|
2020-05-03 21:00:10, vasárnap
|
| |
| |
PROLI - HOGY ÖSSZEÁLLJON A KÉP
Szentesi Zöldi László: PROLI
Így nevezzük őt, és még véletlenül sem proletárnak vagy melósnak, esetleg munkásembernek. A proli mindezek selejtje, tudatlan és rosszindulatú lény.
Óvatos becsléssel azt mondjuk, inkább milliószámra, mint százezrével fordul elő hazánkban, és korántsem a nagyvárosokban, a kommunizmus évtizedei alatt mindenhol elterjedt. Igazi közege mindenesetre Budapest, itt szó szerint percenként botlunk prolikba, ha akarunk, ha nem.
Ha a proli lényegét óhajtjuk meghatározni, ezek a szavak jutnak eszünkbe: hőbörgés, irigység, hazudozás, igénytelenség, sunyiság, rosszindulat. Ebből a pompás koktélból keverték ki őt, és bármi történjék is vele, ezek a tulajdonságai beleivódtak lényébe, ahogyan az anyaföld is beszívja a radioaktív esőt.
Állandóan panaszkodik. Valahogy úgy kanyarítja a szót, hogy belásd, mindannyian áldozatok vagyunk. Megállás nélkül fröcsög belőle a gyűlölet, és rögtön ki is mondja, amire közben gondol. Útfelújítás a Rákóczi úton? ,,Rohadjon meg, aki kitalálta!" Határon túli magyarok? ,,Felőlem megdögölhet az összes!" Eleve úgy tekint a világra, hogy csak a rosszat vegye észre belőle. Semmilyen szép és nemes körülmény nem érdekli, észre sem veszi, mert lelki beállítottsága negatív, intrikus.
A proli mindig hazudik. Pontosabban szólva, nem tudod, mikor hazudik öncélúan és mikor hazudik valamilyen kifejezett céllal. Párbeszédre képtelen
Az emberek többségében a szellemi és testi erőfeszítések tiszteletet ébresztenek, benne viszont irigységen kívül semmit sem kelt a Nobel-díjas tudós vagy az olimpiai bajnok jelenléte.
Kulturális ízlése alantas és felszínes.Aki jól néz ki, nyugalmat és erőt sugall, a proli természetes ellensége. Egyszerűen nem bírja elviselni a szellemi jelenlétet, sunyi gyűlöletet táplál minden olyan politikus iránt, aki nem hízeleg neki, a prolinak. Időlegesen azt a pártot támogatja, amelyik a leginkább felébreszti benne rossz tulajdonságait, de főként a baloldali pártokra szavaz.Közösségi oldalakon ha van egyáltalán neki,gyakran kimutatja ellenkezését, szid, kritizál, hőbörög ,utálkozik szidja a rendszert, a kormányt ,az embereket.
A prolinak nincsen apja, se anyja, se Istene, se hazája. Embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Itt él köztünk, vegetál. Társadalmi, közösségi ügyekben tökéletesen használhatatlan. Ami a közösségé, azt semmire sem tartja, nem épít, csak rombol. Általában adót sem fizet, én tartom el. A prolihoz voltaképpen semmi köze a embernek. Nem honfitársunk, csak ugyanúgy néz ki a személyi igazolványunk. És annak ellenére, hogy mintha valami udvariatlanság volna, társadalmi tilalom övezi a megnevezését, jellemzését, igazából nagyon is létezik. Szerintem viszont az az udvariatlanság, hogy a fajtájából még mindig annyi járkál köztünk a XXI. században.
Link
A PROLI
"A proli ravasz. Nem hisz neked, bizalmatlan.
Meg van győződve arról, hogy be akarod csapni. Pláne, ha tudja, hogy tanultál és szellemi munkából élsz. Tanulni csak azt lehet, hogy őt hogy kell becsapni. A gondolkodás funkcióját tulajdonképpen ebben látja. Ezért ab ovo védekező állásba helyezkedik, s inkább ő üt először, mielőtt te ütnél, és hiába magyarázod utána, hogy te nem is akartál ütni. Ezért nem lehet prolival barátkozni! Vagy ha barátkozol, eljön a pillanat, amikor fellázad tehetetlen butaságában, meg van győződve arról, hogy meg akartad alázni, fitogtatni akartad a tudásodat és ezzel valami őt kihasználni akaró célt elérni, tehát valamilyen módon a kultúrával "kivenni a fegyvert a kezéből", amivel neki örökké védekezni kell az "okos" világ ellen, és mindezekért végül elárul.
Elárul mindent: téged, a világot, a saját életét. A proli örökké érzékeny. Bosszút kell állnia. A proli a legszörnyűbb állat a világon. Bár nem akarom az állatokat bántani. A proli nemcsak a fölötte állóval szemben kegyetlen: a hasonló proli szomszédja épp úgy ellensége. Lesi, figyeli, hogy mije van. Ha egy hamutartóval többje van, már följelenti, álmában megöli (ez a rosszabb).
