|
2022-11-14 21:30:18, hétfő
|
| |
| |
MI TÖRTÉNT A KELETEN MARADT MAGYAROKKAL?
Tóth Gábor / 2022. 04. 30.
A 10. században a források még megkülönböztetnek fehér és fekete magyarokat. A kijevi őskrónikában pedig szó van egy olyan magyar vándorlásról, amely nagy valószínűséggel nem lehet Álmos és Árpád népéé. Akkor viszont kikről számolnak be a kijevi Rusz őskrónikájának sorai? B. Szabó Jánossal és Sudár Balázzsal, a Budapesti Történeti Múzeum történészeivel eredtünk a történet nyomába.
- Ahogy legutóbb beszéltünk róla, Árpád magyarjainak honfoglalását követően, legalább két területen éltek magyarok Európa legkeletibb végein. Ezek szerint volt idő, amikor több Magyarország is létezett?
- S. B.: Tulajdonképpen igen. Más kérdés, hogy a keleten maradottak mennyire voltak politikailag szervezettek és közösségeik egyáltalán mennyi ideig maradtak fenn.
- B. SZ. J: Ebben az időben nincsenek olyan értelemben vett határvonalak, mint ma. Árpád magyarjainak a stabilizációt a Kárpátok vonulata adta meg.
A földrajzi keret, a kereszténység és a Szent István-i állam együttállása volt az, amely a magyarságot megtartotta a későbbi évszázadokban.
A besenyők törzsszövetségének nem voltak ilyen szilárd sarokpontjai, ezért idővel eltűntek, beolvadtak, nem tudtak államot létrehozni. Évszázados távlatokban a keleten maradt magyarokra ugyancsak ez a sors várhatott.
Vágó Pál Magyarok Kijev előtt című festménye, részlet (Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)
- A Kárpát-medencei magyarok mennyire tudtak a keleten maradt testvéreikről?
- S. B.: Egyértelműen tudtak róluk, de az információk mennyisége idővel csökkent. A 10. századi bizánci források szerint rendszeres volt a kapcsolattartás. A jóval később lejegyzett magyar krónikás hagyományokban is vannak jelek arra, hogy számontartották a szétválások emlékét. Julianus barát éppen egy ilyen tudás nyomán indult keletre az 1230-as évek derekán. Ekkorra azonban erősen megkoptak az ismeretek: neki már keresnie kellett a keleten maradottakat, mert ott, ahová a Domonkos-misszió eredetileg elindult, már nem lelték őket.
- A tatárjárás ezeknek a keleten élő magyaroknak a szálláshelyeit is feldúlta, de mi történt az előtte lévő háromszáz év alatt az ottani magyarokkal?
- B. SZ. J.: Ezek azok a kérdések, amelyekre nem igazán tudunk választ adni. Hogy mi is történhetett a 10. század elejétől Gyula népével? Erre vonatkozóan, bár tényleg nagyon kevés forrásunk van, mégis adódik pár lehetséges válasz: a fennmaradt információk hatalmi változásokra engednek következtetni.
Lehetséges az is, hogy a besenyő előre nyomulás hatására a keleten maradt magyarok egy része Árpád magyarjai után a 10. században mégiscsak beköltözött a Kárpát-medencébe.
Mi történhetett a keleten maradt magyarokkal? Részlet a Képes Krónikából. Képünk illusztráció (Forrás: Wikipedia.hu)
- Van erre bármiféle bizonyíték?
- B. SZ. J.: Igen, a 10. században a források még megkülönböztetnek fehér és fekete magyarokat. A kijevi őskrónikában pedig szó van egy olyan magyar vándorlásról, amely nagy valószínűséggel nem lehet Álmos és Árpád népéé. A régészek állítása szerint ugyanis akkor még nem létezett Kijev.
- Akkor viszont kikről számolnak be a kijevi Rusz őskrónikájának sorai?
Meglátásunk szerint valószínűleg a keleten maradt magyarságról, akiknek a vándorlását, a Kárpát-medencébe való költözését látták és rögzítették.
- S. B.: Biztos információk hiányában sokféle lehetőség elképzelhető arra, hogy mi is történt a keleten maradt magyarokkal. Úgy tűnik, egy időben a besenyőkkel működtek együtt. Más csoportjaik pedig az oguzok törzsszövetségébe tagolódhattak be, ennek eredményeképpen az anatóliai türkmen nomádok között számos madzsar, azaz magyar nevű csoport bukkan fel. Éppen így később a nogaj törzsszövetségben is volt madzsar nevű család, de még a 16. századi özbeg államszerveződésben is részt vettek madzsarok. Mindez egy politikai kereteit elvesztett nép szétszóródásának a szokásos képét mutatja.
De bizonyosan maradtak magyarok a Volga vidékén is, rájuk a Volga-Oka környékén számos földrajzi név emlékeztet.
Kelet-Európa muszlim szemmel a 10. században (Forrás: B. Szabó János-Sudár Balázs: Gyula népe in. Dentumoger II.)
- Mi a helyzet a muszlim forrásokkal, nem nyújtanak további segítséget a keleten maradt magyarok történetében?
- S. B.: A szó szoros értelmében egyetlen forrás tájékoztat csak róluk, Dzsajhání ismeretlen adatközlője. A későbbiekben nem írnak magyarokról, emlegetnek viszont a leírások baskírokat, akikről addig nem esett szó. Míg a Kelet-Európában leírt népek köre viszonylag egyöntetű, érdekes, hogy amelyik forrás a baskírokról beszél, az nem tud a magyarokról, amelyik viszont a magyarokról ír, az nem említi a baskírokat. Ez arra mutat, hogy valami kapcsolat létezett a magyarok és a baskírok között. Egyes elképzelések szerint a két név valójában egy tőről fakad, de más verziók is elképzelhetők.
