Regisztráció  Belépés
irmus.blog.xfree.hu
"Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben." Tóthné Irmus
1962.08.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/127 oldal   Bejegyzések száma: 1261 
Én nem akarok egy olyan világban élni
  2018-06-18 16:52:13, hétfő
 
  Én nem akarok egy olyan világban élni ahol az, emberek monitorok mögé bújva élik a mindennapjaikat. Én nem egy virtuális szívet akarok esténként, hanem jó éjt, puszit. Nem integető smiley-t akarok, hanem búcsúölelést. Soha nem adnám fel az érintés örömét, egy sárga fejért cserébe. Hol marad az első látásra szerelem? Elég szomorú, hogy a mai tündérmesék úgy kezdődnek, hogy bejelölt facebookon. Ha tetszik, valaki szólítsd meg a valóságba és ne chaten írj neki. Ha vele akarsz időt tölteni, ne a gép elé ülj és ott beszélgess vele! Ha valakivel időt akarsz tölteni, akkor azt ne egy virtuális világba, tedd, hanem hívd el randizni. Mégis kik vagyunk mi, hogy profilképek alapján ítéljük meg az embereket? Ma már semmit sem kell kérdeznünk a másikról, mert mindent tudunk róla, anélkül, hogy megpróbálnánk valójában megismerni őt!? Utálom azt, hogy mosolygós vagy szomorú fejek alapján ítéljék meg a hangulatom. Ha akarsz valamit keress meg mert lehet, hogy a gép előtt mind tökéletesek vagyunk, de az a baj ezzel az egésszel, hogy a photoshop csak a külsőre használ, de az intelligenciád nem lesz tőle magasabb,és egy képből nem tudhatod meg milyen ember a másik!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nagyvárad híres cukrászdája, a Japport
  2018-06-17 14:26:44, vasárnap
 
 



Nagyvárad híres cukrászdája, a Japport

Nagyvárad olyan hely volt, ahol egyformán jól érezte magát az is, aki a városban született és az is aki az ország más tájairól költözött ide. A nagyvárossá válás nem mindig függött a lakosság számától, amint azt mostani vezetőink hiszik. Sokkal inkább a városi élet, a szolgáltatások minősége és az, ahogy a városban élő emberek gondolkodtak és érezték magukénak a helyet ahol születtek, vagy ahova sorsuk vezérelte őket jelentette azt, hogy egy igazi nagyvárosban, vagy egy vidéki porfészekben élnek. Amint azt városunk történelme mutatja, lehetett egy hatvanezer lakosú város is egyenrangú, akár fővárosokkal is. Csak az itt élő embereken múlik mindez. Azokon, akik itt születtek, vagy csak élni jöttek ide. Várad szeretettel fogadta azokat, akik tenni jöttek ide. Iparosok, cukrászok, vendéglősök, bankárok, újságírók, költőpalánták és ki tudja még milyen szakmák képviselői segítettek nagyvárossá tenni a várost.

Most ezekből az emberekből mutatnék be önöknek hármat, kedves olvasók.

Az első egy cukrász, aki idegenből jött ide, de olyan nyomot hagyott itt, hogy neve máig sem felejtődött. A város életében mindig nagyon fontos szerepet játszottak a kávéházak, cukrászdák. Ezek a helyek fontos találkozóhelyek voltak és szolgáltatásaik minősége miatt hatalmas volt a népszerűségük a városúri közönségének köreiben. A Bazár épület sarkán állt egykor a Stepper Ottó cukrászata, amelynek állandó vendége volt gróf Tisza István és geszti társasága is. E cukrászda helyén nyílt meg a Japport, ami a város, a megye és egész Erdély egyik nevezetessége lett. Asztalainál egyformán jól érezte magát a az előkelő dáma, a tisztviselő, a nyalka katonatiszt, akár uzsonnára, vagy csak egy feketére ült le. A városban vendégszereplő művészek is hamar megkedvelték az állandóan zsibongó termeket és teraszt. Márvány asztalainál a délelőtti órákban írók, újságírók, művészek foglaltak helyet, élvezve a világvárost sugalló hely nyugalmát. A délutáni óráktól az eleven, lüktető, felhőtlen szórakozás színhelyévé vált a Japport, ahogy az egész város nevezte a cukrászdát. De lássuk, ki az az ember, akinek a város ezt a páratlanul népszerű intézményt köszönheti.

