2012-11-13 00:19:23, kedd
|
|
|
|
|
|
Csorba Győző
Áldottak az éjszakák
A nappalok s a fény merev
formákba öntenek.
Külön vagyunk, határaink
tiszták, nincs senkinek
velünk érintkezése. Mint
a sürgönypóznák, hogyha a
drótjuk szakadt, nem küldenek
s nem kapnak tétova
jelzéseket a tág világ
felé s felől. - Csak száz s nehány
kilométerre vagy, de ha
ezerre lennél vagy nehány
méterre, mindegy volna, mert
erős a fény és visszatart;
és nem jöhet közel
a messzi part. -
A nappalok s a fény merev
formákba öntenek,
de áldottak az éjszakák:
lágy kapcsoló-közeg
a dús sötét. Az ég meleg
és roppant nagy kosár,
és minket, mint ma-kelt
csibéket összezár
pihés ölén. A sürgöny-
póznának számtalan
új drótja nő, és érzem:
már nem vagyok magam.
S határát vesztett testem
és tested szétterül
a sűrű légbe, s itt vagy
a bőrömön belül. |
|
|
0 komment
, kategória: Csorba Győző |
|
Címkék: sürgönypóznák, kilométerre, érintkezése, jelzéseket, visszatart, szétterül, számtalan, határaink, küldenek, csibéket, formákba, nappalok, áldottak, éjszakák, senkinek, kapcsoló, összezár, póznának, vesztett, öntenek, roppant, sürgöny, méterre, mindegy, határát, tiszták, szakadt, vagyunk, drótjuk, bőrömön, nehány, lennél, ezerre, csorba, drótja, kapnak, fény merev, messzi part, sűrű légbe, bőrömön belül, Csorba Győző,
|
|