Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Isten ostorai - A HUNOK
  2022-10-18 21:15:38, kedd
 
 







ISTEN OSTORAI - A HUNOK




Mottó:

Hogy a hunok legvalódibb fajtájából származhatom, arra az is elég bizonyíték, hogy a legszebb Alpok közt Svájcban, vagy Itália legbujább völgyeiben és tájain sem vagyok képes oly forrón, lelkesen és rajongón érezni és élni, mint hazám pusztáin és síkságain.

Széchenyi István



A hunok Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, ismeretlen nyelvű nomád nép tagjai voltak, Kárpát-medencei központtal Attila királyuk Hun Birodalmat hozott létre. A legelfogadottabb nézet szerint a hsziungnuk voltak a későbbi hunok - azaz a közép-ázsiai és európai hunok - ősei.

Attila hun király /2. szeptember 406 - 453/, gyakran Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele az európai hunok leghíresebb nagykirálya. A Képes krónika szerint: "Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora."

A Képes krónika szerint 410 körül született Mundzuk fiaként. Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

A 440-es években két hadjáratot vezetett a Balkán-félszigeten a Keletrómai Birodalom ellen, magát Konstantinápolyt is fenyegetve. 451-ben a korábban szövetséges Nyugatrómai Birodalom ellen fordult, egészen Orléans-ig törve előre. A fővárosából, Ravennából űzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt, 452-ben.

Bár a birodalma halála után szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az ,,Isten ostora" névvel illették. Történetíróink viszont művelt és nemes uralkodóként tartják számon, ezt támasztja alá az egyetlen korabeli beszámoló szerzője, Priszkosz rétor is. Három viking sagában és a Nibelung-énekben is fontos szerepet játszik. Wikipedia

Forrás: https://quotepark.com/hu/szerzok/attila-hun-kiraly/








A HUNOK EREDETE


A hunok a kínai történészek feltételezése szerint a hsziungnuk leszármazottai lehettek, akik fél évezreden át uralták Belső-Ázsia keleti területeit. Birodalmuk az i. e. 3. századtól az i. sz. 2. századig állott fenn.

A kínai történészek nézete szerint a hsziungnuk voltak a későbbi hunok - azaz a közép-ázsiai és európai hunok - ősei. Feltevésüket alátámasztja, hogy a szogdok a hsziungnukat xwn (khun) névvel illették, helyénvaló tehát a hsziungnukat ázsiai hunoknak is címezni.

A hsziungnuk szakadatlanul hadban álltak a kínai seregekkel, s többek között e véget nem érő viszálykodás miatt építtették meg a kínai uralkodók a kínai nagy falat. A kínaiak végül, a korai Han uralkodócsalád idejében, legyőzték ősi ellenségüket. A hsziungnuk szövetsége ekkor két részre bomlott. Északinak nevezett águkból származhattak a hunok, s egyes tudósok vélekedése szerint az avarok és a magyarok.

A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották. Nyelvük, legalábbis az uralkodó népességé, a török nyelvek közé tartozhatott. Birodalmuk - melynek központja egy időben a Kárpát-medence volt - írott források alapján jól ismert, a hunok társadalmáról azonban viszonylag kevés feljegyzéssel rendelkezünk.







TÖRTÉNETÜK


Kínai forrásokban a hunok nevét első ízben az i. e. 318. évben említik, akik i.e. 4-3. században elfoglalta területük északi részét, valamint az északnyugati területek pusztáit a Sárga-folyó nagy kanyarulatánál. A hunok szövetségét az i. e. 215. évben megrendítették az egységbe tömörült kínaiak hadjáratai,azonban a hunok megtörték Kao-cu császár erejét, kényszerítették, hogy Kína számára megalázó egyezményt írjon alá (i. e. 198.), és visszafoglalták és biztosították uralmukat Kelet-Ázsia pusztai népei fölött - az i. e. 121-119. évben azonban Kína támadásba lendült, s végül északra, a Góbin túli területekre űzte ellenségeit. A hunok a Szelenga vízgyűjtő területén telepedtek le. - az i. e. 121-119. évben azonban Kína támadásba lendült, s végül északra, a Góbin túli területekre űzte ellenségeit. A hunok a Szelenga vízgyűjtő területén telepedtek le.

Ez időben Közép-Ázsia népei, legalábbis névlegesen, elismerték a hunok hatalmát. A hunok közvetlen befolyása nyugaton mindazonáltal csak a Tarim-medence északkeleti részére, valamint a Turfani-medence vidékére terjedt ki.

Miután a kínaiak északra űzték őket, a hunok erejét megosztották a belső viszályok. Fejedelmek váltották egymást gyors egymásutánban, s helyi kiskirályok küzdöttek egymással a hatalomért. A széthúzást kihasználták a kínaiak, és i. e. 115-60. között harcba szálltak a nyugati területek birtoklásáért. A kínaik végül elfoglalták, s igazgatásuk alá vonták a nyugati területeket. Sikerek és
vereségek után a szövetségük is kettészakadt, egyes hun törzsek megadták magukat és behódoltak, Kina határain belül telepedtek le, vagy tovább folytatták a harcot.

Birodalmuk összeomlása (i. sz. 91.) után a hunok kirajzottak Belső-Ázsia pusztáiról.

A 350. évben Közép-Ázsia területének egy részét hódító lovasnép vette birtokba. Első ismert szállásterülete a közép-ázsiai puszta volt, ahová a hsziungnu állam összeomlása után költözhettek. A hunok másik nagyobb szállásterülete a Volga, illetve a Déli-Urál vidékén volt.

