|
2018-04-18 20:30:32, szerda
|
| |
| |
TI VAGYTOK A TÖBBSÉG?... NA, NE...
Ki nem érti, és mit nem ért? Tegye föl a kezét... Tehát, volt egy választás, amelynek során nem volt semmiféle csalás. Ezt csak a félkegyelmű gyűlölködő, az alkoholista pápai bicikli tolvaj fia találta ki.
A választáson a Fidesz győzött. Az a Fidesz, amelynek ti - szerencsétlen nehéz felfogású ifjú magyar testvéreim - azt köszönhetitek, hogy a fejetek a helyén van, hogy beülhettek egy kerthelyiségbe kávézni a barátnőtökkel, és nem rohan rátok egy teherautó, s amikor hazafelé mentek, akkor sem erőszakolja meg senki a hölgyet és téged nem fejez le...
Ti táblákon hirdetitek a saját ostobaságotokat, s a mikrofonba valami hülye üvöltözi, hogy új választást akartok... Mire föl? Hiszen a választás megvolt, az erővonalak ismertek, tehát négy év múlva lehet újra próbálkozni.
Ez ugyanis nem kívánságműsor és nem vidámpark, ahol addig dobálhatod a rongylabdát, amíg meg nem kapod a nyalókádat... Ez választás volt! A ti nyelvhasználatotokkal is demokratikus.
Bár én utálom ezt a mindent megmérgező és mindenre fátylat borító kifejezést. Hiszen ti, a tüntetők is demokráciát emlegettek a saját felforgató és beteges, céltalanul és megfogalmazhatatlanul elégedetlenkedő magatartásotokat illetően... meg a kormány is demokráciát emleget, de a Szíriát hazug indokokkal bombázó és százezreket meggyilkoló amerikai elnök is demokráciáról beszél, s volt már nekünk ebből a féléből szocialista demokráciánk is, a proletárdiktatúra keretében, ami enyhén szólva is beteges.
Tehát a demokrácia szó maga is hazugság! A Kossuth téren vagy háromféle demokrácia felfogás volt, ami önmagában is jellemzi ezt az 1800-as évek végén Genfben kitalált és ártó szellemiséget, amely a pártosodás mérgével vegyítve tökéletes elegyet alkot a béke, a biztonság és a magyar kereszténység, a magyar nemzet megmaradása ellen.
A Jobbik demokrácia-felfogása a kötél, az akasztás, a cigányok és a zsidók likvidálása, valamint egy rendben lezajlott választás elleni aljas lázítás, és a haza elleni kémkedés védelme.
A DK demokrácia-felfogása a csalás, sikkasztás és a szemrebbenés nélküli hazudozás - ami persze az ellenzéknél általános jellemző. A liberálisok demokráciája modern fasizmus, amely a hitleri fasizmust megszégyenítő aljasságokra képes. Demokráciáról többé ne szónokoljon sem kormánypárti, sem ellenzéki politikus. Mert demokrácia nincs, nem létezik.
Alaptörvényünk van, amely alkalmas a társadalmi rend fenntartására, a béke és a biztonság megteremtésére.
Kérdésemre, amelyet több ifjú tüntetőnek feltettem, senki nem tudott kimerítő választ adni, de még megközelítőleg sem voltak képesek elmagyarázni, hogy miért vannak kint a tüntetésen, és mit szeretnének elérni.
Vannak viszont veszélyei is ennek a tervezett demonstráció sorozatnak, hiszen nem hazai elképzelés, nem hazai érdek mentén jött létre az ördögi hazudozással szervezett tüntetés. Hiszen választási csalás nem volt...
Félve gondolok arra, hogy az utcára hülyített fiatalok, akik tapasztalat híján azt hiszik - mint minden lázadó ifjú -, hogy a világon ők legokosabbak, terrortámadás után, áldozatként fognak a pesti utca kövén feküdni holtan... és haláluk, mint minden a politikáért történt haláleset, teljesen értelmetlen lesz. Ennek ellenére bármikor bekövetkezhet egy aljas merénylet csak azért, hogy a világsajtóban el lehessen hazudni, hogy lám, mit tett a fasiszta magyar kormány.
Ugyanis a nemzetközi liberális szervezőknek semmit nem jelent az emberi élet, kivált, ha magyar. Az igazmondást hírből sem ismerik, erkölcsi normáik pedig nincsenek. A primitív, a még tanulatlan, a felszínes műveltségű, az iskoláskorú, a narkós, az alkoholista, a proli rétegre remekül hatnak, s használják is ezeket saját világhatalmi, politikai érdekükben, mit sem törődve az életveszéllyel.
Ismerjük a provokátorokat és ismerjük a lélektelen, ördögi mentalitást, amely nem ismer határt és akadályt, ha céljairól van szó. Mindenen és mindenkin keresztülgázol, így képes akár lőni is a liberálisok által az utcára kihazudott tömegre. Ezt is ismerjük 1956-ból és 2006-ból.
Tervük, programjuk nincs, a tények tudomásul vételéről hallani sem akarnak.
Ti, a sokféle, erkölcsöt, történelmet és törvényt nem ismerő, gyilkosok és áldozatok leszármazottai, jobban teszitek, ha elgondolkodtok azon, érdemes, e magatokat veszélybe sodorni hazugságokért, idegen érdekekért, a betelepítés mindent, így titeket is, és a jövőtöket is elsöprő céljáért, amikor egy békét és biztonságot garantáló kormány működik még négy esztendeig Magyarországon, ha tetszik nektek, ha nem? Mert ez a törvény! Érdemes-e a biztonságot, a határvédelmet, a fejlődő gazdaságot veszélyeztetni, néhány ócska senkiházi pénzéhségének a szolgálatában? Érdemes e meghalni egy terrortámadás következtében?
