Regisztráció  Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6204 oldal   Bejegyzések száma: 62037 
beszélgettem átlag fidesz szavazóval.
  2018-05-27 21:48:13, vasárnap
 
  beszélgettem átlag fidesz szavazóval.

Azért vannak a féléves várólisták, mert a köcsög orvosok külföldre mennek, pedig "itthon kellene teljesítseniük a kötelességüket a Haza iránt".
De a mocskok csak a saját boldogulásukkal törődnek.
Van még kérdés? :(
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Orbán mindenkit és mindent eltakarít maga mellől, aki vagy a
  2018-05-27 21:39:55, vasárnap
 
  Orbán mindenkit és mindent eltakarít maga mellől, aki vagy ami veszélybe sodorhatja hatalmát

Lázár Gergő | Ma | 19:57

Szép jó estét mindenkinek! Történ ugyan ma pár apróság, azonban úgy döntöttem, a ma esti jó éjt sok kisebb hír kielemzése helyett egyetlen egy hírről fog szólni, mégpedig Orbán Viktorról. Pontosabban arról, hogy mi volt az, amit a miniszterek elnöke művelt Nagykovácsiban, ahol az Index szerette volna őt elkapni egy kérdés erejéig. Az, hogy Orbán továbbra sem hajlandó interjút adni senki olyannak, aki nem borul le előtte, mint a valaha élt legnagyobb, legcsodálatosabb, le-leg-leg miniszterelnök előtt, nem meglepetés. Sem az Index, sem a HVG nem képes évek óta elkapni országunk egyik legfontosabb politikusát egy, vagy akár több kérdés erejéig. Nem tudják, mert Orbán úgy döntött, nem engedi.

Az Indexet legutoljára 2007-ben érte az a megtiszteltetés, hogy interjút készíthetett Felcsút urával. Ezután azonban úgy döntött, hogy nem hajlandó nyilatkozni az ország egyik legolvasottabb híroldalának, mert véleménye szerint kiforgatják az ő szavait és valótlanságokat állítanak róla. Ez az, amit manapság fake news-nak szokás hívni és ez az, amit a kormány hű seggnyalói nap nap után mondanak olyan újságok és weblapok riportereinek, akiknek kérdéseitől félnek. Félnek, mert tudják, hogy fel fognak olyan kérdéseket is tenni, amit a kormánymédia gerinc nélküli csúszómászói nem fognak. Félnek, mert az igazsággal elég nehéz vitatkozni, főleg akkor, ha Orbán Viktor nem mondja meg nekik, hogy mégis hogyan védjék meg magukat, mit mondjanak.

Nem mondja ezt meg Orbán, mert ő maga sem tudja ennek ellenszerét. Mondogatja persze, hogy az ország 3 harmada mögötte áll, ő pedig minden egyes magyar állampolgárt képvisel, de azt ő is pontosan tudja, hogy ez egy hatalmas hazugság. Tudja, máskülönben miért menekülne a kérdések elől? Miért vetetné körül magát megszámlálhatatlan napszemüveges kopasszal? Miért hordana golyóálló mellényt még egy iskolai látogatás során is, ha nem félne?

Orbán Viktor retteg. Retteg a valóságtól és attól, hogy valaki megkérdőjelezi a hatalmát. A kormányában sorra olyan figurákkal veszi körül magát, akik nála jóval butábbak, ezzel is erősítve saját hatalmát. Lázár Jánosra többé nem volt szükség, veszélyt jelentett. Orbán mindenkit és mindent eltakarít maga mellől, aki vagy ami - úgy érzi - veszélybe sodorhatja hatalmát. Újságírók, értelmiségiek - nem azok, akik a Fidesz táborát erősítik és magukat értelmiségieknek vallják, messze nem azok -, írók, költők és művészek. Ők mindannyian a hatalom ellenségei. Azonban egy ideje már nem csak Alföldi és nem csak Eszterházy az ellenség, hanem a magyar emberek, néha a saját választói is a szemében az ellenséget jelentik.

Orbán kiépített egy olyan hazug világot maga körül, melyben úgy gondolja, biztonságban érezheti magát. Úgy gondolja, az normális, hogy egy kastélyavatóra testőrök tucatjaival kell, hogy érkezzen. Nem Viktor, ez nem normális. Nem volt normális Hitler idejében és nem normális most sem. Félsz a saját népedtől, ezért óvodások gyűrűjébe menekülsz. Félsz a magyar dolgozóktól, ezért idősek otthonaiba kérsz bebocsájtást. Emberek helyett disznókkal beszélgetsz, mert ők nem kérdeznek vissza.

Mi lenne, ha az utca embere - nem statiszták, valóban az utca embere - kérdezhetne tőled? Mi lenne, ha az általad elvileg képviselt emberek tényleg megkapnák a lehetőséget arra, hogy véleményt formáljanak? Mi lenne, ha hazug nemzeti konzultációk helyett valós kérdésekre valós válaszokat adhatnának a magyarok? Ha annyira hiszel a saját zsenialitásodban, mégis, mitől tartasz? Lehet, hogy egy ápoló megkérdezné, mi történt a fizetésével? Vagy egy tanár, hogy mégis, mi lett a beígért, valós béremelésekkel?

Orbán Viktor egy szánalmas pojáca, aki lassan már a saját árnyékától is retteg. Fél a kérdésektől, mert nincs válasza immár kilencedik éve arra, hogy mi történik az országban. Magát körülvette szolgákkal, akik gerincüket otthon hagyva megtesznek mindent azért, hogy az Orbán által kialakított álomvilágon nehogy rés keletkezzen. Akkor ugyanis beszűrődnének a valóság sötét árnyai, a kórházi ágyakon fekvő, magukra hagyott idősek sikolyai. Az elégedetlen, az ország elhagyásán gondolkodó fiatalok tízezreinek segélykiáltásai. A magukra hagyott, kizsákmányolt és átvert fogyatékosok ezreinek fájó jajveszékelése.

https://kolozsvaros.com/2018/05/27/orban-mindenkit-es-mindent-eltakarit-maga-mell ol-aki-vagy-ami-veszelybe-sodorhatja-hatalmat/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ultimátumot kapott a Fidesz
  2018-05-27 21:11:12, vasárnap
 
  Ultimátumot kapott a Fidesz

Két feltételt szabott a német CDU a Fidesznek, ha ezek teljesülnek, akkor kitartanak a magyar kormányzó párt uniós néppárti tagsága mellett - írja a hvg.hu.