A belső-ázsiai törökös népek - a hunok szövetségének részesei - a 350. évben elsőként az ott élők közép-ázsiai birtokait rohanták meg, s velük egybevegyülve a kelet-európai pusztán élő alán (ászi) és germán csoportokra törtek. Egy részüket elűzték, kiszorították lakóhelyükről, más részüket uralmuk alá hajtották, s ezekkel egyesülve Délkelet- és Közép-Európát fenyegették. Az európai hunoknak nevezett kötelék tehát az uralkodó törökök, szkíta ászik, valamint germánok csoportjaiból szerveződött. Előőrseik a 4. század végén jelentek meg a Kárpát-medencében

A 375. évben, Balambér (Valamibir) vezetésével - feltételezések szerint a Volgán keltek át - a kelet-európai puszta lakóit (többek között az alánokat és a keleti gótokat) uralmuk alá hajtva erős birodalmat hoztak létre.

A hunok az i. sz. 375. évben megrohanta a Donnál lakóknak, Don-mellékieknek nevezett alánok területeit. A legyőzött alánok csatlakoztak a hunok szövetségéhez. A következő mintegy három évtizedben a hun és alán nevet oly sokszor említik együtt, hogy a hunok (törökös népek szövetsége) és a szkíták összekovácsolódásában és szoros együttműködésében kételkedni nemigen lehet

A 376. évtől a hunok urai lettek a kelet-európai pusztának. Vezérlő törzseik a puszta keleti felében, előretolt csapataik pedig az Al-Duna vidékén táboroztak le. A 377. évben hunok és alánok kisebb kötelékei már a gótok szövetségeseként léptek fel a római erőkkel szemben.

A következő évben az Al-Duna vidékéig jutottak. A Balkán-félszigeten több sikeres hadjáratot vezettek, többek között a Keletrómai Birodalom ellen is, bár ezek kezdetben csak felderítő portyázások voltak. --

A hunok előrenyomulása folytatódott. Ez idő tájt maguk a hunok vezérlő fejedelmei és kíséretükben levő csapatok is a Havasalföldön ütötték fel sátraikat. A Kárpát-medence északi részét benépesítő nyugati germánok a hunok elől a mai Csehország és Dél-Németország vidékére menekültek. A hunok ekkor már Alföldünk nagyobb részét birtokolták. Urai lettek az itt élő, korábban letelepedett korai szkítáknak, keltáknak stb.

434-ben meghalt Roas, a hunok fejedelme, s hatalmát öcscsének, Mundzuk-nak fiai: Attila és Bléda örökölték.


A HUNOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN


A hunok a 4. század végén foglalták el a Kárpát-medence területét, pontosabban csak az Alföld keleti felét. A rómaiak Pannonia és Valeria tartományt Attila uralkodásának kezdetén engedték át a hunoknak.

A hunok - Ruga, Bleda (Buda) és Attila vezetésével - kezdetben a Nyugatrómai Birodalom szövetségesei voltak. Seregeik katonai támogatást nyújtottak Rómának Bizánc ellen. Amikor a két birodalom között - a Bizánc elleni két nagy hadjárat eredményeként - erőegyensúly alakult ki, Attila Róma ellen fordult.







TÁMADÁSOK A RÓMAI BIRODALOM ELLEN


Csakhamar rettegett szomszédai lettek a hunok a 395-ben végkép megoszlott birodalom keleti felének, vagyis a görög császárságnak. Attila és Bléda egyesítették a hun törzseket s legyőzvén az ellenkező társfejedelmeket, az egész hun népet hatalmuk alá hajtották. 444-ben Attila egyedüli ura lett a birodalomnak, mely akkor már a Fekete-tengertől a stájer hegyekig s az Al-Dunától a Keleti tengerig terjedt. Alattvalói között a hunokon kívül germánokat, szarmát és szláv népeket találunk, a kik félelemmel párosult tisztelettel tekintettek reá s készek voltak őt követni bárhova. Attila meghagyta fejedelmeiket, nem bántotta vallásukat, szokásaikat, csupán azt követelte tőlük, hogy hadba kövessék és adót fizessenek neki.

Attila, mint a hunok általában, zömök testű, széles vállú, nagy fejű, apró szemű, lapos orrú, ritka szakállú s barnabőrű férfiú volt. Föllépése tiszteletet parancsolt: fejét hátra szegve, nyugtalanul s büszkén tekintett maga körül; komoly arczán dac és büszkeség tükröződött. Ha fölingerelték, arcza elkomorult, szemei szikráztak; a legelszántabbat is elhagyta ilyenkor bátorsága. De nyájas és nagylelkű is tudott lenni.

Övéi tisztelték igazságos voltáért, ellenségei rettegtek haragjától. Szerette, ha pompa vette körül, maga azonban ruházatában, fegyverzetében és életmódjában az egyszerűséget kedvelte. Alakja mélyen bevésődött a népek emlékezetébe; századok múlva is regéltek róla ,,Isten ostoráról", ahogy nevezték. Igy nevezte ő maga-magát is, azt állítván, hogy a hadisten kardját bírja, melyet egy pásztor a fűben talált s neki adott. Ha e kardot a földbe szúrta - igy szólt a monda - a népeket rettegés fogta el és Róma meg Konstantinápoly megrendült. De nemcsak kardjával győzött ellenségein, hanem csellel, ravaszsággal is; barátságot színlelt s akkor támadt rájok, mikor nem is várták. Annyi bizonyos, hogy hatalmas ember volt, a legkiválóbb mindama barbárok közt, kik Róma végső napjaiban a történelem szinterére léptek s a császárok trónját megdöntötték.

Mindjárt uralkodása kezdetén megkétszereztette az adót, mit a keleti császár elődjének, Roasnak fizetett, de ez nem tartotta vissza attól, hogy 441-ben be ne törjön a birodalomba. Bevette Viminaciumot, Ratiariát, Singidunumot, majd átkelt a Száván és elfoglalta Sirmiumot; aztán Thráciának fordulva, seregei Naissusig (ma Nis) hatoltak s ezt a várost, valamint Sardicát (ma Szófia) is fölprédálták és lerombolták. De még nagyobb csapást mért Attila a keleti birodalomra 446-ban: hatvan várost dult föl s pusztitva egész a Thermopylékig nyomult. II. Theodosius császár képtelen lévén az ellentállásra, békét ajánlott, melyet meg is kötöttek oly föltétellel, hogy Attila tüstént hat ezer font aranyat kapjon hadi kárpótlásul, azon kívül két ezer száz fontot évi adó fejében.


