Regisztráció  Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 55 
Keresztút a budaörsi Kálvárián
  2018-03-27 19:28:43, kedd
 
  Nagypénteken, Húsvét ünnepe előtt két nappal, Jézus kereszthalálára emlékezve a budaörsi Kálvárián végigjárják a hívők a Keresztutat.

Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Virágvasárnap - ünnepi mise 0325
  2018-03-25 01:09:59, vasárnap
 
  Igenaptát oldalon
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből
Testvéreim! Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
Ez az Isten igéje.
Fil 2,6-11

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, - mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte áll minden névnek.
Fil 2,8-9 - 7b. tónus.

A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent Márk szerint
Két nappal a húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepe előtt a főpapok és írástudók arról tanácskoztak, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy azután megöljék. Így szóltak: ,,Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép között!"
Amikor Jézust Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi és igen drága nárdusolajat hozott. Széttörte az alabástrom edényt, és (az olajat Jézus) fejére öntötte. Egyesek bosszankodtak magukban: ,,Miért kell a kenetet így pazarolni? Hiszen több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni, és szétosztani a szegények között." És megharagudtak az asszonyra. Jézus azonban ezt mondta: ,,Hagyjátok őt! Miért bántjátok, hiszen jót tett velem! Szegények mindig lesznek veletek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük. Én azonban nem leszek mindig veletek. Ő megtette azt, ami tőle telt: Előre megkente testemet a temetésre. Bizony mondom nektek, bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, ezt is hirdetni fogják az ő emlékezetére."
Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja nekik Jézust. Amikor azok meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő tehát kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulhassa.
A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): ,,Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?" Erre elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: ,,Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: »A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom?« Ő mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk." A tanítványok elmentek, és a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát.
Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel. Miközben letelepedtek és ettek, Jézus ezt mondta: ,,Bizony mondom nektek, egy közületek, aki velem eszik, elárul engem." Azok elszomorodtak és egyenként megkérdezték: ,,Talán én?" Ő azt felelte: ,,Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt nyúl a tálba. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik."
Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: ,,Vegyétek, ez az én testem." Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: ,,Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek: nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában."
Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák hegyére. Ott Jézus így szólt: ,,Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert írva van: Megverem a pásztort és szétszélednek a juhok. De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába." Péter kijelentette: ,,Ha mindnyájan megbotránkoznak is benned, én bizony nem!" Jézus azt felelte: ,,Bizony, mondom neked, hogy még ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor is megtagadsz engem." Erre még jobban fogadkozott: ,,Ha veled együtt meg is kell halnom, én nem tagadlak meg." Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.
Közben odaértek a Getszemáni nevű kertbe. Itt (Jézus) így szólt tanítványaihoz: ,,Üljetek le, amíg imádkozom." Pétert, Jakabot és Jánost magával vitte. Remegni és gyötrődni kezdett, majd így szólt hozzájuk: ,,Halálosan szomorú a lelkem. Maradjatok itt és virrasszatok!" Valamivel előbbre ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. Ezt mondta: ,,Abba, Atyám! Neked minden lehetséges. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd." Aztán visszament hozzájuk, de alva találta őket. Megszólította Pétert: ,,Simon, alszol? Egy órát sem tudtál virrasztani velem? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan kész, de a test erőtlen." Majd ismét elment, és ugyanazon szavakkal imádkozott. Amikor visszatért, újra alva találta őket, mert szemük igen elnehezedett. Nem is tudták, mit feleljenek neki. Harmadszor is visszament hozzájuk, és azt mondta nekik: ,,Aludjatok csak, és nyugodjatok! - Elég volt! Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek fel, menjünk! Íme, ott jön az áruló!"
Még beszélt, amikor megérkezett Júdás, egy a tizenkettő közül, s vele egy kardokkal és botokkal fölszerelt csapat, amelyet a főpapok, írástudók és vének küldtek. Az áruló ebben a jelben egyezett meg velük: ,,Akit megcsókolok, ő az. Fogjátok el, és vigyétek szigorú őrizet alatt!" Amikor odaért, mindjárt odalépett Jézushoz, és így szólt: ,,Mester!" - és megcsókolta. Erre rátették kezüket és elfogták. Azok közül, akik ott álltak, valaki kirántotta a kardját, a főpap szolgájára sújtott vele, és levágta a fülét. Jézus így szólt hozzájuk: ,,Kardokkal és dorongokkal jöttetek elfogni, mint egy rablót. Naponta veletek voltam a templomban és tanítottam, de nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük." Erre valamennyien elhagyták őt és elfutottak. Egy ifjú mégis követte. Mezítelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, otthagyta a gyolcsleplet, és mezítelenül elfutott.
