|
2017-08-24 10:45:45, csütörtök
|
| |
| |
+Sz%C5%91demeteren+sz%C3%BCletett+k%C3%B6z%C3%A9pnemesi+csal%C3%A1db%C3%B3l.+sz%C3%BCleit+kor%C3%A1n+elveszti,+f%C3%A9l+szem%C3%A9re+megvakult..jpg)
179 ÉVE HUNYT EL KÖLCSEY FERENC
179 éve 1838. 08. 24. hunyt el Kölcsey Ferenc költő, kritikus, politikus, akadémikus, a reformkor egyik vezéregyénisége
1790-ben született Sződemeteren (Szilágy megye). Szülei középbirtokos nemesek, anyja erdélyi. Gyermekkorában himlő szövődményeként fellépő betegségben veszítette el fél szeme világát. Tizenkét évesen árván maradt. Sokat betegeskedő, törékeny testalkatú ember volt. Házasságot nem kötött, de testvéröccse halála után annak fiát, Kölcsey Kálmánt saját gyermekeként, örököseként nevelte.
Tanulmányait Debrecenben, a református kollégiumban és a pesti egyetemen végezte (jogi tanulmányai mellett filozófiát is hallgatott 1808-tól). Írt és olvasott franciául, németül, görögül és latinul, de jogi felkészültsége is kiváló volt. Még debreceni diákként szoros barátságot kötött a kor később ismertté lett közéleti szereplőjével, Szemere Pállal. Együtt kezdtek hozzá a felvilágosodás kori francia irodalom és filozófia tanulmányozásához és egyes művek fordításához. Debreceni diákként, Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, az ő ösztönzésére fordult az ókori görög irodalom és filozófia felé.
A nyelvújítás harcaiban Kazinczy felkérésére Szemerével közösen írták a Felelet a Mondolatra (1815) című pamfletet - válaszként az ortológusok támadására (Mondolat). Tulajdonképpen ez a munka tette országosan ismertté nevét. Éveken át tartó baráti kapcsolat fűzte Kazinczy ,,pesti triász"-ához is (Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Horvát István). Kazinczyt hosszú időn keresztül mestereként tisztelte, viszonyuk az 1820-as évektől hidegült el (levelezésük, mely korábban szinte folyamatos volt, már 1817-ben megszakadt). A mester nem értett egyet tanítványa irodalmi és politikai szemléletváltásával, a romantika és a politikai radikalizmus felé fordulásával.
Élete végéig gazdálkodott családi birtokain (Álmosd, Sződemeter, Szatmárcseke), de emellett szerepet vállalt a korabeli kulturális, irodalmi életben és a megyei politikai közéletben is. Írásainak egy részét az 1817-ben indult, Döbrentei Gábor szerkesztette Tudományos Gyűjteményben jelentette meg, később maga is szerkesztett Szemerével közösen irodalmi-esztétikai folyóiratotÉlet és Literatura címmel. (A folyóiratnak öt kötete jelent meg, rendszertelen időközönként 1826-29 között.)
Közéleti-politikai tevékenysége
Kölcsey a reformkori magyar politikai élet egyik kimagasló egyénisége volt, az 1820-as évek végétől kezdve aktívan politizált, az 1832-36-os országgyűlésen Szatmár megye követe volt az alsóházban. Országgyűlési beszédeit őrzi Országgyűlési naplója. Több fontos kérdésben - jobbágyfelszabadítás (örökös megváltás), magyar nyelvhasználat, vallási türelem, szólásszabadság, az úriszék eltörlése - mondott beszédei nemcsak a magyar reformkori politikai élet fontos dokumentumai, hanem a szónoki beszéd gyönyörű példái is egyben. Kérlelhetetlen érvelése, szónoki stílusa, haladó eszmeisége a politikai ellenzék és az országgyűlési ifjak egyik kedvencévé tette. Tevékenységét sem az udvar, sem megyéje konzervatív vezetése nem nézte jó szemmel, s még az országgyűlés berekesztése előtt visszavonták követi megbízatását (1835), mivel követtársával, Eötvös Mihállyal együtt nem volt hajlandó a jobbágykérdésben megyéje - saját elveivel ellentétes - utasítása szerint szavazni. Ekkortól szinte remetei magányban élt családi birtokán, Szatmárcsekén. Az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása után megkezdődött az ellenzékkel való leszámolás, perbe fogták többek között Kossuth Lajost (már az országgyűlés ideje alatt) az Országgyűlési Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt és báró Wesselényi Miklóst, a reformpárti politikai ellenzék vezéralakját. Kölcsey Kossuth ügyében feliratot írt (1836), Wesselényinek pedig jogi képviseletére, védelmére készült.
A közéletből való kényszerű visszavonulás nem jelentett Kölcsey számára szakítást a politizálással. Hivatalos ügyeiben tett utazása során megfázott, és ismételten megbetegedett. Amúgy is gyönge szervezete már nem bírt ellenállni az újabb betegségnek, 1838 augusztusában, 48 éves korában meghalt.
sulinet.hu
Kölcsey Ferenc: A KÖLTŐ
Két istenasszony, amidőn születtem,
Vitt hűs berkeidbe, Leto szent fia,
S most, mint örökre vidám grácia,
Szelíd tavaszban lengenek mellettem.
Egyik, kitől az égi lantot vettem,
Az édesen ömlő Harmonia;
Másik te vagy csendes Fantázia,
Ki rózsaleplet vígan vonsz felettem.
Amannak oltárt nyögdelő szelek,
És búsan ömlő csermely zúgásánál
Echónak ellenében szentelek.
Neked virító bükkjeim sátoránál,
Merengve hallván a Dryasokat,
Fűzök hajadba rózsalombokat.
Sződemeter, 1811. szeptember 7-e után
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: jobbágykérdésben, vezéregyénisége, szólásszabadság, folyóiratotélet, szövődményeként, nyelvhasználat, kérlelhetetlen, politizálással, felkészültsége, országgyűlésen, gyermekkorában, felvilágosodás, tulajdonképpen, megbetegedett, országgyűlési, szereplőjével, augusztusában, követtársával, rózsalombokat, képviseletére, wesselényinek, visszavonulás, szatmárcsekén, szerkesztette, tevékenységét, középbirtokos, rendszertelen, gyűjteményben, országgyűlés, feloszlatása, megkezdődött, kollégiumban, gyermekeként, időközönként, ösztönzésére, tanulmányait, reformkor egyik, református kollégiumban, pesti egyetemen, felvilágosodás kori, ókori görög, nyelvújítás harcaiban, ortológusok támadására, munka tette, 1820-as évektől, politikai radikalizmus, korabeli kulturális, megyei politikai, 1817-ben indult, reformkori magyar, 1820-as évek, úriszék eltörlése, Kölcsey Ferenc, HUNYT EL KÖLCSEY FERENC, Kölcsey Kálmánt, Tanulmányait Debrecenben, Szemere Pállal, Kazinczy Ferenccel, Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Horvát István, Döbrentei Gábor, Tudományos Gyűjteményben, Eötvös Mihállyal, Kossuth Lajost, Országgyűlési Tudósítások, Wesselényi Miklóst, Kölcsey Kossuth,
|
|
Offline
