Pénzáram - Paksi Atomerőmű,Kaderják Péter,Magyar Villamos Művek Zrt,Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító,Paksi Atomerőművet,SZERZŐ REGIONÁLIS ENERGIAGAZDASÁGI KUTATÓKÖZPONT VEZETŐJE,BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TANÁRA, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Pénzáram

2008-01-15 17:57:15, kedd

	Pénzáram Mivel magyarázható a Paksi Atomerőmű magánosítása? Kaderják Péter, uzlet@hetivalasz.hu 8. évfolyam 1-2. szám, 2008.01.10 Különös csomagot tett a kormány a hazai áramfogyasztók karácsonyfája alá: az új évvel induló és drasztikus áremelkedést okozó árampiaci modellváltást. Az eseményeket az oligarchák szemszögéből érdemes vizsgálni. A kis magyar "árampiaci verseny" várhatóan a hazai kis- és középvállalkozói kört, valamint a közintézményeket érinti majd legsúlyosabban. Sokuk számára a 30-40 százalékos év eleji áremelkedés sem zárható ki, de a hazai növekedés gerincét adó feldolgozóipari nagyfogyasztók sem fogják 20 százalék alatt megúszni. A drágulást a politikai píár a növekvő tüzelőanyag-költségekkel, az állítólagos hazai és régiós áramhiánnyal, illetve a Délkelet-Európában megugró árakkal és kereslettel magyarázza. A helyzetet fokozza, hogy a szabályozási környezet kialakításának elhúzódása miatt a fogyasztók zöme az áremelkedés mértékéről először a februári számlájából értesül, s az abban foglalt árat tekinthetik majd a régi szolgáltató új ajánlatának. Akinek ez nem tetszik, új kereskedő után nézhet. Nem liberalizáció Lao-Ce óta tudjuk, és napjaink kormányzati kommunikációja nap mint nap tudatosítja bennünk: semmi nem az, aminek látszik. Az idei árampiaci modellváltást például - pontatlanul - teljes liberalizációnak, félrevezetően pedig árampiaci versenynek nevezik a döntéshozók. Az új modell kétségtelenül tartalmaz két lényeges liberalizációs (azaz kötöttségeket megszüntető) elemet. Egyrészt háztartási fogyasztóként sem vagyunk többé a helyi áramszolgáltatónkhoz kötve, hiszen az év elejétől már nekünk is jár - mint minden európai fogyasztónak - az áramszolgáltató (-kereskedő) szabad választásának joga. A másik liberalizációs intézkedés következtében megszűnik a hatósági árkontroll a háztartáson kívüli fogyasztóknak értékesített áram esetében. Ez a lépés azonban inkább riasztó, ha tudjuk: az őket kiszolgáló kereskedők portékájuk 80 százalékát - közvetlenül vagy közvetve - egyetlen nagykereskedőtől, a Magyar Villamos Művek Zrt.-től vehetik majd. Első éves közgazdászhallgatók is tudják, hogy az ilyen koncentrált piaci szerkezet mellett végrehajtott árliberalizáció indokolatlan, és a fogyasztók jólétét rontó áremelkedéshez vezet. Ennyi és nem több a liberalizáció. Tényleges hatása a versenyre, azaz a fogyasztók szabad választási lehetőségének erősítésére elenyésző. Pedig lett volna mit tenni az utóbbi érdekében - elsősorban az árampiaci kínálati oldal koncentrációjának csökkentésével, a kínálati verseny erősítésével. Ezt szolgálhatta volna a teljes körű és átlátható áram-külkereskedelem megteremtése, a hazai áramtermelés 80 százaléka fölötti kizárólagos MVM-ellenőrzés csökkentése, valamint a villamos művek privatizációjához kötődő hosszú távú áramvásárlási szerződések (htm-ek) újratárgyalása. Ugyancsak a hatékony és diszkriminációmentes verseny térnyerését ösztönözné az energetikai alaphálózatokat tulajdonló hálózati rendszerirányító cég, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Zrt. tulajdonosi leválasztása minden