Szász Péter, 2018. május 27. vasárnap, 21:01


A két feltétel a következő:
Kampány indult a Fidesz kizárásáért a Néppártból

A magyar kormány tegyen meg mindent, hogy a CEU Budapesten maradhasson, így írják alá a már letárgyalt államközi szerződést New Yorkkal,
és várják be a Stop Soros-törvénnyel a Velencei Bizottság állásfoglalását, és hajoljanak meg annak változtatási kérései előtt.

Épp a héten indított a Human Rights Watch kampányt, hogy a néppárt zárja ki sorai közül a Fideszt - olvasható a hvg.hu-n.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ultimatumot_kapott_a_fidesz.663198.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett a vála
  2018-05-27 21:07:25, vasárnap
 
  Wiedemann Tamás
2018. május 23. 17:05• Állam, Pénz

Megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett a választások előtt


Az Európai Bizottság május elején közölte a tavaszi gazdasági előrejelzését, ma pedig nyilvánosságra hozta az ebből következő ajánlásait. Ebben a brüsszeli testület figyelmeztetést adott hazánknak, és azt javasolja, hogy az Európai Tanács fogadjon el ajánlásokat Magyarországgal szemben.

Magyarország tartósan megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát, írja az Európai Bizottság, ami a szakzsargonjukban azt jelenti, hogy a kormány túl sokat költött 2017-ben, és emiatt veszélybe került az évekre előre eltervezett hiánycél-pálya. Ugyanezt egyébként Romániára is megállapítják.

A bizottság szerint míg 2016-ban a hazai költségvetés strukturális egyenlege

1,8 százalékos hiányt mutatott, addigi a tavalyi rendesen elszállt, 3,1 százalék lett a GDP arányában. Ezt az eltérést ítélte jelentősnek a bizottság, és a pénzügyi válság után felállított új szabályok szerint a felelőtlen pénzgazdálkodásnak következményei vannak.

Magyarország azonban durván átlépte ezt a határt, hiszen a kormány 1,7 százalékos középtávú költségvetési hiánycélt vállalt tavalyra az Európai Bizottságnál.

Ennek sikerült majdnem a dupláját tavaly összehozni.

Az Orbán-kormány szóban bár tagadta, hogy 2017-re választási költségvetést alkotott, írásban már el kellett ismernie ezt. Már a tavalyi költségvetés elfogadásakor kiderült, hogy a kormány által vállalt 2,4 százalékos deficit egy 2,1 százalékos középtávú hiánycélnak felel meg. Ezt a Költségvetési Tanács

jegyezte meg a költségvetési tervezet áttekintését követően. A választások előtt a kormány olyan durva osztogatásba kezdett, hogy az eredetileg már módosított középtávú hiánycélt is átlépték egy százalékponttal a GDP-arányában.

Emellett az is közrejátszott a középtávú hiány megugrásában, hogy a gazdasági növekedést egyedi tételek, például az országba áramló uniós támogatások javítják. Ez azonban nem értelmezhető fenntartható növekedésnek, hiszen egy-két év múlva vissza fog esni és akkor a GDP-növekedés is lassulni fog. Az Európai Bizottság éppen emiatt alkalmazza a középtávú hiánycél technikáját, mert ebben a modellben ki lehet szűrni az egyedi tételeket.

A mostani év sem lesz egyszerű, hiszen hozni kell az 1,7 százalékos eredményt, miközben jövőre 1,5 százalékra kell csökkenteni a középtávú, vagyis strukturális hiánycélt. A bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek tanácsának kell Magyarországra nyomást gyakorolnia, hogy tegyen lépéseket a középtávú költségvetési egyensúly megteremtése érdekében.

Erre szűk fél éve van Magyarországnak, vagyis még idén csökkentenie kellene a kormánynak az állami kiadásokat, más szóval megszorító intézkedésekről kell döntenie.

A menetrend egészen pontosan úgy lesz, hogy a tanácsnak mostantól egy hónapja van arra, hogy felszólítsa Magyarországot a szükséges költségvetési lépések meghozatalára. Ezt követően öt hónap alatt kell a kormánynak összeraknia egy olyan tervet, amely csökkenti a költségvetési hiányt.

De mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, nincs is semmiféle jogi következménye annak, ha nem teljesíti a bizottság elvárásait.

A piacok - kötvény és devizapiacok - azonban büntethetnek, hiszen az Európai Bizottság félévente nyilvánosságra hozza, hogy az egyes tagállamok hogyan haladnak a költségvetési hiány lefaragásával.

Magyarország ellen utoljára 2004 és 2013 között folyt uniós eljárás költségvetési ügyek miatt. Akkor még túlzottdeficit-eljárásnak hívták a költségvetési hiány túllépése miatt indított szankciót. A gazdasági válság azonban olyan mélyen érintette az EU-t, hogy most sokkal szigorúbb szabályok vannak érvényben. A középtávú hiánycél ugyanis jobban tükrözi, hogy egy-egy tagállam több évre előretekintve hogyan teljesíti a hiány csökkentését.

A túlzottdeficit-eljárás korábban akkor lépett életbe, amikor egy ország több éven keresztül átlépte a 3 százalékos GDP-arányos deficitet. A jelenlegi szabályok szerint azonban, ha valamelyik ország elkezd távolodni a középtávú hiánycéltól, akkor azonnal elindul az eljárás.

https://g7.24.hu/allam/20180523/megszoritasok-johetnek-mert-a-kormany-tulkoltekez ett-a-valasztasok-elott/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
„Az én pénzemen ne ragasszák tele az országot gyűlölk
  2018-05-27 09:03:03, vasárnap
 
  ,,Az én pénzemen ne ragasszák tele az országot gyűlölködő plakátokkal"

INK / 2018-04-16

Szavíra Marokkó déli részén található halászváros, a turisták kedvelt üdülőhelye. Itt télen is kellemes, húsz fok körüli a hőmérséklet, a lemenő nap lágy fényében sirályok köröznek felettünk, gőzölög a mentatea az asztalon. Épp így ült itt egy évvel ezelőtt Kiss Eszter egy kávézó teraszán, amikor szöget ütött fejében a gondolat: tudna itt élni. Nem sokkal később összecsomagolta az életét és Marokkóba költözött.

Országváltás tinédzserként

A most 44 éves Eszter nem ragaszkodik sem helyhez, sem személyekhez, ő egy igazi magányos farkas, aki akkor érzi jól magát, ha egyedül lehet. Már tizennégyévesen otthagyta a szülői házat és szülővárosát, Győrt, hogy Budapesten az Anna Frank gimnázium kollégiumi tanulója legyen, egy évvel később pedig ösztöndíjasként Izraelben kezdte meg a középiskola második évét. Egy bentlakásos iskolába került, amely a helyi, rossz szociális körülmények között élő, és sok esetben viselkedészavaros gyerekek gyűjtőhelye volt.