Mert ami történik veletek, aminek részesei vagytok, az egy terrortámadás Magyarország, a magyar törvényesség és a békét akaró, a választásokon többségét bizonyító társadalom ellen, de magatok ellen is, mert nem tudhatjátok, mikor áldoz fel benneteket az a söpredékhatalom, amely a kezdetektől a sátánt szolgálja. Mert csalódást kell, hogy okozzam nektek: Nem ti vagytok a többség! Ti, csupán összesség vagytok. A társadalom aljának összessége... 150.000 ember, aki néhány pártból és kellő, önmaga által sem értett gyűlöletből verődött össze a pesti utcán, miközben a vidék most éppen szánt és vet... hogy Ti tudjatok ingyen tanulni, hogy biztonságban élhessetek és még ennivalótok is legyen...
Kisebbség vagytok hála Istennek, s talán felismeritek saját ostobaságotokat, amellyel gyermekeitek és az ország biztonságát teszitek kockára, de amely cselekedetetekre nem lesztek büszkék úgy húsz év múlva, amikor végre benő a fejetek lágya...
Stoffán György
Ti vagytok a többség? ... Na, ne...
Link
,,Az Európai Unió vezetői tanulhatnának Orbán Viktortól"
A magyar kormányfő politikáját dicséri a Washington Times
Link
Bayer Zsolt - SZÁMTANÓRA
Az új sláger a vereségüket elviselni nem tudó gazemberek és/vagy szerencsétlenek repertoárjában, hogy választási csalás történt (azért a józanabbja csöndben beismeri, hogy nem történt ilyesmi), továbbá hogy a kormánypártok kisebbségben vannak, valójában többen szavaztak ellenük, mint rájuk, éppen ezért a parlamenti többségük illegitim, következésképpen a kormány is illegitim (lesz), a választás is illegitim, minden illegitim.
Akkor ideje, hogy bolyongjunk kicsit elmúlott választások számai között. Fölöttébb izgalmas lesz!
Nézzük mindjárt a rendszerváltás utáni első szabad választásokat.
A kétfordulós választási rendszerben már az első fordulóban eldőlt nagyjából minden. A részvételi arány 65 százalék volt, ebből a szavazatmennyiségből a győztes MDF 1 213 825 szavazatot kapott, ami a voksok 24 százalékát jelentette.
Végül az MDF a mandátumok 42 százalékát kapta meg (164 mandátum), tehát a 24 százalékos támogatottság 42 százalékos mandátumarányt ért. Az ellenzék mai logikáját követve azt is érdemes megállapítanunk, hogy akkor összesen 2 802 537 ember szavazott az ellenzékre (SZDSZ, MSZP, Fidesz, MSZMP, MSZDP, Agrárszövetség, Vállalkozók Pártja, Hazafias Választási Koalíció, más pártok), vagyis majdnem 800 ezerrel több ember szavazott az akkori ellenzékre, mint a kormánypártokra, továbbá hárommillió ember egyáltalán nem szavazott, és őket is az ellenzékhez kell számolni a mai ellenzéki logika szerint. Mindebből pedig az következik, hogy a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány illegitim volt - legalábbis az ellenzék mai logikája szerint, a választási rendszer pedig jelentősen torzított, hiszen 24 százalékos támogatottsággal 42 százalékos parlamenti mandátumot lehetett szerezni.
Ennél is érdekesebb az 1994-es választás! Itt is minden eldőlt már az első fordulóban, ahol a részvételi arány 68 százalék volt. Ekkor az MSZP-re 1 780 009 ember szavazott, ami a voksok 33 százalékát jelentette. Ezzel a 33 százalékkal az MSZP akkor a parlamenti mandátumok 55 százalékát szerezte meg egyedül (209 mandátum), ám valamiért úgy érezték, ez nem lesz elegendő, így bevették maguk mellé a kormányzásba az SZDSZ-t is a maga 1 064 788 szavazatával, ami akkor a szavazatok 19 százalékát jelentette.
A szavazatok 19 százalékával az SZDSZ a parlamenti mandátumok 17 százalékát szerezte meg (69 mandátum), így együtt az MSZP-SZDSZ-koalíciónak 278 mandátuma lett, ami a parlamenti helyek 72 százalékát (!) jelentette. És akkor nézzük csak meg, hogy jött létre a parlamenti 72 százalék? Úgy, hogy a leadott 5 394 550 szavazatból 2 844 797 szavazat jutott az MSZP-SZDSZ-koalícióra és 2 549 753 szavazat az összes ellenzéki pártra. Ez arányaiban azt jelenti, hogy az ellenzékre összesen 295 000 emberrel kevesebb szavazott, mint a két kormánypártra, majdnem 48 százalékot kaptak, a parlamentben mégis 72 százalékos többséget szereztek a kormánypártok.
Ráadásul nem szavazott 32 százalék, vagyis két és fél millió ember, tehát a mai ellenzék logikáját követve kijelenthetjük, hogy az 1994-1998 között kormányzó MSZP-SZDSZ-koalíció illegitim volt.
És akkor nézzük meg a híres-hírhedt 2002-es választást is! A részvétel kiugróan magas volt, az első fordulóban 70, a másodikban 73 százalékos. Az MSZP-re 2 361 997 ember voksolt, ami 42,05 százalékot jelent. A Fidesz-MDF közös listára 2 306 763 ember szavazott, ez 41,07 százalék. A két szavazatmennyiség különbsége 55 234 voks országosan, százalékos arányát tekintve pedig 0,98 százalék! Ezekből az arányokból talán érthető, hogy a Fidesz akkor miért vetette fel a csalás lehetőségét.
Érdemes megnézni a többi párt eredményét is: az SZDSZ az első fordulóban 313 084 szavazatot szerzett, ez 5 százalékot ért. Így lett tehát az MSZP-SZDSZ-koalíciónak az első fordulóban 47 százaléka, miközben a Fidesz és a többi nem baloldali-liberális politikai erő (MIÉP, kisgazdapárti töredékek) több szavazatot kaptak.
