Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
A binokli
  2014-05-12 10:07:01, hétfő
 
   
 


Barátom, szokása szerint, késik. Ilyenkor sebbel - lobbal érkezik, és hadarva,
heves taglejtésekkel akarja megmagyarázni, miért.
Egy barátság kezdete
Tudom az okát. Folyamatosan túlvállalja magát, minden téren. Minden
munkáját elvégzi tisztességgel, de a vállalt időre soha semmivel nem készül
el. Kisiskolás korunk óta ismerjük egymást. Egy házban éltünk kiskölyök
korunkban. Egy padban ültünk a suliban, amíg szét nem ültettek bennünket.
Az órára nem figyeltünk, egymást szórakoztattuk inkább. Hamar
különválasztott a zord tanítónői akarat. Engem száműzött két paddal hátrébb,
a terem legtávolibb padsorába. Őt ott hagyta, az első padban fiatal, szép, de
kegyetlen oktatónénk, mert úgy jobban látja, mit is művel! Páros héten
délelőtt jártunk iskolába, másik héten délután. Korábban egyik napon hazafelé
mondtam, hogy ha megnövünk, akkor elveszem feleségül Gyöngyi nénit.
- Jó, akkor én is! - mondta a barátom.
- Azt nem lehet, ha egyszer már hozzám jött - akadékoskodtam.
- Miért ne? - érvelt: Egyik héten a te feleséged lesz, amikor délutános, akkor
az enyém.
- Úgy jó lesz - törődtem bele hatévesen.
Nem vettük észre, hogy édesanyja mögöttünk jött. Hallótávolságon belül
figyelte, miért is tart oly sokáig hazafelé tartó utunk. Házassági tervünket
kipletykálta a házban. Családjaink s a szomszédság is jót nevetett rajtunk.
Miután a tanítónői kar mindmáig legszebb - ám sajnos részvétlen - tagja
elválasztott bennünket, hazafelé haragosan közöltem:
- Én nem fogom feleségül venni!
- Tudod mit? Én sem! - felelte szertelen barátom, majd kifejtette az okát is.
- Azt az árulkodós, szeplős, mindig lógó taknyú Eislert ültette mellém. Így azután tanítónőnk valószínűleg férje és két leánya mellett morzsolta le a
felcseperedésünket követő évtizedeket. Két évig rajonghattunk érte.
Elhelyezték más iskolába, és egy valódi Szörny Ella lett helyette az
osztályfőnökünk. Én egy év múlva más iskolába kerültem megalázottan,
minden tanártól rettegően... Ez már nagyon régen történt.
Évek múlva, jelen időben
Ülök a kocsiban. Várom. Fortyogok, mint egy vulkán. Mérgesen várom!
Háromnegyed órás késéssel rohan ki kapujukon. Haja csapzott. Puskája a
kezében, hátizsákja, keresőtávcsövének tokja, kamerájának szíja
kibogozhatatlan csomóban. Fűzős csizmát vett. A madzag kígyózik utána.
Nincs megkötve. Természetesen meg akarja magyarázni a késést, de
leintem...
A várakozást utálom. Ám mindig egy órával korábbra teszem a találkozás
idejét a valóban szükségesnél. Most is. Ismerem a cimborámat.
Időben vagyunk, amit mérgesre erőltetett ábrázattal titkolok. Beültetem az
anyósülésre, és ha volna kézi bilincsem, oda cövekelném a váltókarhoz. Amíg
holmiját eligazgatom, a csomagtartóban addig vissza akar szaladni a lakásba
ezért, azért, amazért, de hajthatatlan vagyok, nem engedem.
Ha visszamenne, elkésnénk.
Holmijaim a csomagtartóban szép rendbe téve várták társam poggyászát.
Puskáját az enyém mellé a legmélyére tettem. Csizmája a pótkerék mellé
került, azonban hátizsákja hevederei, a távcső tokjának, vállra is akasztható
hőpalackjának, no meg kameratáskájának (ami nélkül egyikünk se képzelhető
el...), szíjai olyan elképesztő, szétbogozhatatlan gubancban tekeregtek, hogy
széjjelbontásukat feladtam. Az inkák ipu csomó-levelei jutnak eszembe...
- Éjszaka tekergeted ezeket? Mert maguktól nem tudnának ilyen zűrzavaros
tömkeleget képezni! - morgok. Válaszol valamit, de tudja, hogy igazam van,
nem élezi a helyzetet.
Poggyászunkra rácsapom a fedelet, és magam is beülök a vezetőülésbe.
Elindulunk, megérkezünk. Míg kitöltöm a vadászmester házánál a
,,beírókönyvet", van ideje megvenni, amit otthon felejtett. A tárcájának
kihalászása közben örömmel tapasztalja, hogy telefonja, amiért hiába
könyörgött, hogy visszamehessen: zsebében lapul! Vannak még apró örömök
az életben.
Még a délutáni Nap aranyló fénye ragyogja be erdei lakom szobáját, mikor
kitárjuk a zsalukat. Büszke vagyok utazásszervezői képességemre, és évek
alatt kialakult szigoromra az indulás környékén. A házacskámig kocsimmal
nem lehetett feljutni. Országútra termett, bár száraz időben a hepe-hupán is
felerőltetem. Ma sáros, kátyús a földút, meg se próbáltam feljutni.
A puskákat, kamerákat elsőként vittük fel, a többi holmiért már felváltva
ballagtunk le a falu utolsó házánál hagyott kocsiig. A tornácra kihozott
asztalt, székeinket rendezgettem. Látom feljönni vadásztársamat. Egyik
csomagja kicsúszott kezéből a szemem láttára. Csúf hangot adott. Tompa puffanás, némi csörömpölő felhanggal... A messzelátó tokjának csatja nem
volt rácsattintva. A védőtok kinyílt, a ,,kukucs" kicsusszant, és csúnya hangot
adott a járólapra érkezve!
Mély a gyász!
A Nap vöröses fényű korongja megkapaszkodott a Csák hegy peremén.
Kíváncsi volt, hogy miért vált olyan gyászosra a hangulatunk. A súlyosan
beteg távcsövet hol vigyázatlan gazdája forgatta keserű arckifejezéssel, hol én
csavartam ki kezéből. A tárgylencse pereme horpadtan nézett vissza.
Megrázva olyan csörgő hangot adott, mintha belül legalább két üvegtárgy
kocódna egymáshoz és a tubus oldalaihoz. Szemünkhöz emelve, a jobb oldali
rendszer hibátlan képet adott, de a bal... a bal oldali szemlencsébe vetett
pillantás egy vásári kaleidoszkóp képét idézte, melyet egykor, a Terézvárosi
búcsúban könyörögtem le apámtól vándorárus pultjáról.
- Mindig a ,,baloldal" a bajok forrása! - sóhajtottam. Kifejezve a haldokló
keresőtávcső állapotának meghatározását.
- Nagyapa messzelátója. Úgy szerette! - kesergett kenyeres pajtásom.

