2013-01-24 10:43:47, csütörtök
|
|
|
Lányi Sarolta.
Valami halk virulást...
Valamit, valamit, ami hasonlítson az örömhöz,
csak amiként a fű a fához
s a csillaghoz a mécsvilág,
valamit, valamit...
Akárhonnan, akármi, csak nevessen
mint harmatos arccal réti virág,
vagy mint a gyermek anyamellen,
akármi, csak nekem nevessen...
Valamit menteni, menteni kéne
a mult kincséből, kicsit, akármit,
szomjú zenéket, szép mosolygást
s a jó szemek meleg kis mécsvilágát...
Nem csillagot, két jó szemet csak,
sötéten át is szívbe fénylőt
s valami halk virulást...
Valamit, valamit, ami hasonlítson az örömhöz!
Link Un Homme et une Femme
Lányi Sarolta
Róla s végül magamról
Talán nem is tudok már róla írni.
Kétely fon át, mikor eszembe jut
Ő az, kiről merengek? - nem tudom.
Elmém eltéved az emlékúton
Mely fénytől ködlik, mint ködös tejút.
Övé a homlok és a száj, a hűs
S a szép tekintet, mely rámrévedez?
Övé a név, a szép s a kép egészben,
Mit itt belül botor búval becéztem?
Övé az éltem? S jaj, hát élet ez? |
|
|
0 komment
, kategória: Lányi Sarolta |
|
Címkék: mécsvilágát, hasonlítson, akárhonnan, csillaghoz, rámrévedez, mosolygást, anyamellen, mécsvilág, csillagot, emlékúton, kincséből, nevessen, harmatos, egészben, becéztem, virulást, merengek, tekintet, magamról, eltéved, fénytől, menteni, valamit, sarolta, zenéket, sötéten, eszembe, fénylőt, gyermek, örömhöz, akármit, amiként, szomjú, akármi, szemek, kétely, gyermek anyamellen, mult kincséből, szép tekintet, Lányi Sarolta,
|
|