Ráadásul a Fidesz a második fordulóban (magasabb részvétel mellett!) még növelni is tudta szavazatai számát, a választásokat megnyerte, a legnagyobb parlamenti frakciót alakította (188 mandátum), a jobboldali-konzervatív politikai közösség, vagy fogalmazzunk inkább úgy, az MSZP-SZDSZ politikájával szembenálló erők mindösszesen 2 718 379 voksot kaptak, míg az MSZP-SZDSZ 2 675 081-et, ráadásul nem szavazott 27 százalék, vagyis valamivel több, mint kétmillió ember (akik, mint tudjuk, mindig az ellenzékhez számolandók!), mindebből az következik, hogy 2002 és 2006 között a baloldali-liberális koalíció illegitim volt.
És akkor most: a Fidesz-KDNP pártszövetség kapott mindösszesen 2 823 837 szavazatot, többet, mint eddig bárki bármikor. Ebből a határon túliak voksait kivonva a kormányzó erők kaptak 2 607 717 szavazatot, vagyis majdnem 300 ezerrel többet, mint az MSZP 2002-ben, illetve 827 ezerrel többet, mint az MSZP 1994-ben. Akkor az MSZP - mint mondtuk - a szavazatok 33 százalékával a mandátumok 55 százalékát szerezte meg.
A Fidesz most a szavazatok 50 százalékával a mandátumok 67 százalékát. Az első esetben az ,,aránytalanság" 22 százalékos, most 17 százalékos. Ám mindeddig soha nem merült fel, hogy egy választás nem igazságos, sőt az eredmény ,,illegitim".
Unalmasak vagytok. És hazudoztok. És elegünk van belőletek. Kell még valamit mondanom, Ildikó?
(Bayer Zsolt, magyaridok.hu)
Link
A VÁLASZTÁS HÁLÓJÁBAN
2018. április 19. 15:48
Szánthó Miklós - Mandiner
Nem a rendszer ,,illegitim", hanem az ellenzéki stratégia vallott kudarcot. A vereségnél csak egy rosszabb dolog van: ha azt nem ismerik be.
Magyarországon már nem csak a politikához és a focihoz, de a választási eljáráshoz is ért mindenki - főleg a poszttraumatikus stressz krónikus tüneteit mutató ellenzéki pártok és egyes csatolmányaik. Ebbe a körbe tartoznak azok az ,,újságírók" is, akik most ,,rendszerszintű csalás nem történt" hangulatú cikkekkel igyekeznek érzékeltetni, hogy azért ,,csalásocskák" meg ,,visszaélések" történtek vagy történhettek itt-ott-amott. Most ez az ópiumpótlék: vagy elcsalták a választásokat, vagy ha el nem is csalták, de azért az ,,nem volt teljesen tiszta". Kikapni tehát kikaptak, de egyrészt persze alapból ,,lejtett a pálya", másrészt a lejtős pályát még be is zsírozták: lehet tehát ,,hangulati" alapja majd az egyes jövőbeni kormányzati intézkedések megkérdőjelezésének.
Ezzel szemben a helyzet az, hogy mind maga a választási rendszer, mind az abból fakadó eredmény legitim, az alábbiak szerint.
Magyarországon 1990 óta mindig is vegyes, azaz a győztest segítő választási rendszer működött.
A korábbi és a hatályos választási rendszer is vegyes rendszer, mely egyszerre tartalmaz ,,arányos ágat", azaz a pártlistás ,,csatornát" és ,,többségi ágat", azaz egyéni választókerületeket. A választási rendszerek országról országra változnak, és amíg az egyenlő, általános és titkos választójog biztosíttatik - ahogy Magyarországon is -, addig a szabályok demokratikusnak minősülnek. Hogy ezen belül a jogalkotó milyen megoldást választ - az egyfordulós vagy kétfordulós megoldáson alapuló ,,győztes mindent visz" elvet alkalmazza, bejutási küszöbbel ,,tarkított" vagy anélküli arányos rendszert favorizálja, győzteskompenzációt ír elő stb. - az a ,,couleur locale" függvénye. Így a demokratikus keretrendszeren belül egyik sem minősíthető ,,igazságosnak" vagy ,,igazságtalannak", az alapvető kérdés inkább az, hogy a jogalkotó a kormányzóképesség biztosítását, a kormányzati stabilitást vagy - utóbbinak inkább a kárára - az arányos képviseletet, a reprezentativitást tartja-e fontosabbnak?
Magyarországon 1989-1990 fordulóján egyszerűen az a politikai döntés született - igen, az ,,elitek kompromisszumaként" -, hogy a két elvet a német szisztéma alapján megpróbálják kombinálni, de úgy, hogy a kormányzóképesség biztosítása jusson inkább érvényre (míg a német rendszer a magyarhoz hasonlóan tartalmaz egyéni kerületeket és listákat, közben egy kompenzációs mechanizmus révén végül is arányos eredményt ,,hoz ki"). Fenti kompromisszumot a politikai aktorok és a választásokon részt vevő társadalom elfogadta és senki nem kérdőjelezte meg a '90-es, '94-es, '98-as stb. választások eredményét, holott azok igen erősen torzítottak - a mai ellenzék fogalomkészletével tehát ,,igazságtalanok" voltak. Az alábbi táblázat mutatja az ún. ,,arányossági együtthatókat", tehát hogy az egyes választásokon - politikai értelemben vett - ,,győztes pártok" listás szavazatarányukhoz képest mennyivel több parlamenti mandátumhoz jutottak végül.
