|
2016-02-26 20:00:42, péntek
|
| |
| |
Antoine de Saint-Exupéry: A KIS HERCEG
Az 1943-ban kiadott mű a világ 50 legolvasottabb könyvének az egyike
A klasszikussá vált mesét szerzője barátjának, Leon Werthnek ajánlotta, ki mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyvet is. Az ajánlásban irónia bújkál, az írói szándék azonban világos: a mű nemcsak gyerekeknek szól. A kerettörténet (kényszerleszállás a sivatagban, megismerkedés egy rejtélyes kisfiúval, a visszatérés) valóságba oltott mese, megtörtént események költői változata. Az igazi mesevilág a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idéző játékbolygón él a címszereplő, s innen indul el látogatóba, a szomszédos planéták lakóihoz. E különös mesefigurák - köztük a király, akinek mindenki alattvaló; a hiú ember, aki csak csodálókat ismer; az iszákos, aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenét és szégyenkezik, mert részeges - valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek. A gyermekmesén belül ott van egy másik, voltaire-i filozófikus mese: egy gyermek utazásának története, aki ártatlan szemével értetlenül figyeli a felnőttek világát. Hat bolygón tett látogatás tanítja meg a kis herceget, miképpen nem szabad élni.A Földön az első kissé keserű figyelmeztetést a kígyótól kapja, amikor magányosságról panaszkodik; Az emberek között is egyedül van az ember. A nagy titkot a rókától tudja meg, aki elárulja neki, hogy az élet értelme a szeretetben, a kapcsolatteremtésben rejlik. Ez az egyetlen módja, hogy az emberek kitörjenek magányuk börtönéből. A rókától tudja meg azt is, hogy mi köt erős szálakkal az élethez: Örökre felelős leszel azért, mert megszelidítettél. A kis herceg halála jelképes; elhagyja a Földet, hogy visszatérjen bolygójára, miután megtanulta, hogyan kell élni.
Rövid tartalom: 
Link
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Link
Antoine de Saint-Exupery: Gondolatok "A kis herceg" című könyvből - PPs
Link
IDÉZETEK
Ahhoz, hogy az ember szabad legyen, először is embernek kell lennie.
Akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan.
80. oldal
Aki hiú, az csak a dicséretet hallja meg, soha mást.
11. rész
Az alvó kis hercegben a legjobban a virágjához való hűsége hat meg: egy rózsa képe, mely akkor is úgy ragyog benne, mint egy lámpa lángja, amikor alszik... és ettől még törékenyebbnek tűnt a szememben. A lámpákra nagyon kell vigyázni: elég egy hirtelen kis szél, hogy kioltsa őket.
73. oldal
Az teszi széppé a sivatagot (...), hogy valahol egy kutat rejt.
24. fejezet
A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz.
21. fejezet
Azt hiszitek, hogy a boldogságért rengeteget kell dolgozni vagy kergetni
kell, vagy ami még rosszabb, meg lehet venni. Mindegyik butaság.
Ha boldog akarsz lenni, akkor tárd ki a karod, hunyd be a szemed,
szívd be mélyen a nap illatát, és legyél hálás azért, hogy mindezt megteheted.
Csodálni annyit jelent, mint elismerni az illetőről, hogy széles e bolygón ő a legszebb, a legjobban öltözött, a leggazdagabb és a legokosabb.
11. fejezet
Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.
26. fejezet
Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd... Mind a barátod lesz.
26. fejezet
Jócskán akadt dolgom a fölnőttekkel. Közvetlen közelről láthattam őket. És nem mondhatnám, hogy ettől jobb lett róluk a véleményem.
11. oldal.
Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok..." - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: "Láttam egy százezer frankot érő házat." Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép!"
4. fejezet
Ha különbözöm tőled, azzal távolról sem sértelek, inkább gazdagítalak,
/A katedrális kövei - Antoine de Saint-Exupéry füveskönyve/
Ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból.
75. oldal
Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon: ez épp elég neki, hogy boldog legyen, ha a csillagokra pillant.
7. fejezet
- Hol vannak az emberek? - kérdezte később a kis herceg. - Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
- Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem - mondta a kígyó.
17. fejezet
Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
21. fejezet
Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz (...). Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet.
21. fejezet
Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
21. fejezet
Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...
21. fejezet
Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.
10. fejezet
Mindenkitől azt kell követelni, amit az illető megtehet. A tekintély legelső alapja az értelem (...). Ha népednek azt parancsolod, vesse magát a tengerbe: föllázad, forradalmat csinál. Azért van jogom engedelmességet követelni, mert ésszerűek a parancsaim.
10. fejezet
A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik.
1. fejezet
- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...
- Minden bizonnyal - feleltem.
- Csakhogy a szem vak - tette hozzá a kis herceg. - A szívünkkel kell keresni.
25. fejezet
Ne okozz nekem túl sok fájdalmat, ha nem igazán szükséges, és ments meg attól, hogy én valaha is fájdalmat okozzak neked!
Antoine de Saint-Exupéry: A katedrális kövei
Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá, hogyan találjak közösséget vele... Olyan titokzatos világ a könnyek országa.
7. fejezet
Nem tudom (...), nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét.
17. fejezet
Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
21. fejezet
Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
21. fejezet
A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása
A virágom... felelős vagyok érte. Hiszen olyan gyönge! És olyan gyanútlan. Egyebe sincs, mint négy semmi kis tövise, hogy a világtól védekezzék.
84. oldal
Antoine de Saint-Exupéry- A kis herceg / Idézetek
Link
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1. rész)
Link
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (2. rész)
Link
A KIS HERCEG és A RÓKA TALÁLKOZÁSA
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Antoine de Saint-Exupery |
|
|
|
Címkék: megvigasztalódik, csillagmilliókon, megszelidítettél, magyarázgassanak, megváltoztatása, figyelmeztetést, engedelmességet, visszásságairól, megszelídítesz, magányosságról, megmutathatnám, megismerkedtél, pillanatnyilag, legolvasottabb, megfényesednék, megtalálhatnák, törékenyebbnek, megtalálhassa, kerettörténet, megismerkedés, valamelyiken, játékbolygón, valamennyien, fölnőttekkel, aggodalommal, éjszakánként, félreértések, leggazdagabb, boldogságért, csillagokról, búzatábláról, gondolhatnék, szégyenkezik, üzletemberem, belefáradnak, visszatérjen, 1943-ban kiadott, klasszikussá vált, gyerekeknek szóló, ajánlásban irónia, írói szándék, rejtélyes kisfiúval, igazi mesevilág, gyermekkort idéző, szomszédos planéták, valóság visszásságairól, gyermekmesén belül, gyermek utazásának, felnőttek világát, első kissé, kígyótól kapja, emberek között, Leon Werthnek, Saint-Exupéry-, RÓKA TALÁLKOZÁSA,
|
|
Offline