Tehát maguk között sem tudnak békességben élni. Nem véletlen, hogy régen nem hagyták őket szabadjára. Ma azt mondják, hogy azért nem, mert féltek, hogy az urakat fölfalják. Nem! Az urak féltek, hogy ők egymást fölfalják!"
Mensáros László, az egykori neves színművész 1982-ben írta ezt a naplójába. Még a Kádár-rendszerben. A proli ugyanaz, mint a proletár, csak távolságtartóan és bizony lekezelően. A téma tabu volt a proletárdiktatúrában. Legalábbis így nyíltan kimondva. Inkább körül kellett írni, vagy még inkább kerülni kellett a témát.
Ma is! Aki előmerészkedne vele, azt nyomban gőgösnek bélyegeznék. Politikusok pedig végképp kerülik, mert abban a pillanatban sok hívet és szavazatot veszítenének vele.
Illetve mégsem. Választások után a vesztes fél emlegetni szokta ezt a kategóriát. Panelprolik. És elmondják mindennek, kicsinyesnek, földhözragadtnak, butának.
Igazuk van?
Egyáltalán: létezik-e még ez a réteg, ez a kategória, amit Mensáros már 1982-ben így jellemzett?
De még mennyire!
Rendszerfüggetlen.
Szeretik a Kádár-kor termékének és maradványának beállítani. Ennek erősen ellentmond a tapasztalat, hogy azóta mintha szaporodnának. Mások a külsőségei, de a lényeg ugyanaz benne.
Ami még rosszabb: még jobban megnőtt az egója!
Egyrészt azért, mert valamilyen szinten elhitte - bevette azt a cumit -, miszerint az úgynevezett ,,demokráciában" a Népé a hatalom, vagyis az övé, és hogy számít valamit a véleménye vagy a szavazata. A Kádár-féle proletárdiktatúrában ugyanez volt a mese, vagyis hogy a Népé, a közemberé a hatalom. De azt sokkal kevésbé hittük el. A mai demokráciás duma hatékonyabb ebből a szempontból, és így a csekély értelmű medvebocsok elhiszik, és magabiztosabbak tőle, amiatt pedig kellemetlenebbek a környezetükre.
Másrészt a korábbi kialakult struktúrák szétrohadásával és lerombolódásával felkeveredett a társadalom. Bármilyen minőségű is volt a régi rend, de legalább rend volt, de mostanra ez szétment, és az alja került felülre. Nekiszabadultak a bunkók.
Fokozza a problémát, hogy ha radikális változásokat akarunk elérni az ország gatyába rázására és a jelenlegi hazug és aljas berendezkedés túllépésére, ahhoz tényleg társadalmi összefogásra van-lesz-volna szükség. A proli mint réteg ebben nélkülözhetetlen. Megkerülhetetlen. Részben a létszáma miatt. Részben amiatt, hogy a prolinak kevés oka van ragaszkodni a mostani berendezkedéshez, és mozgósíthatóbb a változtatásokra.
Ehhez meg kell tanulni kezelni őket. Valahogy. Vezetésre, döntéshozásra nem alkalmasak. Viszont folyamatosan a ,,véleményüket" harsogják, és az ebből kialakuló általános töketlenkedés miatt nem lehet ötről hatra jutni. Tehát vezetni kell őket - de úgy, hogy ne vegyék észre. Ahhoz pedig be kell csapni vagy legalább terelgetni kell őket.
A Nép - amelynek a proli megkerülhetetlen része - saját maga vonja magára, hogy becsapják.
Egyebek közt ezért tartunk még mindig ott, ahol.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Média |
|
|
|
Címkék: nélkülözhetetlen, megkerülhetetlen, földhözragadtnak, kellemetlenebbek, lerombolódásával, berendezkedéshez, használhatatlan, nekiszabadultak, magabiztosabbak, szétrohadásával, távolságtartóan, változtatásokra, tulajdonságait, munkásembernek, előmerészkedne, udvariatlanság, nagyvárosokban, tulajdonképpen, beállítottsága, mozgósíthatóbb, maradványának, igénytelenség, demokráciában, szaporodnának, felkeveredett, tulajdonságai, környezetükre, döntéshozásra, igazolványunk, töketlenkedés, erőfeszítések, berendezkedés, rosszindulatú, legszörnyűbb, rosszindulat, honfitársunk, proli mindezek, kommunizmus évtizedei, proli lényegét, szavak jutnak, pompás koktélból, tulajdonságai beleivódtak, radioaktív esőt, rosszat vegye, proli mindig, emberek többségében, olimpiai bajnok, proli természetes, szellemi jelenlétet, pártot támogatja, leginkább felébreszti, baloldali pártokra, HOGY ÖSSZEÁLLJON KÉP, Szentesi Zöldi László, Mensáros László,
|
|
Offline
