Regisztráció  Belépés
erzsikepuskas.blog.xfree.hu
Okos emberek is tanulhatnak másoktól. Puskás Erzsébet
1934.02.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Wass Albert : A zászlótartó
  2018-05-21 12:48:19, hétfő
 
  Wass Albert: A zászlótartó




Letűnt császárok díszszemléinek
gazdátlanná tágult kőterén
lomhán hever a köd. Rom-oszlopcsarnokok
dúlt ívei alatt [ http://img16.dreaa törmelék
sárrá dagad. Egy árva utcalámpa
gyér fényt szitál s a ködbefulladt csöndben
csak egy-egy ember fáradt lépte kong.

A nagy parádék korszaka letelt.
Vihar cibálta szét a lobogókat,
a diadalíveket bombák döntötték porba
s a kürtöket belepte a penész.


Odúikból görnyedten előmásztak
a patkányemberek és szétcsoszogták
a zászlópompás díszszemlék nyomát.

Hanem ott bent, a dúlt lépcsők alatt
valaki áll a ködben, egyedül.
Feszesen és szálfamereven.
Ruhája rongyos, arca beesett,
de áll és merev jobbja markolja makacsul
a ködöt, mintha zászlót tartana.



Ő az: a zászlótartó névtelen legény.
Hűséggel áll és becsületesen,
mint akit ott felejtettek a nagy idők
néma jelként a véghetetlen éjben.
Körülötte vakon átcsoszognak
gondútjukon a patkányemberek
s szétrágnak eszmét és tradíciót.

De Ő csak áll.


Ha le is foszlik róla a rongy ruha.
Ha zápor veri, fagy sorvasztja testét.
Ha leköpik és szembe nevetik.
Ő áll.
Konok daccal a dúlt lépcsők alatt,
s magosra tartja föl a láthatatlan zászlót.

S míg

mozdulatlan alakja előtt
kongó léptekkel jön-megy az idő
s a mindennapok robotemberkéi
meg sem látják tán, hogy ottan áll:
mögötte már a ködben, valahol,
kürtök harsannak és vezényszó csattan
s döngve menetelnek új hadoszlopok
újabb császárok zászlai előtt
tisztelgő díszmenetben
a múltból át a jövendő felé!



 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert   
Heltai Jenő: Lelkem falán
  2018-05-16 19:40:26, szerda
 
 


Lelkem falán

Lelkem falán a gond sötétlik,
Árnyék a hófehér falon:
Oh, megöregszel te is egyszer,
Én édes, szőke angyalom.
A szőke haj ezüstbe szürkül,
Barázdás lesz a homlokod,
És csókos ajkad pírja elvész,
A szíved halkabban dobog.
És benne mélyen eltemetve
A régi,régi szerelem,
És szenvedélytelen, szeliden
Fogsz társalogni énvelem.
Igérd meg azt, hogy kezed akkor
Kezemből

vissza nem veszed,
S szeretni fogsz majd akkor is még,
Mikor már én is vén leszek.
Ígérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy oly nagyon szerettelek,
Hogy rácsókoltam ajkaidra
Sok év alatt a zord telet.
Ígérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy elhervadtál

keblemen.
Hogy másnak senkije se voltál,
Csak nékem voltál mindenem.
Ígérd meg azt, hogy szemrehányást
Szíved magába nem fogad.
Nem kéri tőlem soha vissza
Aranyos ifjúságodat.


 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő  
Heltai Jenő.:Szivem falán
  2018-05-16 19:27:04, szerda
 
  Szívem falán

Szerző: Heltai Jenő




Szivem falán a gond sötétlik,
Egy árny a hófehér falon:
Óh, megöregszel te is egyszer,
Én édes,

szőke angyalom.

A szőke haj ezüstre válik,
Barázdás lesz a homlokod,
És csókos ajkad pirja elvész S aszived

halkabban dobog.

