|
2008-08-15 15:37:19, péntek
|
| |
| |
vers, gyönyörű!
Link
Egyszer régen, mikor még nem volt bánat,
S a kék vizekben tündökölt a hold,
Tündér leány állott a tenger partján,
S a hab lágyan, szerelmesen dalolt...
De egy este... messze észak felől
Orkán hadával érkezett a tél,
A tündér sírt és fényes könnyeit
Zúgó tengerbe hullatta a szél...
Aztán elment... a tenger várta, várta,
És fodros habja többé nem dalolt.
Ködös, borongós, néma éjszakákon
Sötét vizén nem tündökölt a hold...
S a mélybe hallott tündér könnyekből
Lettek a fényes igazgyöngy szemek...
A gyöngyhalász néha megtalálja
A mélybe rejtett tündér-könnyeket...
Én is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És verseim az igazgyöngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy tündér
S azóta néha gyöngyszemet lelek...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: L. Luna oldalaról |
|
|
|
Címkék: igazgyöngyszemek, gyöngyhalász, gyöngyszemet, szerelmesen, könnyekből, éjszakákon, igazgyöngy, megtalálja, tündökölt, könnyeket, érkezett, könnyeit, tengerbe, hullatta, vizekben, zokogott, lelkembe, gyönyörű, borongós, egyszer, rejtett, partján, verseim, hallott, hadával, tenger, tündér, elment, fényes, dalolt, mélybe, állott, lettek, vagyok, messze, szemek, tenger partján, tündér sírt, tenger várta, mélybe hallott, fényes igazgyöngy, gyöngyhalász néha, mélybe rejtett,
|
|
Offline
