Magyar örökség - HEGYVIDÉKI TÖRTÉNET,Egán Ede,Magyar Tudományos Akadémia,Egán Edére,Rákóczi Családi,Darányi Ignác,Egán Edének,Bellák Frigyes,Munkácsról Ungvárra,Bartha Miklós,Bozzay József, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Magyar örökség

2012-01-18 20:56:33, szerda

	HEGYVIDÉKI TÖRTÉNET Magyar örökség A történet Magyarországon az 1800-as évek vége felé történik, amit nyugodtan lehet a mai Magyar viszonyokra is vonatkoztatni. Az igaz történet főszereplője, magyarországi viszonyok a kiegyezés után, valamint az 1851. július 3. Csáktornya /Zala vármegye/ szülötte Egán Ede, aki egy szabadság és függetlenségi harcban edződött Írországból menekült család leszármazottja. Egán Ede a Magyar megmaradás tragikus sorsú élharcosa a kiegyezés utáni Magyarországon. Iskolái: a szombathelyi főgimnáziumban érettségizett, majd a hallei egyetemen és a bécsi mezőgazdasági főiskolán végezte legfelsőbb tanulmányait. Jelentős irodalmi működést fejt ki Magyar és Német nyelven különböző mezőgazdasági szakterületeken. Nagysikerű előadásokat tart a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottságában és a szegedi gazdasági kongresszuson /Magyar állattenyésztő, fel a havasra!/ címen. Magyarország gazdasági helyzete 1848 után hasonló vesztett helyzetben volt, mint napjainkban az európai unióba való csatlakozásunk kapcsán. Akkor a monarchia másodrendű állampolgáraiként kellett elviselni kizsákmányolásunkat, ma az európai uniótól kell elviselni. Így 160 év elteltével nem sok minden változott Magyarországon gazdasági szempontból, legfeljebb finomodtak a kizsákmányolásunk módszerei és egyben sajnos hatékonyabbak is. Visszatérve főhősünkre, Egán Edére, aki egy poroszországi nagybirtokos lányát veszi feleségül 1890-ben és teljes rálátása van Magyarország legszegényebb régiójára a hegyvidékre, amit ma Ukrajnában lévő Kárpátaljának neveznek. A hatalmas kiterjedésű Rákóczi Családi birodalom a Rákóczi-szabadságharc leverése után került idegen kézbe. Schönborn-Büchheim hitbizomány egyik örököse egy bécsi kávéházban azzal dicsekedett, hogy bár országrésznyi birtoka van Kelet-Magyarországon, ellenben ő még soha nem járt azon a vidéken és nem is óhajt odamenni. Az ott élő népek élete nem érdekelte a grófot, így az az etnikai átszerveződés sem, ami abban az időben a galíciai és az orosz-lengyel zsidó bevándorlás okozott, Bereg, Máramaros, Ung vármegyék területén. Egán Ede megbízást kapott Darányi Ignác földművelési minisztertől az országrész gazdasági felzárkóztatása céljából miniszteri biztosként. Lelkes munkája kezdetén már közvetlen kapcsolatba került az ott élő népekkel és tettrekészségét csak növelte az a mérhetetlen szegénység, irtózatos nyomor, leírhatatlan szenvedés és gyűlölet illetve kegyetlenség, amit a zsidó pénz áru és az uzsorakamat okozott az ott élő emberek számára. Munkája komoly akadályokkal volt terhes, hiszen találkozott olyan területtel is, ahol már több mint húsz éve még a községi bíró is zsidó volt, sőt a templom is zsidó tulajdonú területen állt, valamint a temető és az összes kereskedelmi és gazdálkodási elosztó felvásárlási és értékesítési területre kihatott a zsidó befolyás. Ezen állapotok miatt nagy volt a kivándorlás az észak-keleti országrészben, volt rá eset, hogy egy egész falu, sőt járás néptelenedett el. Az említett országrészben az etnikai problémán kívül nyomor és nélkülözés melegágyává lett a pán-szláv izgatásnak is, ami nem kis szerepet játszott az elhódított területeink