|
2016-01-27 19:00:21, szerda
|
| |
| |
A festő önarcképe (1896 körül)
A MAGÁNYOS CÉDRUS - CSONTVÁRY GÉNIUSZA
Életmű-kiállítás Budapesten
Több évnyi előkészítést követően nyílt meg a Csontváry Kosztka Tivadar festőművész átfogó életmű-kiállítása a budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében. A kiállítás hatalmas közönségsiker, erről mi is meggyőződhettünk a tegnapi nap folyamán, amikor mi is meglátogattuk. Hosszú sorok kígyóztak a bejárat előtt egész nap folyamán, mi szerencsére kisebb várakozás után bejutottunk, mivel belépőjegyeket előzetesen, idősávra is meg lehetett megvásárolni, így a várakozás ideje szinte minimális volt. A tárlat még 2016. január 31-ig látogatható. Érdemes megnézni!
Csontvary_Onarckep
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) - a táltos küldetésű festő - a modern magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású alakja. A saját maga által nagy gonddal megrendezett kiállításai gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak - életében sem a szakma, sem a közönség érdeklődését nem keltette fel. Három évvel a halálát követően már monográfia jelent meg róla, az Ernst Múzeumban 1930-ben megrendezett emlékkiállítása pedig jelentős sikert hozott. 1936-ban újabb, korábban nem látott képeit ismerhette meg a magyar közönség, amely egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Csontváry iránt. 1958-ban egy nagyszabású kiállítást szerveztek Brüsszelben Ötven év modern művészete címmel, ahol a Tengerparti sétalovaglás című vásznát Cézanne, Van Gogh és Gauguin művei mellett állították ki. Az 1963-ban Székesfehérváron megrendezett (majd Budapestre továbbvitt) életmű-kiállítása hatalmas közönségsiker volt. 1973-ban Pécsett megnyílt az önálló Csontváry Múzeum. Hosszas előkészítést követően 1994-ben nemzetközi kiállítás-sorozaton mutatták be a műveit, de a sokak által várt átütő külföldi siker ekkor elmaradt.
Csontváry műveinek többségét közgyűjteményekben őrzik - a Magyar Nemzeti Galéria mellett a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a pozsonyi Nemzeti Galériában, a Losonci Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeumban. Számos alkotása található magántulajdonban.
A tárlat helyszíne a budai várban található Honvéd Főparancsnokság. Ez egy szimbolikus épület, amelyet a magyar nemzeti nagyság kifejezésére építettek a XIX. század legvégén - akkortájt, amikor Kosztka Tivadar is eltökélte, hogy élete meghatározó vezérelve lesz ennek a nagyságnak a kiteljesítése és megmutatása a nagyvilágnak. Ez a négyemeletes, tornyos neoreneszánsz ház nem sokáig állhatott a maga pompájában. Miután a II. világháborúban bombatalálatot kapott, évtizedekig romos állapotban maradt. A háborús romok kései eltakarítása után is több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy újra megnyíljanak a kapui. Ez végül tavaly nyáron megtörtént.
Csontvary_kiallitas_Honved_Foparancsnoksag
A kiállítás tizenhét teremben látható. A téralakításhoz mintegy 1200 négyzetméternyi vendégfal épült. A tárlat bejárása kötött: a termek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A falakon megjelenő információs szövegeken kívül filmekkel is találkozhat a látogató. Mispál Attila filmrendező vezetésével olyan játékfilmes spotok készültek, amelyek Csontváry életében és művészetében meghatározó aspektusokat jelenítenek meg közérthető módon, röviden. A tárlat anyagába bekerült egy riportfilm is, Dér András rendezésében. Ebben hét olyan ember - művész, művészettörténész, esztéta - nyilatkozik Csontváry mai megítéléséről, aki sokat foglalkozott az életművel.
A kiállításhoz kortárs művészeti alkotások is kapcsolódnak. A tárlat egyik fontos eleme egy fényfolyosó - Mátrai Erik munkája -, amely a művek korai csoportjából vezet át olyan alkotásokhoz, amelyek esetében a fény meghatározó szerkezeti- és motívumelem. A Csontváry-kiállítást végigjárva egy kortárs kamaratárlathoz jutunk, ahol Mai cédrusok címmel láthatjuk hét alkotó - Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Csaba, Szűcs Attila - munkáját.
A látogatót interaktív eszközök is segítik. Érintőképernyőn tájékozódhat például Csontváry személyes kapcsolatairól vagy azokról a földrajzi helyekről, amelyek hangsúlyosan megjelennek az életműben. Az egyik információs falon megjelenik egy glosszárium is, amely a Csontváry-életmű rendhagyó kifejezéseit értelmezi.
