|
2014-03-12 12:24:07, szerda
|
| |
| |
Kedves ismerősöm tágra nyílt szemekkel tanulmányozta a laborleletét. Próbált kiigazodni az ismeretlen elnevezések, a referenciaértékek és a megcsillagozott tételek között. Nem ment. Azt hiszem, nincs egyedül ezzel. Neki szántam segítségül ezt a kis összeállítást, de azt hiszem, más számára is hasznos lehet.
Az itt következő tartalom az internetről származik, bárki számára elérhető. Forrásai a http://www.webbeteg.hu; www.hazipatika.com; www.informed.hu; centrumlab.hu; www.macosz.hu; www.eletforma.hu oldalak. Az egyes címeknél szereplő leírások az ezeken az oldalakon található tartalmak szerkesztett, rövidített utánközlései.
Nem közlünk referenciatartományokat - ami azt mutatná, milyen határok között kell mozognia az egyes értékeknek. Egyrészt a különböző oldalakon különböző referenciatartományok szerepeltek, másrészt eltérések lehetnek az egyes laboratóriumok által használt mértékegységek között. Eltérő referenciatartományok vonatkozhatnak természetesen a felnőttekre és a gyermekekre, egyes esetekben a nőkre és a férfiakra is, pl. a vörösvértestek esetében. A referenciatartományokat különben is mindenki megtalálja a saját laborleletén.
A cikk az eredeti laborleletben lévő meghatározások sorrendjében halad. Az első rész a Vérkép címszóig lévő elemeket veszi számba, a második rész - Laborlelet II. - a Vérkép címszó alá sorolt elemeket ismerteti. Nem közöl a vizsgálattal kapcsolatos technikai információkat - pl. hogy mikor szükséges éhgyomri vizsgálat - és nem ad semmiféle tanácsot. Tájékoztat. És ahogy mondani szokták, minden továbbival kapcsolatban ,,kérdezze meg kezelőorvosát, vagy gyógyszerészét."
Vörösvértest-süllyedés, Westergren vizsgálat
Az eljárás során az alvadásban gátolt vérben lévő sejtek ülepedési sebességét határozzák meg.
A vizsgálat eredménye több ok miatt lehet alacsonyabb - szívelégtelenség, vörösvérsejt-többlet, sarlósejtes vérszegénység -, de ezeknek kisebb a jelentősége, mint az emelkedett süllyedésértéknek.
A süllyedés értéke magasabb lehet a következő állapotokban: fertőző betegségek, gyulladás, rosszindulatú daganatok, súlyos vérszegénység, vesebetegség, pajzsmirigy túlműködés.
GOT, GPT
A vizsgálat során az aminosavak anyagcseréjében szerepet játszó két enzim, a GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz) és a GPT (glutamát-piruvát aminotranszferáz) aktivitását határozzák meg a szérummintából. A két enzim többféle szövetben (máj, vázizom, szívizom) is megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a májsejtek tartalmazzák. Ha tehát ezek a sejtek pusztulnak, a vérszérumban megemelkedik az enzimek aktivitása.
Használják a májbetegségek kórisméjének felállításához (a két enzim aktivitásának egymáshoz való viszonyát is szokták vizsgálni), illetve a kórlefolyás követéséhez. Fontos szerepe van azon gyógyszerek mellékhatásainak megfigyelésében, melyek károsíthatják a májsejteket.
Mi okozhatja a magasabb szintjét?
Májkárosodás (pl. vírusos májgyulladás, alkoholos májgyulladás, májzsugor, májtumor, súlyos epeúti elzáródás), nagyfokú izomszövet-pusztulás (pl.: izomsérülés, égésbetegség).
Gamma-GT, GGT (gamma-glutamil transzferáz)
A Gamma-GT vizsgálatot leggyakrabban az epeutak elzáródásának kimutatására, illetve a májsejteket ért károsító hatások kimutatására végzik. A vizsgálat során a glutation nevű anyag lebontásában szerepet játszó enzim, a gamma-glutamil transzferáz aktivitását határozzák meg a szérummintából. Az enzim legnagyobb mennyiségben a májban, hasnyálmirigyben és a vesében fordul elő.
Mi okozhatja a GGT magasabb szintjét?
Epeutak elzáródása (pl. epekövesség) miatt létrejövő májbetegségek, májgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladást, alkoholizmus, a májban pangó vér (pl. szívelégtelenség).