Az mindenképpen érdekes, hogy egy 12. századi utazó Magyarország királyát baskír királynak nevezte.
A baskírok között pedig fennmaradt a gyarmat és talán a jenő törzs- vagy nemzetségnevünk is. Sajnos a muszlimok a baskírok korai történetéről sem sok mindent jegyeztek fel, ez tehát nem segít nekünk sokat, de e téren még bőven lesz kutatnivaló.
Álmos a Képes krónika lapjain (Forrás: Wikipedia.hu)
- A 9-10. század fordulóján a muszlimok számára miért voltak fontosak a magyarok?
- B. SZ. J.: Bukhara a 890-es évektől nyeri el azt a nagyon aktív külpolitikával - is - együtt járó hatalmi státuszát, aminek a hatására a Számánida állam a térség meghatározó szereplőjévé válik. A Volga mentén - ahol a keleten maradt magyarok egy része is élhetett - épp Bukharával került kapcsolatba. Azaz al-Dzsajhání számánida miniszter számára azok a történések, azok a politikai viszonyok voltak érdekesek, amelyek a Volga mentén történtek. Ahogy korábban is beszéltünk róla, ezért is gondoljuk azt, hogy a muszlim források a 10. századi, keleten maradt magyarságról szólnak, nem pedig a korábbi korokéról. A 9. század legvégén zajlik ugyanis az az új muszlim expanzió a Volga régió irányába, amely ezeket a forrásokat egyáltalán létrehozhatta. Ezek nem történelemkönyvek, hanem hivatali, adminisztratív források, amik a jelen céljait szolgálták.
Nagymecset Bukharában napjainkban (Fotó: Sárközy Miklós)
- S. B.: Azaz a keleten maradt magyarokról szóló források nem kósza információk, hanem rendszerbe illeszkednek. Azért írtak róluk a muszlimok Buharában, a Számánida Birodalom központjában, mert a magyarok kereskedelmi partereik, a volgai bolgárok veszedelmes szomszédjai voltak.
- Ha viszont a korábban a 9. századra datált források nem a honfoglaló magyarokról szóltak, akkor ez azt jelenti, hogy nem is élhettek azokon a területeken, ahol korábban gondolták a történészek?
- S. B.: Élni élhettek, ám ezt nem tudjuk biztosan, forrásaink erről nem nyilatkoznak világosan. Egy ponton azonban talán mégis tovább léphetünk: a magyarokat a muszlim források a türk népek közé sorolják. Ezt korábban a kutatás általános érvényű megállapításnak gondolta, ami pusztán annyit jelent, hogy nomádok voltak.
Úgy néz ki azonban, hogy nem erről van szó.
A magyarok bejövetele a Képes Krónika ábrázolásában a 14. század közepéről (Forrás: Wikipedia.hu)
A 10. századi muszlim források meglehetősen tudatosan használták a türk kifejezést, mégpedig az ázsiai - és csak az ázsiai - sztyepperégióban lakó népekre. A kelet-európai sztyeppét ettől külön kezelték, és Bizánc érdekszférájának tekintették. A türk név használatának időbeli korlátai is voltak: a kazárokat vagy a bolgárokat, akármilyen nyelven beszéljenek is, nem sorolták közéjük. Al-Isztahrí meg is mondja, hogy a türkök egy nem sokkal korábbi vándorlás során kerültek az Urál hegység nyugati oldalára.
Ennek a vándorlásnak voltak részesei a magyarok is.
Ez annyit jelent, hogy a muszlim szerzők szerint az általuk leírt magyarok valahonnan Közép-Ázsiából - az egyik szerző szerint Horaszánból - keveredtek Európába, nem sokkal az ő időszakuk, azaz a 10. század előtt. Ez pedig már a magyar őstörténet szempontjából is fontos információ.
Forrás: Szentkorona rádió
Link
Link
A zilahi rovásfeliratos Tuhutum emlékmű története
Link
Szenzáció - Ismeretlen magyar fejedelem nyomára bukkanhattak
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
Címkék: szétszóródásának, sztyepperégióban, érdekszférájának, megállapításnak, valószínűséggel, eredményeképpen, nemzetségnevünk, kapcsolattartás, számontartották, adminisztratív, tulajdonképpen, rovásfeliratos, szálláshelyeit, őskrónikájának, történészeivel, külpolitikával, hagyományokban, stabilizációt, honfoglalását, ábrázolásában, következtetni, elképzelhetők, használatának, évszázadokban, testvéreikről, létrehozhatta, tagolódhattak, szempontjából, kereszténység, illusztráció, történhetett, változásokra, magyarország, elképzelések, mindenképpen, történetéről, kijevi őskrónikában, olyan magyar, kijevi Rusz, történet nyomába, keleten maradottak, időben nincsenek, földrajzi keret, magyarságot megtartotta, későbbi évszázadokban, keleten maradt, sors várhatott, információk mennyisége, jóval később, szétválások emlékét, ilyen tudás, 1230-as évek, TÖRTÉNT KELETEN MARADT MAGYAROKKAL, Tóth Gábor, Szabó Jánossal, Sudár Balázzsal, Budapesti Történeti Múzeum, Szent István-i, Vágó Pál Magyarok Kijev, Magyar Nemzeti Galéria, Képes Krónikából, Szabó János–, Sudár Balázs, Dentumoger II, Nagymecset Bukharában, Sárközy Miklós, Számánida Birodalom, Képes Krónika,
|
|
Offline
