Regisztráció  Belépés
akirecsavok.blog.xfree.hu
Az életben épp az az érdekes, hogy egy-egy álmot valóra lehet váltani. Kovács Erika
1976.05.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
Pipa Andrássy Gyuláról:
  2011-03-19 09:49:05, szombat
 
 

LinkPipa Andrássy Gyula és felesége portréjával
Dabasi András
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Andrássy kastélyok:
  2011-03-19 09:45:14, szombat
 
  * Andrássy-kastély (Letenye)
* Andrássy-kastély (Monok)
* Andrássy-kastély (Szécsisziget)
* Andrássy-kastély (Tiszadob)
* Andrássy-kastély (Tóalmás)
* Andrássy Aladár-kastély (Ókenézi kastély, vadászkastély)
* Andrássy-Almásy kastély
(www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tóalmási Andrássy kastély:
  2011-03-19 09:44:19, szombat
 
  Az Andrássy-kastély Tóalmáson, Pest megyében található.
A kastély

Prónay Gábor már 1737 előtt számos cserép tetejű gazdasági épületet és lakóházat építtetett a faluban, özvegye, Róth Éva pedig a falu észak-nyugati részén lévő dombocskán emeletes kastélyt építtetett. (Ma öreg kastély néven ismert, magántulajdonban van, romos állapotú.) A kastély lakója a 19. század elején báró Prónay Sándor, aki a kastélytól délnyugatra, létrehozta a Bócz kertnek nevezett parkot, 60 hold területen, amely akkoriban Pest vármegye egy legszebb parkjának számított.{{}} A kertet tavak, fürdőház és emlékkövek díszítették. A honfoglalás ezeréves évfordulójára, a Milleniumra Warmann Renáta, Ybl Lajos tervei alapján, 1894 és 1895 között 50 szobás, fényűző, barokk stílusú kastélyt építtetett a Bócz kertben. A kastélyban az előcsarnokot íves kétkarú falépcső díszíti, amely a párizsi Opera lépcsőjének másolata. A kastélyhoz - egykor divatos fémszerkezetű - üvegház csatlakozik. Az elhanyagolt kertet pedig angol parkká alakíttatta. A 20. század első felétől a II. világháborúig az Andrássy család birtokában volt, akik a csíkszentkirályi, krasznahorkai és pesti paloták mellett nyaralásra és vadászatok alkalmával használták A háború után államosították, berendezése eltűnt, az épületet megrongálták. Majd a SZOT kezelésébe került, ekkor gyermeküdülőként használták. 1989-től a WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány tulajdonában került.
A kastélypark

A 29,5 hektáros parkja napjainkban is értékes növények lakhelye. A parkban neoreneszánsz víztorony (romos állapotú) emelkedik, amely érdekes ipartörténeti emlék. Az idős fáiról nevezetes kastélypark a nyolcvanas évek óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély melletti bal oldali földúton tovább haladva a Beretvás-kúria romos épülete áll. A főúton haladva balra termálstrand és kemping látható, szemben pedig a Római Katolikus Templom.

(www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tiszadobi Andrássy kastély:
  2011-03-19 09:40:52, szombat
 
  A romantikus stílusú tiszadobi Andrássy-kastély a szájhagyomány szerint a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült.

A kastély története.
A kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette, valószínűleg Alpár Ignác tervei alapján 1880-1885 között. A kastély mögötti angol kertet is ő létesítette, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében Fadrusz János szép szobrával (Leányszöktetés). [1] Távolban a kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park a tájba illeszkedik.