A kiállítás alapja a Magyar Nemzeti Galériával megkötött műtárgykölcsönzési megállapodás. Miután a pécsi Csontváry Múzeumban őrzött alkotások többsége is az MNG tulajdona, ez az egyetlen szerződés rendelkezik a művek többségéről. Köztük az úgynevezett ,,nagy képekről", a Taormina, a Baalbek és a Mária kútja című hatalmas festményekről. Ebből a szempontból a koncepció a lehető legegyszerűbb: kiállítani mindent, ami hozzáférhető. Számos olyan kép ismert, amelynek az eredetiségével kapcsolatban kétségek merültek fel: ezek közül egy sem szerepel a kiállításon. Egy érdekesség: a műcédulák külön is jelzik, hogy melyek azok a művek, amelyek szerepeltek Csontváry saját maga által rendezett kiállításain, s melyek azok, amelyek később kerültek elő.
Csontvary_Taormina
Néhány mű szállíthatósága műtárgyvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet igényel. Több restaurátori konzílium után végül az a döntés született, hogy mivel a nagy képeket kockázatos lenne hengerre tekerni, a jelenlegi keretükön hagyva történik a szállításuk az erre a célra készült speciális ládában.
Így pl. a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzött Csontváry-képek két meghatározó alkotása, a Baalbek és a Mária kútja Názáretben komoly kockázatvállalással volt szállítható. A két, óriási méretű festményt hengerelni nem lehet, ezért csak merev keretben tehetik meg az utat Budapestre. Így meg kellett bontani a közelmúltban 100 millióért felújított pécsi múzeum homlokfalát is, s a képeket daruval kellett ráemelni egy klimatizált kamionra. A járműnek kerülni kellett a sztrádát, mert a képek magassága miatt a kamion nem fér el a pályát keresztező hidak alatt.
A Mária kútja Názáretben című festmény falat bontva érhetett Budapestre
A Csontváry-életmű ismert, beazonosított részének mintegy harmada lappang. Ez rendkívül magas arány - különösen annak fényében, hogy mind a művész, mind az alkotásokat megmentő Gerlóczy Gedeon részéről erős szándék volt arra, hogy a művek egyben maradjanak, lehetőség szerint közgyűjteményben. A lappangó művek egy részét a Vörös Hadsereg a Nemzeti Bank trezorjaiból hadizsákmányként a Szovjetunióba vitte, nagyobbik része feltehetően hazai magángyűjteményekben található. A tárlaton külön terembe kerülnek ezek a művek - pontosabban a hiányuk.
A kiállítás nem kronologikusan halad, hanem tematikus egységekből épül fel. Az egyes témák a Csontváry-művek jellegzetes motívumaihoz kapcsolódnak: épített környezet és természet kapcsolódásához, az antik romok által képviselt örökséghez, a fény kibomlásához, az ég történéseihez, a Nap járásához, az ember átszellemüléséhez.
A tárlathoz reprezentatív, album-jellegű katalógus készült. A Darabos György által újrafotózott műalkotások reprodukciója, a kurátori tanulmány és a szokásos műjegyzék mellett minden eddiginél részletesebb irodalomjegyzék és kiállítási lista található a kötetben.
A kiállításhoz önálló múzeumpedagógiai program készült. György Gabriella múzeumpedagógus ehhez egy vezetőfüzetet is írt, illetőleg szerkesztett, amely a kiállításon megvásárolható. Csoportok, egyének és családok egyaránt jelentkezhetnek a múzeumpedagógiai programokra.
A tárlat szakmai programjának fontos része volt a decemberre szervezett nemzetközi konferencia. A nyilvános szimpóziumon jórészt felkért előadókat hallgathatott meg a közönség, de volt egy olyan szekció is, ahová rezümé és rövid szakmai életrajz elküldésével bárki jelentkezhetett. A konferencián elhangzó tanulmányokból önálló kötet jelenik meg.
Csontvary_A_maganyos_cedrus
Csontváry] életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (mindkét képet 1907-ben festette). A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek remekművek, fáról festett ,,portré" talán nincs is hozzájuk mérhető, és Csontváry tudatos életprogramjában ezek nem csupán önarcképek, hanem a szimbolikus fa jelentéskörének teljes és lenyűgöző foglalatai. A művész írásos hagyatéka a bizonyíték rá:
,,Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türelemmel - türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg koronáját nem éri el. (...) háromezer évig a cédrus még nem cédrus, a negyedik ezredben bontakozik a koronája, s ezzel utat mutat a nemzeteknek a kitartásra. ,,(Csontváry feljegyzéseiből)
A tudás és az élet fája a babiloni mitológiában - e két fa egy tőről sarjad ki, ahogy Csontváry Zarándoklat a cédrushoz című festményén látható... Harmónia, béke és boldogság árad a képből.