És benne mélyen eltemetve
A régi, régi szerelem,
És szenvedélytelen, szeliden
Fogsz társalogni énvelem

.

Igérd meg azt, hogy kezed akkor
Kezemből vissza nem veszed,
S szeretni fogsz majd akkor is még,
Mikor már én is vén leszek.

Igérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy oly nagyon szerettelek,
Hogy rácsókoltam ajakadra
Sok év alatt a zord telet.

Igérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy elhervadtál keblemen,
Hogy másnak senkije se voltál,
Csak nékem

voltál mindenem.

Igérd meg azt, hogy szemrehányást
Szived magadba nem fogad
S nem kéri tőlem soha vissza
Aranyos ifjuságodat.






 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő  
Reviczky Gyula: Ha már szeretni nem fogok
  2018-05-09 19:56:13, szerda
 
  Ha már szeretni nem fogok



Ha már szeretni nem fogok:
Mondjátok: meghalt, vége lett.
Ha lányért többé nem dobog
A szív, halálra vénhedett.
Mondjátok: meghalt, vége lett.



Ha már szeretni nem fogok
És vérem csöppenkint lehül:
«Édes csókokrul álmodott» -
Ezt írjátok sirversemül,
Ha vérem csöppenkint lehül.



Ha már szeretni nem fogok
És búcsut int a szerelem:
Szelid nézésü asszonyok
Fogják be majd haló szemem',
Ha búcsut int a szerelem.



 
 
0 komment , kategória:  Reviczky Gyula  
Vajda János: Magány
  2018-05-09 19:24:08, szerda
 
  ...... .....


Vajda János...... Magány.




Az emberek beszélnek fájdalomról,
Rakásra hordva bút, bánatot ;
És mondja mindenik a magáéról,
Hogy már a földön az a legnagyobb.

Hallgatva némán ennyi bút, keservet,
A magamét én el nem mondhatom.
Keresem a magányt

a véghetetlent,
Csak ottan önthetem ki bánatom'.

Hol legsürűbb az erdő, legsötétebb,
S a szél elelszik a falevelen,
Mintha megállna perczre idő, élet, -
Leborulok sóhajtva : «istenem,

Hát e világon semmi sem tökélyes!
Nincs alkotásod kifogástalan.
Ha fogyatékos minden, a mi véges,
Teljes talán a mi határtalan ?

Te a ki ülsz ott

arany fellegtrónon,
Teremt, változtat, öl vezényszavad ;
Mig lényeid itt hánykolódnak gyarlón,
Elégedett volnál te egy magad ?»

És láthatatlan elborul az égbolt,
Valami árny vonul el odafönt ;
A mozdulatlan levegő meredt, holt,
Mintha befagyna,

dermesztő a csönd.

És mintha megszólamlanék az isten,
És hallnék fohászt, mélyet, nagyot :
Hozzám hasonló e világon nincsen ;
Mindig magamban, egyedül vagyok !



 
 
0 komment , kategória:  Vajda János  
Vajda János: Két jó barátom
  2018-05-08 18:55:03, kedd
 
  Vajda János......Két jó barátom



A birtok, mit születésem adott,
Az élet közös nyomora;
S te vagy e birtok olcsó címere,
Kétkrajcáros makrapipa!

És e nyomor meg e makrapipa,
Legjobb barátim lettenek,
És sötét óráimba kívülük
Senkit, semmit nem ismerek.



Oh, én tudom, hogy e két jóbarát
Hű lesz hozzám halálomig
S nem hagynak el, miként az emberek,
Utósó lehelletemig.

S hol a nyomornál hűségesb barát,
Mely a sírba kisérni fog?
Mely ott még egy élethosszat keserg,
Míg végkép el nem hamvadok!...

S te leghűségesebb makrapipa,
Te leszesz olcsó sírjelem,
Mert a nyomor, tudom, nem engedi,
Hogy nekem más fejfám legyen!