A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemlékkastély is. A park területe a II. világháború után csökkent, jelenleg 15 katasztrális hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.
(www.wikipedia.org)

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kendeffy Katinka (malomvízi)
  2011-03-19 09:39:24, szombat
 
  Kendeffy Katinka (malomvízi) grófnő (1830 - 1896) a Kendeffy családból, egy ősi erdélyi nemesi családból származott. Andrássy Gyulához felesége, özvegye, ifj. Andrássy Gyula anyja.
Családja

A család ősi ágát a 16. századig Kende néven írták, s ekkor vált külön a család ága, és vette fel a Kendeffy nevet. A családból Kendeffy Elek Mária Terézia idejében nyerte el a grófi címet. Az ő unokája volt Ádám, Kendeffy Katinka édesapja. Kendeffy Ádám (malomvízi) Wesselényi barátja volt a megyegyűlésben, s alapítója az 1800-as években a kolozsvári vívóiskolának is. Édesanyja Bethlen Bora volt. Katinka 1856. július 9-én ment nőül Andrássy Gyulához Párizsban. Három gyermekük született: Tivadar 1857-ben, Ilona 1858-ban, és Gyula 1860-ban.

A koronázás után Erzsébet királyné (Sissy) magyar udvarmesternője lett, és meghitt barátnője. 1892-ben, férje után két évvel, 1896-ban halt meg.

(www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Königsegg-Aulendorfi Franciska
  2011-03-19 09:36:35, szombat
 
  Franziska zu Königsegg-Aulendorf német grófnő (Aulendorf, Baden-Württemberg, 1814. július 3. - Bécs, 1871. április 22.): gróf Franz Xavier Karl von Königsegg-Aulendorf (1787 -1863) és Károlyi Mária Anna grófnő (1793 - 1848) leánya, gróf Károlyi József (1768 -1803) unokája.
Házassága

Aulendorfban 1834. február 10-én férjhez ment gróf Andrássy Györgyhöz (1797 - 1872), gróf Andrássy István (1731 - 1812) és Festetics Mária (1770 - 1828) fiához. A házasságból két fiú- és két leánygyermek született:

* Mária Kajetana Franciska (Krasznahorkahosszúrét, 1834. november 30. -München, 1916. október 18.)
* Dénes István György Klement (Krasznahorkahosszúrét, 1835. november 18. - Palermo, 1913. február 26.)
* Erzsébet Mária Kajetana Franciska Georgina Neita (Bécs, 1840. január 26. -Budapest, 1926. október 2.)
* György Péter Klement István (1846. január 24. - Madeira, 1871. július 4.)

Az Andrássy-örökség sorsa

Idősebbik fia, gróf Andrássy Dénes 1866. április 4-én Pisában rangon aluli házasságot kötött egy Hablawetz Franciska nevű bécsi polgárlánnyal. Königsegg-Aulendorf Franciska grófnő férjével együtt hevesen ellenezte a házasságot, azonban nem tudta azt megakadályozni. A következmény elkerülhetetlen volt: gróf Andrássy György 1866-ban kizárta fiát az apai örökségből. A hosszúréti ág örököse a kisebbik fiú, szintén György nevű, lett, ennek 1871-ben Madeira szigetén bekövetkezett váratlan halála, majd 1872-ben apja halála után azonban Dénes ismét visszanyerte eredeti, elsőszülöttségi jogát. Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő ezt már nem érhette meg: még férje életében, 1871. április 22-én Bécsben meghalt. Férje mindössze egy évvel élte őt túl, 1872. december 19-én halt meg, szintén Bécsben.
(www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Andrássy Tivadar:
  2011-03-19 09:34:51, szombat
 
  Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Tivadar (Párizs, 1857. július 10. - Budapest, 1905. május 13.) politikus, országgyűlési képviselő, festő, műgyűjtő, az MTA tagja.Származása

Édesapja idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulamagyar politikus, 1867-71-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871-79-ig az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. Édesanyja Kendeffy Katalin (1830-1896), aki 1856. július 9-én Párizsban ment feleségül az idősebb Gyulához. Házasságukból három gyermek született:

* Andrássy Tivadar
* Ilona (1858-1952), ifj. gróf Batthyány Lajos (1860-1951) fiumei kormányzó, később Győr vármegye főispánjának felesége.
* ifj. Andrássy Gyula (,,Duci") (1860-1929), a Magyar Királyság bel-és külügyminisztere

A politikus [szerkesztés]

Tanulmányait Becsben ós Budapesten elvégezve, Bosznia okkupációjában, mint a Württemberg huszárezred segédtisztje vett részt. 1881-ben a tőketerebesi kerület országgyűlési képviselőjévé választotta, és e mandátumát meg is tartotta haláláig.