Arányossági együttható a magyar országgyűlési választásokon
Év - Pártlista - Listára leadott szavazatok aránya - Parlamenti mandátumok aránya - Arányossági együttható
1990 . . . MDF . . . . . . . . . 24,73% . . . . . . . . . . . . . . 42,75 % . . . . . . . . . 1,72
1994 . . . MSZP . . . . . . . . 32,99% . . . . . . . . . . . . . . 54,15% . . . . . . . . . .1.64
1998 . . . Fidesz . . . . . . . .29,48% . . . . . . . . . . . . . . 38,34% . . . . . . . . . . 1.3
2002 . . . MSZP . . . . . . . . 42,05% . . . . . . . . . . . . . . 46,11% . . . . . . . . . . 1,09
2006 . . . MSZP . . . . . . . . 43,21% . . . . . . . . . . . . . . 49,20% . . . . . . . . . . 1,14
2010 . . . Fidesz-KDNP . . .52,73% . . . . . . . . . . . . . . 68,13% . . . . . .. . . . .1,29
2014 . . . Fidesz-KDNP . . .44,87% . . . . . . . . . . . . . . 66,83% . . . . . . . . . . .1,48
2018 . . . Fidesz-KDNP . . .49,27% . . . .. . . . . . . . . . .66,83% . . . . . . . . . . .1,35
Fenti táblázatból is látszik, hogy a 2018-as országgyűlési választás eredménye pontosan a középmértéket testesíti meg:
a rendszerváltás óta lezajlott 8 választásból a negyedik legarányosabb (vagy legaránytalanabb) eredmény született most.
Míg a Fidesz-KDNP listás eredményéhez képest most 1,35-szörösével nagyobb mandátumarányhoz jutott a parlamentben, e ,,szorzó" 1990-ben 1,73 volt az MDF javára vagy 1,64 1994-ben az MSZP javára. Mégse mondta senki jogi értelemben Antall József vagy Horn Gyula kormányára, hogy illegitim lenne (arról nem is beszélve, hogy utóbbi esetében az MSZP és az SZDSZ országosan 52,73%-ot kapott, míg a balliberális koalíció mandátumaránya ennél 20 - igen, húsz! - százalékponttal volt magasabb.)
Ehhez még érdemes megnézni az ellenzéki pártok viszonyulásának ,,dinamikáját" a hatályos választási rendszerhez. Ugyebár 2013/14-től kezdődően azt ,,illegitimnek, aránytalannak, igazságtalannak" tartották - egészen 2018 február végéig, a hódmezővásárhelyi polgármester-választásig. Amikor - habár mint utólag kiderült: csak elviekben - ,,felcsillant a remény", hogy valamiféle összefogással, koordinálással vagy ,,taktikai szavazással" megverhetik a Fideszt, azonnal elhallgattak a választási szabályokat korholó hangok és hirtelen arról szóltak a dolgok, hogy majd hogyan alakít kormányt Vona Gábor, Széll Bernadett és Gyurcsány Ferenc oda és vissza. Ha visszaemlékszünk, még április 8-án, vasárnap napközben - mikor jöttek be a magas részvételről tanúskodó részadatok - is az volt az első ellenzéki reakció, hogy ilyen elsöprően magas részvétel mellett majd megkérdőjelezhetetlen lesz a választás eredménye. Hát egyébként az lett, csak nem éppen úgy, ahogy ők azt gondolták.
De ami egyértelmű: az ellenzéki erők nem jogi vagy választásmatematikai indokok miatt tartják ,,igazságtalannak" a választási rendszert, hanem azért, mert népszerűtlenek. Amikor elhitték magukról, hogy népszerűek, már nagyon is megfelelt számárukra a hatályos struktúra.
Az egyéni választókerületekben dőlt el mindig is a választás.
Hamis az az állítás, miszerint a Fidesz-KDNP az egyéni választókerületek ,,babrálásával" biztosította be magának a kétharmadot. 1990 óta a győztes és utólag kormányzási lehetőséghez jutó párt vagy politikai tömb végső soron az egyéni körzetekben ,,biztosította be" stabil kormányzását. Az egyes választási rendszerekhez - és adott esetben az egyéni választókerületek szisztémájához - az egyes politikai erők, pártok alkalmazkodnak és annak lehetőségeit fel/kihasználva igyekeznek győzni, vagy legalábbis jobb eredményt elérni. '90 után is ez történt a magyar pártrendszer koncentrációja során: ahogy haladunk előre az időben, a választási adatok azt mutatják, hogy a ,,nagypártok" fölözték le az egyéni körzetek (és a korábban létező területi listák) ,,hasznát", a kisebb pártok jóformán csak az országos (kompenzációs) listáról szereztek mandátumokat.
Hogy egy- vagy kétfordulós-e a választási rendszer, annak megítélése ugyanolyan, mint az ,,igazságosság" kérdése. Az egyfordulósban nincs lehetőség ,,előzetes megmérettetésre" vagy ,,erőfelmérésre", ugyanakkor tiszta helyzetet teremt abban a tekintetben, hogy ki kivel van. (Ezt utóbbit nem tudták egyébiránt eldönteni az ellenzéki pártok április 8-ig.) A kétfordulósban valóban több lehetőség nyílik a taktikázásra, de ez egyben azt is jelenti, hogy könnyen megvezethetőek a szavazók. Ahogy ma azt mondják az ,,árulókeresős projektben" a baloldalon, hogy hány körzetben ment el a vissza nem lépő LMP miatt a választás, vissza lehetne kérdezni: a '98-as 7%-os eredmény fényében vajon hányan akartak '94-ben az akkor az első fordulóban 20%-ot elérő SZDSZ szavazói közül az MSZP-vel közös kormányzást?