Görög követek tisztelgése Attila nejénél (Knackfuss H. rajza.)





A béke néhány éve következett ezután. Ez időben, 449-ben történt, hogy II. Theodosius császár követséget menesztett Attilához. A követséghez Priscus (Rhetor) görög történetíró is csatlakozott, a ki útjukról, élményeikről, továbbá Attiláról és országáról igen érdekes följegyzéseket hagyott reánk.
A követek útja feldúlt városokon és csontokkal borított csatatereken vezetett keresztül. A mai Szendrő táján hun révészek átszállították őket a Dunán, melynek közelében érték Attila sátor-táborát. A hun király e vidéken nagy vadászatot tartott, a mi a hunoknál épugy, mint később a mongoloknál, a hadgyakorlatnak egy neme volt. A követeket Attila sátorában, fa-széken ülve fogadta; meghallgatta üdvözletüket s átvette a császár levelét és ajándékait; közben rátámadt a görög tolmácsra, a miért a császár egy korábbi egyezség értelmében a szökevényeket egytől-egyig ki nem szolgáltatta. Két nappal utóbb Attila hunjaival megindult székhelye felé, hova a császár emberei is követték. Lapályos, hajózható folyóktól (Priscus ezek között a Drékon-t, a Tigas-t és a Tifézasz-t említi, melyek közül a Drékon talán a Béga, a Tigasz a Tisza, a Tifézasz pedig kétségtelenül a Temes) öntözött vidékén, északi irányban haladtak, mi közben több falut értek, melyeknek lakói étellel-itallal és szállással kínálták meg őket. Ételül kölest, italul egy méd-nevű italt (méz-ser?) kaptak; szolgáik szintén kölest, továbbá árpából készült italt, melyet a hunok kám-nak híttak. Körülbelül egy heti utat tévén, a követek Attila székvárosába érkeztek.

A hazatérő királyt ünnepélyesen fogadták alattvalói: fehér fátyolos leányok jöttek eléje s dalokkal üdvözölték. Attila székvárosának házai, kivéve a fővezér fürdőjét, egytől-egyig fából voltak építve, mert kőnek híre sem volt azon a vidéken; a fát is máshonnan hozták oda. Attila székhelye tehát csakis az alföldön, valahol a Tisza közelében lehetett. A királyi palota szintén fából volt építve, egy halom tetején, s czifra tornyaival s kerítésével kivált a többi épület közül.

Palotájában Attila fényes lakomát adott, melyre a császár követei is hivatalosak valának. A vendégek a fal mentén, kis asztalok mellett foglaltak helyet, rangjuk szerint, Attila pedig fönt a terem közepén, egy kereveten ült, mely mögött, nehány lépcsőnyi magasságban, hímzett függönyökkel takart ágya állott. Ebéd előtt s minden fogásnál előléptek a pohárnokok, arany és ezüst kupákban bort nyujtva a vendégeknek, melyeket azok Attila egészségeért kiürítettek, ki viszont őket köszöntötte föl. Beesteledvén, fáklyákat gyujtottak s két dalnok lépett be, akik dalaikban Attila győzelmeit és vitézségét dicsőítették.

,,A vendégek szemeiket rájuk függeszték - írja Priscus - némelyek a dalban gyönyörködének, mások a csatákra visszaemlékezve gondolatokba mélyedének, mások pedig, kiket a kor elgyöngített és nyugalomra kárhoztatott, könnyekre fakadának."

Alig hangzott el a dal, egy féleszű hun - afféle udvari bolond - nevettette meg a társaságot sületlen beszédjével. Majd egy törpe szerecsen lépett be, hun, latin és gót szavakat hadarva össze. Hangos kaczaj kísérte beszédjét; mindenki nevetett, csak Attila őrizte meg komolyságát. De midőn legkisebb fia, Ernák bejött s hozzáfutott, arcza egy pillanatra mégis földerült: megcsipte a kis fiu képét, és mosolygó szemmel nézett reá.

A vendégeknek feltünt, hogy míg nekik ezüst tányérokon hordják fel a sokféle ételt, s arany meg ezüst kupákban szolgálják fel a bort, Attila egyszerű fatálon csak húst eszik és fa-kupából iszik; csodálkozással vették észre azt is, hogy míg a hun főemberek ruhája, kardkötője csak úgy ragyog az aranytól és drágakőtől, Attiláé a lehető legegyszerűbb.

A császár követei Attila egyik nejénél Kréká-nál vagy Réká-nál is tisztelegtek, hogy átadják neki a császár ajándékait. A királynét puha kereveten ülve találták. Szolgák sürgölődtek körülötte, szolgáló leányai pedig előtte ültek a szőnyegekkel borított földön, és tarka szöveteket hímeztek, a milyeneket a hunok ruhájuk fölött szoktak viselni.


Attila lakomája Than Mór falfestménye. Budapesten, a vigadó épületében.





450-ben meghalt II. Theodosius s Marcianus ült a császári székbe, ki Attila követeinek, midőn az adót sürgették, azt felelé, hogy ajándékokat csak barátai számára tart, ellenségei számára ellenben fegyvert és katonát; s hogy biztosítsa magát, megerősíté birodalma határait és szaporítá seregét.
Attila jobbnak látta a támadást máskorra halasztani s a nyugati birodalom ellen fordult. Gaizerik, az Afrikába vándorolt vandálok királya is ösztökélte, a ki attól félt, hogy a Déli Galliában és Spanyolországban megtelepedett nyugati gótok a rómaiakkal egyesülve reátámadnak. Ürügyül azt hozta föl Attila, hogy III. Valentinianus császár megtagadta tőle nővérének, Honóriá-nak kezét, holott ez maga küldött volt neki jegygyürűt, minek alapján aztán Attila Honóriát s a birodalom felét követelte.