*

Az öreg Zeiss valóban nagyapjának jószerivel egyetlen megmaradt vadászati
segítőtársa volt. A nyugdíjas járásbíró Rimaszombatból '44-ben költözött
lányáékhoz. Veje SAS- behívóval a frontra távozott. Itt érte őket az ostrom.
Az öregúr, otthon maradott lányának, nászasszonyának, támaszaként
kuporgott az óvóhellyé előlépett szenespincében. Az udvar felől durva, idegen
hangok, vaktában leadott lövések hallatszottak. A nők, még a kislányok is
eltűntek a lim-lomok alatt, leleményesen kitalált, bevált búvóhelyeiken.
Barátom anyja, nyakában a látcsővel bújt az egyik heverő alá... Nehezen fért
el. Áldott állapotban volt, hatalmas pocakkal. Mindenórás a barátommal.
- Nyemci, szoldatü? - lökte be az ajtót az első orosz, akit láttak a pince
kényszerű lakói.
A felszabadítók semmilyen katonát nem zsákmányolhattak. Haragjukban italt
kerestek. Megelégedtek volna pár ,,bárisnyával" is. Azt se kaptak. Feltörték az
emeleteken még úgy-amennyire épen maradt lakásokat, és meglelték az
elrejtett órákat, s többek között az öregúr begyűjtés elől elrejtett
vadászpuskáját.
- Puskát még vehetünk, ha ennek vége lesz! Fő, hogy Ti épségben vagytok! -
nézett végig az öregúr az előbújt, szénnel, korommal elrútított arcú
asszonyokon. Száraz szemmel túlnézve a romos falakon, a sivárrá tett,
kifosztott országon.
Elemér bácsinak, barátom nagyapjának soha nem lett többé puskája. Az új
rend még nyugdíját is elvette. Barátom szüleinek háztartásában élt haláláig.
Olykor, így júniusban, szeméhez emelte a megmaradt ,,binoklit"... Értékes,
szép darab. Gondosan kezelte mindig. Régi Zeiss gyártmány, belevésve a magyar kereskedő és a megvásárló, büszke tulajdonos neve: Dr. Szombathy
Elemér doctor juris. Hajnalban és este tájt, amikor a körfolyosós ház falának
repesz- szaggatta odvának szélére kiültek a kiscsókák, és a padlás-ablak
vakszemein, ki- és benyilallott a vörös vércse, élelmet hozva fiókáinak.
Amikor körülötte sertepertéltünk, átadta nekünk is. Hadd gyönyörködjünk.
Hadd tanuljuk a használatát.
- Egyszer a tiéd lesz - simogatta meg unokája mindig kócos fejét.
Kezemben forgatva a sérült távcsövet, mindez eszembe jutott. Mintha a
magam örökségét gyászoltam volna. Szertelen, öregedő barátomnak, a
naplementében pirosra festett, csillogó könnye cseppent a sokat látott
szerszámra. Kezében a sérült, kedves családi emlékkel, voltaképp most
temette el nagyapját. Magam is elérzékenyültem.