Jézust a főpaphoz vezették. Itt gyűltek össze a főpapok, a vének és az írástudók. Péter messziről követte, egészen a főpap udvarába. Ott leült a szolgákkal együtt, és melegedett a tűznél. A főpapok és az egész főtanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak. Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, de vallomásuk nem egyezett. Ekkor néhányan felálltak, és ezt a hamis vallomást tették ellene: ,,Hallottuk, amikor ez azt mondta: Lebontom ezt a kézzel épített templomot, és három nap alatt másikat építek, amelyet nem emberi kéz alkotott." De vallomásuk így sem volt megegyező. Ekkor a főpap középre állt, és megkérdezte Jézustól: ,,Semmit sem válaszolsz arra, amit ezek felhoznak ellened?" De ő hallgatott, és nem felelt semmit. A főpap újra megkérdezte: ,,Te vagy a Messiás, az Áldott (Isten ) Fia." Jézus így válaszolt: ,,Én vagyok. Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható fölségének jobbján, és eljön az ég felhőin." A főpap erre megszaggatta ruháját, és felkiáltott: ,,Mi szükségünk van még tanúkra? Hallottátok a káromlást. Mit gondoltok?" Azok mindnyájan méltónak ítélték őt a halálra. Ekkor némelyek leköpdösték, azután arcát letakarva ököllel verték, és közben ezt mondták neki: ,,Rajta, most prófétálj!" Még a szolgák is arcul verték őt.
Péter kint ült az udvaron. Közben kiment a főpap egyik szolgálója. Meglátta Pétert, amint melegedett, és megszólította: ,,Te is a názáreti Jézussal voltál!" De ő tagadta: ,,Nem ismerem, nem is értem, mit beszélsz." Ezzel kiment az előcsarnokba; s akkor megszólalt a kakas. De a szolgáló figyelte őt, és megint mondta az ott állóknak, hogy ez is közülük való. Ő újra letagadta. Nem sokkal ezután ismét megszólaltak az ott állók: ,,Biztosan közéjük tartozol, hiszen te is galileai vagy." Erre Péter átkozódni és esküdözni kezdett: ,,Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek." Ekkor mindjárt megszólalt a kakas másodszor is. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: ,,Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor is megtagadsz engem." És sírásra fakadt.
A főpapok korán reggel tanácsot tartottak a vénekkel, az írástudókkal és az egész főtanáccsal, majd Jézust megkötözve elvezették, és átadták Pilátusnak. Pilátus megkérdezte őt: ,,Te vagy a zsidók királya?" Jézus ezt válaszolta: ,,Te mondod." - A főpapok sok vádat hoztak fel ellene. Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak téged!" De Jézus nem válaszolt többé semmit, és Pilátus csodálkozott ezen. Az ünnep alkalmával Pilátus mindig elbocsátott nekik egyet a rabok közül, akit kértek. Volt a börtönben egy Barabás nevű rab. A lázadókkal együtt tartóztatták le, akik egy zendüléskor gyilkosságot követtek el. A tömeg felvonult tehát, és kérte Pilátustól azt, amit mindig megtett nekik. Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok-e, hogy a zsidók királyát engedjem szabadon nektek?" Tudta ugyanis, hogy a főpapok csak irigységből adták őt a kezére. Ám a főpapok felbujtották a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérjék. Pilátus ismét megkérdezte: ,,És mit tegyek azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának neveztek?" Azok ezt kiáltották: ,,Feszítsd őt keresztre!" Pilátus folytatta: ,,De hát mi rosszat tett?" Erre azok még hangosabban kiáltozták: ,,Feszítsd őt keresztre" Ekkor Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, azután átadta nekik, hogy keresztre feszítsék.
A katonák bevezették őt a helytartóság udvarába, és összehívták az egész csapatot. Bíborruhába öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, és így köszöntötték: ,,Üdvöz légy, zsidók királya!" A fejét nádszállal verték, le köpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte. Miután így gúnyt űztek belőle, levették róla a bíborruhát, és ráadták saját ruháját. Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék.
Egy arra járó embert, cirenei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. Így vezették ki arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyahely a neve.
Mirhával kevert bort adtak inni neki, de ő nem fogadta el. Felfeszítették a keresztre, azután megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. Három óra volt, amikor keresztre feszítették. Felirat is volt a kereszten, amelyre elítélésének okát írták: A zsidók királya. Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb felől, a másikat balról. Így beteljesedett az Írás: A gonoszok közé sorolták.
Akik arra jártak, káromolták, a fejüket csóválták, és mondogatták: ,,Te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg magadat, szállj le a keresztről!" Hasonlóképpen gúnyolták őt a főpapok is az írástudókkal együtt: ,,Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? A Messiás, Izrael királya szálljon most le a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!" Azok is gyalázták őt, akiket vele együtt fölfeszítettek.
Amikor hat óra lett, nagy sötétség borult az egész földre, egészen a kilencedik óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: ,,Élói, Élói, lámmá szábaktáni?" Ez azt jelenti: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" Amikor néhányan az ott állók közül meghallották ezt, így szóltak: ,,Íme, Illést hívja." Valaki odafutott, ecetbe mártott egy szivacsot, nádszálra tűzte, inni adott neki, és ezt mondta: ,,Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt?!" Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. (Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.) Ekkor a templom függönye kettéhasadt, fölülről egészen az aljáig. A százados, aki ott állt Jézus előtt, és látta, hogyan lehelte ki a lelkét, így szólt: ,,Ez az ember valóban az Isten Fia volt." Asszonyok is álltak ott: távolról figyelték, hogy mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja, és Szalóme. Rajtuk kívül voltak ott még többen is, akik vele együtt jöttek fel Jeruzsálembe.
A készület napja volt, azaz a szombat előtti nap. Amikor beesteledett, jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. Pilátus elcsodálkozott, hogy már meghalt. Magához rendelte a századost, és megkérdezte, hogy valóban meghalt-e. Amikor a századostól megtudta ezt, Józsefnek adta a holttestet. Az pedig gyolcsot vásárolt, azután levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, és egy sziklába vájt sírboltba temette. A sír bejárata elé követ hengerített. Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig megfigyelték, hogy hova temette.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 14,1-15,47