számát tekintve. A föld, ha nem nagybirtok volt a zsidó szatócsok és pálinkamérők kezébe csúszott át, a zsidóság szervezett parazita maffiájával szemben a hatóságok tehetetlenek voltak, a megfélemlítések és a megvesztegetések nem ismertek határokat. Az intenzívebb zsidó bevándorlás 1868-ban kezdődött el hazánkban, mivel az Orosz kormányzat és a galíciai is már kezdte megérteni, hogy a zsidót azt nem egy vallási szektaként kell kezelni, hanem egy antigazdasági elemnek. Az orosz és a galíciai kormány társadalmilag megszervezte a szigorú ellenőrzését a kocsmáknak, a boltoknak, a hiteleknek az üzérkedés megakadályozása érdekében. Közvállalatban nem részesítette a zsidókat, és intézményeket hoztak létre a bennszülöttek ellenállása, védelme érdekében. Egyszerűen védte a parasztot az élősdiektől és bojkottálta azt, ahol csak lehetett, ezen időszakról tanultuk annak idején, mint hírhedt történelmi eseményként a gonosz pogromok a zsidóság ellen címszó alatt. Az ott élő nép földjét, házát, tehenét, munkaerejét, testét lelkét, templomát, temetőjét a zsidók uralták. A gazdaságok megfelelő működéséhez szükséges pénzhez, vagy hitelhez nem juthattak becsületes feltételek mellett, amit napjainkban is érezhet az ország. Volt rá eset, hogy egy gazda 5 forint hitelt vett föl egy zsidótól, amit nem tudott visszafizetni a rossz termés miatt, majd megegyezett a kölcsönadóval, hogy jövőre 40 forintot fizet vissza. A hitelösszegre, ugyanis egy hétre egy forint volt a kamat, így jött ki, hogy a következő években már tehénben, lóban, ökörben és juhokban már több mint 600 forint értékben foglalt le a zsidó kölcsönadó a gazdától és továbbra is az adósa volt a gazda. A pénzuzsorának szinte lehetetlen volt határt szabni, mert a szükség az igen nagy volt a gazdaság működtetéséhez, sőt még az ilyen drága pénzre is szükség volt. Ha nem kap pénzt, akkor pelepusztult volna az ember, mire panaszra került a dolog, akkorra már dobra verték a megmaradt vagyonát, a földjét, a telkét, a házát, így a gazda zsellére lett a hitelezőnek, továbbá ha ősei házában és földjén tovább akart élni, akkor lakbérrel, vagyis heti három napszámmal tartozott. Az adóság-halmozás elkerülése végett, a gazdának ingyen munkára kellett jelentkeznie hetente háromszor ott, és abban az időben, ahol a zsidó hitelező kívánta. Ilyen volt a törvény, a rendszer, amit a bevándorló zsidóság alakított ki az őslakókkal szemben, a maguk haszna javára. A történelem a legjobb tanító mondják a bölcs emberek, de ha nincs történelemtanítás, vagyis elhallgatás és történelemhamisítás van helyette, akkor az ember, vagy a Nemzet kénytelen újra átélni a történelmi tragédiáit. A csonka Magyarország területén napjainkban, hasonló gazdasági folyamatok mennek végbe, mint az 1800-as évek végén, történelmünkből mit sem tanulva, ma sem az őslakosság védelme a fontos, hanem mint régen volt felfogás, nevezetesen Andrássy gróf híres szállóigéje, ,,az a bajunk, hogy nincs elég zsidónk!" ez a mondás mindenüvé elröpült és nem kopott semmit az idő múlásával. Ebben az időben a gazdaságpolitikai monarchikus ,,haladó" felfogás szinte vezényszóvá vált az ősi Magyar felfogással szemben, hogy az ország gazdasági felpezsdítése érdekében vasútra és zsidókra van szüksége az országnak. A kiegyezés utáni Magyarországon a Magyarul gondolkodó emberek körében nem volt kívánatos a liberális politikai fogalom, legalábbis súlyos születési hibákkal küszködött, és a patronálását csak azok a politikusok szorgalmazták, akik