|
2022-11-15 20:00:45, kedd
|
| |
| |
A HABSBURGOK VALÓBAN ÁTÍRTÁK A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETET?
Tóth Gábor / 2021. 07. 28.
Középkori dinasztiák, reformkori asszimilációs programok és ügynökakták. Csak pár azok közül, amelyek segítenek megvilágítani őstörténet kutatásunk kevésé ismert részleteit. B. Szabó Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével beszélgettünk.
- Sokan úgy vélik, hogy a Habsburgok a 18-19. században beavatkoztak a magyar őstörténet-kutatásba, és megfosztották a magyarokat a szkíta-hun őseiktől. Valóban így történt?
- Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után nem sok ,,szeretnivaló" akadt a dinasztián, így szokássá vált visszamenőleg is megvetni az osztrák uralkodókat. Ezek a nézetek a vesztes első világháborút követően még tovább erősödtek.
Én azonban nem tudok róla, hogy lenne valódi bizonyíték is arra, hogy a Habsburgok el akarták volna tagadni a magyarok dicső múltját: ez nem is igazán lett volna érdekük.
A Habsburg uralkodók hosszú időn keresztül betartották a középkori magyar királyság alkotmányos játékszabályait, amíg ezek fontosak és hasznosak voltak a számukra. Ebből a szempontból nézve: ha a magyar királyok őse Attila, akkor az ő ősük is az.
Than Mór alkotása: Attila lakomája, 1870 (Forrás: Wikipedia.hu)
Tudom, hogy még ma is nagyon sokan úgy gondolják, hogy a Habsburgok idegen megszállók voltak Magyarországon, de 1527 után a helyzet - majd 400 évig - sokkal bonyolultabb volt ennél. Rövid időszakok kivételével például nem is volt hozzá még ,,megszálló" hadsereg sem. Viszont a Habsburg-ház uralkodóit a Szent Koronával a törvényes formák szerint koronázták meg, ami annyit tesz, hogy uralmuk a magyar alattvalóik egyetértésén alapult.
Azaz a magyarországi uralkodásuk alapját a középkori magyar királyokhoz fűződő folytonosság jelentette.
- Akkor a Habsburg uralkodók, törvénytisztelő módon jártak el, mint magyar királyok?
- Többnyire igen, legalábbis formálisan be kellett tartaniuk az elődeik törvényeit. Az akkori tradícióknak még igen nagy ereje volt. Gondoljunk csak bele, a 18. század elején maga II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc megindításakor az 1222-ben kiadott Aranybullára hivatkozott.
Egy ötszáz évvel korábbi dokumentumra!
II. Rákóczi Ferenc alakja Than Mór Az ónodi országgyűlés című festményén, 1864. A később készült, Attila királyt ábrázoló festményével szemmel látható a ,,rokonság" (Forrás: Wikipedia.hu)
Az Aranybulla alapján meg is lett volna a lehetősége arra, hogy a mozgalmát a Habsburgok is törvényesnek ismerjék el, és ennek értelmében kössenek valamiféle megállapodást, amivel a sérült jogokat lehet majd helyreállítani.
Nem véletlen, hogy a trónfosztásra csak évekkel Rákóczi mozgalmának kezdete után került sor.
Mai rohanó, gyorsan változó világunkban ez a szemlélet már felfoghatatlannak tűnik. Gondoljunk bele, hogy csak az elmúlt száz évben hányszor kapott Magyarország teljesen új törvénykezési gyakorlatot, alkotmányt, alaptörvényt - és kellett mindent elölről kezdeni.
- Ezért nem értjük az Habsburg uralkodók magyarországi stratégiáját?
- A hazai kurucos-nemzeti történelemszemléletből sosem fogjuk megérteni mindezt. Az adott kor csak a saját nézőpontján keresztül lenne valójában értelmezhető. Hogy hogyan is működtek és mi motiválta igazán a Habsburg-házat.
Amíg ezek a középkori keretek léteztek, addig azok voltak számukra a legitimitást biztosító jogforrások.
Sokáig csak a Szent Istvánra visszavezethető uralkodói méltóság volt fontos, a középkori Regnum, nem az abban élő számtalan féle nép, vagy azok múltja. Nem igazán volt miért okuk ,,megfosztani" a magyarokat ,,elődeiktől". Nem beszélve arról, hogy ez esetben is csupán az összlakosság igen kis hányadát kitevő, de a politikai jogokat birtokló nemesi nemzet elődei lehettek volna érdekesek, a lakosság több mint 90 százalékát kitevő közrendűek ősei - akiket eleve jórészt más eredetűnek is tartottak - valójában senkit nem érdekeltek a modern polgári nemzeteszme megszületése előtt.