AP, ALP (alkalikus foszfatáz)
A vizsgálatot általában máj- és csontbetegségek vizsgálatának céljából végzik. A vizsgálat során az alkalikus foszfatáz nevű enzim aktivitását határozzák meg a vérplazmából. Az enzim a szervezet minden szövetében megtalálható, nagyobb mennyiséget tartalmaz a máj, a belek, a csontok, a vese és a méhlepény
Mi okozhatja az alacsonyabb szintjét?
A normálisnál alacsonyabb alkalikus foszfatáz aktivitás sokkal ritkább, mint a magasabb. Oka lehet: vérszegénység, pajzsmirigy alul működés, éhezés.
Mi okozhatja a magasabb szintjét?
Májbetegségek: májgyulladás, zsírmáj, májzsugor, májtumor, epeutak gyulladása, epeútelzáródás. Csontbetegségek: csonttörés, malignus daganat csontáttéte, csontlágyulás, angolkór (rachitis). Egyes vérképzőszervi megbetegedések: (pl. csontvelő fibrózis) és a terhesség is okozhatja.
Össz-bilirubin
A vörös vértestekben lévő hemoglobin, mely a vér vörös színét adja, felszabadul a lebomló vörös vértestekből és átalakul bilirubinná, ez az indirekt bilirubin. A máj enzimrendszere vízoldékonnyá teszi (ez a direkt bilirubin), majd az epével kiválasztja. A bélben lévő epefesték egy része visszaszívódik a belekből a vérbe, ahonnan a vizelettel ürül ki. A hemoglobin lebomlási termékei okozzák a normális széklet és a vizelet színét.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb:
A magas bilirubinszint a szemfehérje, a nyálkahártyák és a bőr sárgás elszíneződését (sárgaság), valamint viszketést okoz.
Mitől lehet magasabb és mit tegyünk, hogy csökkentsük?
A bilirubinszint emelkedett lehet fokozott bilirubin-termelődés, azaz a vörösvértestek fokozott szétesése, illetve csökkent átalakítás és kiválasztás, azaz máj enzim rendszereinek zavara (májgyulladás, májzsugor, mérgezés) vagy epeút-elzáródás (epekő, hasnyálmirigy-betegségek) esetén.
LDH Laktát-dehidrogenáz
Ez a glukóz anyagcserében részt vevő enzim minden sejtben megtalálható. Így a keringésbe kerülő enzim legfontosabb forrásai a nagyobb tömegű, nagy glukóz anyagcseréjű szövetek, mint a máj, a szív- és vázizom, vörösvértestek, idegszövet, valamint a tumor szövet. Az LDH aktivitásának mérésével megbecsülhetjük olyan szövetpusztulással járó betegségek mértékét és lefolyását, mint a szívinfarktus, májgyulladás, tumornövekedés, izomsérülés vagy a hemolízis (vörösvérsejtek szétesése).
Karbamid
A karbamid nitrogén a szérum kreatinin szinttel együtt a veseműködés indikátora. Amennyiben vese eredetű (renális) vagy vesén kívüli (extrarenális) okból a vese működése beszűkül, romlik, akkor ezek az értékek a vérben emelkednek. A karbamid nitrogén szint kezd előbb emelkedni, majd a kreatin is. Az utóbbi tartós emelkedése utalhat arra, hogy krónikus betegség áll a háttérben. Az érték megemelkedhet attól is, ha nem iszik elég folyadékot.
Kreatinin
A kreatinin a szervezetben az izom anyagcsere végterméke. A kreatinin izomeredetével magyarázható, hogy a vér kreatinin koncentrációja függ az egyén izomtömegétől. Kisgyermekekben, nőkben alacsonyabb, mint erős izomzatú férfiakban. A keringő kreatinint a vese kiválasztja és a vizelettel kiürül. Mivel a vese tubulusokban nem szívódik vissza, kiválóan alkalmas a vese glomerulus filtráció sebességének (GFR) mérésére. Elsődlegesen használatos veseműködés vizsgálat a kreatinin mérés, mind szérumból, mind vizeletből.
Magas kreatinin lehetséges okai: vesebetegség, veseelégtelenség, vizeletelvezető rendszer elzáródás, csökkenő vese véráramlás, szívelégtelenség, sokk, kiszáradás. 50 év felett normálisan is növekszik a szérum kreatinin szintje.
Alacsony kreatinin szint oka lehet: csökkenő izomtömeg, előrehaladott májbetegség, hosszú távú kortikoszteroid terápia, elsődleges izombetegség.