*

Pár napos vadász-szabadságunkra költöztünk faházamba. Barátom kezéből
kicsusszant csomagjainak egy része. Távcsövének tokja kinyílott, és a családi
ereklyeként őrzött műszer csúf csattanással zuhant a kőlappal fedett járdára.
Nagyapja vadászfelszerelésének egyetlen, máig megmaradt darabja tört össze.
A sírás kerülgette a meglett korú férfit. Nagyapját ismertem, magam is
szerettem. Én is elérzékenyültem.

Felcsillan a megoldás

Az ijedtség, meghatódottság először bennem oldódott. Gondolkodni kezdtem.
A keresőtávcső mindkettőnk munkájához elengedhetetlen! Cimborám egy
családi rendezvény fényét akarja emelni vaddisznósülttel. Lőnie kell egy
süldőt. Nekem a sorsolás juttatott egy közepes minőségű bakot. Majd
júliusban akarom meglőni, üzekedéskor. Már meghívtam másik
vadásztársunkat, aki segít a hívósípot használni. Mestere a hang utánzásának,
én pedig csak épp, hogy kontárolom a hívás tudományát. Ahhoz, hogy
meglőhessem, már most ki kell nyomoznom a tavaly látott hatos agancsú idei
mozgását. Fel kell derítenem egy érett agancsúnak a váltóját is, egy német
bérvadász számára. Drága az élet, kell, a Társaságnak a lő díj, amit
számlánkra utal vadászfala büszkeségének elejtéséért.
Egy messzelátóval ketten nem boldogulhatunk! Otthon mindkettőnknek van
másik. Sovány vigasz! Hazamenni érte, a mai benzin árak mellett nem
engedheti meg magának egyikünk sem.
Pillanatig eszembe jutott, hogy megpróbálhatnám szétszedni, és megjavítani
esetleg, de rögtön elvetettem. Már koránál fogva is nagyobb érték annál, hogy
célszerszám nélkül nekifogjunk a bizonytalan műveletnek.
- Mi lenne, ha egyszemesként használnám? Az ép csővel is lehet keresgélni -
reménykedett társam. - Az lenne, hogy a mozgatáskor a törött vagy akár csak elszabadult alkatrész
összekarcolja az épen maradt lencsetagokat, prizmát, vagy a matt fekete
tubust. Felejtsd el! - hűtöttem le őt.
Fogtam telefonomat, és felhívtam a vadászmestert. Elmondtam neki, miképp
jártunk. Megkérdeztem, hogy nincs- e valami ötlete? Esetleg a faluban lakó
kőfaragó vadászpajtásunk be van-e írva a területen bárhová?
- Nincs, nem fog vadászni. Mordályának ütőszege elpattant, a fegyver a váci
fegyverművesnél lesz három hétig.
Tudtam a hívószámát, felhívtam, és készségesnek mutatkozott. Amennyiben
átmegy valamelyikünk érte, kölcsönadja az övét.
Cimborám ugrott, mint a szöcskék világbajnoka. Elrohant, akár egy
gyorsvonat. Sokára tért vissza, kissé bizonytalan járással és törkölyszagot
árasztva. Ezt a lehetőséget sejtettem, jótevőnknek jó szíve, vendégszeretete és
torkának áteresztő képessége legendás...
- Legalább valami jó vörösbort ittatok volna! - morogtam.
- Azt is ittunk. Meg sört is. Meg pogácsát, és megint pálinkát - nyugtatott
meg akadozó nyelvvel. Csak legyintettem, és ágyba parancsoltam a gaz,
korhely frátert.