,,Mintha Ózdra kerültem volna. A bátyám, aki szintén velem jött, azzal a lendülettel fordult is vissza. Én nem vagyok az a feladós típus, maradtam. Odahaza túl nagy volt a kontroll, ott viszont észrevétlen tudtam maradni a több ezer gyerek között."

Kövesd a mindenkilaci blogot Facebookon is!

Héber, nemzetközileg elismert érettségijét azonban Magyarországon nem fogadták el, ezért a főiskolát is Izraelben végezte. ,,Nem érdekelt különösebben a tanulás, de volt rajtam egy nyomás, hogy diplomát kell szereznem. Megkerestem a leglazább, és persze legolcsóbb főiskolát. Merthogy Izraelben egyébként minden baromi drága, az oktatás is." Az ösztöndíja nem volt elég az életre, ezért suli mellett pincérkedett, illetve egy fogyatékos kislány magántanára lett. Mint meséli, szerette az országot és az ott élő embereket, tökéletesen megtanult héberül is, de nem érezte azt, hogy maradnia kellene, ezért miután marketingszakon lediplomázott, hét év után hazatért.

,,Izrael hangos ország, mindenki ordítva kommunikál. Ehhez képest Magyarország nagyon csendes helynek tűnt, amikor hazaérkeztem. Open officeban kezdtem dolgozni, ahol nyolcvan ember ült egy teremben. Azóta sokat halkultam."

Marokkótól először sokkot kapott

,,Arra való, hogy befizesd a csekkeket" - foglalja össze röviden Eszter, hogy mi a véleménye a munkáról. Bár mint mondja, az egész túlszabályozott banki világ olyan távol áll tőle, mint Makó Jeruzsálemtől, mégis igen szép karriert futott be, évekig, sőt évtizedekig beszippantotta a bankszektor és a pénzügyi szféra. ,,A munkát akkor szerettem, ha voltak körülöttem értelmes, kedves kollégák, akikkel gyorsabban telt az idő. Viszont sokáig nem váltottam, mert volt bennem egy egzisztenciális szorongás. Világ életemben a saját lábamon álltam, akkor is, ha párkapcsolatban éltem. Számomra elképzelhetetlen volt, hogy mástól függjek."

Eszter egy szavírai kávézóban

Utoljára egy pénzügyi központnak volt az elemzője, többek között dolgoztak Szaúd-Arábiának is. ,,A szaúdi monetáris tanács kitalálta, hogy megpróbálja rávenni a lakosságot, hogy készpénz helyett inkább kártyával fizessenek, ehhez viszont fejleszteniük kellett az informatikai hálózatukat, hogy az ATM-ek és a bankok között összefussanak a szálak. Az én feladatom volt összerakni ennek a pénzügyi részét, hogy a projekt az elejétől a végéig mennyibe fog kerülni."

Eszter ezekkel a munkákkal bőven az átlag felett keresett, mégsem érzi lemondásnak, hogy otthagyta az egészet, és ma már az otthoni minimálbérnél kevesebb összegből éldegél Marokkóban.

,,Először két évvel ezelőtt, az egyik barátnőmmel jöttünk egy kéthetes nyaralásra. Mindkettőnknek ez volt az első alkalom az afrikai kontinensen. Olyan sokkot kaptunk, hogy egy napig nem tudtunk megszólalni. Marrákesben bolyongtunk a bőröndjeinkkel, nem találtuk a szállásunkat, vadidegen emberek kalauzoltak minket egyre kihaltabb és szűkebb sikátorokon át. A szállásunk persze a legolcsóbb volt, szó szerint a vécé felett volt a zuhanyrózsa." Az első sokk hamar elmúlt, Eszter pedig beleszeretett az országba, a következő két évben hatszor tért vissza egyedül. Az egyik ilyen alkalom döntő jelentőségű volt.

,,Ültem az egyik kávézó teraszán itt Szavírában, ittam a mentateám, néztem a naplementét, és arra gondoltam, hogy tudnék itt élni." Számolni kezdett, kalkulált, spórolt, kiadta a pesti lakását, és megtakarított egy akkora összeget, hogyha minden kötél szakad és haza kell térnie, akkor is legyen vésztartaléka néhány hónapra. Tavaly novemberben költözött.

,,Itt én vagyok a Gina Lollobrigida"

Az újrakezdés elég kalandosra sikeredett. Még otthon, airbnb-n keresett szállást, a legolcsóbbak hirdetőire ráírt, így ismerte meg későbbi főbérlőjét, Fatimát. ,,Eleinte kicsit tartottam tőle, mert láttam a fotón, hogy ő is ilyen kendős lány. Nem tudtam, hogy mennyire lesz elfogadó az én európai életmódommal szemben. Aztán amikor először személyesen is találkoztunk, egy órát beszélgettünk pasikról, munkáról, életről, úgy, hogy közben a lakásbérlés még szóba sem jött. Hihetetlenül liberális, európai szinten is megállná a helyét."

Csakhogy amikor Eszter végül megérkezett Szavírába, Fatima felszívódott, neki pedig csak egy hétre volt ideiglenes szállása. ,,Teltek a napok, Fatima pedig sehol. Kérdeztem a férfit, akinél laktam, hogy mitévő legyek. Mondta, hogy szépen fogom magam, lemegyek az utcára és mindenkit megkérdezek, hogy nem tudnak-e kiadó lakást. Itt, ha valamit el akarsz intézni, így működik. Úgyhogy beültem kávézókba, lementem a beachre, leszólítottam az embereket. Megfelelő lakást végül nem találtam, viszont így lettek a kis helyi cimbijeim. Aztán Fatima is előkerült, kiderült, hogy csak elutazott néhány napra." Fatima személyében Eszter igazi mentorra is akadt, azóta is ő segít neki eligazodni a helyi szabályokban, szokásokban, és ami nagyon fontos: az árakban is. Itt ugyanis az európai ember, ha nincs képben, vagy nem tud jól alkudni, akkor igazi kincsesbánya a helyiek szemében.

Óceánpart, naplemente

Eszter a kiadott pesti lakásának árából él jelenleg, szigorúan tartja a havi 3500 dirhamot (ez 98 ezer forint körül van), amiből kétezer megy a lakbérre, a maradékból pedig fedezi az egyéb kiadásait. Igaz, így elég minimál életszínvonalon él, de nem bánja. Ahhoz hogy többet költhessen, dolgoznia kellene, a munka viszont egyelőre egyáltalán nem hiányzik neki.