Tény, hogy 2010-ig az egyéni kerületek/listás mandátumok egymáshoz viszonyított aránya 46:54 volt, míg az új rendszerben 53:47 - tehát enyhe eltolódás következett be az egyéni mandátumok javára. E 2011-ben eszközölt módosítás egyáltalán nem titkolt célja azonban a (mindenkori) stabilabb kormánytöbbség biztosítása volt - és igazából pontosan ennek kihasználása volt (lett volna) a célja az ellenzéki együttműködésnek, mely nem csak az ellenzéki pártok, de szavazók ellentétes irányú akarata miatt sem jött létre. Tehát
nem a rendszer ,,illegitim", hanem az ellenzéki stratégia vallott kudarcot.
Annak emlegetése pedig egy olyen politikai környezetben, ahol jó másfél hónapon át minden az ,,esélyes jelöltekről" és a ,,taktikai szavazásról" szólt, hogy ,,az LMP-s/momentumos/kétfarkús szavazók voksaival megakadályozható lett volna a kétharmad/elérhető lett volna a kormányváltás", valójában a szavazók mélységes lenézéséről tanúskodik. Azon kellene inkább elgondolkodni, hogy a ,,billegő körzetekben" a kispártok jelöltjeire szavazók miért támogatták mégis inkább saját pártjukat, semmint a DK-s, MSZP-s vagy jobbikos jelöltet?
És hadd tegyek hozzá még valamit: ha valami, akkor a korábbi választókerületi struktúra, nos, az volt alkotmányellenes. Ezt kétszer, egyszer 2005-ben, majd azt követően 2010-ben is kimondta az Alkotmánybíróság, de nem emlékszem, hogy bárki megkérdőjelezte volna az akkori (mondom, formálisan is alkotmányellenes) szabályokon alapuló választások eredményét, arra meg pláne nem, hogy az akkor regnáló MSZP-SZDSZ kormányzat bármit is tett volna a probléma orvoslása érdekében.
A választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt, választási szervek szakszerűen és átláthatóan tettek eleget a megbízatásuknak. A vicces az az, hogy ezt nem én mondom, hanem a jelenlegi kormányzattal, illetve kormánypártokkal nem éppen kesztyűs kézzel bánó EBESZ. Azoknak, akiknek a választások napján a valóban, de csak elszórtan tapasztalható ,,anomáliákból" az egész rendszer és az eredmény megkérdőjelezése következik, fogalmuk sincs, mi zajlik a szavazatok összesítése, számolása, adminisztrálása és nyilvánosságra hozatala kapcsán mondjuk Olaszországban vagy az Egyesült Államokban. Az, hogy mi itt Magyarországon már a választások estéjén, pár órával az szavazóurnák zárása után hozzávetőleges előzetes eredményről tudunk beszélni, egyáltalán nem általános - van, ahol akár napokat is kell várni ilyesmire. Adott esetben pontosan azt kell pozitívumként értékelni, hogy aki egy szavazókörbe a választás napján este 19:00-ig megérkezett (vagy beállt a sorba), az szavazhatott. A ,,kígyózó kígyókból" csak nálunk van (sajtó)felháborodás - az egyébiránt egyáltalán nem szokatlan.
Az is slágertéma az ,,anomáliák bizonyítására", hogy hány szavazatot kellett érvényteleníteni, ezzel befolyásolva a végeredményt. Ezért érdemes látni: ahogy a sorban állások, úgy ez sem szokatlan jelenség - csak az arra elhivatottságot érző baloldali sajtó próbálja ezt annak beállítani. A legtöbb érvénytelen voks az 1990-es szavazás során született (172 ezer, az összes szavazat 3,5%-a), de az ezt követő valamennyi választáson is ,,stabilan" 40-80 ezer mozgott ez a szám, mely - részvételtől függően - a leadott szavazatoknak hozzávetőlegesen 1%-át tette ki. Ehhez képest tehát
az, hogy a most vasárnap leadottak közül 60 ezer minősült érvénytelennek (~1%), egyáltalán nem minősül kirívónak.
Sőt, mivel a szavazatérvénytelenítés során valamennyi pártlistára/jelöltre adott szavazatösszességből ugyanannyit vonnak le, a legtöbb érintett szavazókörben ezzel a Fidesz-KDNP járt a legrosszabbul, ugyanis általában nála ,,volt" annyi voks, melyből az összes, érvénytelennek minősített szavazat számát le lehetett vonni - értelemszerűen hiába van mondjuk 25 érvénytelennek minősített szavazólap, az egy szavazókörben 10 vagy 5 szavazattal bíró listából csak 10-et vagy 5-öt lehet levonni.
Mindennek kapcsán azt is szükséges kiemelni, hogy a 10 ezer szavazókörbe az ellenzéki pártok 16 ezer delegáltat küldtek, akik végig ott voltak és ellenőriztek a szavazás során. Ha tehát akár a szavazólapokkal, akár bármi mással valami ,,machináció" történt volna, az azt jelentené, hogy ezek az ellenzéki szavazóköri biztosok szeme láttára vagy tudtával történtek - ami nyilvánvalóan kizárt. Ezért az egyes pártoknak a szavazólapokkal történő visszaélésekről szóló állításai egyben azt is jelentik, hogy saját delegáltjaikat is ,,csalással" vádolják.
Vélhetően poszttraumatikus stressz szindrómáról van szó az ellenzék esetében. Nagyobb volumenű negatív élmény, megrázkódtatás hatására kialakuló szorongásérzetet, frusztrációt, depressziót a pszichológia poszttraumatikus stressz szindrómának nevezi, melynek egyik tünete, hogy bár az adott behatást a beteg maga előtt sokszor filmszerűen ,,lejátssza", azzal, illetve a behatás mögött álló valós okkal szembenézni képtelen és ezért pótmagyarázatokat gyárt, álvalóságba menekül. Ez igaz jelenlegi állapotában az ellenzéki pártokra, de még inkább az annak szerepét fokról-fokra átvenni igyekvő, de ezzel egyidejűleg tetteiért semmiféle felelősséget nem viselő sajtóra is. A választás előtti években-hónapokban-hetekben ugyanis az volt az állítás, hogy a) diktatúra épül, jogállamiság és demokrácia már csak nyomokban létezik az országban; b) mindez elviselhetetlen, ez az embereknek rossz, akik amúgy is nyomorognak a gazdaságpolitika miatt, ezért kormányváltást akarnak; c) mivel ez az emberek megkérdőjelezhetetlen akarata, ezért a pártoknak - Jobbiktól a DK-ig - össze kell fogniuk valahogyan; d) ha ez nem fog menni, akkor majd az emberek a voksaikkal kényszerítik ki a kormányváltást (aka. ,,taktikai szavazás").