Ma ők a lakosság többségének az ősei, nem az egykori nemesek...
Mária Terézia magyar királlyá választása, 1741 (részlet) (Forrás: Wikipedia.com)
- Hunfalvy Pálról - aki a finnugor rokonság híve volt - már életében is azt terjesztették, hogy osztrák ügynök volt, aki a magyar őstörténet tekintélyét igyekezett aláásni.
- Ezek jelenlegi tudásunk szerint bizonyítatlan spekulációk. Annyi valóban igaz, Hunfalvy saját visszaemlékezéséből is tudjuk, hogy az ügynökvád már az 1850-es években megfogalmazódott vele szemben.
Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a Bach korszakban az egész ország ,,ügynökfrászban" volt.
Viszont ma már számos levéltári forrást ismerünk a 19. századi osztrák ügynökökről, de épp Hunfalvy Pálról semmilyen bizonyíték nem került elő.
Hunfalvy Pál nyelvész, etnológus, történetíró (Forrás: Wikipedia.hu)
- Nem akarta a nemzeti múltat aláásni?
- Meglepő módon éppen ellenkezőleg: Hunfalvy ténykedése sok területen a modern magyar nemzet létrejöttének érdekeit szolgálta. Ha ma is pusztán régi, a nemesi történelemszemlélet mentén gondolkodnánk, akkor a népünk tömegei nemigen férnének bele a magyar nemzet fogalmába.
Az, hogy ma származásra való tekintet nélkül mindannyian egy nemzet tagjainak érezhetjük magunkat, azt éppen Hunfalvyék generációjának az eredménye.
- Hogyhogy?
- Úgy, hogy ők nem a származási, hanem kultúrnemzetben gondolkodtak, azaz - a középkori felfogástól ellentétben - nem csak azt tartották a nemzet tagjának, aki nemesi származású. Ezzel tudták a nemzet fogalmát kitágítani, melyre a 19. században valóban igen nagy szükség is volt.
Hitték és vallották, hogy a magyar nemzet tagja lehet bárki, aki elsajátítja a magyar nyelvet és kultúrát.
Ekkoriban vált erős jelmondattá ,,Nyelvében él a nemzet!" - amit mindenki ismer, a jelentésébe viszont kevesen szoktak belegondolni.
Reformkori magyar viseletek (Forrás: Wikipedia.hu)
Maga Hunfalvy is - szepességi szászként - tizenhét éves korában tanult meg magyarul. Tehát maga is az akkori asszimilációs program sikerét mutatja. Gondoljunk csak bele, Petőfit is eredetileg Petrovicsnak hívták, a tizenhárom aradi vértanú között bizony a magyar születésűek voltak kisebbségben. Sőt, Hunfalvy fő vitapartnere, a ,,török-ugor nyelvháború" másik vezéralakja, Vámbéry Ármin pedig zsidó származású volt.
- Akkor ez sikeres asszimilációnak tekinthető.
- Meglehetősen, hiszen mire bekövetkezett a Monarchia felbomlása, addigra a magyarság számarányát sikerült feltornázni 50 százalék fölé a 19. század első felében mért körülbelül 40 százalékról. Nyilván nem azért, mert a magyar anyák több gyereket szültek volna, mint a szlovákok, meg a románok.
Mindez csak úgy történhetett, hogy a magyarság vonzó asszimilációs célpontot kínált az országban élő más nemzetiségek számára.
Ha így tekintünk a 19. századra és a korban meglévő őstörténeti kérdésekre, akkor egészen másképpen látjuk Hunfalvy Pál szerepét is.
III. Béla névtelen krónikása, Anonymus szobra a Városligetben. Ligeti Miklós alkotása, 1903 (Forrás: Flickr.com)
- Ekkor vált az új nemzettudat központi részévé a régi nemesi múlt?
- Jórészt igen, hiszen nálunk nem lehetett olyan egyszerűen váltani, mint a mintaadó Franciaországban, ahol a nemesség tradicionálisan a hódító frankoktól eredeztette magát. Ott ezt a képet a forradalom után az új, polgári nemzet számára egyszerűen lecserélték az ,,őseink a gallok" formulára.
Hunfalvy pontosan látta a történeti legitimáció szerepét az új nemzetépítésben.