Prefáció:
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Bár őmaga semmit sem vétett, az ítélet ártatlanul érte, - a bűnösökért MÉGis szenvedést vállalt. Az ő halála bűneinket elvette, feltámadása megigazulást adott nekünk.
Az ő dicsőségét vallja ég és föld, vallják az angyalok és főangyalok, - hangos szóval Hírdetik, és vég nélkül mondják: (zengik:)

Abban az időben, amikor Jézus és tanítványai Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia táján, az Olajfák hegyénél Jézus előreküldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: ,,Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember még nem ült. Oldjátok el és vezessétek ide. Ha valaki szólna, hogy mit tesztek, mondjátok, hogy az Úrnak van rá szüksége. Erre mindjárt elengedi." El is mentek, és az útelágazásnál egy kapuhoz kötve megtalálták a szamárcsikót. Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: ,,Miért oldjátok el a szamarat?" Azt válaszolták, amit az Úr mondott nekik, és erre elengedték őket. A szamárcsikót Jézushoz vezették. Ráterítették a köntöseiket, ő pedig felült rá. Sokan az útra teregették köntösüket, mások meg a lombos faágakat, amelyeket a réten vágtak. Akik előtte jártak, és akik kísérték, így kiáltoztak: ,,Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!"
Mk 11,1-10

Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Földi életed során mindig tudtad, merre visznek lépteid, s hová vezet az út, amelyen elindultál. Szavaiddal, tanításoddal, igazságoddal utat találtál az emberi szívekhez, s megmutattad az Istenhez vezető utat. Életutad végső soron mindig felfelé vitt, Atyád felé, aki örökre magához ölelt a Golgotán álló kereszten. Társad szeretnék lenni utadon, amely a halálon keresztül az örök életre vezet! Hisszük, hogy te vagy az Üdvözítő. Vezess minket az üdvösségre!

Elmélkedés C. Horváth István Sándor
Áldott, aki az Úr nevében jön!
Nagyböjti utunk utolsó hetéhez érkeztünk. A mai nappal, virágvasárnap ünnepével elkezdődik a nagyhét. E napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, ezt olvassuk az evangéliumban. Márk evangélista hangsúlyozza, hogy semmi sem történt véletlenül vagy a sorsnak köszönhetően. Jézus tudatosan készül a bevonulásra, ez világosan látszik az előkészületekből. A két falu, Betfagé és Betánia Jeruzsálemtől mindössze egy óra járásnyira, néhány kilométerre fekszenek. Innen küldi el Jézus két tanítványát, hogy hozzanak neki egy szamarat. Pontos részleteket is megad, a falu szélén találják majd meg a szamarat, amelyen még nem ült ember. A két tanítvány mindent pontosan úgy talál, ahogyan azt az utasítás tartalmazta.
Jézus, aki eddig mindenhová gyalog ment, legfeljebb időnként szállt hajóba a Galileai-tengeren, most felül a szamár hátára és így közeledik Jeruzsálemhez. Természetesen nem fáradtságról van itt szó, hanem jelképes cselekedetről. Az embereknek a szamárháton közeledő Jézus láttán rögtön eszükbe jut Zakariás próféta jövendölése az eljövendő Messiásról: ,,Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán" (Zak 9,9). A szelíden érkező Jézus látványa ujjongásra ösztönzi a népet. Királyként fogadják és köszöntik őt, ruháikat terítik elé az útra.
A nép lelkesen köszönti az Urat: ,,Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!" A jelenlévők azt gondolják, hogy most teljesedik be a messiási ígéret, amely szerint az eljövendő megváltó majd Dávid király családjából fog származni. Amikor az éljenző nép most Dávid királyt emlegeti, akkor azt fejezik ki ezzel, hogy Jézusban felismerik a Messiást.
Ma, a nagyhét kezdetén mi is elindulunk az Úrral Jeruzsálembe. Mostantól kezdve felgyorsulnak az események. Néhány nap múlva már az utolsó vacsora termében találjuk magunkat, majd pedig kimegyünk az Olajfák-hegyére, ahol a vérrel verítékezéssel megkezdődik Jézus szenvedése. Még ezen az éjszakán elfogják és kihallgatja őt a főtanács. Ítéletük szerint Jézusnak meg kell halni, ezért a római helytartó, Pilátus elé viszik és tőle várják, tőle kényszerítik ki a halálos ítéletet. Péntekre már egészen megváltozik a hangulat. A korábban Jézust éltető és messiásként köszöntő nép a halálát követeli, amit a Golgotán végre is hajtanak, keresztre feszítik Jézust. Halálával azonban nem érnek véget az események. Feltámadása új fordulatot hoz és egyúttal új megvilágításba helyezi a kereszthalált. Ami eddig szégyennek tűnt, abban a keresztény közösség tagjai felismerik a megváltás rendkívüli cselekedetét. Az Úr halála nem hiábavaló tett volt, hanem üdvösségünket kiérdemlő cselekedet. Halála nem értelmetlen, hiszen ez szerepelt Isten megváltó tervében. Halála nem kudarc, hanem annak megnyilvánulása, hogy Isten minden áldozatra képes annak érdekében, hogy a megváltás műve megvalósuljon.
A nagyhét folyamán adjunk hálát Isten szeretetéért és kísérjük el Megváltónkat szenvedésének útján! Legyünk mellette halálában, hogy részünk legyen általa a feltámadásban!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Virágvasárnap - ünnepi mise 0325
  2018-03-25 01:09:46, vasárnap
 
  Igenaptát oldalon
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből
Testvéreim! Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
Ez az Isten igéje.
Fil 2,6-11

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, - mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte áll minden névnek.
Fil 2,8-9 - 7b. tónus.