Ez az egész április 8-án napközbenig még tartotta magát, de úgy este 10-11 óra fele már lefagyott az arcokról a bizakodó mosoly. Kiderült ugyanis:
egész egyszerűen nem létezik egy irányba szavazó ,,kormányváltó sokaság".
Ebből azonban sokak számára nem az következik, hogy politikai, morális és erkölcsi önrevíziót tartsanak, hanem külső, fabulált okokban - egyfordulós rendszer, érvénytelen szavazatok, ,,áruló LMP" - keressék a kudarc okát. A legfantasztikusabb mindezek közül a trendi-fiatalosch-bicajosch ellenzéki online sajtó, amely április 8-ig - pártként viselkedve a pártok helyett - egy emberként igyekezett megalkotni a kormányváltás programját és stratégiáját - majd mikor kisült, hogy a megálmodott forgatókönyv működésképtelen, egyszerűen feltartott kézzel átlépnek az ellenzéki pártok tetemei felett, mondván, ,,nekünk semmi közünk ehhez".
Az igazán arcátlanabbjai még hosszú ,,elemzéseket" is publikálnak arról, hogy mennyire alkalmatlanok az ellenzéki politikusok, és igazából az egész sztori már fogantatásától fogva kudarcra volt ítélve.
Ezek hátsó zsöllyéből szivárgó a borízű kommentek valójában csak egy dolgot nem vesznek figyelembe: hogy a 2018. április 8-ai választás volt 2006 ősze óta zsinórban a tizedik országos szavazás, amit a Fidesz-KDNP megnyert. Annyi - 2.824.647 - szavazattal, mint még soha senki Magyarország történetében.
Szóval mondom még egyszer: a vereségnél csak egy rosszabb dolog van - ha azt nem ismerik be.
Link
Na figyeljetek "többség"!
Egy mezei állampolgár vagyok, mint bármelyikőtök. 2003 áprilisában én NEMmel szavaztam az Eu-s belépésre.
Része voltam annak az 5 milliónak, akinek sorsát eldöntötte a 3 millió belépni vágyó.
Hüppögtem, de csak csendben, mert a vóságban 4.3 millió ember nem ment el szavazni, tehát ők a cukrászda vásárlók kezébe adták a döntés jogát, így a többség jóvoltából irány az EU..
A szoclibek pocsék alkuival egyből hátsópados kisiskolások lettünk, ültünk ott hátratett kézzel, néha fejen vertek, néha egy körmös, de fegyelmezetten tűrtük.
Ti nem láttatok minket tüntetni a döntésetek miatt, pedig a mi tagságunk egy kis szoci trükk miatt lett csupán érvényes. Tudjátok, az érvényességi küszöböt, tök demokratikusan megfelezték a NATO és az EU csatlakozás elősegítésére.👎
Ti cukrászdákat ugyan nem vettetek Bécsben, ellenben 2011-től kegyeskedtek beengedni mindannyiunkat a munkaerő piacra, így ettől fogva kimehetett bárki és bárhová dolgozni.
Indulhattatok éppen akkor, amikor új kormánya lett az országnak, várhatóan a rend évei következtek az előző 8 kaotikus után.
Indulhattatok éppen akkor, amikor itthon 72ezret vitt haza egy ápolónő, egy tanár, vagy egy rendőr, de egy szakorvos is csupán 160ezret keresett. A munkaadók nagy százaléka nem volt hajlandó csak feketén dolgoztatni, családtámogatási rendszer sem volt és csökkentett volt a gyes. A rezsi tizenakárhányadszorra volt emelve és majd 500 volt a benzin.
Indulhattatok akkor, amikor a devizahitelek épp agyonverték a családokat, de még szerencsétlen nyugdíjasokat is, akik nektek segítettek a kecójuk elzálogosításával.
Érthető volt a "menekülés", de nem az új kormány, hanem az adósságok okán, a bőséges fizetések reményében.
Hiába jött az új kormány, tele jószándékkal és tetterővel.
Addigra a magyarok zöme térden állt már.
Ez a kormány megkapta az irányítást egy hegyomlásnyi adóssággal, lerohadt egészségüggyel, fizetésképtelen önkormányzatokkal, külföldi kézben lévő bank és energiaszektorral, végveszélyben lévő devizás százezrekkel, eladott és leamortizált vasúttal, kaotikus közlekedéssel, romhalmaz fővárossal, eltűnt nemzeti vagyonnal, hatalmas jegybanki alapkamattal, kifizetetlen közalkalmazottakkal, lepusztult iskolarendszerrel, lepusztult sportpályákkal, eltőzsdézett magánnyugdíj vagyonnal, átláthatatlan zsebszerződésekkel, a nyakunkban lihegő és leckéztető IMF-fel, 800ezer rokkantnyugdíjassal, mindössze 2.7millió adófizetővel, egy olyan ellenzékkel, amely a kormány indulása pillanatától kezdve "forradalmi" kürtöt fújt és vitt mindenkit az utcára tüntetni, aki élt és mozgott.
Millások, bohócforradalmárok, tanárok, rendvédelmisek, rezidensek, egyetemisták, vasutasok, volánosok, magánnyugdíjasok...
A szocikhoz oly lojális szakszervezetek mindenkit citáltak, követeltek, követeltek és fenyegetőztek.