Japport Viktor régi patrícius család ivadéka. Karánsebesen látta meg a napvilágot, 1888-ban. Iskoláit szülővárosában végezte. Később idekerült városunkba és többé már el sem akarta hagyni Nagyváradot. Gyakran hangoztatta, hogy ez a mindig nyugat felé orientálódó város úgy megfogta, hogy többé nem akarja elereszteni, ő maga pedig ki akarja venni részét ebből a nagyra törő iparkodásból. Fiatal korában lépett a cukrászi pályára és megtanulta a mesterség minden titkát. Az önállóvá válásig törhetetlen munkabírással dolgozott és igyekezett nevet szerezni a szakmában. Az első világháborút szinte az első naptól az utolsóig végigharcolta. Páratlan kitartás jellemezte a fronton eltöltött időkben és későbbi életében, munkája során is. Csak a becsületes munkát és a kitartó szorgalmat ismerte el mérvadónak akkor is, amikor megnyitotta cukrászdáját. Az vezérelte, hogy olyan színvonalon szolgálja vendégei igényeit, kényelmét, amiben senki nem talál kivetni valót. A munkában és a sikerben méltó társai voltak Viktornak. Neje Japport Mária, született Buday és leányuk Japport Manyika vállvetve dolgoztak a népszerű üzletben. A fontos városi és vármegyei eseményekre is ők szállították a cukrászati termékeket. A Japport család nagy népszerűségnek örvendett a városban, a cukrászda hírneve pedig olyan hatalmas volt, hogy a lakosság egy részének, a mai napig tudatában maradt a név. Dacára annak, hogy a helyiséget átnevezték, már régen nem cukrászda, de két régi váradi, még mindig a Japport előtt találkozik, ha találkozik...

Mai második személyiségünk Grünwald Jenő redőny gyáros. Ő 1869-ben született a Szatmár megyei Batiz községben. Szatmáron lépett a rézműves pályára, már 12 éves korában, majd a lakatosmesterséget tanulta ki. Az akkori céhrendszer szokásai szerint, hét évig vándorol városról városra, mestertől mesterhez. Töretlen ambícióval tanul és dolgozik. A vándorélet során megtakarított pénzből Nagyváradon telepedett le és egy kis lakatosműhelyt nyitott. Vasszorgalommal dolgozott és fejlesztette műhelyét az évek során, olyannyira, hogy néhány év alatt termékei a szomszédos városokban és a fővárosban is ismertté tették a nevét. Nevéhez fűződnek a Moskovits palota, a Főutcai Rimanóczy palota vasmunkái és balkonrácsai, a Royal terasza, a hadapródiskola, a huszárlaktanya, a gyermekmenhely belső vasmunkálatai. Dolgozott cége Budapesten a Pallace szállodában, Crkvenicában a Miramar Hotelben, a nagyenyedi megyeházán, a zilahi törvényszéki palotán is, ahol külső és belső vasmunkákat is végzett. Mikor anyagi helyzete teljesen megszilárdult, megalapította redőnygyárát. Budapesten kívül egyetlen városban sem volt addig redőnygyár. A nagyváradi volt az első és ennek az lett az eredménye, hogy a környező városokból azonnal elárasztották rendelésekkel. 1922-ben fivéreivel, Herrmannal és Mórral fém és bádogáru gyárat létesített. 1929-ben faredőnygyártással bővítette gyára tevékenységét. Az első világháború éveiben a győri Magyar Ágyúgyárban, mint műszaki tisztviselő és szerszámgép tervező dolgozott. az itt szerzett tapasztalatait, üzemében később kamatoztatni tudta.
Grünwald Jenő nem csak iparosmester, gyártulajdonos,a kulturális és jótékonysági életében részt vállaló polgára is választott városának, Nagyváradnak.

Harmadik személyiségünk egy szerkesztő, újságíró, író, Daróczi Kiss Lajos. A Szilágy megyei Zilahon született 1903-ban. A Wesselényi kollégiumban tanul, majd beiratkozik a református teológiára. Az írói véna hamar megmutatkozik nála, így otthagyja a teológiát és újságírói pályára lép. 1919-ben a Szilágyság belső munkatársa lett. Később a Bánságba költözik és tudósítója a Temesvári Hírlapnak és a Keleti Újságnak. Szépirodalmi munkái nagy erdélyi lapokban jelennek meg. 1932-ben Nagyváradon kiadják Gyeptörés című regényét, ami egy magyar értelmiségi család drámáját írja le a megszállás idején. Ekkor kerül Váradra és az Erdélyi Magyar Szó munkatársa lesz.
Hamarosan az Öt Órai Újság felelős szerkesztője, amit kiváló riporteri képességeivel népszerűvé tesz. A lap megszűnése után a Magyar Hírlap, majd az Új Magyar Szó szerkesztője. Nem csupán újságot ír, szerkeszt, hanem élénken részt vállal a református egyház belső életében, kultúrmunkájában. Nem csak a városban, hanem a megye nagyobb településein tart érdekes előadásokat. 1940 szeptemberétől 1944-ig a Nagyvárad főszerkesztője. Tagja a Szigligeti Társaságnak, aminek 1940-től főtitkára.
Elhagyatott fejfájára nemrégen bukkantam rá a Rulikowszky temetőben.
Íme, kedves olvasók, három életút, ami három partiumi helységből indult el és Körös parti városban teljesedett ki.