A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent Márk szerint
Két nappal a húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepe előtt a főpapok és írástudók arról tanácskoztak, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy azután megöljék. Így szóltak: ,,Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép között!"
Amikor Jézust Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi és igen drága nárdusolajat hozott. Széttörte az alabástrom edényt, és (az olajat Jézus) fejére öntötte. Egyesek bosszankodtak magukban: ,,Miért kell a kenetet így pazarolni? Hiszen több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni, és szétosztani a szegények között." És megharagudtak az asszonyra. Jézus azonban ezt mondta: ,,Hagyjátok őt! Miért bántjátok, hiszen jót tett velem! Szegények mindig lesznek veletek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük. Én azonban nem leszek mindig veletek. Ő megtette azt, ami tőle telt: Előre megkente testemet a temetésre. Bizony mondom nektek, bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, ezt is hirdetni fogják az ő emlékezetére."
Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja nekik Jézust. Amikor azok meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő tehát kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulhassa.
A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): ,,Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?" Erre elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: ,,Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: »A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom?« Ő mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk." A tanítványok elmentek, és a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát.
Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel. Miközben letelepedtek és ettek, Jézus ezt mondta: ,,Bizony mondom nektek, egy közületek, aki velem eszik, elárul engem." Azok elszomorodtak és egyenként megkérdezték: ,,Talán én?" Ő azt felelte: ,,Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt nyúl a tálba. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik."
Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: ,,Vegyétek, ez az én testem." Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: ,,Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek: nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában."
Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák hegyére. Ott Jézus így szólt: ,,Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert írva van: Megverem a pásztort és szétszélednek a juhok. De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába." Péter kijelentette: ,,Ha mindnyájan megbotránkoznak is benned, én bizony nem!" Jézus azt felelte: ,,Bizony, mondom neked, hogy még ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor is megtagadsz engem." Erre még jobban fogadkozott: ,,Ha veled együtt meg is kell halnom, én nem tagadlak meg." Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.
Közben odaértek a Getszemáni nevű kertbe. Itt (Jézus) így szólt tanítványaihoz: ,,Üljetek le, amíg imádkozom." Pétert, Jakabot és Jánost magával vitte. Remegni és gyötrődni kezdett, majd így szólt hozzájuk: ,,Halálosan szomorú a lelkem. Maradjatok itt és virrasszatok!" Valamivel előbbre ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. Ezt mondta: ,,Abba, Atyám! Neked minden lehetséges. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd." Aztán visszament hozzájuk, de alva találta őket. Megszólította Pétert: ,,Simon, alszol? Egy órát sem tudtál virrasztani velem? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan kész, de a test erőtlen." Majd ismét elment, és ugyanazon szavakkal imádkozott. Amikor visszatért, újra alva találta őket, mert szemük igen elnehezedett. Nem is tudták, mit feleljenek neki. Harmadszor is visszament hozzájuk, és azt mondta nekik: ,,Aludjatok csak, és nyugodjatok! - Elég volt! Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek fel, menjünk! Íme, ott jön az áruló!"
Még beszélt, amikor megérkezett Júdás, egy a tizenkettő közül, s vele egy kardokkal és botokkal fölszerelt csapat, amelyet a főpapok, írástudók és vének küldtek. Az áruló ebben a jelben egyezett meg velük: ,,Akit megcsókolok, ő az. Fogjátok el, és vigyétek szigorú őrizet alatt!" Amikor odaért, mindjárt odalépett Jézushoz, és így szólt: ,,Mester!" - és megcsókolta. Erre rátették kezüket és elfogták. Azok közül, akik ott álltak, valaki kirántotta a kardját, a főpap szolgájára sújtott vele, és levágta a fülét. Jézus így szólt hozzájuk: ,,Kardokkal és dorongokkal jöttetek elfogni, mint egy rablót. Naponta veletek voltam a templomban és tanítottam, de nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük." Erre valamennyien elhagyták őt és elfutottak. Egy ifjú mégis követte. Mezítelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, otthagyta a gyolcsleplet, és mezítelenül elfutott.
Jézust a főpaphoz vezették. Itt gyűltek össze a főpapok, a vének és az írástudók. Péter messziről követte, egészen a főpap udvarába. Ott leült a szolgákkal együtt, és melegedett a tűznél. A főpapok és az egész főtanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak. Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, de vallomásuk nem egyezett. Ekkor néhányan felálltak, és ezt a hamis vallomást tették ellene: ,,Hallottuk, amikor ez azt mondta: Lebontom ezt a kézzel épített templomot, és három nap alatt másikat építek, amelyet nem emberi kéz alkotott." De vallomásuk így sem volt megegyező. Ekkor a főpap középre állt, és megkérdezte Jézustól: ,,Semmit sem válaszolsz arra, amit ezek felhoznak ellened?" De ő hallgatott, és nem felelt semmit. A főpap újra megkérdezte: ,,Te vagy a Messiás, az Áldott (Isten ) Fia." Jézus így válaszolt: ,,Én vagyok. Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható fölségének jobbján, és eljön az ég felhőin." A főpap erre megszaggatta ruháját, és felkiáltott: ,,Mi szükségünk van még tanúkra? Hallottátok a káromlást. Mit gondoltok?" Azok mindnyájan méltónak ítélték őt a halálra. Ekkor némelyek leköpdösték, azután arcát letakarva ököllel verték, és közben ezt mondták neki: ,,Rajta, most prófétálj!" Még a szolgák is arcul verték őt.