GFR - Glomerulus filtrációs ráta
A krónikus veseelégtelenség súlyosságának pontos megítélésére használt laboratóriumi paraméter, amely a vese méreganyag kiválasztását végző mikroszkópikus érgomolyagok, a glomerulusok kiválasztó működését tükrözi. A percenként 90 milliliter alatti GFR érték a vesekárosodás megjelenésének korai kórjelzője lehet. Minél kisebb a GFR értéke, annál súlyosabb a vesekárosodás foka.
Húgysav
A húgysav a nukleinsavakat felépítő purinvegyületek egyik lebontási terméke. A húgysav a vesékben kiválasztódik és a vizelettel ürül.
A magas húgysavszint esetén a húgysav az ízületekben kikristályosodva rakódik le. A kristályok gyulladásos reakciót váltanak ki, ez a köszvény. A magas húgysavszint oka lehet a magas húgysav tartalmú ételek túlzott fogyasztása. Ilyenek a vörös húsok, a kolbászfélék, de emeli a húgysavszintet az alkohol fogyasztása, cukorbetegség, többféle gyógyszer is, illetve a magas fehérjetartalmú diéta. Veseelégtelenségben a húgysav ürítése csökken, emiatt emelkedik vérszintje. Emelkedett húgysavszint mutatható ki vészes vérszegénységben, leukémiában és ólommérgezés esetén is.
A húgysav vérszintjét csökkenti a húgysavürítést fokozó gyógyszerek, illetve nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása. Amennyiben a magas húgysavszint táplálkozási okokra vezethető vissza, akkor a diétával, valamint a húgysav ürítését serkentő gyógyszerekkel lehet vérszintjét csökkenteni.
Glükóz (vércukor)
A cukorbetegséggel járó magas vércukorszint kimutatására végzik.
A glükóz a sejtek “üzemanyaga". A sejtek a vérben keringő glükózt inzulin jelenlétében tudják felvenni. Cukorbetegség esetén a vér glükózszintje megemelkedik.
Az alacsony vércukorszint szédüléssel, izzadással, éhséggel, látászavarokkal, súlyos esetben eszméletvesztéssel jár. Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) oka lehet májkárosodás, alkoholizmus, kóros soványság, inzulint termelő daganat.
A magas vércukorszint szomjúságot, nagy mennyiségű vizelet ürítését okozza. Hosszú távon a magas vércukorszint a vese, a retina elváltozásait okozza, lassítja a sebgyógyulást, rontja a kis erekben való átáramlást, emeli az érelmeszesedés, szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
A magas vércukorszint leggyakoribb oka a cukorbetegség. Kezelésében a szigorú diéta, súlycsökkentés és a gyógyszeres kezelés (tabletták vagy inzulin-injekció) betartása a legfontosabb. A rosszul kezelt cukorbetegség rövid távon nem okoz panaszokat, de hosszú távon veseelégtelenség, látásvesztés, szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki.
Haemoglobin A1C
A haemoglobin A1c vizsgálat az utolsó 2-3 hónap átlagos vércukor szintjét vizsgálja, a glikozilált (a glükózzal kötésben lévő) hemoglobin koncentrációjának a meghatározásával. A glükóz és a hemoglobin A együttesét nevezzük hemoglobin A1c-nek vagy glikohemoglobinnak. Minél nagyobb a glükózkoncentráció a vérkeringésben, annál nagyobb mértékben kötődik az A hemoglobinhoz.
Normál értéknél magasabb szintje azt jelzi, hogy az elmúlt időszakban a vércukor értékek a kívánt értéknél magasabb tartományban voltak, mely vagy a kezelés módosítását teszi szükségessé, vagy a beteg együttműködésének elégtelenségét jelzi.
Nátrium
A vérből elválasztott szérumból meghatározzák a nátriumion koncentrációját. A szérum nátriumion koncentráció mérése fontos információt szolgáltathat a folyadékháztartásról, hormonális hatásokról, számos betegségben az alkalmazott kezelés hatásosságáról.
A lelet értékelése összetett, hiszen a koncentrációt változtatja mind a szervezetben található víz, mind a nátrium mennyiségének változása. A táplálkozással felvett só mennyisége csak igen szélsőséges esetekben befolyásolja a szérumkoncentrációt. Mégis a hipertónia (magas vérnyomás betegség) kezelésének részeként javasolt sószegény diéta igen hasznos, hiszen a szervezet nátriumtartalmát, a vesékre háruló fokozott terhelést csökkenti. Számos, gyakran használt gyógyszercsoport befolyásolja az eredményt, ezért a gyógyszerszedésről a kezelőorvost tájékoztatni kell (pl. vérnyomáscsökkentők, vizelethajtók, szteroid gyulladáscsökkentők, hashajtók, fájdalomcsillapítók, orális fogamzásgátlók).