451 elején megindítá félmilliónyi hadát, melynek magvát a hunokon kívül gepidák és keleti gótok tették. A Duna mindkét partján nyomult előre, ut közben több germán népet csatlakozásra kényszerítvén. A Rajnán átkelve egymás után foglalta el és dúlta föl gótok országának tartott. Igy jutott Orleans városáig, melyet heteken át ostromolt s már-már be is vett, midőn megjelent Aëtius, a római sereg vezére s a vele szövetkezett Theodorik, a nyugati gótok királya, hadaikkal. Aëtius, ,,az utolsó római," Roas idejében kezesül a hun király udvarában tartózkodott s ezóta Attilával barátságos viszonyban állott. Attila ajándékokkal kedveskedett neki, a többi között egy törpével is, Aëtius viszont római irnokokat küldött Attilának.

A hun király betörésével Galliába a jó viszony természetesen megszakadt közöttük s a két jó barát mint ellenség állt egymással szemközt.

Amint Aëtius és Theodorik Orleanshoz érkeztek, Attila a Champagne sík vidékére vonult vissza, s itt, a catalaunumi vagy mauriacumi mezőn, Troyes közelében, ütközött meg velök.

A catalaunumi csata egyike a legnagyobbaknak, melyekről a történelem emlékezik. A sereg fölállítása hun részről úgy történt, hogy középen hunjaival Attila foglalt állást, a jobb szárnyat Ardarik, a gepidák királya, a balszárnyat ellenben Valamir, a keleti gótok királya vezette. A rómaiak részén Aëtius állt a balszárnyon, Theodorik, a nyugati góthok királya, a jobb szárnyon, középen pedig Sangiban, az alánok fejedelme.

Csata előtt Attila beszédet tartott vitézeihez; tanácslá nekik, hogy a rómaiakat föl sem véve, rohanjanak az alánokra és a nyugati gótokra.

,,Mutassátok meg elszántságtokat, mutassátok meg fegyvereitek erejét - így szólt hozzájok. Kinek élni kell, fegyver nem találja; kinek halni kell, eléri végzete, ha veszteg marad is. Én sujtom az első kelevézt az ellenre; ki nyugton maradhat, midőn Attila harczol, az már halva van!"

A harcz a csatamezőn emelkedő halom körül folyt, melyet mindkét részről elfogalni törekedtek. Attila már áttörte az alánok sorait s teljes erővel a nyugati gótokra veté magát, hol Theodorik lándzsától találva halva bukott le lováról; de ekkor Thorismund, az elesett király fia, népe élére áll s oly hévvel támadja meg az előretört hunokat, hogy hátrálniok kellett. Az éj beálltával Attila szekértáborába zárkózott, s tartva az éjjeli támadástól, a nyergeket halomra rakatta, el lévén határozva, hogy meggyújtja azokat s a lángokba veti magát, ha megtámadnák. Miért, miért nem? a támadás elmaradt, s Attila megfogyott seregével (mindkét részről állítólag 180,000-en estek el) háborítatlanul visszatérhetett országába.


Attila és Leo pápa - Raffael Santi festménye. Rómában, a Vatikánban.





A catalaunumi csatáról sok rege szól s ez is mutatja borzasztó voltát. Csata előtt való nap Attila katonái egy közeli erdőben egy jámbor remetét fogtak, ki jövendőmondó hírében állt. Attila kedvet kapott őt megkérdezni.

,,Te Isten ostora vagy - mondta a remete - a pőröly, mellyel az isteni gondviselés a világot sujtja; de Isten eltöri, mikor akarja, bosszuja szerszámait, s a kardot egyik kézből a másikba bocsátja. Tudd meg tehát: meg leszesz győzve a rómaiak ellen való csatában, hogy megismerd a hatalmat, mely nem a földről jő."

Nem bízván a jóslatba, Attila fölszólítá a hun bűbájosokat, hogy jövőt lássanak ők is. Mint ily esetben szokták, lefejtették a húst a csontról, s ezt tűzre tartván, a csontrepedésből jósoltak. A jóslat úgy szólt, hogy Attilát legyőzik, de az ellenség vezére el fog esni. Attila a jóslatot Aëtiusra magyarázta s úgy vélte, hogy az ő halála fölér egy csatavesztéssel. A csatamezőn patak folyt keresztül csendes folyással, mely az elesettek és sebesültek vérétől egyszerre megáradt. S midőn leszállt az éj s véget vetett a harcznak, az elesettek lelkei a levegőben tovább viaskodtak egymással.

A következő évben Itáliába rontott s pusztasággá változtatá a Pó mellékét; beveszi Aquiléját, Milanót, Páviát, majd átkel a folyón s pusztítja a jobbparti városokat is.

E hadjáratát a monda különösen kiszínezi. Aquiléja ostroma hosszúra nyulván, a hunok zúgolódnak s Attila el is akar már vonulni, midőn gólyákat lát, melyek elhagyják a háztetőire rakott fészküket s fiaikkal elvonulnak. Attila ezt kedvező jelnek vette, újult erővel megrohanja a várost, beveszi és földig rombolja. A visszatérésre is csodálatos esemény bírja. Midőn Leo pápával találkozék, a pápa feje fölött két férfit látott lebegni, a kik kardjukat villogtatva fenyegető pillantást vetettek reája. E látvány annyira megrémíté, hogy nem merte Rómát megtámadni.

A 452. évben Attila betört Italiába, és Róma felé vonult. III. Valentinianus császár Ravenna erős falai mögött keresett menedéket. A római egyház tanácsadói I. Leó pápának is a menekülést javasolták. Ő azonban, a mesés történet szerint, egy különösen finoman megmunkált arany karperecet emelt fel az asztalról, és a következőket mondta:

,,Ez a hunok munkája. Egy nép, amelyik ilyen műalkotásokra képes, hajlandó lesz az Élet igéjének befogadására is."