más energiaipari tevékenységről. Monopolhelyzetben az MVM Ténylegesen azonban éppen a fentiekkel ellentétes lépések sorát élhették meg e sokat tapasztalt iparág szereplői az elmúlt fél évben. A htm-ek részleges felmondása vagy a verseny céljait szolgáló újratárgyalása - a gazdasági tárca kezdeti próbálkozásai ellenére - elmaradt. Az MVM egy novemberi áramárverésen a várható 2008. évi hazai fogyasztás mindössze ötödét kitevő terméket bocsátott a hazai fogyasztók és kereskedők rendelkezésére. Nem is csoda, hogy az égbe szöktek az árak a mesterséges áruhiányra reagálva. Az MVM-től független piaci szereplők idei áramimport-lehetőségét egy december elején megjelent botrányos, egy napig hatályos(!) kormányrendelet lehetetlenítette el a legfontosabb irányokból (Szlovákia, Románia, Ukrajna). A rendszerirányító tulajdonosi leválasztását szorgalmazó európai bizottsági javaslatot vitató fórumon a gazdasági tárca képviselője a leválasztás mellett foglalt állást - csak éppen a magyar kormány álláspontjával ellentétben! Az árampiaci modellváltás értelme csak akkor bomlik ki előttünk, ha beleéljük magunkat az MVM privatizációján dolgozó oligarchák és kormányzati partnereik érdekvilágába. Vessünk hát egy pillantást nemzeti tulajdonunk egyik utolsó gyöngyszemére. Az MVM saját tőkéje eléri a 400 milliárd forintot. Meghatározó szereplője az évi 600 milliárd forintos forgalmú hazai áram-nagykereskedelmi piacnak. Szabadpiaci kereskedő cége, az MVM Partner erős pozícióban van. Tulajdonolja a hazai villamos alaphálózatot és rendszerirányítást, az áramtermelés 40 százalékát adó Paksi Atomerőművet, valamint további kisebb erőműveket. Ellenőrzés alatt tartja a hazai áramtermelés további 40 és az áram-külkereskedelmi infrastruktúra kapacitásának 80 százalékát. Az utóbbi fél év minden lényeges kormányzati intézkedése az MVM pozíciójának erősítését szolgálta - sajnos döntően a verseny rovására. A számítások szerint az új piaci környezetben az MVM évi 100 milliárd forinttal javíthatja üzemi szintű jövedelmezőségét bármiféle hatékonyságjavulás nélkül is, kizárólag a piaci árakra vonatkozó erős befolyás megszerzése révén. Az idei 30-40 százalékos nagykereskedelmi áramár-emelkedésből az alapvető okok (a tüzelőanyag-költségek és a kereslet növekedése) 10 százaléknál többet a borúlátó feltételezések mellett sem magyaráznak. A többi tisztán az MVM pozícióját javítja, és közgazdasági fogalommal élve nyugodtan nevezhetjük monopoljáradéknak. S mivel - egyelőre - állami vállalatról van szó, az indokolatlan áremelések lényegében az áramfogyasztókra kivetett adóként értelmezhetők. Mint a Merkur Mi történik majd e monopoljáradékkal? Miért vállalja a kormány a megalapozatlan drasztikus áramáremelés kockázatát? Hiszen ne feledjük: az indokolatlan áramár-emelkedés gazdasági versenyképességre gyakorolt hatása rendkívül kedvezőtlen. A hazai nagyfogyasztók már ma is európai versenytársaiknál drágábban kapják az áramot, a várható áremelés pedig közintézmények sokaságát hozhatja lehetetlen helyzetbe. Az MVM többletjövedelmét ráadásul elvonhatja a költségvetés. Ez esetben az áramfogyasztó adófizetők a riasztó államháztartási hiány csökkentéséhez járulnak hozzá - kényszerűen. Az MVM újrapozicionálása szolgálhatná a nemzeti árampiaci társaság megerősítését az egyébként külföldi tulajdonú erőművek és szolgáltatók által uralt hazai árampiacon. Ez hosszabb távon segíthetné a sokszereplős verseny fenntartását. Legvalószínűbbnek mégis