1890-től 1896-igaz országház alelnöke volt, ez időben tüntette ki Ferenc József a valóságos belső titkos tanácsosi címmel. Elnöke volt a képviselőház összeférhetetlenségi bizottságának, de e tisztségéről 1897-ben lemondott, miután különvéleményt jelentett be négy képviselőtársa ellen, a többség azonban ellene szavazott.

1898 őszén a disszidensekkel együtt kilépett a szabadelvű pártból, mivel az ischli klauzulát elfogathatatlannak tartották. Andrássy Gálszécsben megtartott beszédében az előrelépés első pontjaként Bánffy Dezső miniszterelnök lemondásában jelölte meg. A sok tiltakozás és országos utcai demonstrációk meghozták eredményüket; a Bánffy-kormány megbukott. A pártba csak Bánffy lemondása után tért vissza. Tisza a kormányzat munkáját ellehetetlenítő időhúzásokat és felszólalásokat először a napi ülések meghosszabbításával (párhuzamos ülések) próbálta orvosolni. Később a házszabály módosításával próbálkozott, melyre az ellenzék újra obstrukcióval válaszolt. Ennek letörésére Tisza beszéde után Perczel Dezső házelnök - a házszabály megsértésével - azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról (a jel az volt, hogy egy zsebkendőd lengetett meg). Az 1904 november18-i zsebkendőszavazás után ismét kilépett a szabadelvű pártból öccsével együtt és egyik tevékeny tagja lett a disszidensek csoportjának, bár politikai munkásságát az utolsó hónapokban megbénította súlyos betegsége, melyet a 1905-ös képviselő választási kampány alatt szedett össze, mert szeles hideg időben nyitott autóval utazott Gálszécsbe, hogy ott megtartsa programbeszédjét. Onnan már gyengélkedve ment Kassára, hogy meghallgassa Hadik Béla programbeszédét. Rövid ideig úgy tűnt felgyógyult a tüdőgyulladásból ezért orvosa a délvidékre küldte, hogy teljesen felépüljön. Budapestről indult volna, de a betegség elhatalmasodott rajta és élete 48. évében meghalt. Tőketerebesen temették el.
A művész [szerkesztés]
Három Andrássy-kép
Andrássyfestményei

Nem csak gyűjtötte a képeket, maga is festő volt, főleg naturalista tájképeket festett. Tőketerebesi és Budai palotájában jelentős mennyiségű műtárgyat halmozott fel. Tőketerebesi kastélya művészek találkozóhelye lett, Munkácsival is kapcsolatot tartott fenn. A művészetek anyagilag is támogatta. A parlamentben is felszólalt a magyar képzőművészet érdekében,1882-ben elmondott beszédével nagy feltűnést keltett az akkor még csak 25 esztendős gróf. 1890 óta elnöke volt az Országos Képzőművészeti Társulatnak; az ezredévi ünnepek alkalmával a június 8-ai felvonulást rendező bizottságának volt az elnöke. Halála után, 1907 májusában a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutatták be Benczúr által festett portréját, valamint saját festményei közül mintegy 80 db-ot.

Tagja volt a nemzeti múzeumi tanácsnak s a fővárosi közmunkák tanácsának, a képviselőházi közgazdasági és Erzsébet-szobor bizottságnak.
Családja

1885 június. 24-én feleségül vette gr. Zichy Rezső és Péchy Jacqueline lányát, Péchy Manó unokáját, Zichy Eleonórát (1867-1945). Házasságukból négy lány született:

* Ilona(*Tőketerebes, 1886. május 21., Peterborough, Kanada, 1967. augusztus 21), Férje gr. Cziráky József, dr. (1883-1960): jogász, Sopron vármegye főispánja, a magyar főrendiház örökös tagja. Férje halála után 1961-ben emigrált Kanadában élő fiaihoz.
* Borbála (1890 -1968) őrgróf Pallavicini György neje
* Katalin "Katinka" (1892 -1985.) a vörös grófnő, Károlyi Mihály miniszterelnök neje
* Klára (Kája), (*Budapest, 1898. január 18., Dubrovnik, 1941. április 12.; kommunista és forradalmár. Miután belépett a csehszlovák kommunista pártba és szabotázsakciókat szervezett német vasúti és közúti szállítmányok ellen, 1941-ben Dubrovnikban halálos bombatalálat érte. Mindkét lábát le kellett vágni, mielőtt belehalt sérüléseibe. férje: Odescalchi Károly herceg (*Szolcsány, 1896. szeptember 19., London, 1987. április 10.) volt, akihez 1921. október 5-én ment feleségül, de 1929-ben elvált tőle.

Andrássy Tivadar 1905-ben bekövetkezett halála után négy évvel az özvegy feleségül ment volt sógorához, ifj. Andrássy Gyulához.
(www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Andrássy Manó (Emánuel)
  2011-03-19 09:28:41, szombat
 
  Andrássy Manó, gróf (Kassa, 1821 - Görz, 1891. április 23.) festőművész, karikaturista, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, id. Andrássy Gyula gróf testvére, a betléri ág megalapítója.
Életpályája

Tanulmányainak elvégzése után Torna vármegyét képviselte az országgyűlésen, majd 1848-ban a megye főispánja lett. Részt vett a szabadságharcban is, részese volt a győztes pákozdi csatának.

Az 1848-49. évi szabadságharc után emigránsként bejárta a Keletet. Kínai és indiai utazásairól készített rajzait díszes kötetben jelentette meg, amelynek alapján a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Hazatérése után a Tisza szabályozása körül szerzett nagy érdemeket, majd Gömör vármegye, valamint Zemplén vármegye] főispánja lett. 1881-től haláláig, mint a rozsnyói kerület képviselője vehetett részt az Országgyűlés munkájában, a Szabadelvű Párt színeiben. Mint szónok nem volt kiváló, de talpraesett tárgyi megjegyzései a pénzügyi bizottságban nagy súlyt biztosították szavainak. Különösen a bányászat és kohászat terén volt elsőrendű tekintély. 1890-ben ő indítványozta a prímási szék Budapestre történő áthelyezését.

(www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Andrássy Katinka:
  2011-03-19 09:20:33, szombat
 
  Károlyi Mihályné Andrássy Katinka grófnő. (Tiszadob, 1892/1898. szeptember 21. - Antibes, Franciaország, 1985. november 7.) Károlyi Mihálynak, a magyar népköztársaság első miniszterelnökének majd köztársasági elnökének a felesége, Andrássy Gyula a dualizmus első miniszterelnökének az unokája.

Élete:Magyarország egyik legbefolyásosabb arisztokrata családjában nevelkedett: édesanyja vásonkeöi és zichy Zichy Eleonóra grófnő, (*Pest 1867. március 28., Budapest, 1945. november 1.); édesapja Andrássy Tivadar gróf, (*Párizs, 1857. június 10.,Budapest, 1905. május 13.) a dualista Magyarország első miniszterelnökének, majd az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminiszterének, Andrássy Gyula grófnak fia volt. Testvérei:

* Ilona, (*Tőketerebes, 1886. május 22.,Petersborough, Ontario, Kanada, 1967. augusztus 21.; 1.férje: (Budapest, 1909. január 23. galánthai Esterházy Pál gróf (*1883. július 28. 1915. június 26.); 2.férje: (Budapest, 1917. február 17.) dénesfalvai és cziráki Czirák József gróf (*1883. június 11. 1960. augusztus 10.)
* Borbála (Barbara Maria Theodóra), (*Budapest, 1890, január 9., Montreal, Kanada, 1968. augusztus 18.; férje: (Budapest, 1911. január 30. Pallavicini György (*Budapest, 1881. december 5., Budapest, 1946, január 4.)
* Klára (Kája), (*Budapest, 1898. január 18., Dubrovnik, 1941. április 12.; kommunista és forradalmár. Miután belépett a csehszlovák kommunista pártba és szabotázsakciókat szervezett német vasúti és közúti szállítmányok ellen, 1941-ben Dubrovnikban halálos bombatalálat érte. Mindkét lábát le kellett vágni, mielőtt belehalt sérüléseibe. férje: (Polgárdi, 1921. október 5. (elvált: 1929) Odescalchi Károly herceg (*Szolcsány, 1896. szeptember 19., London, 1987. április 10.)