Péter kint ült az udvaron. Közben kiment a főpap egyik szolgálója. Meglátta Pétert, amint melegedett, és megszólította: ,,Te is a názáreti Jézussal voltál!" De ő tagadta: ,,Nem ismerem, nem is értem, mit beszélsz." Ezzel kiment az előcsarnokba; s akkor megszólalt a kakas. De a szolgáló figyelte őt, és megint mondta az ott állóknak, hogy ez is közülük való. Ő újra letagadta. Nem sokkal ezután ismét megszólaltak az ott állók: ,,Biztosan közéjük tartozol, hiszen te is galileai vagy." Erre Péter átkozódni és esküdözni kezdett: ,,Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek." Ekkor mindjárt megszólalt a kakas másodszor is. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: ,,Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor is megtagadsz engem." És sírásra fakadt.
A főpapok korán reggel tanácsot tartottak a vénekkel, az írástudókkal és az egész főtanáccsal, majd Jézust megkötözve elvezették, és átadták Pilátusnak. Pilátus megkérdezte őt: ,,Te vagy a zsidók királya?" Jézus ezt válaszolta: ,,Te mondod." - A főpapok sok vádat hoztak fel ellene. Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak téged!" De Jézus nem válaszolt többé semmit, és Pilátus csodálkozott ezen. Az ünnep alkalmával Pilátus mindig elbocsátott nekik egyet a rabok közül, akit kértek. Volt a börtönben egy Barabás nevű rab. A lázadókkal együtt tartóztatták le, akik egy zendüléskor gyilkosságot követtek el. A tömeg felvonult tehát, és kérte Pilátustól azt, amit mindig megtett nekik. Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok-e, hogy a zsidók királyát engedjem szabadon nektek?" Tudta ugyanis, hogy a főpapok csak irigységből adták őt a kezére. Ám a főpapok felbujtották a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérjék. Pilátus ismét megkérdezte: ,,És mit tegyek azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának neveztek?" Azok ezt kiáltották: ,,Feszítsd őt keresztre!" Pilátus folytatta: ,,De hát mi rosszat tett?" Erre azok még hangosabban kiáltozták: ,,Feszítsd őt keresztre" Ekkor Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, azután átadta nekik, hogy keresztre feszítsék.
A katonák bevezették őt a helytartóság udvarába, és összehívták az egész csapatot. Bíborruhába öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, és így köszöntötték: ,,Üdvöz légy, zsidók királya!" A fejét nádszállal verték, le köpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte. Miután így gúnyt űztek belőle, levették róla a bíborruhát, és ráadták saját ruháját. Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék.
Egy arra járó embert, cirenei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. Így vezették ki arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyahely a neve.
Mirhával kevert bort adtak inni neki, de ő nem fogadta el. Felfeszítették a keresztre, azután megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. Három óra volt, amikor keresztre feszítették. Felirat is volt a kereszten, amelyre elítélésének okát írták: A zsidók királya. Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb felől, a másikat balról. Így beteljesedett az Írás: A gonoszok közé sorolták.
Akik arra jártak, káromolták, a fejüket csóválták, és mondogatták: ,,Te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg magadat, szállj le a keresztről!" Hasonlóképpen gúnyolták őt a főpapok is az írástudókkal együtt: ,,Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? A Messiás, Izrael királya szálljon most le a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!" Azok is gyalázták őt, akiket vele együtt fölfeszítettek.
Amikor hat óra lett, nagy sötétség borult az egész földre, egészen a kilencedik óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: ,,Élói, Élói, lámmá szábaktáni?" Ez azt jelenti: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" Amikor néhányan az ott állók közül meghallották ezt, így szóltak: ,,Íme, Illést hívja." Valaki odafutott, ecetbe mártott egy szivacsot, nádszálra tűzte, inni adott neki, és ezt mondta: ,,Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt?!" Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. (Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.) Ekkor a templom függönye kettéhasadt, fölülről egészen az aljáig. A százados, aki ott állt Jézus előtt, és látta, hogyan lehelte ki a lelkét, így szólt: ,,Ez az ember valóban az Isten Fia volt." Asszonyok is álltak ott: távolról figyelték, hogy mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja, és Szalóme. Rajtuk kívül voltak ott még többen is, akik vele együtt jöttek fel Jeruzsálembe.
A készület napja volt, azaz a szombat előtti nap. Amikor beesteledett, jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. Pilátus elcsodálkozott, hogy már meghalt. Magához rendelte a századost, és megkérdezte, hogy valóban meghalt-e. Amikor a századostól megtudta ezt, Józsefnek adta a holttestet. Az pedig gyolcsot vásárolt, azután levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, és egy sziklába vájt sírboltba temette. A sír bejárata elé követ hengerített. Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig megfigyelték, hogy hova temette.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 14,1-15,47

