|
2022-05-13 21:00:26, péntek
|
| |
| |
A FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC
Ezekben a napokban Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúkra, valamint Szent Szervác püspökre emlékezünk. A közép-európai, így a magyar néphagyomány is ,,fagyosszentek" néven tartja őket számon.
Szent Pongrác vértanú (május 12.)
Az ázsiai Frígiában született. A 6. században keletkezett szenvedéstörténete szerint szüleit korán elvesztette. A tizennégy éves fiú nagybátyjával, Dénessel frígiai hazájából Rómába költözött, ahol találkozott Marcellinusz pápával és a keresztényekkel. Nemsokára Pongrác is, nagybátyja is megkeresztelkedtek. Pongrác részt vett a közösség imáin és áldozati ünnepein. Hamarosan a rejtőzködő pápát is felfedezte a hatóság, Pongrácot és nagybátyját szintén feljelentették a császárnál. Pongrác a császár előtt bátran védelmezte hitét és a keresztényeket. A fiút a Via Aurelián fejezték le 304-ben.
Tiszteletére az 5. századtól van bizonyíték. Szümmakhosz pápa (498-514) bazilikát emeltetett a Via Aurelián lévő sírja fölé. Rómában fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek ünnepi körmenetben a bazilikájához vonultak, ott levetették keresztelési ruhájukat és megújították hitvallásukat. Hitüket az ártatlan gyermek oltalma alá helyezték szeretetük és bizalmuk jeleként. E bizalom eskük megerősítéseként is szolgált bírói tárgyalásokon: a peres felek Pongrác sírjánál esküdtek meg arra, hogy igaz a vallomásuk. A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják.
Szent Szervác püspök (május 13.)
Tongeren püspöke volt, majd Maastricht városába települt át és az ottani egyházmegye püspöke lett. Jelentős szerepe volt a kereszténység terjesztésében Németalföld területén. Maastrichtban a korábbi római templom helyére felépíttette a Miasszonyunk-templomot, amely ma is a város egyik vallási központja. Kora egyik jelentős egyházi személyisége volt, rengeteget utazott és részt vett számos zsinaton és egyházi gyűlésen. Az eretnekek, különösen az arianizmus elkötelezett üldözője volt.
A legenda szerint, mikor a hunok Rómához közeledtek, Szervác az apostolok sírjánál imádkozott a veszedelem elhárításáért. A harmadik nap végén látomása volt: Szent Péter jelentette neki, hogy a gallok bűnei miatt Isten ítélete nem marad el, de az ő szülővárosát, Maastrichtet Isten megkíméli. Szervác néhány nappal később, 384 pünkösdhétfőjén, május 13-án halt meg. Szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó. Később templomot emeltek fölé és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg, ördöngös meggyógyult. Szervác hajdani jámbor népszerűségére jellemző, hogy legendája szerint ősei Jézus Krisztusnak voltak rokonai.
Szent Bonifác vértanú (május 14.)
Egy Aglaida nevű nemes hölgy szeretője és vagyonának őrzője volt. Később isteni intésre töredelmesen megbánták bűneiket, és elhatározták, hogy Bonifác a vértanúk holttesteinek megkeresésére indul, hátha ily módon, imáik révén üdvöt nyerhetnek. Néhány nap múlva Bonifác Tarsus városába érkezett. Leült a még élő, szenvedő vértanúk lábaihoz, bilincseiket csókolgatta, és így szólt: ,,Tapodjátok meg az ördögöt, Krisztus küzdő vértanúi! Csak még egy kicsit tartsatok ki! Rövid a szenvedés, amit örök nyugalom és kimondhatatlan megelégülés követ majd. E kínzások, amiket Isten iránti szeretetből elszenvedtek, csak ideig-óráig tartanak, egy pillanat alatt el is múlnak, és rövidesen az örök boldogság örömébe juttok, ahol Királyotok látásának örvendeztek, néki mennyei énekek dicséretét zengitek, az angyalok kórusában a halhatatlanság díszébe öltözve meglátjátok majd, amint az örök szenvedés poklában gyötrődnek pribékjeitek."
Bonifácot ezután elfogták. Ő megvallotta kereszténységét. A bíró feldühödött, felakasztatta, és testét addig szaggattatta vaskarmokkal, mígnem előtűntek csontjai; ezután hegyes nádakat szúrtak körmei alá. Bonifác az égre tekintve derűsen viselte a fájdalmakat. Látva ezt a gonosz bíró, szájába forró ólmot öntetett. A szent vértanú pedig ezt mondta: ,,Hálát adok neked, Uram, Jézus Krisztus, élő Isten fia." Ezután a bíró üstöt hozatott, megtöltette szurokkal, és Bonifácot fejjel lefelé a fortyogó szurokba tetette. Mivel ez sem ártott neki, megparancsolta, hogy fejezzék le. Bonifác május 14-én halt vértanúhalált. Rómában, a Latinnak nevezett út mentén temették el. Sok hitetlen tért meg Krisztus erejét látva a vértanúban.
