2013-01-15 16:32:10, kedd
|
|
|
|
|
|
November
Megjött a fagy, sikolt a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis ősz bozontjai.
Egy kuvik jóslatát hullatja rám;
félek? Nem is félek talán.
Radnóti Miklós
Október
Hűvös arany szél lobog,
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csapzott sárga zászlait
eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri.
Radnóti Miklós
Szeptember
Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék.Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.
Augusztus
A harsány napsütésben
oly csapzott már a rét
és sárgáll már a lomb közt
a szép aranyranét.
Mókus sivít már és a büszke
vadgesztenyén is szúr a tüske.
...... .....Június o
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.
,,,,,,,,,,Május
Szirom borzong a fán, lehull:
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
,,,,,,,,,Április
Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó, április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorrú kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.
Március
Lúdbőrözik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
Radnóti Naptár
A nyár most alszik, millió színével
Lombja vesztett fák rügyébe bújt.
A tájon ónszín fátyol leng a széllel,
Mintha sírva súgná: aludj, aludj.
Gyűjts erőt a közelgő tavaszra,
A nyár halála múló látomás,
Ott alszik most a nagy fák gyökerében.
Hogy jól aludjon levetkezett, fehéren
Alszik. Csak álom, - álom semmi más.
A hold ezüstje selymesen suhan már
Dermedt bokrokra pókhálót kötött,
Mint régi kürtök elhaló fuvalma,
Az óceánról friss szél száll a táj fölött.
Én hallom már a tavasz paripáit,
Nyerítve robognak a távol szeleken
Jönnek, s holnapra megújul a pázsit
A hó alatt is kopárrá fagyott kertemen.
Terítsd ki lelked most a kósza szélnek,
Hadd mossa tisztára bánatod ködét,
Hallgasd csak, - a friss szelek beszélnek,
S nyitogatják már a múltad börtönét.
Ne hidd, hogy te korhadó öreg fa
Téli tüzelőnek elfogysz. Megmaradsz,
s koronádnak lesz még száz virága
Hogy méltón köszönthesd az újuló tavaszt.
Link Violin
Radnóti Miklós
Hőség
Tapsolva szétfutott a zápor s itt köröskörül
üresen világít a környék és szuszog,
de dong és csomókban hull már a napfény
s aranymedveként nyalja a tüzes pocsolyákat.
Kövér fényesség hintál az ázott deszkáknak
jószagán és fortyog a világ a hirtelen
melegben:tükröző fák közt száll könnyű szellő,
s a záporeső már a teli gyökérben él.
És bomlik a hőség s imbolyong! hajlott
füvek közt dúdoló fény kisérgeti útját:
talpát feni és csúszkálva elindul,
pára marad itt csak és szövött nyugalom.
Héthatáron túl csillámlik háta fénye már,
elfagyott kőszál aranylik tőle ott s a kemény
éjszaki sark is,- ha eléri,megszőkül tőle
a kényes szivárvány alatt,amott a messzeségben.
Radnóti Miklós
Hasonlat
Fázol? olyan vagy, mint
hóval teli bokron az árva madárfütty. |
|
|
0 komment
, kategória: Radnóti Miklós |
|
Címkék: aranymedveként, vadgesztenyék, vadgesztenyén, vadmirtuszok, messzeségben, szeptembert, nyitogatják, csermelynek, köszönthesd, napsütésben, pocsolyákat, aranygolyók, levetkezett, szétfutott, csúszkálva, kamaszfiús, aranysárga, deszkáknak, lúdbőrözik, szellőkkel, köröskörül, szeptember, héthatáron, koronádnak, gyökerében, szivárvány, aranyranét, madárfütty, megmaradsz, nedvesorrú, csillámlik, illatokkal, fényesség, augusztus, perzselőt, tüzelőnek, holtak foga, kuvik jóslatát, fáradt fákra, harsány napsütésben, lomb közt, szép aranyranét, csermelynek arany, fényes levegőbe, lustán hősködő, hegyről hűvös, szellő felsikolt, folyton nedvesorrú, fázós rügy, nyár most, tájon ónszín, közelgő tavaszra, Radnóti Miklós, Mind Afrikát,
|
|