 
 
0 komment , kategória:  Vajda János  
Varjú Zoltán Most szőljatok még....
  2018-05-06 14:16:39, vasárnap
 
  Varjú Zoltán: MOST SZOLJATOK MÉG



Most szóljatok még, addig amíg még lehet,
míg tárt karokkal várnak rád ölelő kezek,
míg minden csepp könny örömből fakad,
mert e pillanat szívedben örökre megmarad!

Most szóljatok még, addig amíg még lehet,
míg gyönyörű, szép szívét

elönti a szeretet,
míg minden egyes gondolata tebenned él,


mert Ő benned hisz, neked él, és veled remél!
...... .............



Most szóljatok még, addig amíg még lehet,
míg minden simogatását megköszönheted,
míg együtt lehettek anyák napja hajnalán,
és csak annyit mondj: szeretlek, édesanyám!

 
 
0 komment , kategória:  Vegyes  
Aranyosi Ervin: Édesanyám
  2018-05-05 14:59:04, szombat
 
  Aranyosi Ervin: Odafentről vigyáz...



Habos felhők mögül vigyáz rám egy angyal,
ha szomorú vagyok, gyakran megvigasztal.
Éppen úgy, mint egykor, mikor gyermek voltam,
mikor látta fiát bánatosan, szótlan.

Ő már felköltözött távoli mennyekbe,
én meg azért mászom dombokra, hegyekbe,
hogy közelebb legyek gyönyörű szívéhez,
s elmondjam az enyém, nélküle mit érez.

Elmondhassam neki, mennyire hiányzik,
mikor rágondolok, szemem könnyben ázik.
Bárcsak itt lehetne, örömmel ölelném,
elszállt gyermekkorom mellette meglelném.

Hiányzik jó lelke, melyből öröm áradt,
a két szorgos keze, mely el sose fáradt.
Barna, meleg szeme, mely óhajom leste,
mesemondó hangja, ha eljött az este.

Ha eljön az este, csillagokra nézek,
sok régi emléket sorra felidézek,
és amikor végre rám talál az álom
az édesanyámat benne megtalálom


 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Benedek Elek: Kisbaconi temetőben
  2018-05-05 14:52:02, szombat
 
  Benedek Elek: Kisbaconi temetőben



Kisbaconi temetőben
Most van a nap lemenőben,
Ráverődik a sugára
Jó szüleim sírhalmára.
Egykor, régen haj de féltem,
Ha temetőbe léptem,


Vége már a félelemnek,
,,Nagyapóék" ott pihennek.
Testem, lelkem hogyha fáradt,
Ide jönni érzek vágyat,
Ide jövök este, reggel,
S beszélek

az öregekkel.
Elmondom, hogy bárhol járok
Mindenütt gondolok rájok,
Hálás szívvel, könnyes szemmel,
Gyermeki szent szeretettel.
Hogy mit írtam sok-sok könyvben,
Tőlük kaptam mind örökbe,
S ha szívemben van szeretet
Ez az ok szívükből eredt.


A forrását minden jónak
Köszönhetem ,,Nagyapónak",
Nagyapónak és párjának,
Az én édes nagyanyámnak.
Óh, áldott föld, szent sírhalom,
Szálljon reád csend, nyugalom,
S hogyha pályám megfutottam
Én is itten nyugodhassam.




 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Szabó Ila : Tánc
  2018-05-04 19:20:20, péntek
 
  Szabó Ila :Tánc


Lépegettünk előre,
oldalra és hátra,
észrevétlen belekezdtünk
valamilyen táncba.



Megint léptünk előre
s hátra kettőt nyomban,
hamarosan ott voltunk a
kiindulópontban.



Veled lépek, azt hittem,
szívünk ritmusára,
s kiderült, hogy számomra a
táncterem már zárva.



 
 
0 komment , kategória:  Szabó Ila  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 98 db bejegyzés
Összes: 4187 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 242
  • e Hét: 2184
  • e Hónap: 13385
  • e Év: 239037
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.