Kíséretével Mantova falainál találkozott Attilával, és sikerült elérnie, hogy a hunok megkíméljék Róma városát, s békét kössenek. A hunokat azonban vélhetően nem a pápa szavai késztették visszavonulásra, hanem a dühöngő járvány, s hogy ez időben Bizánc keleten megtámadta a hun birtokokat.





Attila halála (Naue Gy. rajza.)





ATTILA HALÁLA ÉS A HUN BIRODALOM FELOSZTÁSA


I. sz. 452-re Attila birodalma a mai Oroszországtól Magyarországon és Németországon át Franciaországig húzódott. Rendszeres hadiadót szedett Rómától és még egy római hadvezér fizetését is megkapta miközben római területen portyázott és római városokat pusztított el. I. sz. 453-ban Attila feleségül vette a fiatal Ildikót, és Priscus szerint túl sokat ivott az esküvőjén. Jordanes, Priscus beszámolóját követve, így írta le Attila halálát:

... lakodalma alkalmával tulságos vigságnak adván magát, a bor és álomtól elnyomatva hanyatt feküdt és bőséges vére, amely szokás szerint az orrán folyt el, mikor szokott útján megakadt, halálhozó uton torkába ömölvén, megölte. Így a harczban dicsősége királynak a részegség szégyenletes kimulást okozott. (49. fejezet, dr. Bokor János fordítása)

Az egész hadsereg gyászolta a vezetőjét. Attila lovasai vérrel kenték be az arcukat és lassan lovagoltak körbe-körbe a sátor körül, ahol a holttest feküdt.

Priscus rétor szerint, a katonái levágták a hosszú hajukat és megvágták az arcukat "hogy a valaha volt legnagyobb harcost ne az asszonyok könnyeivel és jajgatásával, hanem harcosok vérével gyászolják." Ezután egy gyásznap következett halotti torral és halotti játékokkal; az ünneplés és a gyász elegyének régi hagyományai voltak az ókori világban. Azon az éjszakán, bőven a Római Birodalom határain kívül, eltemették Attilát. Három koporsóban helyezték végső nyugalomra, a belső aranyból volt, a középső ezüstből, a külső pedig vasból. Az arany és az ezüst a hódításai alatt összeszedett hadizsákmányt szimbolizálta, míg a vas kemény szürkesége a háborús győzelmekre utalt.

A legenda szerint eltérítettek egy folyót, Attilát a folyómederbe temették, majd visszaeresztették a vizet, ami így elfedte a sírhelyet. A temetésen részt vevőket mind megölték, hogy ne tudják elárulni a pontos helyet. Kelly szerint, "ők is dicsőséges halált haltak", ugyanis a temetési szertartás részeként haltak meg egy kiváló harcos tiszteletére, aki rengeteget tett az embereiért.

Halála után fiai nem tudtak megegyezni örökségük ügyében; viszálykodásuk meggyengítette a hunok birodalmát. A küzdelemből Ellák került ki győztesen, hatalmát azonban nem tudta megszilárdítani. A germán hűbéres szövetségesek fellázadtak uralma ellen. A lázadók több csatában megverték a hunokat, és a Nedao melletti csatában legyőzték őket /I. sz. 454-ben/. A harcokban Ellák is elesett. A hunok maradékai a Keleti-Balkánon telepedtek le, illetve visszavonultak a kelet-európai pusztára.

A hunok befolyása a Kárpát-medencében megszűnt, területét az egymással marakodó germán királyságok vették birtokba. A hunok maradékai (beleértve alán szövetségeseik töredékeit is) a Havasalföldön, illetve Keleti-Balkán területén leltek hazára, s néhány évszázad alatt összekovácsolódtak a helyben lakókkal. A hunok másik része a kelet-európai pusztára vonult vissza.


ROKON NÉPCSOPORTOK - SZÉKELYEK, A HUNOK LESZÁRMAZOTTAI -


A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelyek eredetére vonatkozóan több - egymásnak ellentmondó - elmélet létezik. Első okleveles említésük 1116-ból maradt fenn, eredetileg a Magyar Királyság nyugati gyepűinek mentén éltek.

A középkori székelységet még két csoportra lehetett osztani, a nyugati és a keleti székelységre. A valószínűleg kisebb létszámú nyugati székelység a 14. századra azonban teljesen beolvadt a magyarságba. A keleti székelység az áttelepítései során, hasonlóan más nemzetiségekhez - besenyők, szászok, kunok - az ország más közrendű népeitől eltérő sajátos-kiváltságos jogot (mai fogalmak szerint: önkormányzatot) kapott. A 15. századtól kezdve Erdélyben külön rendi nemzetnek minősült.

Jelenleg a székelyek elsősorban az Erdély keleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része is. A bukovinai székelyek az 1764-es ,,madéfalvi veszedelem" után menekültek át a Kárpátokon túlra, onnan a 19. és a 20. században telepítették vissza őket, ma főként Tolna és Baranya megyékben, illetve a Vajdaságban élnek. Jelentős számban telepedtek meg székelyek Budapesten, Magyarország, Moldva és Erdély egyéb részein, Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában.

A székelyek eredethagyományát a középkori magyar gesztaszerzők foglalták írásba, akik az 5. századi hunok leszármazottaiként emlékeztek meg róluk. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8-9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint pedig már a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket.

A székelyek tömegesen vettek részt a magyar szabadságharcban, képviselőik a magyar nemzet részének tekintették a székely népet. A területi igazgatási rendszerüket a szék rendszert az 1876-os megyerendezés szüntette meg. Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláskor a mai értelemben vett Székelyföld területén 810 367 főből 581 159 vallotta magát magyarnak, ők tették ki az ottani lakosság 71,72 százalékát. A román hatóságok különösen 1960 és 1989 között, a kommunista uralom időszakában jelentős asszimilációs-beolvasztó politikát folytattak a székelyekkel szemben. Székelyföld területe jelenleg a központilag irányított román államigazgatás fennhatósága alá tartozik; az 1990-es évektől mostanáig a magyarság szószólói folyamatosan megfogalmazták és megfogalmazzák az igényt Székelyföld területi autonómiájára.