,,Sosem voltam az a típus, akinek muszáj mindig valamit csinálnia, különben feleslegesnek érzi az életét. Ha jó idő van, mosok, teregetek, elmegyek vásárolni. Ha esik az eső, otthon maradok, takarítok, olvasok." Vagy éppen tipikus marokkói vacsorát, tagine-t készítenek a párjával, esetleg szörföznek. Néhány hét után ugyanis a szerelem is rátalált egy helyi fiú személyében. Persze, nem volt nehéz dolga.

,,A fehér bőrömmel, kék szememmel, szőke hajammal és a nagy fenekemmel itt én vagyok a Gina Lollobrigida. Imádnak a helyiek, én meg imádom őket. Itt a vékony lányoknak komoly gondot jelent elkelni."

Eszter szerint ebben annak is fontos szerepe van, hogy itt nincsenek teleragasztgatva az utcák félmeztelen modellek plakátjaival, így nem állítanak hamis ideálképet sem a nők, sem a férfiak elé.

Ez olyan, mint a holokauszt

Eszter szerint Marokkóban elég lazán kezelik a vallást, sokan nem tartják a Ramadánt, sőt, ő olyat is ismer, aki Allahban sem hisz. Persze ezt itt nem nagyon hirdetik az emberek, mint ahogy azt sem, hogy lazításképpen a helyiek is legurítanak néha egy-két sört (csak más ne lássa), a fiatalok pedig épp úgy rázzák esténként a diszkóban, mint európai társaik. A nők egyre tudatosabbak, már nem akarnak gyerekgyárként funkcionálni, igaz, a férfiak családfenntartó szerepe a mai napig nem kérdés. A fiútestvérek simán megszabják a lányoknak, hogy milyen ruhában mehetnek el otthonról. A lányok pedig titokban átöltöznek.

,,Nekem itt turistaként egyébként is ,,mindent" szabad. Nem fognak rám szólni, ha nekiállok megenni a szendvicsemet egy kávézóban, és nem fognak megszólni azért, mert nem hordok kendőt. Egyébként sok helyi lány sem hord kendőt, sokan pedig mindenféle külső kényszer nélkül, saját akaratukból hordják."

Eszter szerint baromság, hogy a muszlimok téríteni akarnának, mint ahogy az is, hogy minden muszlim erőszaktevő vagy terrorista. ,,Akkor sem kellene felvennem a muszlim vallást, ha férjhez mennék egy helyihez, nemhogy akkor, ha ők jönnek Európába. Az erőszak pedig nem valláshoz köthető. A primitívség (EQ teljes hiánya), mindenhol agresszióba torkollik. Az egyik marokkói ismerősöm azt mondta, a terrorizmust itt az egyik legszigorúbban büntetik. Ha elkapnak, hogy valamilyen terrorcselekmény előkészítésében veszel részt, akkor bezárnak egy cellába, és amíg élsz, ott ülsz, senki nem látogathat. Állítólag minden mecsetben van egy ember, aki a hívőket figyeli. Ha valaki ott van minden imán percre pontosan, akkor az már gyanús. Ha azt sejtik, hogy radikalizálódsz, figyelni kezdenek."

Esztert kifejezetten dühíti az a kampány, ami ma otthon a muszlimgyűlöletre épít. Megvallja, ez elég vastagon benne volt a döntésében, hogy elköltözik az országból. ,,Nem akarok otthon többet adót fizetni. Az én pénzemből ne építsenek több stadiont, és ne ragasszák tele az országot gyűlölködő plakátokkal." Mint mondja, ő pontosan tudja, milyen érzés egy otthon nem igazán kedvelt kisebbséghez tartozni. A nagymamája egyedül élte túl a holokausztot a családból.

,,Amikor a nagymamám először hallotta Csurkát beszélni, rettegni kezdett. És azóta sokat durvult a helyzet. Én érzem a menekültválság és a holokauszt között a párhuzamot. Pont ugyanúgy dehumanizálják a muszlimokat, mint anno a zsidókat. Ez pedig oda vezethet, hogy ők megdögölhetnek az út szélén, vagy őket akár meg is lehet ölni, mert kevesebbet érnek."

Szavíra látképe

Itt viszont senkit nem érdekel, hogy honnan jött, mi a vallása, vagy, hogy milyen kisebbséghez tartozik, azzal, hogy ide költözött, a ,,kis cimbijei" számára ő már egy közülük, igazi szavírai. Ezt szereti leginkább Marokkóban.

,,Nem csoda, ha a fiatalok Európába vágynak. Őket is dühíti a szegénység, és mondják is sokszor, hogy itt minden szar. Nem hiszik el nekem, hogy hiába könnyebb az EU-ban anyagilag, érzelmileg mégis sokkal sivárabb. Itt elképzelhetetlen, hogy ha az egyiknek van, a másiknak ne adjon. Olyan nincsen, hogy egy marokkói ne osztaná meg veled mindenét. És nem számolgatják, hogy én mennyit adtam és a másik mennyit adott. El sem indul a fejükben ez a gondolat. Itt közösen, kézzel esznek egy tányérból, a kenyeret is apró darabokra tépik és elosztják egymás közt. Azt hiszem ez mindig is így volt: a gazdagok mindenüket féltik, a szegények mindenüket megosztják."

Eszter tud itt élő magyarokról, de nem tartja velük a kapcsolatot, hiszen pont azért jött ide, hogy egy másik kultúrát megismerjen, helyi barátai legyenek, szeretné a nyelvet is megtanulni. Jelen pillanatban úgy tervezi, hogy végleg itt marad. ,,Az otthon töltött utolsó években már mindennel meg voltam békélve, mert leginkább magammal békültem meg. Szerettem a pesti lakásom, a Kertem nevű helyen sörözni, és sokat jártam színházba." De aztán az is kiderül, hogy igazán csak egy dolog hiányzik neki otthonról, ami itt nincs meg, és amit mindig az idelátogató barátaival kell hozatnia. A szőke hajfesték. Ugyanis a kedvenc árnyalatát itt nem ismerik.



http://mindenkilaci.hu/2018/04/16/az-en-penzemen-ne-ragasszak-tele-az-orszagot-gy ulolkodo-plakatokkal/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Két év alatt külföldön élő magyar lettem, aki fogja be a po
  2018-05-27 09:01:48, vasárnap
 
  Két év alatt külföldön élő magyar lettem, aki fogja be a pofáját

INK / 2018-05-08

Vitába keveredtem. Hol máshol, mint a cicaharcok arénájában, a virtuálgladiátorok élet-halál harcában: Facebookkommentben. A vértelen vita vége nagyjából az lett, hogy jobb lenne, ha aktuális magyar társadalmi kérdésekben inkább nem mondanék véleményt. Hogy miért? Mert külföldön élő magyar vagyok. Tehát ez az új címkém. Úgyhogy a nevem: kuss.