Prefáció:
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Bár őmaga semmit sem vétett, az ítélet ártatlanul érte, - a bűnösökért MÉGis szenvedést vállalt. Az ő halála bűneinket elvette, feltámadása megigazulást adott nekünk.
Az ő dicsőségét vallja ég és föld, vallják az angyalok és főangyalok, - hangos szóval Hírdetik, és vég nélkül mondják: (zengik:)

Abban az időben, amikor Jézus és tanítványai Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia táján, az Olajfák hegyénél Jézus előreküldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: ,,Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember még nem ült. Oldjátok el és vezessétek ide. Ha valaki szólna, hogy mit tesztek, mondjátok, hogy az Úrnak van rá szüksége. Erre mindjárt elengedi." El is mentek, és az útelágazásnál egy kapuhoz kötve megtalálták a szamárcsikót. Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: ,,Miért oldjátok el a szamarat?" Azt válaszolták, amit az Úr mondott nekik, és erre elengedték őket. A szamárcsikót Jézushoz vezették. Ráterítették a köntöseiket, ő pedig felült rá. Sokan az útra teregették köntösüket, mások meg a lombos faágakat, amelyeket a réten vágtak. Akik előtte jártak, és akik kísérték, így kiáltoztak: ,,Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!"
Mk 11,1-10

Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Földi életed során mindig tudtad, merre visznek lépteid, s hová vezet az út, amelyen elindultál. Szavaiddal, tanításoddal, igazságoddal utat találtál az emberi szívekhez, s megmutattad az Istenhez vezető utat. Életutad végső soron mindig felfelé vitt, Atyád felé, aki örökre magához ölelt a Golgotán álló kereszten. Társad szeretnék lenni utadon, amely a halálon keresztül az örök életre vezet! Hisszük, hogy te vagy az Üdvözítő. Vezess minket az üdvösségre!

Elmélkedés C. Horváth István Sándor
Áldott, aki az Úr nevében jön!
Nagyböjti utunk utolsó hetéhez érkeztünk. A mai nappal, virágvasárnap ünnepével elkezdődik a nagyhét. E napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, ezt olvassuk az evangéliumban. Márk evangélista hangsúlyozza, hogy semmi sem történt véletlenül vagy a sorsnak köszönhetően. Jézus tudatosan készül a bevonulásra, ez világosan látszik az előkészületekből. A két falu, Betfagé és Betánia Jeruzsálemtől mindössze egy óra járásnyira, néhány kilométerre fekszenek. Innen küldi el Jézus két tanítványát, hogy hozzanak neki egy szamarat. Pontos részleteket is megad, a falu szélén találják majd meg a szamarat, amelyen még nem ült ember. A két tanítvány mindent pontosan úgy talál, ahogyan azt az utasítás tartalmazta.
Jézus, aki eddig mindenhová gyalog ment, legfeljebb időnként szállt hajóba a Galileai-tengeren, most felül a szamár hátára és így közeledik Jeruzsálemhez. Természetesen nem fáradtságról van itt szó, hanem jelképes cselekedetről. Az embereknek a szamárháton közeledő Jézus láttán rögtön eszükbe jut Zakariás próféta jövendölése az eljövendő Messiásról: ,,Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán" (Zak 9,9). A szelíden érkező Jézus látványa ujjongásra ösztönzi a népet. Királyként fogadják és köszöntik őt, ruháikat terítik elé az útra.
A nép lelkesen köszönti az Urat: ,,Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!" A jelenlévők azt gondolják, hogy most teljesedik be a messiási ígéret, amely szerint az eljövendő megváltó majd Dávid király családjából fog származni. Amikor az éljenző nép most Dávid királyt emlegeti, akkor azt fejezik ki ezzel, hogy Jézusban felismerik a Messiást.
Ma, a nagyhét kezdetén mi is elindulunk az Úrral Jeruzsálembe. Mostantól kezdve felgyorsulnak az események. Néhány nap múlva már az utolsó vacsora termében találjuk magunkat, majd pedig kimegyünk az Olajfák-hegyére, ahol a vérrel verítékezéssel megkezdődik Jézus szenvedése. Még ezen az éjszakán elfogják és kihallgatja őt a főtanács. Ítéletük szerint Jézusnak meg kell halni, ezért a római helytartó, Pilátus elé viszik és tőle várják, tőle kényszerítik ki a halálos ítéletet. Péntekre már egészen megváltozik a hangulat. A korábban Jézust éltető és messiásként köszöntő nép a halálát követeli, amit a Golgotán végre is hajtanak, keresztre feszítik Jézust. Halálával azonban nem érnek véget az események. Feltámadása új fordulatot hoz és egyúttal új megvilágításba helyezi a kereszthalált. Ami eddig szégyennek tűnt, abban a keresztény közösség tagjai felismerik a megváltás rendkívüli cselekedetét. Az Úr halála nem hiábavaló tett volt, hanem üdvösségünket kiérdemlő cselekedet. Halála nem értelmetlen, hiszen ez szerepelt Isten megváltó tervében. Halála nem kudarc, hanem annak megnyilvánulása, hogy Isten minden áldozatra képes annak érdekében, hogy a megváltás műve megvalósuljon.
A nagyhét folyamán adjunk hálát Isten szeretetéért és kísérjük el Megváltónkat szenvedésének útján! Legyünk mellette halálában, hogy részünk legyen általa a feltámadásban!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Paul Claudel: A Keresztút
  2018-03-02 13:29:32, péntek
 
