Alkotmánycsere örvén a nép jog - Alaptörvény Szabadság,Allergiás Betegek Országos Szövetsége, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Alkotmánycsere örvén a nép jog

2011-04-30 18:50:02, szombat

	Alkotmánycsere örvén a nép jogfosztásának törvénybe iktatása? Dátum: 2011. April 29. Friday, 21:10 Publicisztika A nép minden hatalom birtokosából pusztán a közhatalom forrásává vált. Sajátos, hogy a politikai osztály berkeiben ennek a szövegváltozásnak a hátteréről, a változás indokáról mély csend honol. Mintha csak más szavakkal írták volna le ugyanazt. Milyen sürgős szükség indokolta, hogy a nép közvetlen hatalomgyakorlási eszközei közül már a választási törvények módosítása is a tiltott népszavazási témák közé került? Lehet-e szabad választáson alapuló képviseleti demokráciáról beszélni, ha a választónak még a hatalommal való esetleges visszaélés esetén sem lehet semmilyen befolyása a választás szabályaira? Beszéljünk inkább másról? Az alkotmánycsere kapcsán a népet már alaptörvénybe foglaltan is kiutasították (kilakoltatták) a hatalom birtokából. A jövőben már nem is kell a nép nevével takarózniuk a választók hatalmával visszaélőknek? Úgy tűnik, a hatalmat ténylegesen birtokló-bitorló pártpolitikai tömb elég erősnek érzi magát, hogy szaknyelven le is papírozza, alaptörvénybe is iktatva bejegyezze birtokba kerülését, mindeddig illegitim jogfosztását. Jogi bikkfanyelv helyett egy anyanyelvünkön is érthető példa, mi a különbség valaminek a forrása és birtokosa között: A pénz elköltéséről nem a pénz forrása (például a munkáltató), hanem a pénz birtokosa (aki megkereste vagy megszerezte) dönt. Ha tehát a nép már csak forrása és nem birtokosa a hatalomnak, többé nem dönthet a saját sorsáról. 2011. január 18.-án az Alkotmánybíróság két határozatot is hozott, amelyek szerint népszavazást lehet kezdeményezni a választási törvény régóta leginkább vitatott, az indulás esélyeit is durván korlátozó, az eredményt sokszor előre eldöntő ajánlási (a kopogtatócédulákról szóló) ügyekben. A politikusi tömb feltűnően gyorsan reagált. Az alkotmánytervezet decemberben véglegesített szabályozási elveivel ellentétben, gyorsan tiltólistára tették az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról szóló népszavazási kezdeményezéseket is. Olyan ez, mintha jogvitáinkhoz ügyvédet is csak a kamara által előírt szabályok szerint választhatnánk. Mi az oka, hogy megszűnt az alapvető jogok és kötelességek ma még külön fejezetben történt tételes felsorolása? Az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című fejezetéből nem derül ki, melyik jog és kötelesség számít számon kérhetően alapvetőnek. Ez azért fontos, mert az ilyenek sérelme esetén ma még az ügyben bírósághoz fordulni nem vitatható alkotmányos jogunk, nevesített alapvető jogok híján viszont az, hogy mi is sérti jogunkat vagy jogos érdekünket, a gumiparagrafusok szokásosan rugalmasan elbírált általános jogorvoslati körébe zuhan. Hová tűnt az elemi jogi garancia, mely szerint az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti? Méltatlanul elbánt az alkotmánycsere a társadalom saját erejét erősítő önszerveződéseivel is. Az Alaptörvény szerint a jövőben az egyesülési jog alapján bejegyzett, jogokkal bíró és kötelezettségekkel terhelt szervezetek kizárólag a pártok, a szakszervezetek és más, kifejezetten érdek-képviseleti szervezetek lehetnek. Másoknak, így a társadalom jobbítását szívükön viselő, például művelődést, oktatást, egészségügyi felvilágosítást vagy közpolitikai tájékoztatást végző civileknek csak az egyesülési jogtól függetlenül, jogok