|
2018-03-02 20:42:49, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
Henry Wadsworth Longfellow:Hópelyhek
A szürke lég ölén pihent,
De most a földre rázza a felhő
És várva várja már idelent
A puszta mező s a barna erdő,
Mert enyhe s lágy takaró
Mely halkan hull, a hó.
Borus lelkünket isteni fény
Álmok rémképeitől megója,
S kinnak, mi dul a sziv fenekén,
A sápadt arc lesz árulója,
Fel így fedi, lám, az ég,
A kint, mely benne ég.
A légnek költeménye a hó~
A bánat mind, mit az sokáig
Eltitkolt, im' nyilvánvaló
Pelyhekbe tagolva, versre válik,
Erdőre, mezőre lehull,
S mindent kifecseg botorul.
fordító: Zoltán Vilmos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ÉVSZAKOK - TÉL |
|
|
|
Címkék: nyilvánvaló, rémképeitől, longfellow, költeménye, lelkünket, wadsworth, hópelyhek, eltitkolt, pelyhekbe, kifecseg, botorul, mindent, idelent, árulója, tagolva, fordító, fenekén, takaró, erdőre, kinnak, sápadt, halkan, isteni, megója, versre, sokáig, mezőre, zoltán, légnek, földre, pihent, puszta, vilmos, lehull, szürke, rázza, földre rázza, puszta mező, barna erdő, sziv fenekén, légnek költeménye, bánat mind, Henry Wadsworth Longfellow, Zoltán Vilmos,
|
|
Offline
