2013-01-06 11:44:23, vasárnap
|
|
|
John Keats
Utolsó szonett
Bár volnék, mint te, Csillag, oly örök -
Nem a magas ég magányos tüze,
Hogy türelmesen a világ fölött
Vigyázzam, mint ártatlan remete,
A mozgó tengert, mely papként szelíden
Mossa a föld emberi partjait
Vagy nézi a friss havat, melynek ingyen
Fehérébe hegy s mocsár öltözik -
Nem - én kedvesem érő kebelén
Vágynék lenni szilárd s változhatatlan
Hogy annak lágy, lélegző melegén
Őrködjem örök-édes izgalomban:
Azt szeretném, azt hallgatni, örökkön,
Ott élni mindig - vagy meghalni rögtön.
Fordította: Szabó Lőrinc
Link It was Love
|
|
|
0 komment
, kategória: Keats John |
|
Címkék: változhatatlan, izgalomban, türelmesen, fordította, szeretném, vigyázzam, hallgatni, partjait, kedvesem, magányos, meghalni, szelíden, ártatlan, őrködjem, fehérébe, papként, tengert, szilárd, melegén, örökkön, lélegző, vágynék, kebelén, öltözik, melynek, szonett, csillag, utolsó, emberi, rögtön, lőrinc, volnék, mocsár, remete, mindig, fölött, világ fölött, mozgó tengert, föld emberi, friss havat, John Keats, Szabó Lőrinc,
|
|