Mert aki külföldön élő magyar, az nem értheti igazán az igaz magyar emberek igaz szenvedését. Aki távol él a hazájától, annak könnyű. Ugye. Magyarázni. Meg osztani az észt. A hazai helyzetről. Meg demokráciáról. Vagy bármiről. Miközben eszi a kerítést (érted, kolbász) és tömi az euro milliókat a párnahuzatba. Csak otthon nehéz. De ott nagyon.

A címkét egyébként viszonylag könnyedén nyertem el, nem kellett túl sok kritériumnak megfelelnem. Az sem számít, hogy nem is vagyok valójában külföldön élő magyar, hiszen csak az év egy részét töltöm a határon túl. Az sem számít, hogy ez csupán két éve van így, és előtte lehúztam én is a magam harminc évét a kis magyar valóságban. Igen. Két éve még mindent sokkal jobban értettem.

,,Ha nem szavaztál, akkor mit magyarázol?" - jön az újabb kritérium, aminek meg kellene felelnem a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlásához, a kérdezőt rég nem érdekelve, hogy a valóságnak (szavaztam) mennyi köze van a rólam (jelen esetben külföldön élő magyarok egy példánya) kialakított képhez.

,,Lehet menni tüntetni." - Ha voltam, persze az sem jó. Nem számít. Nem tüntettem elég jól. A Parlament még áll, a Kossuth tér sincs felégetve és felhintve sóval.

,,Nem is Magyarországon adózol és dolgozol." - És egyébként az megvan, hogy Magyarországra az EU-s kasszából folynak (még) a pénzek, tehát ha valaki külföldön adózik, abból a hazai sta... kórházak is épülnek?

Mi lehetne tehát a végső érv? Mi az igazi probléma velem, a külföldön (nem) élő magyarral? Mi az, amiért még véleményt sem mondhatok a hazai politikai, társadalmi helyzetről? Amiért, ugyan megteszem a magamét, hogy jobb legyen, mégsem teszek eleget?

,,Mert nem itt vagy, hanem ott. Próbálj meg itt boldogulni."

Mondjuk ki tehát: nekem egyszerűen könnyebb.

Aki külföldön dolgozik annak könnyebb. Hiszen azért ment el. Nem? Persze. Biztosan ezt gondolja Zoltán is, miközben hat vendégmunkással osztozkodik a szállásán és megy mindennap láncfűrésszel szabdalni a marhát a holland vágóhídra. Vajon ő is tudja, hogy neki könnyebb? Hogy nem volt munka a környékükön, ezért lépett le? Na tessék! Ha igazán kemény lenne, otthon maradt volna. Akkor aztán jogosan panaszkodna, lehetne a hazai helyzetről véleménye.

Ahogy a több százezer külföldön dolgozó magyarnak is.

Mi, ,,külföldön élő magyarok". Mi lettünk a társadalom új cigánysága. Amikor a szavazatuk kell, akkor a legjobb barátaid vagyunk. A haverok, a rokonok, a király arcok. Akik jól tették, hogy belevágtak. Akiket lehet emlegetni egy bús beszélgetés során. ,,Hallod, ők elhúztak". ,,Igazuk van". ,,Ők megcsinálták". ,,Ha tehetném, mennék én is." ,,Á, én nem tehetem". Hiszen mindenki ismer rendes külföldön élő magyart is.

De ők azok, akik ha nem értenek veled egyet, akkor mehetnek a levesbe. Akikkel csak a baj van. Akik inkább ne is szavazzanak, mert miért döntenek a te életedről is. Azt sem tudják, mit beszélnek. Ott a távolban, ahol terem a pénz, dolgozni sem kell érte.

Működik a kettős mérce, és működik az oszd meg és uralkodj elve. Még ott is, ahol egyébként egyetértés lenne. Ehelyett vannak ők és vagyunk mi. És a mi helyett is újabb én és mások.

Honnan is tudhatnám milyen nehéz otthon! Marokkóban nyaraltam. Visszajöttem. De láttam, hogy mit hagytunk ott a hátunk mögött. Talán tényleg csak viszonyítás kérdése.

Nekem könnyebb.

Ez jár a fejemben akkor is, amikor egy német kisváros határában, a szakadó esőben, bőrig ázva bontjuk a kürtőskalácsos bódét, miután három nap alatt ledolgoztunk 38 órát. És ez jár a fejemben akkor is, amikor végre bemászunk aludni a lakókocsiba. Amiben itt, Németországban lakunk.




http://mindenkilaci.hu/2018/05/08/ket-ev-alatt-kulfoldon-elo-magyar-lettem-aki-fo gja-be-a-pofajat/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
BOTRÁNY! Ő itt az a Farkas Ferenc, aki kegyetlenül végzett a
  2018-05-27 08:59:13, vasárnap
 
 
BOTRÁNY! Ő itt az a Farkas Ferenc, aki kegyetlenül végzett a 8 éves tündéri kislánnyal. Most a következőt üzente nekünk! Az egész ország felháborodott szavain: - Ugyan ossza már meg az, aki szerint is börtönben a helye az ilyennek!

Mint ahogy korábban többször is beszámoltunk róla, súlyos tragédia rázta meg sólya települését és az országot, mikor is kiderült, hogy mi történt a 8 éves kis Adriennel. A legfrissebb rendőrségi információk szerint most már biztos, hogy a 16 éves Farkas Ferenc volt az, aki hidegvérrel és brutálisan végzett az ártatlan kislánnyal, sőt mi több egy másik fiatal lányt is találtak nála, de ő életben maradt.


Az előzetes letartóztatásban lévő fiatal ember a következőt üzente az őt bírálóknak, számolt be erről a borsnak a rendőrségen dolgozó egyik alkalmazott: Szavait tízezrek osztották meg 1 óra alatt, olyan felháborító!

Ferike üzenete:
"Szeretném, ha tudná az ország, hogy igen, én tettem. És semmit nem bántam meg! Egy játéknak indult, de úgy felidegesített, hogy nem akart velem játszani, hogy meg kellett üssem. Többször is megütöttem, mert ellenszegült. Szerintem más is ezt tette volna! Utána már nem volt visszaút.. és történt, ami történt.. Ha visszatekerhetném az idő kerekét se cselekednék máshogy..." nyilatkozta a sokkoló sorokat a 16 éves F. Ferenc.