A székelyek eredete, a székely népnév etimológiája a magyar történetírás egyik örökzöld témája. Tény viszont, hogy a székelyek: magyar néprajzi csoport Erdély DK-i részében. Mi akik magyarként nőttünk fel és az volt mindig a tudatomban, hogy a székelyföldi is pont olyan magyar, mint az anyaországi magyar, csak ez utóbbi a hiányos történelmi ismeretei okán kicsivel több butaságot hord össze, mivel sokuk számára már az is meglepő tény, hogy itt is magyarul beszélnek.

A székelyek mindig ,,magyarok" voltak, nyelvük a legősibb magyar nyelv jellegeit őrzi; az ősi magyar írás a ,,székely rovásírásban" náluk maradt meg legtovább. Társadalmi berendezkedésük - a földközösség, a zárt katonai szervezet (főnemesek, lófők és gyalogok), a székely kiváltságok, a nemzetségek szerinti birtoklás és a székekre, nemekre való tagozódás - sokáig megmaradt. A székelyek hun eredetét először a XVIII. században kérdőjelezték meg, amikor a hun nép utódának hinni magát a rebellis magyar nép egy csoportjának, már maga kész veszedelem volt. Ebben a monarchikus időben a magyarság ,,ázsiai" eredetének vallása is szégyennek tűnt. A székelység deheroizálásában a múlt századi finnugriták magyarellenes eszméi mellett a román nacionalistáknak sovinisztává való válása is fontos szerepet játszott. Ezután a ,,dáko-román" elmélettel - amely szerint a románok a trák eredetű dák népnek és a rómaiaknak utódai - próbálták a székelység ősiségét - nem sok sikerrel - kétségbe vonni.

Ezek után joggal felmerül bennem a kérdés: vajon magyarnak valják-e magukat: a jászok, a palócok, a matyók, a hajdúk netán a gyimesi csángók. (Forrás: Székelyhon.ro →


HUN - MAGYAR ROKONSÁG


A hsziungnuknak, valamint a hunoknak (Attila népének, bolgároknak) nevezett népesség, illetve a magyarok kapcsolatának kérdését számos tudományág szakértői - régészek, nyelvészek, az örökléstan szakemberei stb. - tanulmányozták már.

A régészek a tárgyi emlékek hasonlóságában látják megtestesülni a rokonság fogalmát, a nyelvészek számára általában a nyelvszerkezet stb. hasonlósága jelent rokonságot. Az örökléstan kutatóinak a rokonság származás szerinti kapcsolatot, azonos eredetet jelent, s a különböző népességek rokonságának mértékét az azonos eredetű egyének aránya szerint állapítják meg. Következésképpen a ,,rokonság" kifejezés esetenként mást és mást jelenthet.

A hun-magyar rokonság legkevésbé vitatott vonatkozása a műveltség, a szokások és hagyományok hasonlósága. A hsziungnuknak és a hunoknak nevezett népesség képviselői, nem különben a magyarok, nagyobb részben lovas pásztorok voltak, s műveltségük, szokásaik, hagyományaik is életmódjukhoz igazodtak.

A magyar történetírás kezdetétől a 18-19. századig a magyarok és a hunok közös eredetének tanát - hazánkban és külföldön egyaránt - általában fenntartások nélkül elfogadták. A nyelvészek azonban - a finnugor nyelvrokonság elméletére alapozva - kimunkáltak egy szinte kizárólagosan nyelvészeti érveken alapuló feltevést. E feltételezés szerint a magyar nép, pontosabban a honfoglaló magyarok az Urál vidékéről, a finnugor őshazából vándoroltak jelenlegi lakóhelyükre. Nyelvészeink - elgondolásukat a hazai történészek egy része is elfogadta - a hun származás eszméjét feltevésükkel nem tudták összeegyeztetni. Ennélfogva a hunok és a magyarok rokonságának lehetőségét elvetették /azóta viszont a finnugor elméletet is!/. A magyarok hun hagyományát pedig - mivel létezését nemigen lehet tagadni - idegen eredetűnek, hatalmi érdekeket szolgáló koholmánynak stb. minősítették.

Hóman Bálint terjedelmes értekezést tett közzé a hun-magyar kapcsolat tárgyában. A hagyomány eredetével, illetve a rokonsággal (,,azonossággal") kapcsolatban ekként nyilatkozik. ,,A hún-magyar azonosság gondolatát a magyarok nem kölcsönözhették sem a külföldi irodalomból, sem a német (germán) mondából, mert nem ismertek oly forrást, amelyben ezt megtalálhatták volna. E megállapításunk persze még fokozottabb mértékben áll a hún-székely azonosság hagyományáról, mert a külföldi források e korban a székelyeknek még a nevét sem ismerik. A hagyomány eredetét tehát másutt kell keresnünk."

S miután a kölcsönzés és a tudákos (kiagyalt) eredet feltevését a források alapos vizsgálata után elveti, eredményeit ekként foglalja össze. ,,Végeredményképen kimondhatjuk, hogy a hún-magyar azonosság gondolata nem a mai haza területén kialakult fiktiv hagyomány, hanem a honfoglaló magyar nép, illetőleg a nép finn-ugor elemeivel a honfoglaláskor már teljes ethnikai és nyelvi egységben összeforrt bolgár nemzetségeknek, elsősorban az Árpád-nemzetségnek keletről magával hozott, történeti tudaton alapuló, ősi hagyománya."