A poklok poklát élhette át az Orbán kormány 2010-től kezdve. De csinálta a dolgát, nem hibátlanul, de nagyszerűen.
S itt vagytok most ti. Kint az utcán és ordítjátok a szélbe, hogy diktátor. Ti, akiknek haja szála nem görbült 2010 óta! Követeltek mindent, ami megvan. A jövőt féltitek az épülő jelenben és mocskolódtok. Miközben mi még mindig fejbe veregetett hátsópadosok vagyunk, ti lengetitek a kék zászlót és követelitek a mindenféle szabadságot. Ti.
Akik most együtt vonulgattok azzal a becstelen társasággal, akiknek köszönhetjük a nemzetünk 2010-es állapotát, most együtt gyalázzátok, azokat, akiket mi küldtünk az ország házába rendet rakni.
Ti minket gyűlöltök, hiszen a mi kezünk ixelte be ezt a kormányt és kormányfőt a Parlamentbe.
Térjetek észhez!
Fejlődés van, kiszámítható jövő és biztonság!
Nem elvakult fanok vagyunk, nem megvett trikolorosok!
Ugyanolyan emberek, mint ti! Csak mi többet látunk meg a valóságból. Vagy kevésbé vagyunk hiszékenyek, de mi is és ti is a fejbeveregetett hátsópadosak vagyunk!
Csak mi nem rúgjuk fel dacból a takarító néni vödrét, mert akkor nekünk kell felszedni a vizet.
És nem hiszünk a körömveregetősnek, mert hiába nem szólaltunk meg órán, akkor is lesz, aki ránk mutat és újból jön a körmös...
Nekem ne mondja senki, hogy ma menekül.
Biztosan nem volt mind a 10 milliónyi embernek teljes siker a 8 év, de hogy nem ismeritek el azt a hatalmas változást, ami történt itthon, az abszurd!
Nézzetek magatokra!
2 évnyi kampány összes mocskával magyarázzátok meg, hogy miért tüntettek.
Alpári szlogenekkel és molinókkal egy szebb jövőért!
Nincs turulos sarló, meg kalapács!
Nincs szivárványos Székely zászló!
Nincs vörös szegfűs lila lufi!
Nincs felfújt kutyasz@r, nemzeti jelképekkel!
Nem lehet Nagy Magyarországos pólóban románozni az erdélyieket!
Nem lehet európai zászlókat lengetni a magyar Himnusz alatt!
Nem vihet részeg, cigizős kiskorú gusztustalan feliratot a kezében!
Ez itt nem lehet eszköze a céljaitoknak!
Ti eddig vágypolitizáltatok, mostantól a bosszú diktál? Ez így nem mehet tovább!
Most nem mondhatjátok meg ti, hogy ezentúl a kispad helyett, már a szőnyeg alatt a helyünk, mert nem engedjük. Most nektek kell elfogadnotok, hogy mi hogyan szavaztunk.
Ne ámítsátok magatokat tovább a matekozással. Mi vagyunk többen, akik EGYSÉGBEN ÉS A BIZTONSÁGRA SZAVAZTUNK!
Mi tudjuk, mekkora veszélyben a szabadság, ti pedig majd rájöttök.
Ne gyászoljátok az országot, legyetek hálásak azért, hogy megmentjük.
És tudom, hogy egyszer ti is felismeritek ezt, még akkor is, ha soha ki nem mondjátok.
Legyen végre béke
Mottó:
Aki a Kormányt le akarja váltani, az legyen Orbánéktól is elkötelezettebb a Nemzet iránt.
MIKOR LEHET LEVÁLTANI ORBÁNÉKAT?
Az ellenzék április 8-án, az esti órákig elhitte, hogy majd képesek lesznek egy országot négy évig elkormányozni. Holott még egymás között sem tudtak rendet tenni. Pedig milyen magabízón rákészültek!
Kimatematikázták, hogy nekik lesz két és félmillió voksuk és jött a rögvalóság, vesztettek, nem kicsit, de nagyon.
Nekik mindmáig az a világnézetük, hogy Orbán mondjon le.
Reménytelen, pénzéhes társaság, és volt képük hozzá, ők beszéltek korrupcióról, akiket teljesen nyíltan úgy adnak-vesznek, mint krumplit a piacon.
Kik lehettek az őket támogató emberek? Miben hihettek?
Kicsit értelmesebbnek - vagy mint minekünk, a közélet iránt érdeklődőbbeknek, - az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy ezek nem maguktól hozták létre a különféle formációikat.
Nem a semmiből, és főleg nem saját tőkéből kerültek elő. Kiképezték őket egyetlen akciófeladatra, aztán gubancolódott a konkrét kiküldetés, ők meg jobb híján ad hoc önjáró üzemmódra kapcsoltak.
Bele a nagy semmibe.
Ez lenne a nagy stratégia?
Összeállt az ellenzék egy projektben. Jó.
Mi a cél? ,,ORBÁNTAKAROGGY!"
Milyen áron?
Bármi áron! Na de mégis: mi lesz annak a sok ellenzéki programnak a sorsa?
Majd egyeztetünk, ha odajutunk. Ejha, hisz az hónapokig is eltarthat... Nem baj, akkor majd szakértői kormány lesz, esetleg új választás. Hűha, erre majd miként reagálnak a pénzügyi körök, a befektetők, a piac? Nem foglalkozunk vele, utánunk a vízözön! Mi lesz - például - a kötelező betelepítési kvótával? Aláírjuk, nem tehetünk mást.