Mi nem jutunk szóhoz..! Végtelenül szomorú, hogy bárki is ilyet mondjon, pláne az, ha egy ilyen fiatal szájából jönnek ezek a szinte felfoghatatlan mondatok.. Eddig se volt kétséges.. de most már biztos, ennek a valószínűsíthetőleg elemzavarral küzdő fiúnak a börtönben a helye.

Ugyan ossza már meg az, aki szerint is börtönben a helye az ilyen "embernek!" Nyugodj békében drága is Adrienn! Együttérzést a családnak és a rokonságnak!


http://www.anephangja.com/2018/05/botrany-o-itt-az-farkas-ferenc-aki.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy magyar gyermekpszichológus megrendítő beszámolója: ̶
  2018-05-27 08:52:10, vasárnap
 
 
Egy magyar gyermekpszichológus megrendítő beszámolója: “Milyen ország az, ahol ILYEN gyerekekkel találkozik az ember?!" - Ugyan ossza már meg az a szülő, aki szintén egyetért szavaival!



Egy tönkretett fiatalság, lelkileg megnyomorított kisdiákok képe rajzolódik ki. A boldog gyerekkor helyett az állandó megfelelési kényszer és az iskolai lelki terror rabjai...


Deliága Éva gyermekpszichológus írja az alábbiakat az oldalán:

“Abból tudom, hogy baj van a magyar iskolarendszerrel... Hogy elhozzák hozzám pszichológiai rendelésre:

- Az elsős kislányt, akiben óriási a megfelelési vágy, és napok óta bántja, hogy csak 96 százalékos lett a matek dolgozata, mikor ő csak egy hibát csinált.

A kislányt megismerve megtudom, hogy mély érzésű, néha szokott veszekedni a kisöccsével, imádja az állatokat és nagyon ügyesen balettezik.

- Az másodikos kisfiút, aki intőt kapott, mert a szünetben rendetlenkedett. Kiderült, hogy társaival szerepjátékot játszva kezéből pisztolyt formálva, azt mondta: ,,Puff, lelőlek!". A tanító néni beírása szerint tűrhetetlen, hogy egy kisdiák ilyen agresszíven viselkedjen, fegyvert imitáljon. Az anyuka félve, bizonytalanul kérdezi tőlem, hogy most akkor nagy a baj? Félszegen előveszi a kisfiú rajzait, amik rendőrt, katonát ábrázolnak. Megtudom még, hogy a kisfiú nagyon szeret a nagyszüleinél lenni, ügyes horgász, a szülei szerint jószívű, értelmes kisgyerek.

- A harmadikos kisfiút, akinek vasárnap esténként hányingere szokott lenni. Akihez már többször riasztották a szüleit az iskolában fejfájás, hányinger, szédülés miatt. A kisfiú osztályában naponta minimum három számonkérés szokott lenni. Tollbamondás, matek röpdolgozat és angol szódolgozat. Ez a kisfiú négyes-ötös tanuló. Megismerve rájövök, hogy kiváló mérnöki agya van, 9 évesen locsoló berendezéseket tervez, szenvedélyesen érdeklődik az autók mechanikája iránt. Szerető családi közegben él, van két legjobb barátja, akikkel egy osztályba is jár.

- A kitűnő tanuló negyedikes fiút, aki nem mer megszólalni az órán. Nála szívritmuszavart is diagnosztizáltak, a szülei aggódnak, mert nem meséli el, hogy mi történik vele az iskolában. Kiderül, hogy nagyon szépen énekel, kórushoz csatlakozik, velük rendezvényeken nagy sikerrel szerepel. Abban az évben, mikor hozzám is járni kezd, vívó edzésre is beíratják. Kiderül, hogy őstehetség vívásban, az év végi legszorgalmasabb vívó jutalmat is ő kapja.

- Az ötödikes, az egyik legjobb hírű általános iskolába járó fiút, aki feszült, sokszor mégis levert és motiválatlan. A foglalkozáson eljátssza, hogy ő a tanár, és mindig egyre nehezebb feladatokat ad nekem, anélkül, hogy megdicsérne. Mikor megérzem ennek a nyomasztó erejét magamon, kitépi a lapot a kezemből és közli, hogy lejárt az idő. Ő a tanár most, nincs kegyelem, pedig meg tudtam volna oldani azt a példát még.

- Az ötödikes szemüveges fiút, aki úgy érzi, hogy nincs egy barátja sem. Két tannyelvű angol általános iskolába jár, ahol nagyon jól teljesít. Senki sem barátkozik vele az osztályban, gyakran csúfolják, sugdolóznak a háta mögött. Mindeközben a szülei házassági problémákkal küzdenek, a fiú magányosnak érzi magát.

- A hatodikos lányt, aki mindennap sír hazafelé az iskolából. Úgy érzi, hogy a tanító néni nem szereti őt, mindig rá szól, pedig mások is beszélgettek órán. A kislánynak tanulási nehézsége van, nehezen tud hosszú ideig figyelni, álmodozó. Megtudom róla, hogy évek óta lovagol, sérült gyerekek lovas terápiájánál segít. Kedves, jószívű kislány, aki szívesen Barbie-zik még.

- A nyolcadikos lányt, aki napi 4,5 órát tanul. Hatosztályos erős gimnáziumba jár, tartani akarja a tempót a többiekkel. Nem szokatlan, hogy egy nap öt tárgyból is dolgozatot írnak. Egy órát utazik Budapest vonzáskörzetéből az iskolába és egy órát haza. Minden maradék idejében sokszor éjfélig fennmaradva tanul.


Vágyik rá, hogy több ideje legyen sportolni, kézműveskedni és a családjával, barátaival lenni. Ha rossz jegyet kap, úgy érzi, ezen múlik az élete, mindent elrontott.

- A nyolcadikos fiút, aki a felvételijére készül. Panasza, hogy nem tud este elaludni, emiatt másnap nagyon fáradt, kimerült. Jól akar teljesíteni, szorgalmas, jók a jegyei, de soha nem tud leereszteni. Mialatt hozzám járt, szabadidejében fotózni kezdett, a gimnáziumban már önálló fotókiállítása nyílt.

Mi a közös a fenti példákban? Sok-sok megbetegített, lelkileg az iskolarendszer által megnyomorított gyerek.