Az alacsony nátriumszint viselkedészavarokat, lehangoltságot, zavartságot okoz. 120 mmol/l alatti nátriumszint esetén agynyomás fokozódás jelei mutatkozhatnak: fejfájás, hányinger, hányás, tudatzavar, görcsök.
A magas nátriumszint szomjúságot, zavartságot, görcsöket, a vizelet mennyiségének növekedését okozhatja.
Kálium
A káliumion a szervezet legfőbb sejten belüli (intracelluláris) pozitív ionja, azonban a szérumkoncentráció szűk határok között, alacsony tartományban változhat.
Számos, gyakran használt gyógyszercsoport befolyásolja az eredményt, ezért a gyógyszerek szedéséről a kezelőorvost tájékoztatni kell (pl. vérnyomáscsökkentők, vizelethajtók, szteroid gyulladáscsökkentők, hashajtók, fájdalomcsillapítók, orális fogamzásgátlók, inzulin).
Az étkezéssel bevitt kálium mennyisége bizonyos esetekben fontos lehet. Nagyobb mennyiségben tartalmaznak káliumot a halételek, zöldségek (brokkoli, borsó, burgonya, paradicsom, spenót, fejessaláta) és egyes gyümölcsök (citrusfélék, alma, banán, sárgabarack).
Vizsgálata különösen fontos a veseműködés csökkent volta, illetve vízhajtó kezelés esetében.
Nagyon alacsony káliumszint esetén a következő tünetek alakulhatnak ki: izomgyengeség, bélleállás, alacsony vérnyomás, izomgörcs, emelkedett vizeletmennyiség.
A magas káliumszint sokáig nem okoz tüneteket, ritkán petyhüdt végtagbénulás jelentkezik. Súlyos eseteiben hasmenés, EKG-eltérések, ritmuszavarok lépnek fel.
Szérum összfehérje
A fehérjék hasonló kémiai struktúrát mutató, aminosavakból felépülő, de tulajdonságaikban és funkciójukban sokféle óriásmolekulák. A vérben a fehérjék mint szállítómolekulák, a véralvadási rendszer tagjai, hormonok, enzimek, az immunrendszer működésében résztvevő antitestek fordulnak elő.
A fehérjék alacsony vérszintje a vízháztartás zavarát okozza, az érpályából a víz a szövetek felé áramlik, vizenyő (ödéma) alakul ki.
Az alacsony fehérjeszint oka lehet a hiányos táplálékbevitel, a felszívódás zavara, a májban zajló fehérje-anyagcsere zavara, illetve a fehérjék fokozott vesztése. Ez utóbbiakat májbetegség, veseelégtelenség daganatos betegségek okozhatják.
Az extrém magas fehérjekoncentráció a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozza.
A magas fehérjeszint oka lehet krónikus gyulladás, folyadékvesztés (hányás, hasmenés), vérfehérjéket termelő sejtek burjánzása.
Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL
A koleszterin szint normál szinttől való eltérésének két sarkalatos pontja van: az egyik a táplálékkal való túlzott bevitel, a másik szabályozó mechanizmus a májban történő előállítása és szétosztása a szervezet sejtjeiben. A laboratóriumi vizsgálatok során meghatározzák az összkoleszterin szintet és ezen belül feltüntetik a HDL és LDL koleszterin arányát is.
A HDL koleszterin (high density lipoprotein - nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. ,,védő"-koleszterin, ahogy a neve is mutatja, az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében.
A HDL alacsony értéke, hajlomosít az érelmeszesedésre és ezzel szoros kapcsolatban álló szív - és érrendszeri megbetegedések kialakulására. Szintjét változatos táplálkozással: csirkehús, lazac, pisztráng fogyasztásával, rendszeres testmozgással lehet az optimális szinten tartani, sőt, ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor rendszeresen, jó minőségű vörösborból fogyasztott 1 dl is védő hatással bír.
Az LDL koleszterin (low density lipoprotein - kis sűrűségű lipoprotein), az ún. ,,rossz"-koleszterin, funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik és a felesleges koleszterin az erek falában lerakódik. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.
Az LDL koleszterin és az összkoleszterin emelkedett értéke egyaránt a koleszterin érfalban történő lerakódásának kedvez, csökkentve ezzel az érfal rugalmasságát, elősegítve az érelmeszesedést és növelve a következményes szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
Triglicerid
Normál esetben a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen.