,,Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türelemmel, ... türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg koronáját el nem éri." A cédrusok nem úgy tájképek, mint Raffaelo tájai, nem olyanok, mint a szabadban festett ( plain-air) képek. Valóban ilyen értelemben meghaladta a hagyományokat. Fáinak mitológiája van, életérzéseket fejeznek ki, szimbólumteremtő erejük van, rejtett üzeneteket hordoznak.
Csontváry 127 ismert alkotásának egy része Pécsett, néhány jelentős festménye a Nemzeti Galériában látható. Picasso így vélekedett róla: ,,Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is van
A kiállítás nyitva tartása a szokásos múzeumi rendhez igazodik: hétfő kivételével 10-től 18 óráig lehet megtekinteni a tárlatot. Mivel az azonos időben bent tartózkodók létszámát a tűzoltóság 200 személyben maximálta, a belépőjegyeket idősávra lehet megvásárolni - természetesen elővételben is, on-line.
A Magányos cédrus - Csontváry géniusza című kiállítás fővédnöke Magyarország köztársasági elnöke. A tárlat megtekintése nemcsak a művészet iránt érdeklődők számára jelenthet felejthetetlen élményt; joggal tart igényt a művelt nagyközönség érdeklődésére.
Csontváry sírja az Óbudai temetőben volt, ma a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben csak emlékszobra található.
Epilógus
Levelére válaszolva értesítjük, hogy az Óbudai temető vezetőségének jelentése szerint Csontváry Kosztka Tivadar nevű elhunyt temetése 1919. június hó 28.-án, az Óbudai temető XVIII/476-os számú sírba történt. A XVIII-as parcella harminc éves használati ideje az 1953. évben lejárt, ekkor kiürítésre meg lett hirdetve. Tekintettel arra, hogy Csontváry Kosztka Tivadar sírjának további harminc évre való meghagyása iránt a hozzátartozók részéről intézkedés nem történt a megadott határidőn belül, a Köztemetői Szabályrendelet értelmében a nevezett hamvai is kiexhumálva egy közös sírba lett elhelyezve.
Kelt 1959. március 21.-én
A Fővárosi Temetkezési Intézet Igazgatósága
Csontváry emlékszobra Budapesten - Kerepesi temető Kerényi Jenő műve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Művészet |
|
|
|
Címkék: múzeumpedagógiai, közgyűjteményben, szimbólumteremtő, meggyőződhettünk, visszhangtalanok, életprogramjában, hadizsákmányként, székesfehérváron, magántulajdonban, feljegyzéseiből, kamaratárlathoz, jelentkezhetnek, főparancsnokság, négyzetméternyi, érintőképernyőn, jelentkezhetett, legmegrendítőbb, irodalomjegyzék, múzeumpedagógus, festőgéniuszról, emlékkiállítása, jelentéskörének, kapcsolódásához, szállíthatósága, foparancsnoksag, szabályrendelet, téralakításhoz, eredetiségével, felejthetetlen, tanulmányokból, kronologikusan, középpontjában, belépőjegyeket, bombatalálatot, műtárgyvédelmi, világháborúban, festő önarcképe, budai várban, kiállítás hatalmas, bejárat előtt, várakozás ideje, táltos küldetésű, modern magyar, saját maga, közönség érdeklődését, halálát követően, magyar közönség, nagyszabású kiállítást, 1963-ban Székesfehérváron, önálló Csontváry, sokak által, pécsi Janus, MAGÁNYOS CÉDRUS, CSONTVÁRY GÉNIUSZA, Életmű-kiállítás Budapesten, Csontváry Kosztka Tivadar, Honvéd Főparancsnokság, Ernst Múzeumban, Brüsszelben Ötven, Csontváry Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Janus Pannonius Múzeumban, Herman Ottó Múzeumban, Damjanich János Múzeumban, Nemzeti Galériában, Losonci Múzeumban, Budapesti Történeti Múzeumban, Kosztka Tivadar, Mispál Attila, Mátrai Erik, Bukta Imre, Csurka Eszter, Galambos Áron, Keserü Ilona, Róka Csaba, Szűcs Attila, Magyar Nemzeti Galériával, Csontváry Múzeumban, Pécsi Janus Pannonius Múzeumban, Gerlóczy Gedeon, Vörös Hadsereg, Nemzeti Bank, Darabos György, György Gabriella, Csontváry Zarándoklat, Nemzeti Sírkertben, Köztemetői Szabályrendelet, Fővárosi Temetkezési Intézet Igazgatósága, Kerényi Jenő,
|
|
Online