Mindegyik fél, szorong, a legtöbbjük kiválóan teljesít, és közben testileg-lelkileg nincs jól. A fent említett gyerekek közül egynek sem lenne szabad gyermekpszichológushoz kerülnie. Miért? Mert alapvetően egészséges gyerekekről van szó! Az iskolarendszer megnyomorító hatása nélkül, mind kiegyensúlyozottak, felszabadultak, harmonikusan fejlődőek lehetnének, egy csomó olyan tulajdonsággal, ami értékes a világban.

Hogy létezik az, hogy elsős gyereket büntetnek azért, mert játékos, mozgékony? Hogyan lehetséges, hogy általános iskola elsőben, ahol elvileg nincs osztályozás, szorongnak a gyerekek, hogy hibát vétenek? Hogy működhet évek óta egy iskolai közösség, úgy, hogy egy kisdiák ki van közösítve? Miért kap egy gyerek több figyelmet a pedagógustól, míg egy másik gyerek igénye figyelmen kívül van hagyva? Honnan tudják a gyerekek már 10 évesen, hogy mi a feszített tempó, mi a stressz? Egy átlagos hétköznapon miért kell egy 14 évesnek négy órányi leckét, tanulnivalót adni?

Az a szomorú, hogy miközben írok, egyre másra jutnak eszembe a példák. A szülők, akik azzal jönnek el hozzám, hogy kínszenvedés leülni olvasást gyakorolni az elsős gyerekkel, rámegy az egész szombatjuk. A szülők, akik panaszolják, hogy a gyereket már semmivel sem lehet motiválni, nem akar napközi után tanulni, pedig megígérték, hogy biciklit kap év végén, ha jó lesz a bizonyítványa. A kisfiú, aki tikkel és elmeséli, hogy az iskolában a kedvence az udvari szünet és a tesi óra. Ezek a példák kavarognak a fejemben. Mind-mind valós emberek, valódi sorsok, igazi problémák.

Szakemberként azt látom, hogy igazuk van a gyerekeknek. Elfáradnak, tiltakoznak, csak azért is izegnek-mozognak, beszélgetnek órán! Addig jó, míg a gyereknek van ereje tiltakozni! Az a betegebb gyerek, aki már csak rezignáltan elszenvedi a sok irreális követelményt, akinek fáj a hasa reggelente, mikor iskolába kell menni, aki nem beszél arról, hogy mi bántja.

A probléma összetett. Magyarországon örökségünk a poroszos iskolarendszer, ahol a rend, fegyelem, frontális oktatás, nagy lexikális ismeretanyag a meghatározó. Tehát adott egy nem gyerekközpontú rendszer, ami nem veszi figyelembe a gyerekek játékosságát, nagy mozgásigényét, változatosságra szomjazását. Aztán ott vannak a gyerekeket tanító, pedagógusnak nem való, kiégett, megkeseredett emberek, akik legszívesebben máshol lennének. Említhetjük még a szülőket is, akik ugyanilyen iskolába jártak, és szintén valahol azt sugallják a gyermeküknek, hogy maximálisan jól kell teljesíteni.

Egy gyermek egész életét meghatározhatja, hogy milyen iskolába jár! Nem azért, amit beléjük vernek: hogy minden a jegyeken múlik. Ellenkezőleg! Minden azon múlik, hogy fenntartható lesz-e a természetes gyermeki kíváncsisága, hogy ki tudja-e bontakoztatni a benne rejlő potenciált, hogy elhiszi e magáról, hogy ő is okos, hogy lesz-e kedve tanulni. Találkozik-e olyan karizmatikus, hiteles személyiségekkel, akinek hatására nem csak az adott tárgyat szereti meg, hanem emberséget is tanul?

Tapasztalatból tudjuk, hogy az életben való beváláshoz kevés köze van az általános iskolában szerzett jegyeknek. Változásra van szükség! Elégedettebb, motiváltabb, megbecsültebb pedagógusokra! Gyermek központú iskolákra. A tét gyermekeink jövője, nem lehet elég hamar elkezdeni a változtatást! Ha ti is egyetértetek a doktornő szavaival, osszátok meg!


http://www.anephangja.com/2018/05/egy-magyar-gyermekpszichologus.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fegyverkezünk nagy erőkkel
  2018-05-27 08:43:22, vasárnap
 
  Fegyverkezünk nagy erőkkel

Forgács Erzsébet | Május 26, Szombat | 13:59

Jó ebédhez szól a légvédelmi ágyú. Tegye fel a kezét, aki tudott arról, hogy Magyarország beszáll a fegyverkereskedelembe! Pedig lehet, hogy hamarosan Nemzeti Csúzli- és Parittyaboltok nyílnak. Azt csak remélni tudom, hogy a szakemberek tisztában vannak vele, hogy a kibertámadások ellen nem igazán hatékony fegyver a páncéltörő gránát. Bár fene tudja. Ha jó helyre lőnek vele, hatékony lehet az is. Csak Putyin meg ne sértődjön.

Az mindenesetre igen megnyugtató, hogy pénz már van a nagyszabású tervekre. Már csak a paripa és a fegyver kell és jók is leszünk.

A Magyar Honvédség fejlesztésében a légierő prioritást élvez - közölte a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.

Benkő Tibor elmondta: a honvédség 10 éves fejlesztési tervét, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot a mindenkori kihívásoknak, kockázatoknak megfelelően állították össze. Ütemezését az határozza meg, hogy mire van szüksége elsősorban az országnak, az ország biztonságának.
Az elsődleges területek között a miniszter a légierő fejlesztésén túl a katonák egyéni felszerelésének, eszközeinek modernizációját, a kibertámadások elleni védekezést szolgáló eszközök, továbbá páncéltörő eszközök beszerzését sorolta fel.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Zrínyi 2026 programban rövidesen megkezdődik a magyarországi fegyvergyártás, amely nemcsak a honvédség, hanem más fegyveres és rendvédelmi testületek fegyverellátását is fedezni kívánja, illetve a tervek szerint később más országok piacán is megjelennek a magyar fegyverek.
A közelmúltban beszerzett A319-es típusú Airbus csapatszállító repülők után olyan repülőgépek beszerzését tervezik, amelyekkel technikai eszközöket is szállíthatnak, légideszantolásra alkalmasak - ismertette Benkő Tibor.
A miniszter kiemelte: a program mögött az anyagi támogatás is megvan, ez biztosítékot ad arra, hogy önálló, erős Magyar Honvédséget tudjanak építeni. (MTI)

https://kolozsvaros.com/rovidek/fegyverkezunk-nagy-erokkel/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ezúton is gratulálunk Nagy Anikó gerincéhez
  2018-05-27 08:42:47, vasárnap
 
  Ezúton is gratulálunk Nagy Anikó gerincéhez

Lázár Gergő | Május 26, Szombat | 20:04

Szép jó estét mindenkinek! Trócsányi László igazságügyi miniszter interjút adott a Magyar Időknek, melyből kiderült, nem igazán boldog a bíróságok működésével, azokat szerinte rendszabályozni kell. Fontosnak tartja, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, ugyanis anélkül - illetve a jog értelmezésével - bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus. Vagyis fontos, hogy a bírók pontosan tisztában legyenek azzal, milyen döntést is kell hozniuk egyes - kiváltképp a politikailag kényes - ügyekben. A miniszter azt is kifejtette, hogy a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, munkája során pedig rendkívüli módon ügyel arra, hogy a bírák függetlensége semmiben se sérüljön. Ha-ha-ha. Ehhez mindössze ennyit fűznék hozzá, többet nincs értelme.