A trigliceridek, ún. neutrális zsírok, a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. A trigliceridek közé soroljuk a disznózsírt, a vajat, az olajat stb., melyekre más és más zsírsav összetétel jellemző. Túlzott szénhidrát fogyasztás esetén a szervezetünk triglicerideket állít elő (szintetizál).
Táplálkozást követően a szervezetbe jutott zsírok egy része az energiaszükségletet biztosítja, egy másik része azonban - a táplálék összetételétől függően - feleslegben van, nem kerül felhasználásra. A fel nem használt zsírok a zsírszövetben raktározódnak, a test legfontosabb energiaforrását biztosítják, továbbá védik a testet a kihűléstől, szigetelő funkciót töltenek be, védelmet biztosít a csontoknak és belső szerveknek.
Széklet vér, Weber
A vizsgálat a vastagbélrák szűrésének része. A vérszegénység okainak felderítésében is fontos, mivel a tápcsatornai rejtett (okkult) vérzések - nyelőcsőgyulladás, gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomor- vagy nyombél fekély, vastagbél-daganatok - általában hosszan tünetmentesek lehetnek, de végül vérszegénységet okoznak. A vérzés oka lehet: fekély, polip, bélgyulladás, Crohn-betegség, szájüregi vérzés, vastagbélrák, aranyér.
A székletben megjelenő vér a bélrendszerből származik. Mire a felsőbb szakaszokból származó vér a székletbe kerül, megemésztődik és a székletet - ha nagy mennyiségű - feketére festi, a végbélből származó vér pedig friss piros színű. Kis mennyiségű vér nem okozza a széklet elszíneződését. A székletvér vizsgálat véres hurka fogyasztásától is pozitív lehet.
TSH - Thyreoidea-stimuláló hormon, pajzsmirigy serkentő hormon, tireotropin
A TSH-szint mérése a pajzsmirigy betegségek diagnosztikájában nyújt segítséget. A pajzsmirigy működését, hormontermelését az agyalapi mirigy szabályozza a TSH elválasztásával. A TSH serkenti a pajzsmirigy működését. A TSH az agyalapi mirigy és pajzsmirigy alkotta rendszer összehangolt működésének egyik jelzője. Értéke lehet magas és alacsony is akár a pajzsmirigy alul-, akár túlműködése esetén. A TSH értéke csak a szabályozó rendszer többi hormonjával és a klinikai tünetekkel együtt értelmezhető.
Alacsony TSH-szint esetén az agyalapi mirigy nem serkenti a pajzsmirigy működését. Az alacsony TSH-szint önmagában nem okoz gondot, de jelzi a pajzsmirigy működésének zavarát.
Mivel a pajzsmirigy túlműködése gátolja a TSH felszabadulását, ezért a TSH értéke alacsonyabb lehet pajzsmirigy túlműködéses állapotokban. Emellett alacsonyabb szintet lehet mérni terhességben és számos gyógyszer (gyulladáscsökkentők, vérnyomáscsökkentők) hatására is.
Magas TSH-szint esetén az agyalapi mirigy serkenti a pajzsmirigy működését. A magas TSH-szint önmagában nem okoz gondot, de jelzi a pajzsmirigy működésének zavarát.
A magas TSH-szint leggyakoribb oka a pajzsmirigy alul működése. Ritka esetekben a TSH termelődésének zavara állhat a jelenség hátterében.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészség 2. |
|
|
|
Címkék: aminotranszferáz, szívelégtelenség, veseelégtelenség, vizeletmennyiség, gyógyszercsoport, cukorbetegséggel, vérszegénységben, kikristályosodva, tulajdonságainak, nátriumtartalmát, hasnyálmirigyben, mellékhatásainak, meghatározásával, hormontermelését, érelmeszesedésre, fehérjetartalmú, purinvegyületek, megcsillagozott, folyadékvesztés, látászavarokkal, érelmeszesedést, koncentrációját, triglicerideket, kortikoszteroid, vérszegénységet, megfigyelésében, elválasztásával, anyagcseréjében, felszabadulását, csontbetegségek, összkoleszterin, kisgyermekekben, megbecsülhetjük, vizeletelvezető, energiaforrását, táplálékbevitel, ismeretlen elnevezések, megcsillagozott tételek, internetről származik, egyes címeknél, oldalakon található, egyes értékeknek, különböző oldalakon, egyes laboratóriumok, vörösvértestek esetében, saját laborleletén, eredeti laborleletben, első rész, második rész, vizsgálattal kapcsolatos, eljárás során, alvadásban gátolt, Laborlelet, Laborlelet II, Haemoglobin A1C, Alacsony TSH-szint, Magas TSH-szint,
|
|
Offline
