2021-07-20 21:46:06, kedd
|
|
|

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
1914. július 28. - 1918. november 11.
Az első világháború vagy I. világháború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 10 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.
A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak még a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák-magyar hadüzenettel kezdődtek meg. ,,Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam" - mondta I. Ferenc József császár. Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, és fél év alatt (,,Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében" - mondta II. Vilmos) véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.
E világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak (az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, az Oszmán Birodalom és Bulgária) győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló- vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be harci alkalmazásra először a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázt.
A háború alatt meggyengült Oroszországban közben forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére pedig az Osztrák-Magyar Monarchia is szétesett, valamint a német területszerzési illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok egyensúlytalanságai vezettek jórészt az alig két évtizeddel később kitört második világháborúhoz.
Az 1914-1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. 1946-ban Charles de Gaulle például így nyilatkozott: ,,A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában" Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

AZ I. VILÁGHÁBORÚ 1914 - 1918
Hadüzenetek
Svédország Norvégia Spanyolország 1914. augusztus 4.
Hollandia
1914. augusztus 4.
1914. augusztus 1.
1914. augusztus 3.
Svájc
1916. augusztus 27.
1914. július 28.
1914. június 28.
Szarajevó Spanyolország
1915. szeptember 6.
Albánia 1916. március 9.
1915. május 23.
1914. október 29.
1916. november 26.
A frontvonalak alakulása 1914-ben
Svédország
Norvégia
Helgoland
Hollandia T
Tannenberg
Svájc
Spanyolország
Albánia
A frontvonalak alakulása 1915-ben
Lusitania
Svédország
Norvégia
Mazuri tavak
Hollandia
Ypern Gorlice
Svájc
Isonzó csaták
Doberdo
Spanyolország
Albánia
A frontvonalak alakulása 1916-ban
Svédország
Norvégia
Jütland
Hollandia
Somme folyó
Verdun
Svájc
Spanyolország
Dardanellák
Albánia
A frontvonalak alakulása 1917-ben
Svédország
Norvégia
Szentpétervár
Moszkva
Hollandia
Svájc
Caporetto
Spanyolország
Dardanellák
Albánia
A frontvonalak alakulása 1918-ban
Svédország
Norvégia
Szentpétervár
Moszkva
Hollandia
Amiens
Arras
Svájc
Piave folyó
Padova
Spanyolország
Dardanellák
Albánia
Szövetséges és Társult hatalmak (Antant)
Katonai tömbök a világháború alatt Japán Szövetséges és Társult hatalmak (Antant) Semleges államok Központi hatalmak
Katonai egyenruhák az I. világháborúban
Központi hatalmak Antant francia orosz olasz német osztrák magyar angol portugál román török szerb bolgár amerikai
Link









AZ I. VILÁGHÁBORÚ BÉKEKÖTÉSEK
Ígéretek
A konferencia valójában öt nagy kérdés köré szervezte tevékenységét:
1918. március 3-án az orosz hatalom különbékét kötött a központi hatalmakkal, ami a Breszt-litovszki béke néven vált ismertté. Ezen béke tette azt lehetővé, hogy Oroszország, bár az Antant oldalán harcolt, mégis az 1. világháború legnagyobb veszteseként fejezte azt be.
1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország november 11-én Németországgal a compiégne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverletételt. Ez a vasúti kocsi ad helyet később a 2.világháború idején a francia kapituláció aláírásának is!
A konferencia valójában öt nagy kérdés köré szervezte tevékenységét:
Németország
az Osztrák-Magyar Monarchia (illetve utódállamai)
Szovjet-Oroszország
az összeomlott Oszmán Birodalom
Németország gyarmatai
Az első világháborút lezáró békesorozatot Párizs környéki békeszerződéseknek nevezzük. Versailles-i békeszerződés
Saint-germain-i békeszerződés (1919)
Trianoni békeszerződés
Neuilly-i béke
Sèvres-i békeszerződés
A Versailles-i békeszerződés
A versailles-i békeszerződés az I. világháború végeztével megkötött béke. Az Antant (a Szövetséges és Társult Hatalmak) írták alá június 28-án franciaországi versailles-i kastély Tükörtermében. A békeszerződés június 28-án lépett életbe, miután ratifikálta Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Japán.
A saint-germain-i békeszerződés
A saint-germain-i békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Ausztria (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés. Saint-Germain-en-Loye-ban írták alá szeptember 10-én.
A Trianoni békeszerződés
A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes Antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a saint germain-i békeszerződés is rendelkezik.)
A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan lemondott.
A neuilly-i béke A neuilly-i béke Bulgária - mint az egyik központi hatalom - helyzetét rendezte az első világháború után november 27-én írták alá Franciaországban Neuilly-sur-Seine-ben.
A Sévres-i békeszerződés
A Sèvres-i békeszerződést augusztus 10-én írták alá az Antant országai és Törökország. Ez a békeszerződés volt a török függetlenségi háború kirobbanásának egyik kiváltó oka.
A békekötésekre meghívták a legyőzött központi hatalmak képviselőit, de nekik érdemi beleszólásuk a szerződésekbe nem volt. A megkötött szerződések a négy nagy államférfi elképzeléseit tükrözték:
Georges Clemenceau (Franciaország)
David Lloyd George (Nagy-Britannia)
Woodrow Wilson (Amerikai Egyesült Államok)
Vittorio Emanuele Orlando (Olaszország)
Link









AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGE ÉS A HATALMI POLITIKA KIÚJULÁSA
Alapmotívumok Izolacionizmus, kollektív biztonság
L. George (1918. nov. 11.) ,,... bízom benne, hogy elmondhatjuk, ezen a sorsdöntő reggelen örökre véget vetettünk a háborúnak."
Izolacionizmus, kollektív biztonság
Hatalmi egyensúly? Kölcsönös bizalmatlanság
Versailles felülvizsgálata
Leszerelés és jóvátétel
Nagyhatalmiság és gyarmatok
Hatalmi struktúra Eurocentrizmus megkérdőjeleződik, majd visszatér
XIX. századi béke: ,,büntető"
Egyszerre győztesek és vesztesek Nem kompatibilis biztonság percepciók Megbékítés és béke mindenekfelett Közvélemény szerepe
Egyesült Államok
Wilsonizmus vs. Izolacionizmus
Monroe-elv
Gazdasági hatalom
Kölcsönök
Nagy-Britannia Meggyengült Igazi ,,wilsonista" - közvélemény
Adósság
Gyarmatbirodalom
Igazi ,,wilsonista" - közvélemény
Politika vs. hadsereg
Franciaország
Fenyegetettség érzés
No gazdasági lerombolása
- Jóvátétel
- No nem lehet egyenlő katonailag
Foch marsall: ,,... ez nem béke, hanem fegyverszünet 20 évre!"
Olaszország
Kell a ,,zsákmány"
Revizionista
Status quo
Japán
Elfeledettség
Új rendet lehet létrehozni
Németország
Revízió vs.Teljesítés
Erős maradt
Nincs vesztes érzés
Kitaszított
Szovjetunió
Hatalmas veszteségek
Kitaszított
Úgyis világforradalom lesz
Dilemma
NB és Fro meggyengült, pénz kell
No - újra erősödik (Streseman)
- Teljesítés Dawes, Young
- 1922. Rapallo
- 1925. Locarno . Kollektív biztonságnak nincs értelme
Fro reakció:
- Maginot vonal 1928.
- Briand javaslata
Versailles lerombolása
Hitler
- Leszerelés vége
- NSZ-ből kilép
- Közben békét hirdet, Saar vidék
NB
- Munkáspárti kormány - megbékélés
- 1931. westminsteri rendelet
Fro
- Demoralizálódott - szövetséget keres
- KöEU kölcsönös szerződések
- 1935. SZU-al
- 1935. Stresa-i front
A háború a küszöbön
NB - No flottaegyezmény
- Stresai frontot értéktelenítette
- Mussolini ,,szabad kezet kapott" 1935. Abesszínia - szankciók
1936. március 7. Rajna vidék
- De Hitler ,,megbékélési" javaslata
Spanyol polgárháború
1937. NB-Fro
1938. Anschluss
Önrendelkezés vs. kollektív biztonság
Csehszlovákia a mintaterep
- Megkezdődött a felosztás (1936. Berlin-Róma; Antikomintern; háromhatalmi szerződés) München
1939. London Európa felé fordul
SZU: el kell kerülni a 2 frontos háborút
- 1939. aug. 23.
- 1941. Japán-SZU
Link
















|
|
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
Címkék: demoralizálódott, gyarmatbirodalom, franciaországban, értéktelenítette, fegyverszünetet, világforradalom, flottaegyezmény, békeszerződések, felülvizsgálata, területszerzési, fegyverletételt, nagyhatalmiság, eurocentrizmus, izolacionizmus, mindenekfelett, kirobbanásának, békeszerződést, világháborúban, franciaországi, németországgal, antanthatalmak, bizalmatlanság, fenyegetettség, békerendszeren, oroszországban, világháborúhoz, szertefoszlott, tevékenységét, hadmozdulatok, önrendelkezés, békeszerződés, franciaország, függetlenségi, csehszlovákia, békekötésekre, békesorozatot, első világháború, korabeli gyarmati-, háború közvetlen, szarajevói merénylet, hadi események, falevelek lehullanak, háború végül, antanthatalmak álltak, központi hatalmak, háború kirobbanása, úgynevezett álló-, frontvonalak alig, megváltozott harcmodor, gyorstüzelő ágyú, világháború alatt, harci gázt, ELSŐ VILÁGHÁBORÚ, Ferenc József, Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom, Sigmund Neumann, Svédország Norvégia Spanyolország, Szarajevó Spanyolország, Hollandia, Ypern Gorlice, Japán Szövetséges, VILÁGHÁBORÚ BÉKEKÖTÉSEK, Társult Hatalmak, Egyesült Királyság, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Simonyi-Semadam Sándor, Franciaországban Neuilly-sur-Seine-ben, Georges Clemenceau, David Lloyd George, Woodrow Wilson, Amerikai Egyesült Államok, Vittorio Emanuele Orlando, ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGE ÉS HATALMI POLITIKA KIÚJULÁSA, Alapmotívumok Izolacionizmus, Egyesült Államok, Nagy-Britannia Meggyengült Igazi, Teljesítés Dawes, London Európa,
|
|