és kötelezettségek nélküli gittegyleteket szabad létrehozniuk és ilyenekhez csatlakozniuk. Az alapjogi szabályozás ezzel szemben a pártok számára töretlen jogokat biztosít, sőt a jelenleg hatályos törvényi helyzettel szemben, már nevesítve, elsőként említve kerülnek be az egyesülési jognak a jövőben már kivételezett alanyai közé. Úgy tűnik, a közjóért tevékenykedni kívánó civilek majd csak akkor tevékenykedhetnek igazán eredményesen, ha lényegüket feladva, a pártok számukra ritkán vonzó logikáját átvéve, maguk is pártok alapításába kezdenek! Lássuk, mit is tehetünk a jövőben, ha valami fontosra végképp nem tudjuk felhívni a közvélemény figyelmét másként, mint a gyülekezési jogunkkal élve. Az Alaptörvény továbbra is megállapítja ugyan mindenki jogát a békés gyülekezéshez, de amellett, hogy ezt sem nevezi meg az állam által elismert alapjogként, már nem is biztosítja a gyülekezési jog szabad gyakorlását. Ez pedig annyit jelent, hogy az állam nem véd meg az ellenérdekűek provokációjától vagy akár szervezett, erőszakos támadásától, és ha a békés gyülekezőknek nincs elég saját erejük a rend megőrzéséhez, a rendőrség rendbontás címén, válogatás nélkül bárkit előállíthat majd. A gyülekezés tehát az érdekképviselet alkotmányos alapjogi eszközéből a rendőrség által megszüntetendő rendbontások kiváltójává, szervezői előállítandó, rosszabb esetben szétverendő rendbontókká válnak. Tegyük fel az ilyenkor szokásos indokolt kérdéseket! Kinek az érdekében történtek az említett, és még bőven sorolható sajátos változtatások? Elhiggyük talán, hogy pusztán a véletlen, a rossz fogalmazás, a hiányos magyar nyelvismeret okozta a nép törvénybe iktatott jogfosztását? Amennyiben azt állítják, igen, akkor nincs ok, ami megakadályozhatná a hiba kijavítását! A javítás elmaradása viszont a szándékosság bizonyítéka lenne, mellébeszélés nem lehetséges. Most is csend lesz? Amennyiben igen, az összejátszásra utalna. Ebben az esetben csak azzal nyugtatgathatnánk magunkat, hogy majd egy esetleges jobb időben azt mondhatjuk, a demokratikus jogállam, és vele az elévülés intézménye ismét szünetelt. Ha a mély csend végre megszakad, előbb is reménykedhetünk! Az ünnepet nem megzavarva, de húsvét idején különösen indokolt feltennünk a kérdéseket: A magyar nép eddig legalább leírtan létező szuverenitásának is vége, elvégeztetett? Vagy éppen ez kellett az ébredéshez, egy még mindig remélt eljövendő feltámadáshoz? Budapest, 2011. április 26. Pós Péter elnök Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4327

0 komment , kategória: Általános

Címkék: gumiparagrafusok, alkotmánybíróság, szuverenitásának, kezdeményezheti, érdekképviselet, szakszervezetek, kötelezettségek, felvilágosítást, provokációjától, reménykedhetünk, megszüntetendő, összejátszásra, anyanyelvünkön, polgármesterek, választhatnánk, alkotmánycsere, gittegyleteket, jogfosztásának, kilakoltatták, elvégeztetett, mellébeszélés, kiutasították, demokráciáról, alaptörvénybe, véglegesített, gyülekezőknek, csatlakozniuk, kezdeményezni, országgyűlési, ellenérdekűek, tevékenykedni, gyülekezéshez, publicisztika, pártpolitikai, választásáról, visszaélőknek, közhatalom forrásává, politikai osztály, változás indokáról, választási törvények, tiltott népszavazási, hatalommal való, választás szabályaira, alkotmánycsere kapcsán, hatalom birtokából, választók hatalmával, hatalmat ténylegesen, különbség valaminek, pénz elköltéséről, pénz forrása, pénz birtokosa, saját sorsáról, Alaptörvény Szabadság, Allergiás Betegek Országos Szövetsége,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]