Az Árpád-ház hagyományai Makkay János szerint ősi örökségben gyökereznek, nem pedig a középkori krónikások képzelgéséről vagy külföldi átvételről van tehát szó. ,,Lehet gondolni arra is, hogy az egész meótiszi Hunor-Magor történetet a bölcselkedő Kézai találta ki és csapta oda a régi magyar krónikák bevezetője elé. Bölcsebb azonban arra gondolni, hogy az Árpádok és Árpád népének szokásai, hagyományai a sztyepp iráni és iránival, szkítával kevert türk örökségében gyökereznek. Kézai önkényes szerzősége ellen szól az is, hogy Anonymusnak a csaknem egy évszázaddal korábban, 1200 táján átírt ősgesztájában a várépítő Borsot szarvas vezette arra a hegytetőre, amelyen aztán Zólyom, illetve Bars várát fölépítették. Szent Lászlónak és bátyjának, Géza királynak a 12-14. századi krónikás hagyomány szerint egy csodaszarvas mutatta meg a helyet, ahol a Boldogságos Szűz váci egyházát kellett felépíteniük."

A Szegedi Tudományegyetem genetikusainak (Neparáczki Endre, Török Tibor, Pálfi György, és munkatársaik) legújabb kutatási eredményei jelentős ázsiai összetevőt azonosítottak a magyar honfoglalók között. Más kutatások alapján a lehetséges ázsiai népek közül a hun-magyar rokonság tűnik a legvalószínűbbnek, tehát lehet, hogy a magyarok az európai hunokon keresztül a hsziungnuk leszármazottai, azonban ennek igazolására további kutatásokra van szükség.

Neparáczky szerint a legújabb eredetkutatások eredményei összeegyeztethetők a honfoglalók egy részének hsziungnu (ázsiai hun) származásával, míg korábban feltételezett finnugor származásának ellentmondanak. Neparáczki és társai eredményeikben az európai hunok hsziungnu származásának bizonyítékát is látják.

A hun szövetség - mint bármely más nagyobb népalakulat - különböző származású népességeket fogott össze. Őstelepes jenyiszeji (paleoszibériai), kelet-ázsiai és észak-szibériai népeket, valamint nyugat-ázsiai (szkíta) jövevényeket stb. A Belső-Ázsiából kirajzó hunok egyesültek a szkíta szövetség népeivel stb., s e népesség részben, több hullámban, Európa keleti felébe költözött, ahol még balti, germán, kelta stb. eredetű népelemeket is magába olvasztott. A honfoglaló magyarok - az egykorú források tanúsága szerint - a szóban forgó, nagyobbrészt hun-szkíta népességből váltak ki. A hun szövetség részesei, s ilyen értelemben maguk is hunok voltak. Népességük magában foglalt hsziungnu népelemeket is.

A Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén folyó kutatás, amelynek vezetője, Török Tibor a hvg.hu-nak adott egy olyan interjút, amelynél érdekesebbet őstörténeti témában tényleg régen nem olvashattunk. A vizsgálatok során

a finnugor származást egyértelműen kizárták.

A szegedi genetikusok szerint ez a genetikai állomány származhat az avaroktól, vagy a szkítáktól is, de

"a hunok illenek leginkább a képbe."

Elég tanulságos az is, amit Török a kutatásiak fogadtatásáról mond a magyar tudományos életben.

"Úgy látom, hogy a mai régészek többségének a finnugor elmélet határozza meg a gondolkodását. Ez persze egyáltalán nem régészeti elmélet, hisz a honfoglaló maradványok egy ,,törökös" sztyeppei kultúráról árulkodnak. Ennek ellenére első bejelentéseink régészeti körökben igen ellenséges fogadtatásban részesültek."

- mondja a tudós.

Mostantól tehát papírunk Link

van róla: a honfoglaló magyarok a hunoktól származtak


Attila the Hun by Delacroix





Érdekességek a hunokról, amiket mindig tudni akartál

Link



Hunok

Link



A hunok betörése. - Attila

Link



Rejtélyes hun örökség

Link



Terebess Ázsia Lexikon

Link



Total War: ATTILA Documentary

Link



Mostantól papírunk van róla: a honfoglaló magyarok a hunoktól származtak

Link



A hunok titkos története teljes film
Igaz -e, hogy Kínában Hun Múzeum épült? Hogy a Hunok Ázsiában hozták létre a világ első Steppei Birodalmát? Hogy a Nagy Falat ellenük emelték a Kínaiak? Sőt hogy a Hunok nem csak nomád állattartók voltak hanem városlakók is, akik földet műveltek. Dr. Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchenbe- Fehérvárra- a Hunok ősi városába is.

Link



Attila serege



Hunok harcza. - Checa festménye.



A nagy-szt-miklósi lelet. (Állítólag Attila kincse.)