Édesapja korai halála (1905) után nagybátyjuk, ifj. Andrássy Gyula, bel- és külügyminiszter nevelte fel őket, miután feleségül vette özvegy édesanyjukat. Rideg, ám igencsak előkelő neveltetésben részesült: angol, német és francia nevelőnők gondoskodtak arról, hogy Katinka a lehető legjobban elsajátíthassa a társadalmi rangjának megfelelő etikettet és nem utolsó sorban a társasági élethez szükséges három idegen nyelvet. Ateista, ugyanakkor rendkívül tekintélytisztelő családi környezetben nőtt fel, ahol sokszor kegyetlen, gyakori fizikai fenyítéssel tarkított nevelési módszerek mellett, a katonásan, percekre beosztott napirend volt a megszokott. Édesanyja a lányai számára engedélyezett regényekben cérnával összevarrta azokat az oldalakat, amelyekben a leghalványabb utalást is talált a szerelemre.

Tizenhat éves kamaszlányként, szüleivel állandó harcban állt, lázongó kislány volt, mindig hősiesebb életre vágyott. Ennek ellenére nem léphetett ki szülei jóváhagyása nélkül, egyedül a Margit rakparti Andrássy palotából. Párizsban tartózkodó anyjától, Zichy Eleonóra grófnőtől táviratban kellett engedélyt kérnie, hogy átmehessen a Lánchídon ismerősének ajándékot vásárolni. Enélkül egyetlen nevelőnő sem merte elkísérni őt, de anyja végül is megadta az engedélyt.

1914. november 7-én, Budapesten hozzáment a nála jóval idősebb Károlyi Mihály grófhoz, és ezzel egyszerre az országos politika kellős közepén találta magát, s mivel felnézett férjére, szinte istenítette őt, egy csapásra magáévá tette annak politikai nézeteit. Ettől fogva megvetette az úri Magyarországot és gyűlölettel tekintett saját osztályára, az arisztokráciára is. Rajongott a munkásosztályért, amelyben az igazi szocializmus megteremtésének lehetőségét látta, de rajongása csak felületes volt: Katinka a második világháború alatti mentőautó-sofőrködést leszámítva sohasem végzett fizikai munkát, hacsak a rövid párizsi manökenkedést nem tekintjük annak.

Emigrációban:1919. március 23-án szakított családjával és követte férjét a nyugati emigrációba, Ausztriába. Az emigrációban töltött évek alatt Katinka és férje bejárta a teljes nyugati világot. Arisztokrata származásukra és politikai múltjukra való tekintettel mindenki szívesen fogadta őket. Katinka 1924-ben rész vesz egy amerikai előadáskörúton, majd Párizsban megy, ahol megismerkedik Georges Braque-kal, Miguel de Unamunóval, Romain Rollanddal, André Gide-del, majd folytatva útját; Londonba érkezik, ahol Bertrand Russell-lel és Sidney Webb-bel kötött barátságot. Személyes ismeretséget kötött Arthur Koestlerrel, George Orwell-lel, Jan Masarykkal. Férjével együtt bekapcsolódott a társutas szalonok életébe. A Károlyi-házaspár maga is társutas lett, és aktív segítséget nyújtott a szovjet propagandagépezetnek. Rendszeresen írtak cikkeket a kor igen befolyásos divatdiktátora, Lucien Vogel által elindított párizsi Vu magazin számára, amely a sztálini Szovjetunió szócsöve lett. Vogel fényűző vidéki rezidenciájában erotikus fűtöttségéről is híres nemzetközi szalont működtetett, amely nyitva állt vezető sztálinista értelmiségiek, divatos baloldaliak, kalandorok és kémek előtt egyaránt. Katinkáék is gyakorta megfordultak ott. A magazin szervezésében és felkérésére a harmincas évek elején két hónapos körutazást tettek a Szovjetunióban.
Károlyi Mihályné, Andrássy Katinka grófnő és Károlyi Mihály gróf és síremléke Budapesten, Kerepesi temető: Károlyi mauzóleum. Skoda Lajos építész műve.

