28, szombat
|
| |
| |
Csend a csendben
Nagy Erzsébet
Szarvas
Csend a csendben, az eső csorog,
ázott földön pocsolya locsog.
Csillagtalan éj, vár otthonom,
gúzsba köt ezernyi tilalom.
Otthonom, e földön szerzett jog!
Békére születtem, viszály zsong.
Szerelem, gyilkos illúzió,
demokrácia, tőrt szilánkok.
Hányszor tagadtam meg otthonom.
szülőföldem, dicső gyermekkort!
Csend a csendben, az eső csorog,
sárban fürdő utcán baktatok.
Lám megtagadtam otthonom,
mit, miért tettem, már nem tudom.
Amit kerestem, csak álmodom,
s itt is egyedül baktatok.
Hulló eső szerelmet várok,
szívemben dohog, s tagadom!
Érzem csókod, mely futó álom,
hűsítő ízében tűz lángol.
Egyedül? Nem! Veled sétálok!
Szívem előtt állsz, szemed látom!
Gyilkos illúzió, mely ázott,
hulló esőben, sárban locsog.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
Címkék: csillagtalan, szülőföldem, megtagadtam, gyermekkort, demokrácia, születtem, szívemben, szilánkok, szerelmet, szerelem, otthonom, kerestem, pocsolya, csendben, baktatok, erzsébet, tagadtam, hányszor, szerzett, álmodom, illúzió, gyilkos, viszály, ezernyi, egyedül, szarvas, sétálok, tagadom, tilalom, esőben, locsog, csorog, sárban, csókod, hűsítő, lángol, Nagy Erzsébet,
|
|
Offline