  Fordította:Szedő Dénes OFM

Első állomás
Nincs tovább. Törvényt tettünk Istenen: halálra ítéltük mindannyian.
Nem kérünk többé Jézus Krisztusból. Feszélyez.Nincs más királyunk, csak cézár! Más törvényünk, mint vér és arany!
Ám feszítsétek meg, ha úgy tetszik, csak szabadítsatok meg tőle!
Vigyétek! Tolle! Tolle! Mit számít! Áldozzák csak fel, ha kell, s adják ki nékünk Barabást!
Pilátus széke pedig Gallathában állt.,,Egy szavad sincs?" - kérdi Pilátus. És Jézus hallgat.,,
Bűnt benne nem találok" - szól Pilátus - Sebaj! Hadd Vesszen, kinek veszni kell! Nektek adom.
- Ecce homo -"Nézzétek, fején korona, vállán bíborpalást, leomló.
Végső pillantást vet ránk, szeme könnyel s vérrel teli!Mit tehetünk?
Nincs mód tovább is köztünk tartani.Botrány volt a zsidók közt, köztünk sehonnai.
Különben is ítélete megírva: hibátlan héber, görög és latin igék.
És lám, a nép üvölt. A bíró pedig mossa kezét

Második állomás
Visszaadják ruháit; a kereszt várja most.
Szól Jézus: - Köszöntelek, kereszt, rég áhított!
Te pedig nézd, keresztény, s rendülj belé; nagy pillanat!
Krisztus az örök keresztet ragadja föl e nap!
A Paradicsom Fája ma teljesedett!
Szemléld bűnös és lásd: bűnöd! művelte ezt.
Nincs többé bűn Isten nélkül, Krisztus nélkül kereszt!
Bizony, az ember sorsa mostoha; de csitt!
Most Isten osztja meg vele. Nem magyaráz, hanem beteljesít.
Keresztjét Jézus úgy fogadja, mint mi a szent Eukarisztiát:
- A kenyeréért fát adunk- jövendölte Jeremiás.
Ó milyen hosszú a kereszt, milyen nehéz és mekkora!
Milyen kemény! Milyen merev!
Nyomasztó a hitvány bűnös súlya!
Mily sokáig kell hordani lépésről, lépésre, míg rajta meghalunk!
S mindezt egymagad készülsz viselni, Jézusunk?
Adj türelmet énnekem is e fához: Te kívánod, vigyem.
Mert előbb magunknak kell vinnünk a keresztet, hogy utóbb minket a kereszt vigyen.

További állomások itt olvashatók Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
J.Simon Aranka: Nagyböjt idején
  2018-03-02 08:46:29, péntek
 
  ...... ..........


Nem értem Uram,hogy amikor elbukom,
vagy szivemet bánat rút férge rágja,
miért csak akkor rondolok Rád,
s a könnyes Golgotára ?

Miért meritem oly könnyen feledésbe
Neved, s áldozatod bús ,véres vásznát,
amig jólét zsiros szaga tölti orrom,
és hazug öröm jár át ?

Hányszor...de hányszor itéltelek titokban
- minden tettedet,szavadat feledve,
csak, hogy magamat látszat - tisztára mossam -
kinhalálra , keresztre ?

Lásd , igy nagybőjt idején megpendül a húr,
az elhangolódott lelkiismeret,
valami rezdül belül, valami kigyúl ,
szeretnék gyónni Neked,

elsirni minden pazarlást, mindent, ami
elvitt Töled, s szorongat torkot , életet,
bénitó félelmeket, szóbilincseket,
s bizni, hogy még kérhetek ,

hogy imám nem szórja majd szét a kósza szél,
mert értem haltál megbocsátón , szeliden,
mert a keresztre helyettem is fölmentél,
most már elhiszem , igen ,

mert hinni akarom, hogy Megváltóm vagy Te,
hogy egyedül értem adtad véredet,
s ha költő lennék, irnék Nevednek ezer
himnuszt és dicséretet !

Kenj gyógyirt minden bűnös szavamra,mellyel
csikorogva , durván megtagadtalak,
mert boldogok , kik Téged minden áldott nap
szívükből megvallanak.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Google ünnepi emblémák
  2018-02-10 08:25:22, szombat
 
  Google ünnepi emblémák Link
Mai nap képe: téli olimpia
...... ........... .........




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Síugrás története
  2018-02-08 21:11:17, csütörtök
 
  Phjongcshang 2018 - Az első síző, aki "nagyot mert ugrani", a norvég Sondre Nordheim volt 1860-ban. Két évvel később már versenyt is rendeztek, de a síugrás eleinte még inkább csak a téli karneválok műsorán szerepelt.
Óriási fejlődési lehetőséget teremtett, hogy 1892-ben a norvég uralkodócsalád - hagyományteremtő szándékkal - kiírta a Király Kupát. A sportág a norvég kivándorlók révén a tengerentúlra is eljutott, ott 1887. február 8-án tartották az első viadalt.
A síugrás minden téli olimpia műsorán szerepelt. A nagy sánc 1924-ben, a normál sánc 1964-ben debütált, csapatversenyre először 1988-ban került sor, míg a nők normál sáncos versenye Szocsiban került az ötkarikás műsorba. Ebben a sportágban eddig hat olimpián szerepelt magyar sportoló, legutóbb 1968-ban. Ezúttal Vörös Virág révén lett volna lehetőség rá, de a kvalifikációs időszak jelentős részét kihagyta súlyos térdsérülése miatt, amely után 2017 őszén tért vissza.

