A prímás lánya - Különösen Hédi,Lélek Sándorné Gizella, - suzymama Blogja

Továbbiak »

Belépés

			suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!!			Suzy Mama 1901.01.01 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A prímás lánya

2016-01-22 13:37:07, péntek


	Hédi napok óta lázban égett, izgatottan készült az osztálytalálkozóra. Új kosztümöt varratott magának. Nehezen szánta rá magát, nem szerette a flancot, pénzének is szűkében volt, de nem érte már be derekát a régi. Sokat spekulált, hogyan spórolhatja ki az árát. Szegénysége nem befolyásolta ízlését az igényességét. Csak természetes anyag jöhetett szóba, ki nem állhatta az olcsó műszálas bóvlit, ezért aztán a ruhatára, pár egymással kombinálható kosztümből és blúzból tevődött ki, ami elfért egy kis szekrényben. Negyven ötször fordult meg az év örökké forgó kereke, a ballagásuk óta... A régi diáktársakat szétszórta a sors szele. A találkozókon is egyre több padra került virág... A közös misén, az eltávozottak lelki üdvéért szólt az ima. Az idő kedvezett a jeles napnak, még is lassan teltek a padok, az osztály egyharmada hiányzott, pedig igazolást már csak az Úrtól fogadnak el... Julikát, a prímás lányát is hiába várták. Senki nem tudta mi történhetett. Aggódni kezdtek. Julika precíz és pontos teremtés volt, minden alkalommal elsőként jelezte részvételét, és fizette be a költségeket. Fel kell hívni döntöttek páran. Csalódottan állapították meg, a telefonja ki volt kapcsolva. Rossz előérzésük támadt. Fontolgatták, mit tegyenek, hogyan tudnák elérni. Az óra mutatói lassan ballagtak, peregtek a percek, indulni kellett a misére. Aggodalmuk rányomta bélyegét a templomi áhítatra. Különösen Hédi érezte magát cefetül, a háborgó lelkiismerete miatt. Szemrehányást tett magának, amiért nem kereste meg egykori barátnőjét. Amíg egy városban éltek, gyakran összejöttek, sűrűbben találkoztak. Összeforrt az ő sorsuk, az első közösen eltöltött iskolai naptól. Abban az időben is sokat számított a származás... Hédi burzsuj gyerekként ,,egyébszármazásúnak" titulálva indult hátrányos helyzetűként, Julika pedig, cigányprímás lányaként... Volt még egy osztálytársuk, kinek a szülei a háborúban menekültek, nagyon sokan voltak testvérek, ő volt a harmadik ,,kiválasztott" a ,,menekült"... A három lány hamar összebarátkozott. Véd-, és dacszövetséget kötöttek egymással. Julikát fogadták be elsőként a többiek. Szép, formás lány volt, szénfekete szemmel, éjfekete sűrű hajkoronával. Kissé csibészes mosolyával, okos, korrekt gondolkodásával és végtelen alázatával a legjobbak közé verekedte fel magát. Könnyen tanult, és mindig szívesen segített másoknak. A három lány a hátsó sorokban kapott helyet. Akkor tájt a kádergyerekeké voltak az első sorok. Némelyikük strébersége ma is szomorú emléket idéz fel bennük. Volt közöttük olyan, akinek a keze állandóan a tanár ,,szájában lógott", úgy jelentkezett, hogy majd kiesett a padból. Az volt a legvidámabb pillanat, amikor felszólították. Néha napján akkora sületlenséget mondott, hogy az egész osztály kuncoghatott rajta. Julika születés napjára, meghívták az egész osztályt. A köszöntőre kevesen, és mindig ugyanazok mentek el. Három fiútestvérre büszkélkedhetett. Az egyik hegedült, másik citerázott, a harmadik zongorázni tanult, Julika fuvolázott. Zeneiskolába jártak, mind a négyen. Született zenei tehetségüket szüleik iskolázták. A vendégeknek tetszett a rögtönzött koncert, jól érezték magukat. Szívesen időztek a családnál. Akkoriban az éttermek minden estére megteltek, élő cigányzene mellett vacsoráztak, szórakoztak az emberek. Julika édesapja a város előkelő éttermének a prímása volt. Minden este hófehér, ropogósra keményített ingben, kalocsai mintával hímzett, magyaros mellényben dirigálta a zenekarát. Nem csak ismerték, de szerették és tisztelték a városban a prímást. Saját