az tűnik, hogy az MVM megerősítése a közelgő privatizáció előkészítését szolgálja. A sikeres tőzsdei bevezetés azt igényli, hogy a lehetséges befektetőkben egy tartósan jövedelmező vállalat képe rajzolódjon ki. A privatizációra vonatkozó tervekről a nyilvánosság előtt alig esik szó, noha a nemrég módosított vagyontörvény megnyitja az utat az MVM 25 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagjának magánosítása előtt. Egy meghatározó MSZP-s szakpolitikus pedig már a 49 százalékos MVMprivatizáció lehetőségét is felvetette. Ez akár a menedzsmentjogok magántulajdonosi szereplőknek történő átadása előtt is megnyithatja az utat. Körvonalazódik tehát egy, a Mol és az OTP magánosításához hasonló, a menedzsment számára különösen kedvező MVM-privatizáció terve. A magánosítás számos olyan kérdést vet fel, melynek nyilvános megvitatása elkerülhetetlen lenne. Vajon indokolható-e, hogy az állam lemond a nemzeti villamos alaphálózat és a rendszerirányítás nemzeti tulajdonáról? Mivel magyarázható a Paksi Atomerőmű magánosítása? Hogyan érinti az ellátásbiztonságot az MVM privatizációja? Mit okozna az MVM monopolközeli pozícióinak magánosítása az árampiaci verseny jövője és a piaci árak alakulása szempontjából? Mit jelentene a nemzetbiztonságra nézve, ha az MVM új tulajdonosai között orosz energetikai cégek is jelentős befolyást szereznének? Ma nem ezekről a kérdésekről folyik a beszéd, hanem a nem létező áramhiányról (ami mitől is alakulna ki, hiszen a hazai fogyasztásunk mostanában érte el a nyolcvanas évek végére jellemző szintet), amelytől úgymond az MVM ment meg minket. Mint annak idején a Merkur az autóhiánytól. A SZERZŐ A REGIONÁLIS ENERGIAGAZDASÁGI KUTATÓKÖZPONT VEZETŐJE, A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TANÁRA. -------------------------------------------------------------------------------- Mit hoz a piacnyitás? • Az árampiac liberalizációja miatt a 30-40 százalékos áremelkedés sem zárható ki. • A nagykereskedelmi áramár-emelkedésből a tüzelőanyag-költségek és a kereslet növekedése 10 százaléknál többet nem tesz ki. • A fogyasztók zöme az áremelkedés mértékéről először a februári számlájából értesül.

0 komment , kategória: Általános

Címkék: rendszerirányító, menedzsmentjogok, magántulajdonosi, liberalizációnak, áramfogyasztókra, nagykereskedőtől, nagykereskedelmi, középvállalkozói, energiagazdasági, jövedelmezőségét, közintézményeket, lehetetlenítette, árliberalizáció, külkereskedelem, magánosításához, külkereskedelmi, feldolgozóipari, mvmprivatizáció, államháztartási, villamosenergia, liberalizációja, kormányrendelet, elkerülhetetlen, privatizációján, alaphálózatokat, áramszolgáltató, újratárgyalása, privatizációra, kialakításának, tevékenységről, feltételezések, liberalizációs, csökkentésével, kommunikációja, közintézmények, álláspontjával, hazai áramfogyasztók, oligarchák szemszögéből, hazai kis-, közintézményeket érinti, 30-40 százalékos, hazai növekedés, politikai píár, állítólagos hazai, helyzetet fokozza, szabályozási környezet, fogyasztók zöme, áremelkedés mértékéről, februári számlájából, abban foglalt, régi szolgáltató, idei árampiaci, Paksi Atomerőmű, Kaderják Péter, Magyar Villamos Művek Zrt, Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító, Paksi Atomerőművet, SZERZŐ REGIONÁLIS ENERGIAGAZDASÁGI KUTATÓKÖZPONT VEZETŐJE, BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TANÁRA,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]