Moszkvában részt vettek a Bernard Shaw 75. születésnapjára rendezett ünnepségen, látogatást tettek Gorkiban Lenin özvegyénél és nővéreinél, elutaztak Leningrádba, Sztálingrádba, majd a Fekete-tengerhez, Grúziába. Katinka 1933-ban rövid időre Németországban is megfordult, hogy teljesítse Willi Münzenberg, az akkor még Sztálinhoz hű propagandaügynöktől kapott feladatot: kalandos és nem éppen veszélytelen körülmények között ő csempészi ki Berlinből azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé tették az SA rémtetteinek leleplezésére szolgáló Barna Könyv párizsi kiadását.[2] Cambridge-ben és Londonban pedig, szintén Münzenberg megbízásából, baloldali érzelmű professzoroktól és diákoktól gyűjtött pénzt annak az ellentárgyalásnak a megrendezéséhez, amely arra volt hivatott, hogy a Reichstag felgyújtásával vádolt három bolgár Komintern-vezető (Dimitrov és társai) ártatlanságát bizonyítsa.

1935-től Svájcban éltek. A második világháborút, a nagy légi csatával együtt a Károlyi-házaspár már Londonban vészelte át, ahol Katinka újságoknál dolgozott. 1946-ban rövid időre hazatértek, majd Károlyi franciaországi követi megbízatása idején Párizsban éltek. Férje lemondása után, 1949-ben a franciaországi Vence-ban telepedtek le. Károlyi 1955. március 20-án meghalt, férje halála után repülőleckéket vett Cannes-ban, majd egy szicíliai kirándulást követően hosszú körutazáson vett részt Afrikában. 1963-ban hazatért. A dél-franciaországi Vence-ban művészeti alkotótábort alapított férje emlékére. 1985. november 7-én halt meg, franciaországi Antibes-ben. Kívánsága szerint hamvai magyar földben nyugszanak.
Gyermekei:született: Éva, Ádám és Judit. Ádám volt feltehetően a legjobban szeretett.

Emlékezete

* Önéletrajzi visszaemlékezései két kötetben jelentek meg Együtt a forradalomban (Bp., 1967) és Együtt a száműzetésben Bp., 1969) címmel. Ezen kívül kiadta Károlyi Mihály utolsó művét, a Hit, illúziók nélkül című könyvet. Megjelent Otthonaim (Bp., 1978) című könyve is.
* Andrássy Katinka Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Tiszanagyfalu
* Életéről A vörös grófnő címmel Kovács András rendezett filmet.
(www.wikipedia.org)

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Andrássy Károly ogy-i követ:
  2011-03-19 09:15:56, szombat
 
  csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Károly (1792 - Brüsszel, 1845. augusztus 11.) birtokos, országgyűlési követ
Élete

Andrássy József gróf ezredes fia volt, az 1839. és 1844. évi országgyűlésen ellenzékiként szerepelt. Szabolcs megyei Tisza-szabályozó társulat elnöke, a a bányászat és a gyáripar ügyének előmozdítója volt.
Munkái

1. Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn. Im Geiste des Justemilieu. 2. Abth. London, 1833. (von A... jegygyel. 2. kiadása Altenburgban jelent meg ugyanazon évben névtelenűl.)

2. Az utak készitéséről. Rozsnyó, 1837.
(www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
2014.10 2014. November 2014.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 37 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4
  • e Hét: 151
  • e Hónap: 776
  • e Év: 8013
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.