házukban laktak. Nem nagy luxusban, de igényes körülmények között éltek. Egy nagy könyvespolc kínálta az irodalmat a lakásuk nappalijában. A szülők nem voltak iskolázottak, de beszédükön érezni lehetett az olvasottságot, érdeklődést a világ dolgairól, és ami a legfontosabb, az emberszeretet sugárzott belőlük. Julika édesanyja öltözködésében helyet kapott és belefonódott a cigány hagyomány, tarka hosszú bő szoknyát viselt, és tarka kendőt a hétköznapokban. Vasárnap, a templomba azonban az akkori divat szerint öltözött, de kendő nélkül soha nem lépett az utcára. A lányok minden évben együtt vásároltak színházbérletet. Elválaszthatatlan bárátokká kovácsolta össze őket a megkülönböztetett sorsuk. Piroskától harmadikban el kellett szakadniuk. Szabó édesapja megbetegedett, fonónő édesanyja nem keresett annyit, ami elég lett volna a család fenntartására, így neki be kellett állni a sorba. Az iskolapadot a szövőgép váltotta fel. A gyárból hamarosan ment férjhez az egyik szerelőhöz. Mire a többiek érettségire készültek, őt a közelgő anyaság foglalkoztatta. Julika jelesre érettségizett, felvételizett az egyetemre. Kétszer utasították el, helyhiány miatt... Nem adta fel, harmadszorra bejutott. A gólyabálon megismert, egy dunántúli fiút. Óriási szerelem alakult a két fiatal között. Az okos, intelligens lányt hamar befogadták a fiú szülei. Féltek ugyan a falu szájától, de a fiuk boldogságát mindennél előbbre tartották. Két lakodalmat tartottak, egy falusit és egy városi cigányt. Julika köztisztviselőként dolgozott, onnan ment nyugdíjba, ahol a pályát kezdte. A férje jó nevű jogászként praktizált, haláláig. Két gyerekük született, mind a kettő diplomát szerzett. Az előbbi találkozón négy unokájának fényképét mutatta büszkén a nagymama. Julika végtelen szerénységével, jóindulatával, alázatos intelligenciájával boldog családi értéket teremtett és adott át a gyerekeinek szülői mintaként. Szorgalmával, emberségével kivívta az emberek jóindulatát, szeretetét, sok igaz barátra talált. Az évek, évtizedek múlásával azok is megpróbáltak közelébe kerülni, protekciót kérni, ügyes-bajos dolgaikhoz, akik valamikor a kiközösítők táborát gyarapították. Soha senkit nem utasított el, mindenkinek kezet nyújtott... Vacsora alatt szomorúan tekintettek az üres székre. A tányérokban jócskán fogytak a falatok, amikor nyílt az ajtó, és tolókocsiban, begipszelt lábbal, a menye kíséretében megjelent Julika. Egyenest a kórházból jöttek. A délelőtti nagy készülődésben baleset érte, eltörte a lábát, a gipsz lassan száradt... Mindenki megkönnyebbülten felsóhajtott, Julika mosolyogva integetett. Vidám beszélgetésbe kezdtek, észre sem vették, mikor éjfélt ütött az óra. Készülődni kezdtek. A következő találkozó várakozásában és a boldog viszontlátás reményében köszöntek el egymástól egykori diáktársak és barátok. forrás:Lélek Sándorné Gizella

0 komment , kategória: novellák, gondolatok, versek

Címkék: megkönnyebbülten, büszkélkedhetett, összebarátkozott, színházbérletet, gondolkodásával, hétköznapokban, öltözködésében, foglalkoztatta, dacszövetséget, kádergyerekeké, felszólították, szerénységével, felvételizett, osztálytársuk, érettségizett, fenntartására, megbetegedett, készülődésben, várakozásában, lelkiismerete, beszélgetésbe, sületlenséget, emberszeretet, szemrehányást, olvasottságot, gyarapították, jóindulatával, felsóhajtott, harmadszorra, jelentkezett, hajkoronával, fontolgatták, tehetségüket, kombinálható, történhetett, nappalijában, olcsó műszálas, ballagásuk óta…, sors szele, eltávozottak lelki, jeles napnak, prímás lányát, templomi áhítatra, háborgó lelkiismerete, városban éltek, első közösen, háborúban menekültek, harmadik „, hátsó sorokban, első sorok, tanár „, legvidámabb pillanat, Különösen Hédi, Lélek Sándorné Gizella,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]