|
2021-11-03 21:30:27, szerda
|
| |
| |
November 4 - Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének gyásznapja
Egyedül voltatok az egyenlőtlen
harcban a zsarnok ellen.
Segélykéréstek a "szabad világhoz"
visszhangzatlan maradt. -
süketítően dörögtek a fegyverek...
S maradt végül a haldoklók jaja.
(Sava Manolova-Ubgerer 1956 október hőseihez 'Glória Victis')
Lánctalp alatt nyögött a föld,
gyászruhába felöltözött.
Lövés dördült, halál kaszált,
megrémisztés célba talált.
(Juhászné Bérces Anikó)
1956 november 4-e súlyos tragédiával köszöntött ránk. Hajnali 4 órakor megkezdődött a második szovjet intervenció. Háború hadüzenet nélkül. Így lett november 4-e az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverésének napja, az idegen hatalom ellen küzdő nemzet gyásznapja.
Október 28-tól - amikor Nagy Imre elismerte a felkelés jogosságát és győzött a forradalom és szabadságharc - november 3-ig békés és reményteljes újrakezdésre készülődött az egész ország, a szovjeteket kiszolgáló törpe kisebbség kivételével. November 4-e vasárnapra esett, és 5-én hétfőn már dolgozni mentek volna az emberek.
De a háttérben, a nemzetközi erővonalak ismét tragikussá alakították a magyarság sorsát. A két nagyhatalom, Amerika és a Szovjetunió vezetői háttéralkut kötöttek. Az USA vezetőinek /Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter/ döntése, miszerint az USA nem avatkozik be a magyarországi eseményekbe, vagyis az oroszok szabad kezet kapnak, megpecsételte a magyar forradalom sorsát.
A harc kegyetlen volt, egyoldalú és rövid. Budapest így is mély sebeket kapott, a fiatal pesti srácok és a többi bátor harcos hiába próbáltak ellenállni, az orosz fölény ismét győzedelmeskedett, mint 1848-ban. A hősök kiöntött vérétől áztatott pesti kövek, a rommá lött házak halálos csendje jelezte a levert magyar forradalmat és szabadságharcot.
A Szovjet Hadsereg a novemberi harcok idején 7.250 főt vett őrizetbe s közülük 860-az hurcolt a Szovjetunióba.
Annak ellenére, hogy Magyarországon a monarchia korabeli Csemegi-kódex és az annak általános részét lecserélő 1950. évi II. törvény volt érvényben - mely szerint halálbüntetés például csak emberölés után volt kiszabható - mégis 1956 decemberétől sorra születtek a halálos ítéletek. A rendszer a jogszerűség látszatát megőrzendő törvényerejű rendeletekkel alapozta meg az ,,ellenforradalmi elemek" likvidálását. A megtorlás olyan mérvű és embertelen volt, amelyre a magyar történelemben addig nem volt példa. A harcban elesettek mellet a kivégzettek, a bebörtönözöttek, az elhurcoltak száma és a menekülő áradat ijesztő és döbbenetes volt. Ilyen volt az emberarcú szocializmus.
A különböző bíróságok 1956 november 4. és 1963 szilvesztere között 22621 személyt marasztaltak el. Az első halálos ítélet már december 15-én megszületett. Az utolsót pedig 1961. július 15-én hirdette ki a Legfelsőbb Bíróság. A három ekkor elítélten augusztus 26-án hajtották végre az ítéletet.
A Bíróságok összesen 367 embert ítéltek halálra, közel kétharmadukat, 269 főt egyértelműen '56-os szerepvállalásuk miatt. Ez több mint kétszerese az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcot követő megtorlás halálos áldozatainak. Sőt az 1945-1950 között működő népbíróságok által végzett fővesztések számát is meghaladja.
Az elmúlt több mint 60 év alatt napvilágra került adatok, a túlélők, a szemtanúk beszámolói az egyik oldalon, az igazi bűnösök és árulók elhallgatása, sőt felmentése a másik oldalon. Ez mind 56 szomorú hagyatéka.
