|
2021-01-20 05:19:50, szerda
|
| |
| |
Üzenet Sas Józsefnek
2021. január 18.
Vártam egy-két napot, Jóska, talán még most is korai üzenetem. Bízom benne,
hogy felébredtél már odaát, s találkoztál Istennel, ami az ősi magyar bölcselet
és az igazság szerint a legmélyebb találkozás Önmagunkkal.
Ahonnan én látom, jó találkozás lesz ez.
Mert szépen csináltad az életedet. Őszintén, bátran, a zsenik nehéz nyelvén,
ami egyszerű és igaz. És akiknek ez a földi valóság súlyos tragédia, és a
legröhejesebb komédia. Egyszerre. Mert ez a kettő - tudtad -, ugyanaz.
A szemedből több mélység, igazság, fájdalom és huncut derű sugárzott,
mint sok száz színházi előadásból, melyet láttam.
Nem véletlen, hogy kabarédban a legnagyobb művészek dolgoztak veled.
A zsenik.
Tudták, hogy a testvérük vagy.
Ne hidd, hogy csak a színész művészete mulandó.
Mint láttad, maga a színház is.
A szobroké és festményeké.
Az írott műveké is.
,,Nincs itt nekünk maradandó városunk"
Amíg azonban mi még itt élünk, a mulandóságban, csak egyet kívánok:
tanuljuk meg tőled, hogyan kell egy József Attila verset elmondani!
Szeretetemet küldöm itt maradó társadnak és gyermekeidnek, akik ezt
bizonyára olvassák - és Neked.
Jövők, s a többit majd megdumáljuk együtt.
Müller Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emlékezés 1. |
|
|
|
|
|
Offline