* * *
,,Évszázados paraszti tapasztalat szerint - írja Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában - ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még szoborállítással sem remélték, hogy a fagyosszentek jóindulata megnyerhető."
A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között ugyan nincs összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Az ország különböző tájain különböző hiedelmek, történetek kapcsolódnak a fagyosszentekhez.
Topolyán úgy tartották: Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok. Ezért haragusznak ránk, emberekre.
Mindszent idősebb népe szerint e szentek úgy fagytak halálra, hogy nyomorult betegeket a saját ruhájukkal takargattak. A betegek életben maradtak, ők azonban belehaltak a hirtelen támadt hidegbe.
A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvastak az időre.
Baranya megyében és a Drávaszögben egyaránt ismert mondás: ,,Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."
Egy berettyóújfalusi rigmus pedig így hangzik: ,,Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz."
Ha májusi fagy érte a szőlőt, Eger szőlőművesei ezt mondták: ,,a fagyosszentek megszüreteltek".
A fagyosszenteket Göcsejben ,,fagyosnapok" néven tartják számon.
A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
A fagyosszentek az idén is kitesznek magukért: hidegfrontot, lehűlést, csapadékot és szélerősödést hoznak,ezek alaposan próbára teszik szervezetünket. Ma van Pongrác napja, holnap Szervácé, szombaton pedig Bonifácé. A Fagyosszenteknek nevezett hármasnak meglehetősen rossz a híre, nevükhöz Európa-szerte sok negatív jelző kapcsolódik. Azt tartják róluk, hogy a fokozatosan melegedő idő után néhány napra visszahozzák a hideget.
Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!" tartja a mondás. Talán nem is alaptalanul, hiszen, május 12., 13., 14., Pongrác, Szervác, és Bonifác, vagyis a fagyos szentek napjai. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy az amúgy általában elég enyhe májusi idő hirtelen lehűl, (éjszaka akár fagypontig is) a hazánkba beáramló hideg sarkvidéki légtömegek hatására. Valójában e három szent életű férfi halálra fagyott, hogy megvédje keresztény hitét, innen ered a fagyos szentek elnevezés.
A néphagyomány ide sorolja még a Zsófia-napot is, amely szintén fagyot hozhat. Ezért ajánlott a kényesebb zöldségeket pl.: uborka és bab, Zsófia- nap után elvetni, mert akkor kevesebb az esély rá, hogy elfagy a termés. A fagyos szenteket azonban még a kevésbé kényesebb növények is megsínylik.
Szorosan ide kötődik még május 25-e Orbán napja. Orbán a kocsmárosok és a bor védőszentje, ezért számtalan hagyomány kötődik hozzá. Megfigyelték, hogyha ezen a napon esik az eső akkor savanyú lesz a bor, viszont édes ha tiszta az idő. Hosszú távú időjárási megfigyelést is tehetünk ezen a napon: amilyen az idő aznap, olyan lesz az ősz.
Anélkül tehát, hogy okunk lenne rájuk büszkéknek lennünk, a ,,fagyosszentek"-et akár megtehetjük magyaroknak vagy legalább földieinknek is. Népünk ugyan, amely méltán fél tőlük s nemigen áldja őket, aligha fog hajlandóságot érezni magában arra, hogy adoptálja e kellemetlen vendégeket, akiknek garázdálkodásáért ugyanazzal a joggal, amivel a nyugati népek a magyar Alföldet vádolják, mi meg a tőlünk délkeletre terülő balkán félszigeti vidékeket vonhatnók felelősségre. Nem is hiába hangzik a magyar ember fülében a három legfőbb fagyos-szentnek a neve, a Pongrác, Szervác és Bonifác név, olyan ,,rácosan".
Pedig e három jámbor szentje az Istennek igazán nem tehet róla semmit, ha kalendáriuma évfordulójuk épp e rosszhírű napokra esik. Ők igazán semmivel sem szolgáltak rá sem életükben, sem halálukban, hogy ily szomorú dicsőségre tegyenek szert a hagyományos meteorológia révén. Csakhogy ez nem sokat törődve az ő ártatlanságukkal, bizony megtette őket annak a jelenségnek az okaivá, amely rendesen az ő emléknapjaikhoz fűződik. Erre vall a magyar nevükön a ,,fagyosszentek" címén kívül az is, amelyet Dél-Németországban viselnek, ahol ,,Eismänner" (jégemberek) néven ismeretesek, holott Észak-Németországban ,,Die drei gestrengen Herrn" (a három rideg nagyúr) a még ünnepélyesebb titulusuk.
/Katona Lajos: Folklór-kalendárium részlet/
Link
Ady Endre: FAGYOSSZENTEK
Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
- Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
- Nos, tartottak künn térzenét?
- Igen - szólt kurtán, fagyosan.
- A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita...
Csukás István: HARANGVIRÁG, MEGGYFA
Harangvirág csöngettyűz,
apró csengők nyelvelnek.
Harangvirág a pohárban,
mint a szelek viharában,
békét kondít egeknek.