Amint megalakult valamelyik újabb pártjuk, mozgalmuk, álcivil tömörülés gyanánt, jó darabig következetesen függetlennek és önállónak hazudták magukat. Utána szép lassan beálltak a mostanra mind ziláltabb posztkommunisták mögé, hogy ,,megállítsák a fasizmust". Olyan alakulatok ezek, amelyek egy két pesti belső kerületen kívül nem léteznek. Budapest közigazgatási határait átlépve meg már csak hírből ismerik őket, és egyúttal ellenszenvessé is váltak, mert a magyar nemzet valós gondjai helyett ráérős pesti beltenyészet tradícióit követve csupa-csupa álproblémát akartak megoldani. Hogy szabad-e az anyát anyának, az apát apának nevezni, lehet-e apuci Péter, anyuci meg Pál és a talált kutyákra milyen színű kabátkát kell ráadni... Erre a normális ember köp, továbbmegy.
Mi lesz a Fidesz szavazókkal? Azok csak kerge birkák! Mi lesz a határon túli magyarsággal? Majd csak lesz vele valami, kit érdekel!
Vasárnap, sötétedésig örültek, ünnepeltek.
,,Fájhat a Fidesz feje a hosszú sorok miatt" - ilyen szalagcímmel ment sokáig egy hírhedetten szabadelvű hírportál vezető anyaga. És a többi ellenzéki médium is hozsannázott, hogy magas a részvétel, hurrá, halleluja, bukik a Fidesz.
Aztán estére néma csönd lett. A régi ATV-s Kálmán Olga mosolya lelohadt, makogni tudtak csak az elemzőik, a ,,szakértők", akik még egy-két nappal ezelőtt is Orbán Viktor politikai pályafutásának végéről pampogtak.
Láttuk, hogy a Clinton-hívők mennyire nehezen nyugodtak bele a választási eredménybe. Mivel ez ugyanaz a kompánia, most is érzékeltem, hogy ezek megint nem akarják majd elfogadni, hogy a Fidesz újból kétharmaddal nyert.
Ment is a vonyítás hétfől.
Már tüntettek is Budapesten.
Hol másutt? A villamossínen.
Kész szerencse, hogy a magyar belügyminiszter esze a helyén volt. Biztos parancsba adta, hogy na jó, most míg meleg a politikai hullájuk, pár napig gyászolhatnak. Hadd zokogjanak. Aztán viszont a szokásos két figyelmeztetés után mehetnek az ötvenezres helyszíni bírságok, közrend megzavarása okán.
Nem értem őket.
Ha már buktak, legalább csöndben tennék, nem sikoltozva!
Ez a maradék becsületüket is aláássa.
Nem csodáltam, hogy nagy a bánat. Most már a részvételi adatokra sem hivatkozhattak, mert tényleg egy csomó ember elment szavazni, és így sem jött össze számukra hőn áhított győzelem.
Mi több: ez a kétharmad még külön is betette náluk a kiskaput. Harmadszorra kaptak maflást.
Csöppet sem véletlenül, a határon túliak svungja is benne van abban a pofonban.
Aligha kell kifejteni, miért.
KONKLÚZIÓ:
Jelen helyzetben aki a Fideszt le akarja váltani, az legyen Orbánéktól is elkötelezettebb a nemzet iránt. Legyen rátermettebb tőlük a kormányzásra. És főleg - legyen világos irányvonala, legyen jövőképe, erős öntudata. A másság nem érdem: jobbnak kell lenni! A többi csak fölösleges erőlködés, pótcselekvés, duma.
Akkor vasárnap délelőtt már tudhattuk, mert az ellenzék harsogta:
“A MAGYAROK MEGHALLOTTÁK AZ IDŐ SZAVÁT".
A nap végén már azt is megtudtuk: hál' Istennek,
MEG IS ÉRTETTÉK !
CSAK A N E M Z E T LÉTEZIK, AKI PEDIG NEM EZT VALLJA, AZ SOHA - SOHA HAZÁNKBAN NEM KERÜL HATALOMBA.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Média |
|
|
|
Címkék: magánnyugdíjasok, következésképpen, támogatottsággal, visszaemlékszünk, posztkommunisták, hozzávetőlegesen, érvényteleníteni, poszttraumatikus, cselekedetetekre, gazdaságpolitika, kimatematikázták, érdeklődőbbeknek, családtámogatási, legaránytalanabb, magatartásotokat, szorongásérzetet, mandátumarányhoz, alkotmányellenes, együttműködésnek, kormánypártokkal, megakadályozható, megkérdőjelezése, alkotmánybíróság, választókerületi, megbízatásuknak, elkötelezettebb, söpredékhatalom, szakszervezetek, ostobaságotokat, megmérettetésre, szavazólapokkal, visszaélésekről, megállapítanunk, kompromisszumot, fejbeveregetett, százalékponttal, félkegyelmű gyűlölködő, alkoholista pápai, kerthelyiségbe kávézni, saját ostobaságotokat, mikrofonba valami, választás megvolt, erővonalak ismertek, mindent megmérgező, saját felforgató, féléből szocialista, proletárdiktatúra keretében, 1800-as évek, pártosodás mérgével, magyar kereszténység, magyar nemzet, zsidók likvidálása, VAGYTOK TÖBBSÉG, Stoffán György, Európai Unió, Orbán Viktortól”, Washington Times, Bayer Zsolt, Vállalkozók Pártja, Hazafias Választási Koalíció, VÁLASZTÁS HÁLÓJÁBAN, Szánthó Miklós, Antall József, Horn Gyula, Vona Gábor, Széll Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Egyesült Államokban, Nagy Magyarországos, EGYSÉGBEN ÉS BIZTONSÁGRA SZAVAZTUNK, MIKOR LEHET LEVÁLTANI ORBÁNÉKAT, ATV-s Kálmán Olga, Orbán Viktor, MAGYAROK MEGHALLOTTÁK AZ IDŐ SZAVÁT”, CSAK LÉTEZIK, PEDIG NEM EZT VALLJA, SOHA HAZÁNKBAN NEM KERÜL HATALOMBA,
|
|
Offline