a Habsburg-ház által támogatott helytartók voltak. Így történt ez egy jó pár diktatórikus évtized után az 1989 es módszerváltásban is a helytartó politikai erők tevékenységének köszönhetően, ömlött rá fuldokló nemzetünkre a liberális politikai alternatíva. Az elmúlt húsz évben pedig a sárga földig tombolta magát, ami tisztán tükröződik hazánk mai gazdasági állapotában. A megélt történelmi lecke, ami fontos figyelmeztető kellett volna, hogy legyen, szóba sem került, holott az országunk lakosságának az egyharmadát területének pedig a kétharmadát vesztettük a liberalizmus oltárán. Napjainkban, a nemzetpolitikai kérdésekben hátrálnunk már nem lehet, mert már nem az a baj ott van a fal, mivel már a falba vagyunk préselve. Az üzenete a hegyvidéki történetnek súlyosabb, mint gondolnánk, mert az a cél, hogy a megnyomorított parasztság olcsón, pontos mennyiségben megfelelő minőségű áruhoz jusson és az uzsorakamat megszüntetése által önfenntartó becsületes életet éljen ősi földjén, Egán Edének nem sikerült. Idézet : Bellák Frigyes /szombathely/ írásából. A Magyar faj tragikussorsú úttörője Egán Ede. ,,...1901. szeptember 20-án a reggeli órákban szapora ügetéssel egy kocsi igyekezett Munkácsról Ungvárra. A kocsi két utasa élénk beszélgetésbe merült, a hegyfarki domb kapaszkodójánál leszálltak a kocsiról és abban állapodtak meg, hogy felkapaszkodnak a dombtetőre, mert onnét pompás kilátás nyílik az egész környékre. Az egyik utas gyakorlott turista volt bizonyára, kezében új mauser puskájával, rugalmas léptekkel vágott neki a meredek lejtőnek, útitársa kényelmesebb, de hosszabb oldalútit választotta. Alig vált el egymástól a két férfi néhány pillanattal később forgópisztoly dörrenése robbant bele az őszi reggel békés csöndjébe s fenn a dombtetőn véresen, hangtalanul, egyetlen jajszó nélkül, átlőtt koponyával, előrecsukló fejjel, hátra tántorodva földre zuhant az elsőnek felért utas. A férfi, akit a titokzatos lövés halálra sebzett Egán Ede volt" Üzenet a mai Magyar sors formálóinak, hogy nem elég jól csinálni a magyarországi politikát, mert csak nagyon jól szabad csinálni! Forrás: Bartha Miklós Kazárföldön című könyvéből. Bozzay József Újpest: 2012-01-11 http://magyarsors.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3910&am p;Itemid=106

0 komment , kategória: Általános

Címkék: megvesztegetések, módszerváltásban, felkapaszkodnak, megfélemlítések, történelmünkből, megakadályozása, kapaszkodójánál, tettrekészségét, tevékenységének, szakterületeken, nemzetpolitikai, felzárkóztatása, nemzetgazdasági, közvállalatban, magyarországon, főgimnáziumban, csatlakozásunk, megnyomorított, leszármazottja, működtetéséhez, állattenyésztő, kárpátaljának, legszegényebb, mezőgazdasági, bizottságában, kongresszuson, érettségizett, szabadságharc, hatékonyabbak, poroszországi, antigazdasági, figyelmeztető, szorgalmazták, felpezsdítése, megszüntetése, tragikussorsú, történet Magyarországon, 1800-as évek, igaz történet, kiegyezés után, kiegyezés utáni, szombathelyi főgimnáziumban, hallei egyetemen, bécsi mezőgazdasági, szegedi gazdasági, európai unióba, monarchia másodrendű, európai uniótól, kizsákmányolásunk módszerei, poroszországi nagybirtokos, hatalmas kiterjedésű, bécsi kávéházban, HEGYVIDÉKI TÖRTÉNET, Egán Ede, Magyar Tudományos Akadémia, Egán Edére, Rákóczi Családi, Darányi Ignác, Egán Edének, Bellák Frigyes, Munkácsról Ungvárra, Bartha Miklós, Bozzay József,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]