2012-10-05 18:11:23, péntek
|
|
|
|
|
|
Aranyosi Ervin
Utolsó levél
Őszi levél bágyadtan leng a fán.
Kapaszkodik, maradna még talán.
Az elmúlás sápadt képére ül,
ereje fogy, s hitében elmerül.
Mert nem hiszi, hogy véget ért a nyár,
és nem hiszi: - neki csak ennyi jár.
Maradna még, - az elmúlástól fél.
Kapaszkodik az utolsó levél.
Hiszi: Ő nem, csak egy a sok közül,
kinek a sors ezt hagyta örökül.
Neki a földön annyi dolga van!
- Aki elmegy, az mind boldogtalan!
Mert Ő bizony még őrzi ezt a fát,
mert nélküle szegényebb a világ.
Őrzi a fényt, lelkében a napot,
az életet, mit egykor megkapott.
Az élete, mint szép film úgy pereg,
és újra él gyönyörű perceket.
Rügy bontó tavaszt úgy idézi fel,
mint születést, ha jött az égi jel.
Majd jött a nyár, lángoló szerelem.
virág is nyílt az apró levelen.
Gyümölcse érett, leszedték róla már,
elárvult lelke a megváltóra vár.
Eljött az ősz, a színe megfakult,
sok társa már réges-régen lehullt.
Kapaszkodik, - soha nem adja fel,
ígéret kell, hogy új tavasz jön el,
s ő visszatér, s megújul teste tán,
rügyként születő levél lesz e fán.
Fülébe súgja ígéretét a szél,
és földre hull az utolsó levél.
|
|
|
0 komment
, kategória: Aranyosi Ervin |
|
Címkék: kapaszkodik, boldogtalan, szegényebb, megváltóra, elmúlástól, visszatér, megkapott, leszedték, gyümölcse, születést, bágyadtan, megfakult, elárvult, perceket, lelkében, ígéretét, gyönyörű, rügyként, aranyosi, szerelem, lángoló, tavaszt, nélküle, maradna, hitében, levelen, megújul, születő, elmúlás, lehullt, elmerül, elmegy, földre, földön, örökül, utolsó, elmúlás sápadt, utolsó levél, földön annyi, mind boldogtalan, apró levelen, színe megfakult, Aranyosi Ervin, Mert,
|
|