1956. november 4. - A gyilkosok napja
Pontosan 65 esztendővel ezelőtt ugyanezen a napon a világ legnagyobb armadája Kádár és Münnich árulása nyomán, valamint az Egyesült Államok és csatlósaik jóváhagyásával, iszonyatos katonai túlerővel támadta meg hazánkat, hogy eltiporja a magyar nemzet jogos, igazságos és hősies szabadságharcát.
A szovjet vöröshadsereg totális háborút indított hazánk ellen, miután a magyar katonai vezérkart csapdába csalta és elfogta.
A magyar szabadságharcosoknak esélyük sem volt az ekkora túlerő elleni harcra, ennek ellenére hosszú napokon át vállalták a véres küzdelmet hazánk, nemzetünk és szabadságunk védelmében.
A november 4-i támadást súlyos és véres megtorlás követte. Magyarok százait küldte bitóra Kádár, Münnich, Biszku, Apró megtorló gépezete. Félelem és elkeseredés lett úrrá a nemzeten. Zázezrek menekültek külföldre, családok szakadtak szét, és estek áldozatául a tomboló terrornak.
Emlékezzünk ma a HŐSÖKRE, gyújtsunk értük egy szál gyertyát és ne feledjük el soha azt az áldozatot, melyet értünk és szabadságunk reményéért hoztak.
De ne feledkezzünk el a gyilkosokról sem, kiknek utódai ma is itt élnek köztünk, akik az elmúlt évtizedekben a jóllakott kommunista vezetők hátán felkapaszkodva az ország vezetői és elárulói lettek. Bár 2010-ben menniük kellett, de most újra a hatalmat akarják '56 árulóinak követői vagy éppen leszármazottjai. Ott vannak az ellenzéknek nevezett moslék-koalíció soraiban, nyilasokkal összebútorozva. Ellopták a NEMZET vagyonát és továbbra is ígéretekkel halmozzák el a magyarságot, mert még mindig elvárják a néptől, hogy higgyen az nekik.
1956 története még nem ért véget. A háború folytatódik. A belső ellenség lopakodva és aljas módon dolgozik. Míg közöttünk vannak, nem lesz békesség az országban. Ezt tudnia kell minden MAGYARNAK.
Isten áldja NEMZETÜNKET és büntesse a hazaárulókat!
Sz. Á.
Nemzeti InternetFigyelő
1956. november 4. - A gyilkosok napja
Link
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének gyásznapja
Link
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
Link
Az 1956-os forradalom ritkán látott képeken
Link
Csurka István, a színművészeti nemzetőr parancsnoka így idézte fel a szovjet betörést (Videó!)
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzeti ünnep |
|
|
|
Címkék: szerepvállalásuk, bebörtönözöttek, ellenforradalmi, leszármazottjai, szabadságharcát, szabadságharcot, internetfigyelő, visszhangzatlan, külügyminiszter, magyarországon, jóváhagyásával, összebútorozva, segélykéréstek, felkapaszkodva, színművészeti, szabadságharc, kétharmadukat, történelemben, megpecsételte, halálbüntetés, magyarországi, rendeletekkel, vöröshadsereg, szovjetunióba, megkezdődött, szabadságunk, népbíróságok, áldozatainak, marasztaltak, megrémisztés, likvidálását, törvényerejű, decemberétől, szocializmus, újrakezdésre, megszületett, haldoklók jaja, második szovjet, 1956-os forradalom, idegen hatalom, felkelés jogosságát, egész ország, szovjeteket kiszolgáló, nemzetközi erővonalak, magyarság sorsát, magyarországi eseményekbe, oroszok szabad, magyar forradalom, harc kegyetlen, fiatal pesti, többi bátor, orosz fölény, Sava Manolova-Ubgerer, Glória Victis, Juhászné Bérces Anikó, Nagy Imre, Szovjet Hadsereg, Egyesült Államok, Nemzeti InternetFigyelő, Csurka István,
|
|
Offline