 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Címkék: következésképpen, szövetségeseként, nacionalistáknak, végeredményképen, deheroizálásában, szabadságharcban, spanyolországban, békeszerződéssel, konstantinápolyt, legelfogadottabb, társfejedelmeket, eredetkutatások, elszántságtokat, szállásterülete, konstantinápoly, megszilárdítani, visszaemlékezve, franciaországig, visszavonulásra, legnagyobbaknak, összeegyeztetni, berendezkedésük, tudományegyetem, legelszántabbat, hadgyakorlatnak, visszatérhetett, csontrepedésből, nemzetiségekhez, visszafoglalták, népszámláláskor, kölcsönözhették, magyarországhoz, megállapításunk, kényszerítették, csatavesztéssel, oroszországtól, hunok legvalódibb, legszebb Alpok, hunok Belső-Ázsia, legelfogadottabb nézet, hsziungnuk voltak, későbbi hunok, európai hunok, nagy Magyor, földkerekség ijedelme, 440-es években, korábban szövetséges, birodalma halála, egyetlen korabeli, kínai történészek, hsziungnukat ázsiai, hsziungnuk szakadatlanul, ISTEN OSTORAI, Széchenyi István, Keletrómai Birodalom, Nyugatrómai Birodalom, HUNOK EREDETE, HUNOK KÁRPÁT-MEDENCÉBEN, Rómának Bizánc, Attila Róma, TÁMADÁSOK RÓMAI BIRODALOM ELLEN, Bevette Viminaciumot, Knackfuss, Palotájában Attila, Than Mór, Déli Galliában, Attila Honóriát, Amint Aëtius, Theodorik Orleanshoz, Raffael Santi, Midőn Leo, Kíséretével Mantova, Naue Gy, ATTILA HALÁLA ÉS HUN BIRODALOM FELOSZTÁSA, Oroszországtól Magyarországon, Bokor János, Római Birodalom, ROKON NÉPCSOPORTOK, HUNOK LESZÁRMAZOTTAI, Magyar Királyság, Brassótól Nagyszebenig, Székelyföld Románia, Erdély DK-i, MAGYAR ROKONSÁG, Hóman Bálint, Makkay János, Szent Lászlónak, Boldogságos Szűz, Szegedi Tudományegyetem, Neparáczki Endre, Török Tibor, Pálfi György, Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén, Terebess Ázsia Lexikon, Total War, ATTILA Documentary, Kínában Hun Múzeum, Hunok Ázsiában, Steppei Birodalmát, Nagy Falat, Daubner György, Tongwanchenbe- Fehérvárra-, Állítólag Attila,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Facebookon kaptam  Magyarországon 1978 óta ünnepe...  Boldogság  Egy hét kihagyás  Szép estét  A máj egészségének javítása te...  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Facebookon kaptam  Márciuzs 24.  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Úgy sajog ez a vad tavasz,  Facebookon kaptam  Jó éjszakát  Az erdőterápia egészségre gyak...  Dsida Jenő: ÚT A KÁLVÁRIÁRA  Karinthy Frigyes: Almafa  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Óraállítás  Benedek Elek - Virágvasárnap  Szép estét kedves látogatóimna...  Szép estét  Sok ember olyan,  Kőrösi Csoma Sándor gondolata  Facebookon kaptam  J. Donald Walters  Az eper flavonoidjainak gyógyh...  Egy imádság Ágoston Vallomások...  Ne hagyd  Aki belekortyol  Mi van, ha?  Facebookon kaptam  Levél lány  Ha nyitott vagy  Agárdi Gábor gondolata  képre írva  Facebookon kaptam Krisztinától  Inkább ad  Humor is meg nem is szerinted?  Márciuzs 24.  Facebookon kaptam  Alvó baby  Heltai Jenő: Március  Alvó baby  Facebookon kaptam  Alvó kutyák  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Szép estét  Karinthy Frigyes: Almafa  Benedek Elek - Virágvasárnap  Fotó: Fiatal pár (Szék –...  Facebookon kaptam  Szívet megérintő . . .  Nárcisz  Facebookon kaptam  Idővel az ember megérti, hogy ...  képre írva  J. Donald Walters  Facebookon kaptam  Antoine de Saint-Exupéry gondo...  Facebookon kaptam Krisztina b...  Sir Andrew Lloyd Webber  Márciuzs 24.  Jó éjszakát  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Öröknek hinni . . .  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Paul David Tripp Március 27  Paul David Tripp Március 25  Az angyali üdvözlet  Egy hét kihagyás  Szép estét  Az a nap, amelyik nevetés nélk...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  A jó kedv a világon  Paul David Tripp Március 25  A pálma a győzelem és a diadal...  Minden kedves látogatómnak sze...  Zilahy Lajos - A régi ház küsz...  Nem hazudnak  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Krisztina b...  Karinthy Frigyes: Almafa  virágvasárnap  Hibáztam már  Esti kép  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Krisztinától  Boldog virágvasárnapot minden...  Sok ember olyan,  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Krisztinától 
Bejegyzés Címkék
hunok legvalódibb, legszebb Alpok, hunok Belső-Ázsia, legelfogadottabb nézet, hsziungnuk voltak, későbbi hunok, európai hunok, nagy Magyor, földkerekség ijedelme, 440-es években, korábban szövetséges, birodalma halála, egyetlen korabeli, kínai történészek, hsziungnukat ázsiai, hsziungnuk szakadatlanul, kínai seregekkel, kínai uralkodók, kínai nagy, kínaiak végül, hsziungnuk szövetsége, hunok néven, uralkodó népességé, török nyelvek, hunok társadalmáról, hunok nevét, északnyugati területek, hunok szövetségét, egységbe tömörült, hunok megtörték, hunok hatalmát, hunok közvetlen, kínaiak északra, hunok erejét, belső viszályok, széthúzást kihasználták, nyugati területek, kínaik végül, nyugati területeket, hunok kirajzottak, részét hódító, közép-ázsiai puszta, hsziungnu állam, hunok másik, belső-ázsiai törökös, hunok szövetségének, kelet-európai pusztán, részüket elűzték, európai hunoknak, uralkodó törökök, kelet-európai puszta, keleti gótokat, legyőzött alánok, hunok szövetségéhez, következő mintegy, hunok urai, kelet-európai pusztának, puszta keleti, gótok szövetségeseként, római erőkkel, következő évben, hunok előrenyomulása, hunok vezérlő, hunok elől, hunok fejedelme, hunok &#8211, 395-ben végkép, görög császárságnak, ellenkező társfejedelmeket, stájer hegyekig, hunokon kívül, hunok általában, egyszerűséget kedvelte, népek emlékezetébe, hadisten kardját, fűben talált, földbe szúrta, monda &#8211, népeket rettegés, legkiválóbb mindama, történelem szinterére, császárok trónját, keleti császár, keleti birodalomra, béke néhány, követséghez Priscus, követek útja, hunoknál épugy, neme volt, követeket Attila, császár levelét, görög tolmácsra, korábbi egyezség, szökevényeket egytől-egyig, császár emberei, méd-nevű italt, hunok kám-nak, heti utat, követek Attila, hazatérő királyt, fővezér fürdőjét, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 69 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 988
  • e Hét: 9225
  • e Hónap: 35848
  • e Év: 173220
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.