Farkas László, Nagyvárad
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A máriatövist már két évezreddel ezelőtt is használták
  2018-06-13 07:46:03, szerda
 
  A máriatövist már két évezreddel ezelőtt is használták

Link

Habár eredetileg a Mediterrán térségből származik, valójában mindenhol képes megteremni, ahol elég meleg és száraz körülmények uralkodnak. A máriatövis fehér, tejszerű nedvet termel, amely akkor válik láthatóvá, ha leveleit összemorzsolják. Más gyógynövényekhez hasonlóan sokan gyomnak tartják, első sorban magassága és tüskék megjelenése miatt. Jót tesz a májnak, tejhajtó, fájdalomcsillapító és epehajtó hatású. Elősegíti az epe- és az enzimtermelést, ezzel pedig az emésztést. Enyhíti a gyulladásokat és nyugtatja a nyálkahártyákat.

A máriatövis termesztése

A máriatövis tehát kétségtelenül hatékony gyógynövény, amit érdemes kézközelben tartani jótékony hatásai miatt. Szerencsére viszonylag egyszerűen termeszthető is - 90-120 centisre nő meg, és fénylő felületű, tejfehér erezetű levelei vannak. Ékességük látványos, lila színű nyári virágaik. A növény minden része ehető, habár a szilimarin nevű flavononglikán (ami többek szerint segít a méreganyagok által károsodott májsejtek helyreállításában) a magjaiban található. A magvakat az utolsó tavaszi fagy után kell elültetni, 0,3 centinél nem mélyebbre. A 3-4 magból álló csoportokat egymástól 75-90 centire ültesd egymástól.

A máriatövisek mind a napos, mind az enyhén árnyékos helyeket kedvelik, minden talajtípust képesek túlélni, ráadásul a szárazságot is ól tűrik. Ha házon belül szeretnéd elültetni őket későbbi kiültetésre, akkor két hónappal a kiültetés előtt érdemes elvégezni ezt - a kiültetés természetesen az utolsó tavaszi fagy után történjen, nagyjából így érdemes időzíteni a benti ültetést. 12-15°C közötti hőmérsékleten a magvak nagyjából három héten belül elkezdenek kicsírázni.

Mivel rendkívül strapabírók, így száraz és nyirkos talajban is jól érzik magukat, ezért igazából nem is nagyon kell velük foglalkozni, miután kikerülnek a kerti talajba. Ha túlságosan terjedni kezdenek, akkor csípd le a virágaikat, mielőtt elvethetnék a magjaikat. A máriatövis virágában nagyjából 190 mag van, ami növényenként átlagosan 6 350 magot jelent, amelyeknek nagyjából 90%-a használható szüret után. Ha nem gondozod őket, akkor a virágfejek maguktól szétrepednek, lehetetlenné téve ezzel a szüretet. Ezért tehát ha szeretnéd megkaparintani magvaikat, akkor az előtt kell szüretelned őket, mielőtt teljesen megérnének.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy elrontott generáció
  2018-06-12 08:00:48, kedd
 
  Egy elrontott generáció

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A csendes tragédia
  2018-06-09 13:17:02, szombat
 
  A csendes tragédia

Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Trianon Himnusz
  2018-06-09 13:13:22, szombat
 
  Link

Trianon Himnusz
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Rohanunk… De vajon hova?
  2018-06-08 07:12:25, péntek
 
  Rohanunk... De vajon hova?