- Helyszín: Alpensia Síugró Központ (Phjongcshang)
Indulók száma: 65 férfi és 35 női versenyző
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak egy gitár, és én…
  2018-02-07 11:02:08, szerda
 
  Péter atya szerzői estje
Álmodtam egy szép világról... címmel tartott saját dalaiból összeállított önálló estet Szarvas Péter c. apát, esperes plébános 2018. vízkeresztjének napján, a miskolci Szent Anna-templomban. A zenés beszélgetésben szóba kerül a keresztény könnyűzene - olykor még ma is vitatott - létjogosultsága, s arról is mesél Péter atya, hogyan születnek a dalai.

Szarvas Péter atya szerzői estje - zenés beszélgetés videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szuper jó kép Katinkáról és Shaneről
  2018-01-29 19:54:54, hétfő
 
  .........


Katinka edző férje elérkezettnek látta az időt!. Hosszú Katinka edzője beszélt a dologról. Kiderült a hétvégén Hódmezővásárhelyen Katinka is részt vett egy nemzetközi versenyen. Ez egy gyermek és ifjúsági megmérettetés is volt, de Katinka is vízbe szállt. Olimpiai bajnoknőnk jókedvvel és fáradhatatlanul fotózkodott, beszélgetett a kicsikkel. Katinka és férje nagyon jól tudja ezzel mennyi erőt adnak a fiatal úszóknak a napi edzésekhez, ahhoz, hogy egyszer belőlük is akár olimpiai bajnok úszó váljon. Shane jelentkezik, hogy beszámoljon egy kisebb csodáról, amely Magyarországon történt az elmúlt hétvégén - sajnos szinte teljes titokban.
Félezer sportoló gyűlt össze Hódmezővásárhelyen, hogy részt vegyen egy nemzetközi úszóversenyen. Legnagyobb részük fiatal volt, akik alig hittek a szemüknek, mikor látták, hogy nem csupán ellátogatott.
....

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Karácsonyi idő - január 5.
  2018-01-05 16:59:54, péntek
 
  ZENTLECKE Szent János apostol első leveléből
A lelki halálból új életre keltünk, mert szeretjük testvéreinket.
Szeretteim!
Kezdettől fogva azt a tanítást kaptátok, hogy szeressük egymást. Ne legyünk olyanok, mint Káin, aki a gonosztól volt, és megölte testvérét! De miért Ölte meg? Mert cselekedetei gonoszak voltak, testvérének tettei viszont igazak.
Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha a világ gyűlöl titeket! Tudjuk, hogy a (lelki) halálból új életre keltünk, mert szeretjük testvéreinket. Akiben nincs szeretet, az (lelki) halálban marad. Aki pedig gyűlöli testvérét, az gyilkos. Viszont tudjátok, hogy egyetlen gyilkosnak sem lehet része az örök boldogságban.
Abból ismerjük meg (Isten) szeretetét, hogy életét adta érettünk. Nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért. De megvan-e bennünk az Isten szeretete, ha azt látjuk, hogy valamelyik testvérünk szükséget szenved, és elzárjuk előle szívünket, pedig módunkban állna, hogy segítsünk rajta?
Szeretteim, ne csak szóval és beszéddel szeressünk, hanem tettel és igazsággal! Erről ismerjük fel, hogy az igazságból valók vagyunk-e, és így nyugtatjuk meg szívünket Isten előtt. Ha a szívünk vádol is minket valaminek Isten nagyobb a szívünknél, Ő mindent tud.
Szeretteim! Ha a szívünk nem vádol, akkor teljes bizalommal lehetünk Istenhez.
Ez az Isten igéje.
1Jn 3,11-21

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek! 2a. vers. - 4 g. tónus.
Előénekes: Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, * szolgáljatok az Úrnak vigassággal!
Járuljatok színe elé * vidám énekszóval!
Hívek: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
E: Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, * övé vagyunk, ő alkotott minket.
Az ő népe vagyunk, * legelőjének nyája.
H: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
E: Énekszóval lépjünk be házának ajtaján, * himnuszokkal templomába.
Adjatok hálát néki, * szent nevére áldást mondjatok!
H: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
E: Valóban jó az Úr, † irgalma örökké megmarad, * és hűsége nemzedékről nemzedékre.
H: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
Zsolt 99,2.3.4.5

EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Fülöp és Nátánáel meghívása.
Abban az időben, amikor Jézus Galileába készült, találkozott Fülöppel. ,,Kövess engem!" - mondta neki.
Fülöp Betszaidából származott, András és Péter városából. Amikor találkozott Nátánáellel, közölte vele: ,,Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak: a názáreti Jézust, József fiát."
,,Jöhet-e valami jó Názáretből?" - kérdezte Nátánáel. ,,Jöjj, nézd meg!" - felelte Fülöp.
Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: ,,Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!"
Nátánáel megkérdezte: ,,Honnan ismersz engem?" Jézus így felelt: ,,Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt." Nátánáel erre elismerte: ,,Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya."
Jézus így szólt: ,,Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta: ,,Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Ezek az evangélium igéi.
Jn 1,43-51

Imádság
Uram, Istenem, szívből bánom egész életem minden vétkét, mert ezzel rászolgáltam büntetésedre; mivel hozzád, legnagyobb jótevőmhöz hálátlan voltam; különösen pedig azért, mert téged, végtelenül jó Istent ezáltal megbántottalak! Ígérem, hogy életemet megjavítom, és többé nem akarok vétkezni. Jézusom, add ehhez kegyelmedet!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 55 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 17 db bejegyzés
e hónap: 332 db bejegyzés
e év: 1705 db bejegyzés
Összes: 34026 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6449
  • e Hét: 30182
  • e Hónap: 159476
  • e Év: 688604
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.