|
2014-12-31 13:42:57, szerda
|
| |
| |
Oravecz Imre:
Már csak az egyszerű, világos dolgoknak akarok örülni,
a fénynek, mely reggel beárad a házba,
az ablaknak, melyen át kinézek,
a levegőnek, melyet belélegzek,
az ételnek, melyet magamhoz veszek,
a víznek, mellyel szomjam oltom,
a tűznek, melynél melegszem,
a ruhának, mely befedi testem,
az ajtónak, melyen át a szobába lépek,
a földnek, melyen járok,
az útnak, melyen sétálok,
a kavicsnak, melyet hazaviszek a zsebemben,
a falevélnek, mely elém hull,
a fűnek, melyet nyírok,
a magnak, melyet elültetek,
a zöldségnek, melyet magam termesztek,
a hegynek, melyet képzeletben naponta megmászok,
az erdőnek, melybe vágyom,
a papírnak, melyre írok,
a ceruzának, melyet közben fogok,
a terasznak, hova munka után kiülök,
a szomszédnak, ki néha átugrik hozzám egy italra,
a széknek, melyben helyet foglalok,
az estének, mely felváltja a nappalt,
a kutyának, mely a lábamhoz telepszik,
a tücsökcirpelésnek, melyet sokáig hallgatok,
már csak elkerülhetetlen, szükségszerű örömök éltessenek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tizennyolc éven felül 2. |
|
|
|
Címkék: elkerülhetetlen, szükségszerű, szomszédnak, képzeletben, falevélnek, hazaviszek, zöldségnek, termesztek, belélegzek, éltessenek, telepszik, melegszem, levegőnek, zsebemben, kavicsnak, megmászok, felváltja, dolgoknak, hallgatok, elültetek, terasznak, ceruzának, foglalok, magamhoz, ablaknak, papírnak, kutyának, lábamhoz, egyszerű, ajtónak, széknek, ruhának, szobába, hegynek, naponta, sétálok, szobába lépek, lábamhoz telepszik, Oravecz Imre,
|
|
Offline