Meggyfa: fehér menyasszony,
kivirul minden tavaszon,
nem tudja miért fakasszon
öntestéből virágokat,
semmiből, magból világokat
s ősszel veszítsen lombokat,
csak növeszti méhnek, égnek,
zümmögve nyarat ígérnek -
súlyos mámornak, holdtöltének;
s még jönnek a fagyosszentek,
fagyot hoznak, rendet tesznek,
fagyos ujjal ölelgetnek.
Kulcsár Evanna: FAGYOSSZENTEK
Itt vannak a fagyosszentek
hoztak esőt, hideg szelet.
Pongrác mondja: erős vagyok,
enyém minden, a hatalom,
viszem mind, ha úgy akarom
kertekben mi termett, hajtott.
Szervác, a "megmentett" koma
másodikként jön a sorban.
Rátesz még egy nagy lapáttal,
tépi, rázza szegény fákat.
Bonifác már a harmadik,
szentnek "homo boni fati"!
Hova lesz a jó sors, ha most
elvisz mindent, borsót, babot?
Utolsóként jöhet még egy
május végi fagyosszentnek,
"városi"-nak mondták régen
- Orbán nálunk az ő neve,
ki védőszentje szőlőnek
és a szőlőtermesztőknek.
Ám ha arra jön meg kedve,
gazdák előtt leszüretel,
szőlő zsenge, zöld hajtását
csúf feketére festi át.
Ezért aztán körmenetben
gazdák mennek szőlőhegyre,
hol egy kőszobor áll, Orbán,
hozzá száll sok ima, fohász.
Kérik ők a kegyes Szentet,
szőllejüket kímélje meg
fagytól és a jégveréstől,
mindenféle betegségtől.
Legyen jó bor, meg pálinka,
- oly őszinte az áhítat!
Így telik el szép tavaszunk,
volt már ősz és meleg nyarunk.
Évszakoknak kavalkádja
embereket megtréfálta.
Pete László Miklós: FAGYOSSZENTEK
Három vad pírszinges srác,
Szervác, Pongrác, Bonifác -
Tombol hosszú napokon;
Homokon meg romokon.
Az öreg Nap szédeleg,
Elmenekült a meleg,
A szél se veszi zokon,
Eső kopog fadobon.
Fagyosszentek idején
Minden mese koravén,
Esőcseppek rejtekén
Rejtőzik a friss remény.
Fagyosszentek ideje,
Az év bűnbánó helye,
Lomha bánat szemereg,
Esőcsepp és könny pereg.
Nap fején a glória
Ködös melankólia,
Felhőn borús a redő,
Esővel gyón az Idő.
Fagyosszentek reggelén,
Világ néma peremén,
Néma kráter-ég alatt
Megpihen a pillanat.
Az Idő árja halad,
S a napok, mint vén halak,
Hömpölygő idő-vízen
Tovaúsznak szelíden.
Fagyos reggel, vén ravasz,
S az elröppenő tavasz
Önmagát gyászolja már,
Könnyben ázik a határ.
Fagyosszentek reggele
Halott reménnyel tele,
Szél és bánat: két rokon,
S konok Hit jár tű-fokon.
Fagyosszentek reggelén
Nyárral kokettál a Tél;
S világvége hiteget
Könnyen szálló hiteket.
Fagyosszentek alkonya
Újuló remény hona,
A felhőfront somolyog,
De a Föld tovább forog.
Vén fagyosszent, vén halál,
Itt az Élet dala száll;
A gyász mindig ugyanaz,
De jövőt hoz a Tavasz.
Fagyosszentek zord ege,
A Múlt múló hidege
Utunkba hiába áll;
Úgyis eljön már a Nyár.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Évszakok |
|
|
|
Címkék: ártatlanságukkal, megerősítéseként, szoborállítással, fagyosszenteknek, fagyosszentekhez, berettyóújfalusi, pünkösdhétfőjén, kereszténységét, kalendáriumában, agyoncsipkedték, keresztényekkel, fagyosszenteket, emléknapjaikhoz, megkereszteltek, fagyosszentnek, németországban, megszüreteltek, kimondhatatlan, népszerűségére, szervezetünket, terjesztésében, megparancsolta, feljelentették, keresztényeket, legvalószínűbb, halhatatlanság, fagyosszentek, fehérvasárnap, szélerősödést, holttesteinek, vértanúhalált, megkeresésére, garabonciások, hajlandóságot, hitvallásukat, bazilikájához, napokban Szent, magyar néphagyomány, ázsiai Frígiában, tizennégy éves, közösség imáin, rejtőzködő pápát, császár előtt, újonnan megkereszteltek, bazilikájához vonultak, ártatlan gyermek, peres felek, késő középkor, tizennégy segítőszent, ottani egyházmegye, kereszténység terjesztésében, korábbi római, Szent Pongrác, Szent Bonifác, Szent Szervác, Nemsokára Pongrác, Szent Péter, Maastrichtet Isten, Jézus Krisztusnak, Bonifác Tarsus, Jézus Krisztus, Bálint Sándor Ünnepi, Katona Lajos, Odazárni Bonifácot, Csukás István, Kulcsár Evanna, Pete László Miklós,
|
|
Online