Másnapi fejlemények

Még éjszakai sötétség borult a Börzsönyre. Reggelit készítettem. A gyertya
pisla fénye az ablakhoz csábított egy törpe kuvikot. Figyelte a műveletet,
szólt, mikor elég a csípős paprika adagolása! Tapintatos torokköszörülés
hallatszott a tornác felől. Vadőrünk, Gábor érkezett váratlanul. Hírét vette a
látcső balsorsának. Leakasztotta saját tartalék eszközét a fogasról, és három
falut felverve vénséges terepjárója hangjával, füstjével, elhozta. Jókor jött!
Újabb három tojást ütöttem fel, további szép szelet szalonnát is aprítottam, és
hozzácsaptam a készülő remekműhöz.
Kenyeres pajtásomat az illat ébresztette. A kis házikó ámbitusán, falatozás
közben kezdett virradni a körtefa mögött az égbolt. Ők, Gáborral ketten
együtt indultak, rám maradt a mosogatás öröme. Roppantul sajnáltam, és csak
azért nem éreztem Hamupipőkének magam, mert távozásuk után egy pohárka
vörösborral köszöntöttem az ezerszínű, ezerhangú hajnalt. Megtehettem,
puskát nem akartam vinni a leskelődéshez. A fényképezőgép, messzelátó
viselése pedig lehetővé tette a hegy levének mértékletes élvezetét a bársonyos
szellő simogatta pitymallatban.

*

Bezártam a házat, és csendesen lépdeltem a még harmatos fűvel benőtt,
házamhoz vezető úton. Fekete fejkendős idős asszony tűnt fel a kanyarban.
Kis fonott kosár volt a kezében, és nyakában egy zöld, gumibevonatos távcső himbálózott. A vesszőkosár jelezte, hogy gombázni indult Kati néni. A látcső
viszont úgy illett hozzá, mint fejemre egy fehér pettyes, piros kendő.
Felnevettem.
- Jó reggelt, Kati néni! - köszöntem rá.
- Adjon a Jóisten magának is - válaszolta.
- Hallottuk a káruk hírét. Unokám rám akasztotta ezt a ménkű nehéz holmit,
mikor munkába menet a buszhoz indult, én pedig a legelőre gombát szedni -
nyomta kezembe a látcsövet.
Nekem pedig eszembe jutott a babona, hogy asszonnyal találkozni vadászat
előtt nem szerencsés. Pár köszönő szót váltottunk, együtt érző társunk szüléje
karjára akasztotta a ,,garabót", és ment gombát ,,lőni". Visszafordultam, hogy
a házba felvigyem az összetartozást kifejező kölcsön-adományt. Közben
végig reménykedtem, hogy a balhiedelem remélhetőleg csak fiatalabb
asszonyszemélyekkel való szemközt kerülésre vonatkozhat. A másik két
optikai eszköz mellé tettem az új szerzeményt, és végre elindulhattam bakot
keresni.

*

A paprét előtti ösvényen rőt színű folt mozdult.
A kis róka már két hete hajléktalan volt. A kotorékból, ahol anyja megszülte,
és eladdig szülei táplálták, számára váratlanul, három testvérével együtt az
öregek kiverték. Az anyányira nőtt, kamaszos, tapasztalatlan kölyköt egy
korán kelő dongó zengte körül. A vörös frakkos ifjonc ügyetlenül kapkodott
utána. A pimasz rovar sokáig kitért előle. Vigyorogva figyeltem az
egyenlőtlen küzdelmet. A távobjektív közelre varázsolta őket. A dongó végül
rajtavesztett. Egy csattintással elnyelte a hegyes orrú lurkó, és anélkül, hogy
észrevett volna, beugrott a rudas erdő fái közé.
Úgy lehet, hogy a fehérnéppel való találkozás vadászat esetén, nem csak fiatal,
pozsgás, ropogós húsú, kívánatosabb egyedekre vonatkozik. A
rendelkezésünkre álló két nap alatt nekem nem sikerült a számomra lőhető
bak útját kivizslatnom. A német vadász érett bakjának váltóját azonban
kifigyeltem. Mihály, Kati néni németül tudó unokája kísérte a vendéget.
Eredményes lövést követően, rövidke után keresés után hozták terítékre.
Barátom családi vadvacsorája nem maradt el. Meglőtte a tavalyi emsét.
Remek sült lett belőle. Nagyszerű fájdalomdíjat kapott, a földhöz teremtett
látcsőért. Végül is nem ő futott össze asszonyszeméllyel vadűzés közben!