Senki nem tudja rá a választ. Mégis mindannyian csak rohanunk. Hajtunk, pörgünk, sietünk, szaladunk, futunk, vagyis mást se csinálunk, csak tényleg folyamatosan rohanunk. Rohanás közben pedig jól elmúlik az életünk. Úgy, hogy mindeközben nincs időnk figyelni. Semmire és senkire. Rohanás közben azonban nem is látunk. Semmit és senkit. Sőt, a rohanástól egy idő után érzéketlenek leszünk. Mindennel és mindenkivel. De a rohanás kiöli belőlünk az érzelmeket is. Pedig ha az kihal a lelkünkből, akkor jön az, hogy akit nem szeretnénk, az is távozni fog az életünkből. Mert nem figyeltünk rá eléggé. Hiszen csak rohantunk. A nagy rohanásban már nem érintjük meg a társunkat, nem öleljük meg őt, nem látjuk meg rajta vagy éppen benne a szépet, nem kérdezzük meg, ,,hogy van", és már-már azt sem tudjuk valójában, hogy ki ő és mi van vele. Elmúlik a legszebb érzés, ami két ember között csak létezhet, az összetartozás. Ezt váltja fel a rohanás. A rohanástól mennek tönkre kapcsolatok. A rohanástól múlnak el szerelmek. A rohanástól kallódik el a gyermekünk is. Majd aztán a rohanástól végül megbetegszik a lelkünk, a lelkünkkel együtt pedig a testünk. Hogy mi a megoldás? A lassítás. És az egymásra koncentrálás. Hogy figyeljünk oda jobban a szeretteinkre és az életünkre! Hiszen, mit ér a rohanás, ha közben minden széthullik körülöttünk? Ér annyit a rohanás, hogy közben meg elveszítjük azt az embert, akit a legjobban szeret(t)ünk? Mit ér a rohanás, ha közben a gyermekünk eltávolodik tőlünk, netán kisiklik az élete, csak mert a rohanástól nem tudtunk rá elegendő időt fordítani? Szóval, rohanunk a nagy büdös semmiért, ahelyett, hogy míg nem késő, lassítanánk, hálásak lennénk az életért, az életünkért, és, hogy velünk lehetnek a szeretteink, azért.
(Lippai Marianna)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Június 8. - Medárd napja
  2018-06-08 07:03:10, péntek
 
  Június 8. - Medárd napja

Link

"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!"

Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja.

Medárd püspök napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyelések eredményei. A szent különben az időjárás, a gabona aratásának és a szüreti munkának is a védőszentje. Hozzá fordulnak még fogfájás esetén, gyermekáldásért, mentális betegségben szenvedők, parasztok(?),rabok, fogságba vetettek, sörfőzők, a szőlősgazdák.
Ha Medárdkor esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Fordítva is igaz: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik.

A legutolsó fagyos napként tartották számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként félték. Minderről a következő kis rigmussal emlékeztek meg: "Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt." Jelnek tekintették, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt.


MEDÁRDDAL, SZEGÉNNYEL TEHÁT MINDENKÉPPEN BAJ VAN!

Ha esik, akkor az a baj, ha a nap süt akkor meg az. Pedig igen nehéz élete volt Medárdnak, s semmi köze sem az esőhöz sem annak hiányához. Rossz helyre osztották a kalendáriumban, hát így járt szegény!

A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.

Medárdot 33 éves korában szentelték pappá, a papság és a nép egyhangú kívánságára lett püspök Medárd fáradságot nem ismerve járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette irtotta a pogány erkölcsöket.

Feje fölött kiterjesztett szárnyú sasmadárral szokás ábrázolni. Ez a gigantikus sas megvédi az esőcseppektől, ami utalás a legendára, mely szerint Medárdot gyerekkorában kiterjesztett szárnyaival óvta meg a madár az esőtől.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
52 éve hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus
  2018-05-26 11:43:40, szombat
 
  "Ahogy kipattant a szemem, abban a pillantásban az ajtó is megnyílott, s hát kit hozott az Isten?
Édesanyámat!
Úgy felszöktem, hogy még a házat is szinte elvittem. Volt nagy öröm s szíveskedés mind a két részről. Anyám tyúklevest hozott nekem egy kantáros fazékban, s azt mindjárt oda is tette a tűzhöz, hogy felmelegítse. Éppen vasárnap lévén s délidő, így akart nekem tyúkleveses ünnepet szerezni. El is gondoltam, hogy milyen is, Istenem, az édesanya: eljött az étekkel ilyen messze is a gyermeke után, s még ha tudná, hogy a vadak megeszik, úgy is eljönne bizonyosan. Ez nagyobb dolog volt a bombáknál s nagyobb még a Nick Carternél is. Olyan nagy, hogy egyszerre sírni kezdtem.
- Hát te mért sírsz? - kérdezte megijedve édesanyám.
- Én örömömben - mondtam.
- Milyen örömödben?
- Én abbéli örömömben, hogy nekem is van édesanyám.
Erre anyám is elkezdett pityeregni, s úgy sírtunk ketten, mintha fizették volna nekünk."

Ábel a rengetegben

1966. 05. 26. - 52 éve hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Telihold hatása az emberi szervezetre
  2018-05-22 08:39:11, kedd
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/127 oldal   Bejegyzések száma: 1261 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 8777 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 141
  • e Hét: 2491
  • e Hónap: 20938
  • e Év: 251063
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.