Még januárban kiderült, hogy a Szeged-Csanádi egyházmegye 20 milliárd forintot kap, mert 2030-ban ezer éves lesz. Hogy ezért miért jár pénz, azt mondjuk én meg nem mondom, de ez a lényegen nem változtat. Érkezik 20 milliárd forint közpénz, melynek majd feléből focistadion épül. De nem akármilyen, hisz unortodox módon a stadionban még kápolna is lesz. Korábban még nem igazán volt arról információ, hogy ez mégis milyen céllal épül fel - a stadion, kápolna kombináció - de erre a mai napon választ kaptunk. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke a Hír Tv kérdésére elmondta:

Mi, ugye, elsősorban nem anyagiakkal próbálunk eredményt elérni, tehát egy kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, mint sokan mások, de nyilván mindent megteszünk azért, hogy egyrészt Szegednek örömet szerezzünk azzal, hogy esetleg első osztályban játszik a csapat. Másrészt amiért ezt a csapatot működtetjük, a felnőtt csapatot, az akadémisták, a fiatalok lássanak egy pozitív utat előre, és ezen végig tudjanak menni

Tehát az az egyház, amely 20 milliárd forintot! kap az államtól és annak majd felét egy stadion felépítésére használja fel, nehéz helyzetben érzi magát, mert hát szegénység van. De remélik, hogy az Egyházmegyének örömet fog okozni az a tény, hogy több milliárd forintból egy olyan stadion épül fel, melyben még kápolna is lesz. Ehhez mi innen csak gratulálni tudunk, azt pedig sajnáljuk, hogy az adófizetőknek nem volt több pénze, mert hát milyen jó is lett volna, ha mondjuk akár 30-40 milliárd forintja is van a kedves Kiss-Rigó Lászlónak arra, hogy stadiont építsen fel. Abba talán nem csak kápolna, de még egy katedrális is elfért volna. De hát kis pénz, kis foci ugye.

Az RTL Klub híradójából tegnap este az is kiderült, hogy a Heim Pál Gyermekkórház évek óta nem hajlandó kifizetni dolgozóinak a túlmunka díjakat. A ki nem fizetett időt lehetne szabadnapokkal is helyettesíteni, de a dolgozók ilyenről is csak álmodozhatnak, mivel nincs elegendő munkaerő a kórházban. Nem pár tucat, hanem legalább 200 dolgozó túlmunka díjáról van szó, melyet a másodfokú, jogerős ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni az állami fenntartású kórház. A kórház vezetősége a Kúriához fordult, mert nem ért egyet a bírósági ítélettel. A per idején pedig nem más, mint az a Nagy Anikó volt a kórház főigazgatója, akit időközben egészségügyi államtitkárrá neveztek ki. Ez az út tehát a ranglétrán felfelé, ezúton is gratulálunk Nagy Anikó gerincéhez.

Voltak a mai napon is fontosabb rövidhírek, lássuk hát ezeket is. Fucsovics Márton megnyerte a genfi ATP tornát, ehhez pedig mi szívből gratulálunk! Ungár Péter részesedést szerzett az azonnali.hu nevű hírportálnál, így ezzel a Figyelő, valamint a Reflektor blog után egy harmadik portál büszke résztulajdonosa lett. A BKV-nál olyan komoly gondok vannak, hogy a pár éve - az utasai szórakoztatásáért - kirúgott Bócsa Viktorra ismét számítanak. Csakhogy a férfi időközben pékséget nyitott Cegléden, így nem biztos, hogy egykori munkahelyének felajánlása olyan kecsegtető lenne számára. A Veronai buszbaleset büntetőpere októberben kezdődhet meg Olaszországban, így ennek apropóján a Bors megkereste a baleset idején a buszt vezető V. Jánost, aki igen érdekes módszerrel próbálta menteni magát. Előbb azt állította, hogy nem is ő vezette a buszt, majd azt, hogy az ütközéskor megsérült a feje, így nem emlékszik semmire. Egyébként idehaza még mindig vizsgálódnak a hatóságok és az sem biztos, hogy ez vádemeléssel fog végződni.

A 24.hu lehozott egy interjút Hadházy Ákossal, melyet nem szeretnék komolyabban elemezni, inkább kimásolnám azon részletét, melyet talán a legfontosabbnak gondolok. Álljon itt tehát egy gondolat Hadházy Ákostól:

Nem teheti meg az ellenzék, hogy miközben mocskos szabályokról beszél, meg arról, hogyan torzítja és hazudja el a valóságot a kormánypropaganda, hogyan fizeti ki a kormányoldal a saját klientúráját az amúgy az egész országnak, annak fejlesztésére szánt EU-s forrásokból, eközben beülünk kényelmesen a parlamentbe és csak azt mantrázzuk, hogy szakpolitikát fogunk folytatni meg hálózatot építünk, meg lemegyünk falura.

Ezek mind fontos dolgok, de lenézi a saját nemzetét az a politikus, aki így tesz, aki nem vallja be magának, mennyire kemény a helyzet. Lenézi a magyarokat az, aki szerint az emberek nem hajlandóak a demokráciáért megmozdulni, csak mondjuk az internetadó ellen. Nem elég beszélni, valódi politikai cselekvés kell, akár kimenni hosszabb időre az utcára, de mindenképpen az emberekkel együtt kell lélegezni. Az ellenzéki pártoknak csak akkor van lehetőségük sikert elérni, ha az emberek többsége mögöttük van. - a 24.hu riporterének kérdésére

https://kolozsvaros.com/2018/05/26/ezuton-is-gratulalunk-nagy-aniko-gerincehez/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/6204 oldal   Bejegyzések száma: 62037 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 225 db bejegyzés
e év: 1409 db bejegyzés
Összes: 63829 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5466
  • e Hét: 5466
  • e Hónap: 384075
  • e Év: 1808815
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.