*

Hazatérve nehezen sikerült olyan látszerészt találni, aki elvállalta a régi látcső
javítását. A szép fényes optikai szalonok öltönyös-nyakkendős férfi alkalmazottak,
illetve a tenyérnyi szoknyás, tizensok centis sarkú, körömcipős, hollywoodi
külsejű, eladó hölgyek csak csinos fejüket rázták. Készségesen ajánlottak új
távcsöveket.
Végül a világhálón találtunk egy idős mestert. Ő hosszú előadást tartott a
Galilei, Porro, Tetőél prizmás, más néven Schmidt-Pechan távcsövek
lelkivilágáról, majd elvállalta a számunkra értékes eszközgyógyítást megelőző
vizsgálatát. Pár nap múlva jó hírrel szolgált. A lencsetagok ragasztása nem
sérült, a prizmák nem csorbultak. A térköz-tartó konzolokat egyengetni
kellett, és két hét múlva barátom úgy vette át, hogy még bőr bevonata is
patinásan, de fényesre fiatalítva ragyogott. Becsületére váljék, remekül
műtötte meg!
Számlája ugyancsak borsos összegre rúgott. Mégis zokszó nélkül fizetett
barátom. Igaz, hogy feleségének a javítási költség felét vallotta be, másik
felét, a közös emlékekre tekintettel én állottam. A családi ereklye
vadászfalának dísze lett, íróasztala felett. Tudtommal soha többé nem vitte
magával az erdőre.
Barátom szíve tavaly megállt. A test motorja felmondta a szolgálatot, nem
bírta tovább a túlhajszolt életmódot. Két lánya, felesége és én, a barátja
gyászoljuk. Családtagjai nem vadásznak. Halála előtt a távcsövet rám
hagyományozta. Családja rábólintott akaratára. Ma az én ,,ünneplő" keresőm,
fegyverszekrényem polcán mosolyog rám, és emlékezik előző gazdáira is.
Szerző: Bodor Miklós László
 