A Román Királyság megalakulásával pedig az elsők között ismerte fel azokat a veszélyeket, melyek a magyar államegységet fenyegették Erdélyben. Tisztában volt azzal is, hogy Anonymus Gesta Hungaroruma az egyetlen - a magyarok által is elismert - történeti forrás, ami románokat emleget Erdélyben a honfoglalás előtt!
Ezért ő Béla király névtelen jegyzőjének szerepét - s vele együtt óhatatlanul az egész középkori krónikás hagyomány hitelét - igyekezett csökkenteni, hogy az, a románok jelenkori követelésének ne legyen táptalaja.
Mégsem így emlékeznek meg róla, hanem úgy, mint osztrák ,,ügynök", aki megfosztotta a magyarokat a dicső őseitől.
Attila a hunok királya, Isten ostora, Aquileia elpusztítója... 17. századi metszet (Forrás: Wikipedia.hu)
- A rendszerváltozás után Hunfalvy ,,ügynökségét" éppen a szocialista rendszer valódi és egyik legnagyobb ügynöke, Kiszely István hangoztatta előszeretettel.
- Hogy miért foglalkozott ezzel az ,,elterelő" témával, az már a pszichológia területe. Nem ő volt az egyetlen, aki az ,,új idők" dalait meghallva sajátos ,,profilváltást" hajtott végre, és az akkor divatos ,,magyar őstörténet"-kutatásba menekült, hogy ott nem túl megalapozott, de szenzációsan hangzó dolgokat hangoztasson. A meglepő inkább az, hogy mennyien vevők voltak rá.
Nekünk, szakembereknek az az egyik legfájóbb pont mindebben, hogy a mai online kultúrának szinte nincs szüksége hitelesítésre.
Számos jelentős történelmi kérdésben ma inkább az érzelmi töltetek a döntőek. A szóbeszédek, hitek és tévhitek pedig gyakorta egy olyan össznépi társasjátékot hoztak létre, mely egyre távolabb sodorja a társadalmat a megismerhető történelmi valóságtól. Pedig okulni egyedül abból lehetne...
Tóth Gábor
Link
TÁRIH-I ÜNGÜRÜSZ azaz Magyarország krónikája (török kézirat alapján)
A kéziratra Vámbéry Ármin figyelt fel és adományozta azt a Magyar Tudományos Akadémiának 1860-ban. Így a keleti gyűjteményt egyik legértékesebb kézirata lett az adomány. A kézirat a Magyarország története címet viseli.
Link
Áttörés várható a hun-magyar őstörténet kutatásában- 2021. 08. 04.
Link
Julianus barát igazából ezért kereste meg a keleten maradt magyarokat
Link
A hun rokonság tagadásának végre bealkonyult
Link
A magyarság eredetének kérdésköre nemzetközileg is jelentős tudományos probléma
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
Címkék: megfogalmazódott, franciaországban, rendszerváltozás, tradicionálisan, megalakulásával, nemzetépítésben, játékszabályait, törvénytisztelő, visszavezethető, asszimilációnak, kultúrnemzetben, megindításakor, helyreállítani, generációjának, magyarországon, ügynökfrászban, előszeretettel, szakembereknek, terjesztették, bizonyítatlan, gondolkodnánk, asszimilációs, megfosztották, hitelesítésre, létrejöttének, trónfosztásra, magyarországi, visszamenőleg, nemzetközileg, szabadságharc, törvénykezési, legértékesebb, megállapodást, társasjátékot, profilváltást, követelésének, szkíta-hun őseiktől, osztrák uralkodókat, vesztes első, magyarok dicső, középkori magyar, szempontból nézve, magyar királyok, helyzet –, törvényes formák, magyar alattvalóik, magyarországi uralkodásuk, elődeik törvényeit, akkori tradícióknak, szabadságharc megindításakor, 1222-ben kiadott, ötszáz évvel, HABSBURGOK VALÓBAN ÁTÍRTÁK MAGYAR ŐSTÖRTÉNETET, Tóth Gábor, Szabó Jánossal, Budapesti Történeti Múzeum, Than Mór, Szent Koronával, Rákóczi Ferenc, Than Mór Az, Szent Istvánra, Mária Terézia, Hunfalvy Pálról, Hunfalvy Pál, Maga Hunfalvy, Vámbéry Ármin, Ligeti Miklós, Román Királyság, Anonymus Gesta Hungaroruma, Kiszely István, TÁRIH-I ÜNGÜRÜSZ, Magyar Tudományos Akadémiának,
|
|
Offline