 
0 komment , kategória:   novellák, gondolatok, versek  
Címkék: rendelkezésünkre, zsákmányolhattak, vaddisznósülttel, eszközgyógyítást, kameratáskájának, különválasztott, osztályfőnökünk, visszafordultam, fegyverművesnél, megpróbálhatnám, utazásszervezői, kibogozhatatlan, megkapaszkodott, torokköszörülés, vendégszeretete, vadászpajtásunk, sertepertéltünk, elérzékenyültem, arckifejezéssel, vadásztársunkat, elengedhetetlen, nászasszonyának, hallótávolságon, rimaszombatból, szórakoztattuk, visszamehessen, tapasztalatlan, meghatódottság, mindkettőnknek, boldogulhatunk, összetartozást, akadékoskodtam, meghatározását, szabadságunkra, gyönyörködjünk, vadásztársamat, barátság kezdete, vállalt időre, házban éltünk, padban ültünk, zord tanítónői, terem legtávolibb, első padban, valódi Szörny, madzag kígyózik, várakozást utálom, órával korábbra, valóban szükségesnél, csomagtartóban addig, csomagtartóban szép, enyém mellé, legmélyére tettem, Szörny Ella, Veje SAS-, Régi Zeiss, Bodor Miklós László,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Mire jók ?  A szeretetről  Manna OWell tollából  Ne hagyd  Facebookon kaptam  Antoine de Saint-Exupéry gondo...  Facebookon kaptam  Alvó kutyák  Képes idézet !  Facebookon kaptam  Nagy Feró megmondta?  Amikor Jézusnak gondjai voltak...  Az izmaink nem csak testmozgás...  Facebookon kaptam  Alvó baby  képre írva  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Egy hét kihagyás  Válaszok a halál után  Szép estét  Facebookon kaptam  A szeretetről  Apu  Virágvasárnap a húsvét előtti  Szép estét kedves látogatóimna...  Vérnyomáscsökkentés  Március 25. - Gyümölcsoltó Bol...  Paul David Tripp Március 27  A nagyhét eseményei  Facebookon kaptam  J. Donald Walters  Szép estét kedves látogatóimna...  Facebookon kaptam  Úgy sajog ez a vad tavasz,  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Facebookon kaptam  A máj egészségének javítása te...  Paul David Tripp Március 25  Alvó cica  Paul David Tripp Március 27  Képes idézet !  Aki belekortyol  Esti Ima !  Facebookon kaptam  Nem azt látja  Alvó kisfiú  Mire jók ?  Paul David Tripp Március 26  Facebookon kaptam  Szép estét  Alvó baby  A nagy természet  Esti kép  Öröknek hinni . . .  Paul David Tripp Március 28  Jó éjszakát  Antoine de Saint-Exupéry gondo...  Játékos kis cicák  Virágvasárnap a húsvét előtti  Sok ember olyan,  Szívet megérintő . . .  Agárdi Gábor gondolata  Magyarországon 1978 óta ünnepe...  Esti kép  Facebookon kaptam  Az izmaink nem csak testmozgás...  Sok ember olyan,  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Szép estét  Alvó kisfiú  Maci az északi fény alatt  Dsida Jenő: ÚT A KÁLVÁRIÁRA  Graffiti bölcsesség  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Soli Deo gloria  Öröknek hinni . . .  Nem látom őket  Alvó kutyák  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Maci az északi fény alatt  képre írva  Facebookon kaptam  Szép estét kedves látogatóimna...  Alvó cica  Alvó kutyák  Facebookon kaptam  Soli Deo gloria  Facebookon kaptam  Antoine de Saint-Exupéry gondo...  képre írva  Facebookon kaptam  Öröknek hinni . . .  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Paul David Tripp Március 25  Alvó kisfiú  Nagyhétfő: 
Bejegyzés Címkék
barátság kezdete, vállalt időre, házban éltünk, padban ültünk, zord tanítónői, terem legtávolibb, első padban, valódi Szörny, madzag kígyózik, várakozást utálom, órával korábbra, valóban szükségesnél, csomagtartóban addig, csomagtartóban szép, enyém mellé, legmélyére tettem, pótkerék mellé, távcső tokjának, vadászmester házánál, indulás környékén, házacskámig kocsimmal, többi holmiért, falu utolsó, tornácra kihozott, szemem láttára, messzelátó tokjának, védőtok kinyílt, járólapra érkezve, tárgylencse pereme, tubus oldalaihoz, jobb oldali, vásári kaleidoszkóp, bajok forrása, öreg Zeiss, nyugdíjas járásbíró, frontra távozott, óvóhellyé előlépett, udvar felől, lim-lomok alatt, látcsővel bújt, egyik heverő, első orosz, felszabadítók semmilyen, öregúr begyűjtés, romos falakon, sivárrá tett, megmaradt &#8222, magyar kereskedő, vörös vércse, tiéd lesz, sérült távcsövet, sokat látott, kőlappal fedett, sírás kerülgette, meglett korú, keresőtávcső mindkettőnk, sorsolás juttatott, közepes minőségű, hívósípot használni, hang utánzásának, hívás tudományát, tavaly látott, érett agancsúnak, messzelátóval ketten, bizonytalan műveletnek, törött vagy, épen maradt, matt fekete, faluban lakó, területen bárhová, szöcskék világbajnoka, lehetőséget sejtettem, ablakhoz csábított, törpe kuvikot, csípős paprika, tornác felől, készülő remekműhöz, illat ébresztette, körtefa mögött, mosogatás öröme, hegy levének, vesszőkosár jelezte, fehér pettyes, káruk hírét, ménkű nehéz, buszhoz indult, legelőre gombát, házba felvigyem, összetartozást kifejező, balhiedelem remélhetőleg, paprét előtti, anyányira nőtt, vörös frakkos, pimasz rovar, távobjektív közelre, dongó végül, csattintással elnyelte, hegyes orrú, rudas erdő, fehérnéppel való, számomra lőhető, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 37 db bejegyzés
Összes: 8763 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 107
  • e Hét: 1093
  • e Hónap: 12480
  • e Év: 50228
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.